Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Nádasi András: Muzeális „egyszerű gépek” a főbb mechanikai alapfogalmak szemléltetéséhez

Nyomtatási nézet

Öveges József, a kiváló piarista tanár és fizikus, a „Kis fizika” című1 , az ifjúságnak írt, népszerű-tudományos könyvében a megfigyelésekre alapozott egyszerű, a méréseken nyugvó tudományos fizika, a képletbe foglalt törvény és a grafikus ábrázolás fogalmakat használja és alkalmazza következetesen a természettudományos gondolkodásmód lényegének megvilágításához.

 

Jelen írás a fizika tanításának klasszikus és egyben modern taneszközeit ezen nézőpont szerint igyekszik megközelíteni, azzal a megfontolással kiegészítve, hogy a modern kísérleti és demonstrációs eszközöknek, kísérleteknek a tanórákon, a muzeális taneszközöknek az oktatás- és iskolatörténeti kiállításokon – interaktív és virtuális múzeumokban – azonos didaktikai (tágabb értelemben pedagógiai illetve múzeumpedagógiai) funkciója lehet. Az ék-készülék óriás rekonstrukciója pl. biztos nagy sikert aratna egy interaktív iskolatörténeti kiállításon vagy múzeumban.

 


Az Erdély és Szabó cég ék-készüléke

 

Vizsgálódásunk tárgya a fizika tantervek és tankönyvek egyik meghatározó, szemléletformáló, jelentős fejezete a mechanika, amelyet ma is több évszázada ismert kísérleti eszközökre alapozva tanulunk és tanítunk. A klasszikus mechanika foglalkozik – többek között – a fizikai mennyiségek, a mozgástan, az erőtan, a statika, a munka és energia, az egyszerű gépek és a szilárdságtan kérdéseivel.

 

Mielőtt a szertárból előkeresnénk, vagy a múzeumban megnéznénk, esetleg kipróbálnánk ezen egyszerűnek tűnő fizikai fogalmak szemléltetésére használt taneszközöket, tekintsünk meg egy „muzeális” taneszköz árjegyzéket (L. melléklet: Calderoni – 71. sz. árjegyzéke a középiskolai tanszerekről) az 1800-as évekből, majd idézzük fel az alapfogalmakat, amelyek meghatározása – természetesen – az Internetről is letölthető.

 

Egyszerű gépnek – erőtranszformátornak – nevezzük azokat az eszközöket2, melyek alkalmasak egy erő hatását erősíteni, kényszermozgások révén. Az egyszerű gépek fő jellemzője az áttétel ill. módosítás, mellyel teher súlya és azt egyensúlyban tartani képes erő viszonyát fejezi ki. Az egyszerű gépek alkalmasak arra, hogy egy adott terhet annál lényegesen kisebb erővel mozgassunk meg, nagyobb út megtételének az árán. Az emelőrendszerű egyszerű gépek: az emelő, a csiga és a hengerkerék, a lejtőrendszerűek a lejtő, a csavar és az ék. Emelőnek nevezzük azokat az eszközöket, ahol a teher egy olyan rúdra van erősítve ami egy pontján elforgathatóan rögzítve van. Ilyenkor a forgástengelytől minél távolabb mozgatjuk a rudat, annál kisebb erő kifejtése elegendő. Ha a teher és a mozgatási pont a tengely egyazon oldalán van, akkor egykarú emelőről beszélünk. Ha a tengely a teher és a mozgatópont között van, akkor kétkarú emelővel van dolgunk. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum természettudományi gyűjteményében számos, a mechanika tanítását segítő, muzeális értékű kísérleti és demonstrációs taneszköz található. Ezek közül néhány Eötvös Loránd és Jedlik Ányos találmánya, sőt keze munkája.

 


Részlet Csekő Árpád 1986-ban írt tanulmányából: Az Eötvös-féle kettősmérleg leírása

 


Az Eötvös-féle kettősmérleg

 

Nem véletlen, hogy Csekő Árpád fizikus-tanár – az OPKM természettudományi gyűjteményének utolsó őre – az Eötvös Loránd által tervezett mechanikai taneszközök történetéről és használatáról külön tanulmányt készített3. Ennek bevezetőjében írja, hogy „A mérlegelés volt az, amely Eötvöst előadásai kezdete óta foglalkoztatta, ebből alkotott Eötvös, a tudós, a legnagyobbat.” A mérleg egyébként az emelő egyik gyakorlati alkalmazása. Segítségével a forgatónyomaték egyenlősége alapján meghatározhatjuk a test súlyát (tömegét). Eötvös találmánya a szabálytalan alakú mérleg, amelynek segítségével jól szemléltethető a mérlegelés legelső követelménye, vagyis az, hogy a mérleg gyorsan álljon be az egyensúlyi állapotba, valamint a kettős-mérleg is. A kettős-mérleg kereskedelmi változatát Süss Nándor államilag segélyezett Mechanikai Tanműhelyében gyártották „Báró Eötvös-féle mérlegminta” elnevezéssel.

 

Hengerkeréknek nevezzük azokat az eszközöket, ahol két egymáshoz rögzített henger a közös szimmetriatengelyen forog, és a kisebb palástján kötél van tekercselve. A nagyobb henger általában kerék, ezen az elven működik a kerekeskút.

 

Csigának nevezzük azokat az eszközöket, ahol egy vagy több henger palástjára kötelet fektetünk, amely így a tengely körül elfordulva ellentétes irányba mozgatja a terhet. Az erőviszonyok: egyszerű állócsiga esetén F = G, a mozgócsiga esetén F = G/2, az egyszerű csigasornál F = G/2n, ahol n = a csigák száma. A csigasor álló és mozgó csigákból, valamint ezeket összekapcsoló láncból, vagy kötélből álló emelőszerkezet. A gyakorlatban a az álló és mozgócsigákat nem egymás fölé, hanem egymás mellé, egy-egy tengelyre szerelik, mert így nagyobb emelési magasság érhető el.

 


Calderoni-féle csiga és csigasor készlet

 


Az egyszerű gépek illusztrációi

A. Jelenszky fizikakönyvéből

 

Lejtőnek nevezzük azt az eszközt, mely alkalmas a teher ferde csúsztatására, elhanyagolható súrlódás mellett. Ezáltal a teher súlyára merőleges erővel is lehet emelni. A lejtő alkalmazásának számos formáját és megoldását ismerjük.

 


 


Az Erdély és Szabó cég

lejtőkészüléke 1929-ből

 

Taneszköz Ipari és Kereskedelmi Kft.

lejtőmodellje 2005-ből

 

A rendkívül szellemes az Erdély és Szabó Tudományos Műszergyár által gyártott Weinhold-féle fémkocsis lejtőkészülék amely alkalmas a vízszintes és a lejtőre merőleges erőösszetevők bemutatására. Természetesen a mérésekhez fontos része a készüléknek a három serpenyő és a súlysorozat is. Az 1929-ben gyártott, az ábrán látható lejtőkészülék a demonstrációs taneszközök kiváló példája, mivel a működést, az elvet, a mérési lehetőséget, az erőviszonyok „grafikus reprezentációját” is megvalósítja.

 

Csavarnak nevezzük azt az eszközt, mely henger (orsó) palástján elhelyezkedő – egyazon menetemelkedéssel futó – ferde barázdák, annak mintázatához illeszkedő lyukba (csavartokba vagy orsóba) helyezve, elforgatással a henger hossztengelyével párhuzamos elmozdulás keletkezik.

 


 


Végtelenített csavar alkalmazása a csörlőben

Sárospataki Református Gimnázium

 

Az Erdély és Szabó cég

csavarprés mintája fából

 

A csavar lényegében egy hengerre csavart lejtő. Az erő annál kisebb a tehernél, minél kisebb a menetmagasság az orsó átmérőjéhez képest. A csavarokat leginkább bontható kötések készítésére használják. Ismert alkalmazás még a csavarprés és a csavaremelő.

 


Fából készült végtelenített csavar

 

A végtelenített csavar a szélkerék által hajtott vízátemelők egyik fontos, klasszikus eleme.

 

Az ék háromoldalú hasáb. Segítségével két testet tudunk eltávolítani egymástól, annak középréselésével ilyen pl. a kés, a balta, a véső, vagy a hidegvágó.

 


 


Az ék alkalmazása – a favágás

 

Fából készült Hartl-féle ék-készülék

az OPKM gyűjteményéből

 

Ismeretes még a rögzítő ék, amely ékeknél általában nagy súrlódást is kihasználja. Az ék-készülék segítségével különböző meredekségű ékek erőviszonyait vizsgálhatjuk és tanulmányozhatjuk

 

A 2005-ben érvényes általános iskolai fizika tanterv4 így fogalmazza meg módszertani ajánlását a tanárok számára: „Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra és sok jól kiválasztott kísérletre épül.” A dinamika alapjaiként tárgyalt, az Egyszerű gépek: emelő, lejtő témakörre vonatkozó legújabb tantervi ajánlás5 a következő:

 

A tartalom fő elemei

Egyensúly létrehozása emelőkön. Az egyensúly létesítéséhez szükséges erő, illetve erőkar nagyságának megfigyelése, ill. kiszámítása. A forgatónyomaték fogalmának sztatikai bevezetése. A forgatónyomaték kiszámítása.

 

Adott lejtőn lévő test egyensúlyban tartásához szükséges erőnek és a test súlyának kapcsolata. Adott testet egyensúlyban tartó erő kapcsolata a lejtő hajlásszögével. Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

Minimum követelmény

Az egyszerű gépek gyakorlati alkalmazásainak felismerése. Egyensúly létesítése emelőkön az erő és az erőkar változtatásával.

 

Az egyensúly feltételének és annak ismerete, hogy az egyszerű gépekkel erőt takaríthatunk meg, de munkát nem.

 

Áttekintvén a jelenlegi taneszköz kínálatot, könnyű megállapítani, hogy a témakör taneszköz rendszere ma már olyan míves eszközöket, mint a „lejtőkészülék”, vagy az „ék-készülék”, nemigen tartalmaz. Szerencsére ezeket a történeti taneszközöket sok iskola és múzeum nemcsak őrzi, hanem használja is.

 

A cikk mellékletében a Calderoni cég természettani taneszközeit mutatjuk be a 71 sz. árjegyzék vonatkozó oldalainak közreadásával.


Jegyzetek

 

1.

 

Öveges József: Kis Fizika I. – reprint kiadás, Aranyhal Kiadó, Budapest

2.

 

http://hu.wikipedia.org/wiki

3.

 

Csekő Árpádnak az „Eötvös Loránd taneszközei és oktatói tevékenysége” címet viselő, 1986-ban írt kézirata az OPKM múzeumi adattárában található.

4.

 

http://www.om.hu/letolt/kozokt/kerettanterv/melleklet1/2_alapfoku_5_8/09_fizika_7_8.doc

5.

 

http://www.kfki.hu/events/hun/29alt/torzsanyag.html

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: