Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Gór Katalin: Hogyan szerettessük meg József Attila költészetét?

Nyomtatási nézet

Tisztelettel köszöntöm a konferencia résztvevőit!

 

Engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam! Gór Katalin vagyok, az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskolán végeztem magyar-művelődésszervező szakon. A múlt tanévben szereztem diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar kiegészítő szakon. Kilencedik éve tanítok magyar nyelvet és irodalmat 10–14 éves diákok számára. Örömmel teszek eleget ennek a felkérésnek, hiszen pályám kezdetén hat éven keresztül iskolai könyvtárosként dolgoztam, s e munka miatt az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a könyvtár szakot is elvégeztem.

Előadásom címe: Hogyan szerettessük meg József Attila költészetét? A címválasztást nyugodtan dicsérhetem, hisz nem tőlem származik. Két kulcsszót tartalmaz: hogyan és megszerettetni.

A szeretet József Attila költészetének is egyik kulcsfogalma, de minket most a tanítás-tanulás folyamatával kapcsolatban érdekel a kifejezés. Magától értetődik, hogy amihez érzelmileg kötődünk, amit szeretünk, azzal szívesebben foglalatoskodunk, azzal többet törődünk, arra jobban odafigyelünk. Ezt a hatalmas, mozgósító energiát kell a pedagógusnak az irodalom tanításában és tanulásában felhasználnia. (S ha ráadásul engem is szeret a diák...)

A másik kulcsfogalom a hogyan. Sok esetben ez okoz gondot: azért nem sikeres az óra, mert nem találjuk meg a tanítási helyzetnek és a diákoknak is megfelelő módszert. A következő néhány percben arra vállalkozom, hogy az irodalomtanításban alkalmazott szemléletemet, az eddig szerzett szerény tapasztalataimat, ötleteimet és módszereimet megosszam Önökkel.

Fontos a tanév eleji tudatos tervezés. Az előző együtt töltött évek tapasztalatai alapján meg kell határoznunk, mely versek kerüljenek terítékre a tanév során. Ehhez jól kell ismerni tanítványainkat, tudnunk kell, mely versek érdekelhetik az osztályt.

Vannak persze kötöttségek, éppen aktuális tantervek, tankönyvek. De ne feledjük: nem tantervet vagy tanmenetet tanítunk, hanem gyerekeket!

Példaként álljon itt a 8. osztályos irodalom tanmenetem József Attila költészetét feldolgozó tematikus egysége:

 

 

„ÉLTEM – ÉS EBBE MÁS IS BELEHALT MÁR.”

József Attila

 

47- 48.

József Attila pályaképe

József Attila egyénisége, személyisége

Költői világa, költői nyelve

Művészetének sajátosságai, újszerűsége

Curriculum vitae

Önéletrajz

Egyéni gyűjtőmunka

Életrajzi vázlat

Dokumentumok bemutatása

Szövegértés

Szövegalkotás

49.

József Attila: Tiszta szívvel

Műelemzés

A vers keletkezéstörténete

A lázadás verse

Műfaja: helyzetdal

A vers szerkezete

Stíluseszközök: ismétlés és fokozás

Memoriter

Ismétlés, ismeretbővítés

Beszélgetés, vita

Ismétlés, felidézés

Szerkezeti vázlat

Megfigyelés, gyűjtés

50.

József Attila istenes versei

Műelemzés

Istenem

Nem emel föl

József Attila istenképe, annak ellentmondásosságai

Érzelmi kettősség

A versek keletkezése, hangulata

Memoriter

Versértelmezés

Összehasonlítás

Beszélgetés, vita

Összehasonlítás

51.

József Attila: A Dunánál

Műelemzés

Műfaja: óda

Szerkezeti felépítés

A múlt vállalásának gondolata

A külső és belső történet egyesítése

Memoriter

Ismétlés, felidézés

Szerkezeti vázlat

Egyéni véleménynyilvánítás

Magyarázat

52.

József Attila: Születésnapomra

Műelemzés

Életrajzi háttér

A humor és önirónia megjelenése

Játékosság = rímek

A tartalom és a forma ellentétes viszonya

Ismeretbővítés, felidézés

Megfigyelés, gyűjtés

Megbeszélés

53.

Versmondó óra

A tanult memoriterek számonkérése

Szóbeli ellenőrzés

 

Életrajz

A posztmodern irodalomtanítás elveti a pozitivista szemléletű életrajztanítást, amely az irodalmi művet az életrajz szükséges illusztrációjaként kezeli.

Magam is egyetértek azzal, hogy az irodalmi mű nem egyenlő egy életrajzi ténnyel, eseménnyel. A művet nem degradálhatjuk adattá, ténnyé, mellyel az életrajzot tesszük színesebbé.

A fontosabb életrajzi adatokat viszont meg kell tanítani!

De hogyan?

  •  

Ősrégi megoldás: az életrajzi órán hangozzanak el versek, versrészletek, melyek a korról, a szituációról, az érzelmi állapotról, a hangulatról árulkodnak. Minden esetben legalább röviden értelmezzük a verset, ne maradjanak félreértések, kétségek diákjainkban. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez jól fejleszti a hallás utáni szövegértés képességét is!)

  •  

Érdemes alkalmazni az életrajzi művekből való felolvasást, főleg a középiskolás korosztály esetében. Ez alkalmas arra, hogy a gyerek maga vonja le a következtetést bizonyos élethelyzetek megismerése után.

Sőt, érdemes több életrajzi művet megismertetni. Az azonos eseményt leíró részeket vessük össze, vizsgáljuk meg, keressünk egyezéseket és különbözőségeket! Kiváló lehetőség a szövegértés képességének fejlesztésére.

Középiskolások esetében a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében akár más-más szemléletű életrajzokat is összehasonlíthatunk.

Az önéletrajz műfaji sajátosságait 8. osztályban tanítjuk. József Attila önéletrajzi műve (Curriculum vitae) alapján készíttessünk a diákokkal hagyományos és modern (amerikai típusú) önéletrajzot! Vessük össze a diákok által készített munkákat az irodalmi önéletrajzzal!

  •  

Az életrajz mindig szolgáltat sztorit. A gyerekek egy jelentős része a bulvársajtó, a pletykamagazinok, és a televízió hatása alatt áll. Fordítsuk ezt a saját hasznunkra! Csoportmunkában készítsenek újságcikkeket József Attila életével kapcsolatban. Majd a csoportok állítsanak össze egy kiadványt a meglévő cikkek alapján. Előre ki kell osztani a feladatokat: ki szerkeszti az újságot, kik készítenek, gyűjtenek fotókat, ki tervezi meg a kiadvány arculatát, ki válogatja össze a verseket, és így tovább.

8. osztályban a médiaműfajokat (a hír, a kommentár, a tudósítás, a glossza, az interjú, a riport, a hirdetés és az apróhirdetés) részletesen megismerik a magyar nyelvi órákon a diákok, így a számítógéppel szerkesztett kiadvány összeállítása többszörös haszonnal kecsegtet.

Felkészültebb, rátermettebb osztályokban akár egy-egy manapság divatos beszélgetős műsor mintájára mi is készíthetünk élő műsort. Megidézhetjük József Attila családtagjait, barátait, szerelmeit, ellenségeit: meséljenek a költőről, mutassák be életét, személyiségét.

Erre a szerepjátékra nekünk előre kiosztott feladatokkal kell készülnünk.

Sokkal nagyobb élmény, ha videokamera felhasználásával konzervműsort készíthetnek a diákok. Ez lehet életrajzi film, show műsor felvétele, oknyomozó riport. Higgyék el, ha szabad kezet adunk, a legjobb ötleteket a diákok maguk fogják kitalálni és kidolgozni!

A diákok életében központi szerepet tölt be a számítógép, az internet. Hagyjuk őket a saját terepükön mozogni! Készítsenek honlapot József Attiláról, az életéről, a költészetéről.

Mindezek a tevékenységek óriási felkészülést, utánajárást igényelnek diákjaink részéről is. Jó esetben a könyvtáros kollégákat is boldogítják kéréseikkel: katalógust használnak, polcon keresnek, kézikönyvtárban búvárkodnak, olvasnak. S mennyivel hasznosabb és kellemesebb a számonkérésnek ez a formája, mint az életrajzi dolgozat? A diák rögtön megszeret minket, hisz nem írattunk dolgozatot! Pedig nem sejti, hogy rászedtük: többet dolgozott, így többet tanult, mint ha felelt volna. Az adatok „bemagolása” csak 1 órát vett volna el az életéből, az igényes felkészülés akár napokat is!

  •  

Természetesen a hagyományos gyűjtőmunkát sem feledem. A színvonalas életrajzi tablót szorgalmi ötössel jutalmazom minden esetben. A szép és értékes munkák a tanterem falát díszítik. Könnyen megoldható így az osztályterem dekorálása is.

  •  

Én magam is készítek faliújságot: megkínálom a gyereket versekkel, képekkel, érdekességekkel. Mintát szeretnék adni számára. Megmutatni, hogy én mit tartok fontosnak, értékesnek.

 

Műelemzés

Közös műelemzéseinket a posztmodern irányzatok szellemisége hatja át.

Az olvasás általános modelljében Gadamer (a hermeneutika képviselője) a szöveg befogadóra tett hatására helyezi a hangsúlyt. Úgy véli, a szöveg olvasása az önmegértés jegyében történik, tehát a szöveg az önmegértés, önmegismerés aktusa.

Mivel a saját kérdéseimmel olvasok, és nyitott módon lépek be a szövegbe, így a megértő személyétől és a megértés szituációjától függ minden. A mű értelmezése során a fő kérdés: mit mond nekem a szöveg?

A dekonstrukció nézeteinek képviselője, Derrida megfogalmazásában a nyelv nem csupán közvetítő szerepű, hanem létrehozza a jelentést. Viszont nincs tökéletes jelentés, egy szöveget nem lehet tökéletesen megérteni, vagyis nincs „végső értelem”. Az irodalmi mű nyomok láncolata, ezáltal olvasás közben a keresés részeseivé válunk mi magunk is.

Ezek az új irodalomelméleti irányzatok hogyan jelenhetnek meg a tanítás folyamatában?

  •  

Olyan műveket kell választanunk, amelyek „üzenete” megérinti a fiatalokat. József Attila problémái közel állnak a gyerekhez: a kiútkeresés, az önazonosság keresése, a szeretet hiánya.

  •  

A szépség láttatása, a nyelv kifejező erejének vizsgálata (szóképek és a gondolatok, érzelmek szépsége).

  •  

Csak a saját élményeimről, tapasztalataimról beszélek. De ezt a gyerek előtt is vállalom: én ezt gondolom. Nincsenek abszolút igazságok. A gyerek tőlem függetlenül gondolhat mást, de azt bizonyítania kell a szövegből vett idézetekkel. (Ez hosszú évek kemény és következetes munkájával érhető el! Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymás munkáját és véleményét!)

  •  

A gyereket be kell vonni ebbe a nyomozásba, élvezni fogja a nyomolvasást, nem veszi észre, hogy közben elemez.

  •  

A gyerek és az ő gondolatai iránti érdeklődést ki kell mutatni! Figyelni kell rá, és meghálálja a figyelmet!

  •  

A versek közötti összefüggések, logikai viszonyok feltárására kell törekedni.

Szemléletváltásra van szükség: a kezdeményező, munkáltató irodalomtanítás lehet a jövő útja. Hiszek abban, hogy ezen az úton haladva az irodalom örömtantárggyá válhat. S remélem, hogy nemcsak mi, hanem diákjaink is örömüket lelik az irodalmi művek tanulmányozásában.

* Elhangzott a Az IBBY Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesülete és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által szervezett Gondolat – érzelem – zene, Versek gyermekeknek című konferencián 2005. december 7-én.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: