Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Hrabovszki János: Erdélyi szász iskolaügy – különös tekintettel tankönyveikre

Nyomtatási nézet

A Monumenta Germaniae Paedagogica 1888-ban és I892-ben kiadott két kötete az erdélyi szász iskolákkal, iskolai rendtartásokkal és az 1543-tól 1883-ig terjedő időszakban kiadott tankönyvekkel foglalkozik. A mű első ízben foglalja össze az erdélyi szász iskolai rendtartásokat, az iskolákkal kapcsolatban keletkezett döntéseket és iratokat, valamint közli az Erdélyben nyomtatott és használt tankönyvek bibliográfiáját.

 

Az erdélyi szász iskola a kötet megjelenésének idején több mint 350 éves múltra tekinthetett vissza. A megtartó és szétziláló erők, amelyek az erdélyi szászok sorsát (is) alakították, iskoláikra is hasonló hatással voltak. Akik az iskolákat alapították és fenntartották, majd’ háromszáz évig küzdöttek a törökkel. Maguk az iskolák is azon templomok mellett működtek, amelyeknek sajátos várszerű stílusa alakult ki Erdélyben.

 

Az első kötet a kezdetektől 1778-ig gyűjti egybe az iskolai rendtartásokat, előszóval és a közölt anyagokhoz fűzött megjegyzésekkel. A második kötet az újabb korig (1883) tartalmaz rendtartásokat, valamint közli az Erdélyben 1850-ig nyomtatott és a szász iskolákban használatos valamennyi tankönyv jegyzékét.

 

A reformáció, amely az erdélyi szászok között új alapokat teremtett az iskolák számára, szorosan összekapcsolódik Magister Johannes Honterus nevével, akinek élete és működése rendkívül szorosan kötődik az erdélyi szászok 16. századi szellemi életéhez. Két legfontosabb írása a Formula reformationis ecclesiae Coronensis ac Barcensis totius provinciae („Reformációs könyvecske”) és a Constitutio scholae Coronensis (A brassói iskola szabályzata).

Honterus

 

Honterus 1498-ban született Brassóban, jómódú polgári család gyermekeként. Egyes források szerint Luther és Melanchton tanítványa volt. A könyv szerint annyi azonban bizonyos, hogy levelezett velük. Bécsben tanult, Krakkóban magiszterként oktatott. Innen Svájcba utazott, és csak 1533-ban tért vissza szülőföldjére. Németországban kitanulta a könyvnyomtatás mesterségét, és magával hozott egy nyomdát is (az alapítóokmányt 1539-ben állították ki). Honterus a görög, római és újabb kori szerzők munkáit itthon, saját nyomdájában tette közzé. Kiadványainak jó része iskolai használatra készült, mint például a Platón, Arisztotelész, Hésziodosz, Theognisz, Fokülidosz stb. műveiből kiadott szemelvények, de akadt köztük olyan is, amelyet ő nyomtatott ki először, például Neilosz Monakhosznak a szeretetről és mérsékletről szóló írását (Brassó 1540). Hét görög kiadványán kívül kilenc latin nyelvű szövegkiadása is fennmaradt. Ezek többségükben szintén szemelvények Seneca, Cato, Cicero, Quintilianus, Terentius és Szent Ágoston, illetőleg az újabbak közül Erasmus műveiből. Valamennyi Brassóban jelent meg 1539 és 1545 között.

 

Itt nyomtatták hazánk legrégibb tankönyveit, az első görög és latin nyelvű könyveket, az első jogi könyvet (1539), a legrégibb atlaszt, mely hazánkat ábrázolja, valamint a legrégebbi természettudományi, illetve gyógyászati ismereteket tartalmazó nyomtatványt 1542-ben.

Részlet a hazánkat ábrázoló legrégibb atlaszból

 

Új iskolát is építtetett Brassóban 1541-ben, egy rommá vált kolostor helyén. Ebben az újonnan beindult iskolában mutatták be 1542-ben az ország első színielőadását. 1547-ben megalakult az iskola saját épülettel rendelkező könyvtára. Brassói városi lelkészként halt meg 1549-ben.

Az iskola saját épülettel rendelkező könyvtára

 

Az 1542-ben megjelent Reformációs könyvecskében is szentelt már egy fejezetet az iskolának, de elképzeléseit teljes körűen az 1543-ban megjelent iskolai rendtartásában fejti ki. Ez a rendtartás mintául szolgált más erdélyi szász iskolák számára is. A Constitutio négy részt foglal magában: I. Brassói tanulmányok szabályzata. II. Iskolai rendtartás. III. A felállítandó tisztségek rendje. IV. Eskük stb. A szabályzat Honterus sokoldalú műveltségét tükrözi, mivel több tantárgyat jelöl meg, mint az korának iskoláiban szokásos volt. Nemcsak a nyelvtan, a dialektika és retorika, a latin és a görög nyelv, a zene, hanem a földrajz és a számtan is megtalálható közöttük. Sajátos jelleget kölcsönös a rendtartásnak, hogy az intézet életének szerves részévé teszi a játékokat és a kirándulást.

 

Honterus számos tankönyvet is írt és nyomtatott a brassói iskola számára. Ezek jegyzékét az alábbiakban közöljük.

A Monumenta Germaniae Paedagogica tartalmazza a Honterus munkatársa - Valentinus Wagner - által írt és kiadott tankönyveket is. Ő volt utódja a lelkészi tisztségben, és ő lett az első brassói evangélikus rektor.

A kötet függelékben közli mindazon tankönyvek jegyzékét, amelyek 1850-ig Erdélyben megjelentek, és az erdélyi szász iskolákban használatban voltak. Ezt a jegyzéket a mellékletben tesszük közzé.

Honterus szobra a Fekete templom mellett

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: