Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Celler Zsuzsanna: Bevezetés a digitális korszak intellektuális tulajdonviszonyaiba

Nyomtatási nézet

Szerzői jog, szabadalom, védjegy

Az Egyesült Államok Alkotmánya az intellektuális tulajdon védelmét az 1. fejezet 8. bekezdésében tartalmazza. A digitális világban nagy kihívásokkal szembesülünk, mert az internet feltalálásával és általánossá válásával a korábbinál sokkal könnyebbé vált a publikációk sokszorosítása. Ebből a szempontból is új alapokra kell helyezni az intellektuális tulajdon fogalmának, és alkalmazásának vizsgálatát.

A tizenegy fejezetből álló könyv általános képet ad az intellektuális tulajdonviszonyokról, kezdve a szerzői joggal, és jogszerű alkalmazásával, foglalkozik még a szabadalommal és téves értelmezésével, a védjeggyel és a keresésük módjaival. Sok kérdés merül fel a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok területén. Naponta kapnak a könyvtárosok az olvasóktól olyan kéréseket, melyek a képek, vagy egy-egy interneten található szöveg jogszerű felhasználásával kapcsolatosak. Amikor a könyvtáros az olvasót tájékoztatja, először is tisztáznia kell a különbséget a szerzői jog, a szabadalom és a védjegy között.

Szabadalom típusai: használati, hasznosítási (mechanikus, elektromos vagy vegyipari), valamint formatervezési és a növénytermesztési szabadalom. A használati szabadalom az, amit valójában találmánynak szoktunk nevezni. A formatervezési szabadalmak egy gyakorlati dolog formáját adják meg. A művészi munkákat szerzői joggal védjük, nincs közvetlen gyakorlati hasznuk. A növénytermesztési szabadalom olyan új növényt jelent, amelyet más növény alakításából nyertünk.

Védjegyet a kereskedelmi területen használunk. Kifejezheti bizonyos árufajta márkáját, az áru a kereskedelemben használt formáját, a minőségét igazoló jegyet, vagy a termékcsoport nevét.

A szerzői jog és a szabad felhasználás

Alapvető, hogy a könyvtáros tudja, a szerzői jog milyen időtartamra szól, és melyek a szabad felhasználás kritériumai. A szerzői jog csak úgy védi a műveket, ha rögzítik (le kell írni, felvenni videóra, vagy magnetofonra, lefényképezni, lefesteni, lerajzolni, vagy formáját kialakítani) valamilyen anyagra, közvetítő eszközre, vagy formába kell önteni valamilyen módon. Nem kaphatnak szerzői jogi védelmet azok a dolgok, amelyek nincsenek semmilyen hordozóra rögzítve, vagy azok, amelyek milliók számára közismertek, vagy sokak közreműködésével jöttek létre, így közös tulajdonú művek.

Gondolatokat és módszereket nem védhet szerzői jog, csak akkor, ha írásmű, vagy rajz készült róluk. Tehát nem a gondolat, vagy a módszer kap szerzői jogi védelmet, hanem annak írásban vagy egyéb információhordozón rögzített változata. Amint a példákban is leírták, a szerzői jog igen bonyolult kérdéskör, mert igen sok szempontot kell figyelembe venni, minden egyes esetben tudni kell azt is, miből és mikor szabad tömörítvényt készíteni, vagy másolatokat szolgáltatni, vagy a munkát egy kiállításon közszemlére kitenni. Azt is ismerni kell, mit nem lehet szerzői joggal védeni. Mindezt részletesen bemutatja a könyv.

A szerzői jog szigorúan megkötött szabályok szerint működik, tulajdonosa a felhasználás felett teljes körű jogokkal rendelkezik, de csak addig az időpontig, ameddig a szerzői joggal védett munka rögzítve van. Általában a szerző életében és halála után még hetven évig tart a szerzői jog. A könyvtárosok és az oktatók számára ebben a kérdéskörben a szabad felhasználás a legfontosabb. Lehetővé teszi azt, hogy szerzői engedély nélkül másoljunk, így a megbeszélés, vizsgálat, vita, bírálat, kritika, az oktatás és a kutatás számára biztosítja a szerzői joggal védett munka használatát.

Négy alapvető szempontot kell figyelembe venni a jogszerű alkalmazás témakörében:

1.      A használat célja és jellege (kereskedelmi, vagy nem nyereségérdekelt).

2.      A munka jellege (tényirodalom, szépirodalom, munkáltató könyv, cikk, audiovizuális információhordozó, vagy szoftver).

3.      Az egész mű nagysága, arányítva a felhasználandó részhez.

4.      A szerzői joggal védett munka értéke.

A különböző formákban megjelenő szellemi alkotásokkal kapcsolatos problémákat és megoldásukat a jogi esetek különböző példáival támasztja alá a szerző. Hogyan kell szabályszerűen az interneten található képeket felhasználni? Engedély nélkül nem szabad másolni azokat, még a számítógép központi memóriájába sem, ezen kívül más művészi művek más információhordozón történő létrehozásához sem használhatók fel.

Szabadalom

Az Egyesült Államokban több mint 6 millió szabadalmat kell szakozni és tárolni, évente hozzávetőleg 165 000 szabadalmi kérelmet adnak be, 30 000 millió szabadalmakkal kapcsolatos dokumentáció létezik. Ezek a számok is mutatják a Patent and Trademark Office (PTO = Szabadalmi és Védjegy Iroda) fontosságát, és azt, hogy miért tesznek hatalmas erőfeszítéseket a feldolgozás és kutatás rendszerének számítógépre vitele érdekében.

Az iskolai használatban felmerülő, a szabadalmakkal kapcsolatos legfontosabb tényekkel ismerkedhetünk meg a könyv lapjain. Bemutatja az alapfogalmakat, a jellemzőket, valamint a szabadalommal szemben támasztott követelményeket, megállapításának és engedélyezésének feltételeit, és a védelmet stb. A könyv egyik célja az is, hogy a témakörben felmerült félreértéseket tisztázza, és így a hetedik fejezet érdekes példákban is gazdag. A gyakorlatban fontos, hogy tudjuk, hogy az adott területen valaki jelentett-e már beszabadalmat. Ezért ennek kutatási módjával foglalkozó fejezetek igen hasznosak. A keresés folyamatát a következőképpen foglalhatjuk össze:

1. A találmány részeinek meghatározása.

2. Az .USA Szabadalmak Osztályozása. mutatójának tanulmányozása.

3. Az .USA Szabadalmak Osztályozása. kézikönyvének tanulmányozása.

4. A .Szabadalmi meghatározások. tanulmányozása.

5. A szabadalmak jegyzékének beszerzése minden érdekes osztály, ill. alosztályban.

6. Minden nyilvánvalóan nem a tárgyra vonatkozó szabadalom kiszűrése.

7. A kérelem vizsgálata a nem releváns szabadalmak kiküszöbölése érdekében.

Védjegy, árumárka, szolgáltatás márkaneve

A két fogalom szinte megegyezik egymással, azzal a különbséggel, hogy a védjegy magán a terméken jelenik meg, míg a szolgáltatás márkaneve a szolgáltatás reklámján jelenik meg. Nemcsak a védjegyek történetét ismerteti, hanem kialakításukat, kutatásukat és azt is, milyen módon veszíthetik el a jogi védelmüket. az ellentmondó és a szabadalomsértő márkák megkülönböztetését bemutató rész is segíti munkájában a könyvtárost.

Kérdések és válaszok a személyiségi jogokról

A gyakorlati munkában segíti az olvasót, a leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokkal, szinte kézikönyvként használhatóan. A mellékletek a szabadalmi és védjegy letéti könyvtárak programját, valamint a személyiségi jogokkal kapcsolatos web oldalak címét tartalmazzák. A könyv végén mutató segíti az olvasót abban, hogy egy adott problémára rövid időn belül megfelelő választkaphasson.

A könyv nem teszi az olvasót a téma szakértőjévé, de mindenesetre elegendő információt ad ahhoz, hogy a rendszert megértsük, és hogy a tájékoztassa a tanárt és a könyvtárost, azért, hogy segíteni tudják olvasóikat, tanulóikat, hallgatóikat ezen a területen.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: