Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Lukács B. György: Szlovén tankönyvek a magyarokról

Nyomtatási nézet

Az általam tanulmányozott két tankönyv a szlovén általános iskolák nyolcadik és kilencedik osztályos diákjai számára készült, szerkezeti felépítése is meglehetősen hasonló. A magyar történelmi vonatkozásokat és a magyarok említését vizsgáltam bennük.

Az Ervin Dolenc, Aleš Gabrič és Marjan Rode által írott 20. stoletje (20. század) és az Ana Nuša Kern, Dušan Nećak és Božo Repe szerzőhármas által összeállított Naše stoletje (A mi évszázadunk) című tankönyv a huszadik század történelmével foglalkozik. Ennek tudatában érthető, hogy az első világháború utáni eseményeket tárgyaló részig nem tesz említést külön Magyarországról, hanem csak az Osztrák-Magyar Monarchiáról (Avstro-Ogrska) esik szó. A tankönyvekben található térképeken nem különítik el az osztrák örökös tartományokat és a magyar részeket, hasonlóképpen a szlovének lakta területeket sem ábrázolják elkülönítve. Az első világháborúhoz érve az isonzói front különös figyelmet kap, hiszen az egykor a mai Szlovénia területén húzódott nagyrészt. Az itt folyó harcoknál nincs külön utalás a hosszú ideig a hegyekben küzdő magyar alakulatokra. A tárgyalt két könyv alapján az olvasó számára nem derül ki a Monarchia dualista volta, bár elképzelhető, hogy ezt a tankkönysorozat elöző köteteiben tárgyalják.

A könyvek további lapozgatása közben az olvasó szórványosan találkozhat magyar vonatkozású eseményekkel. A világháborút tárgyaló rész után szó esik a Kun Béla-féle Tanácsköztársaságról (sovjetska republika). Az ehhez mellékelt 1920-as Európa-térkép diktatórikus országként a Szovjetúnión kívül csak Magyarországot jelöli. Ezt követően magyar vonatkozású részt a békekötések tárgyalásánál találhatunk. Itt elmondható, hogy az elcsatolt területek új „tulajdonosain” és a szerződés dátumán kívül semmi fontos adat nem szerepel a trianoni békeszerződésről. A magyar területveszteség mértéke nem derül ki, mintahogy a törököké és a bolgároké sem.

A háború utáni tudományos fellendülést, nagy újításokat, találmányokat tárgyaló résznél szerepel egy magyar vonatkozású tény is, mégpedig a C-vitamin felfedezése – sajnálatos módon Szent-Györgyi Albert nevének emítése nélkül.

A második világháborút megelőző eseményeknél a bécsi döntésekről nem esik szó, csak azt említik, hogy a magyarok és a lengyelek nemzetiségeikre való hivatkozással részt szakítottak ki maguknak Csehszlovákiából. Mivel Magyarországon jelentős szlovén kisebbség él, a Szlovének az első Jugoszláviában című rész hosszasan tárgyalja az ő helyzetüket. A Naše stoletje című könyv az 1919-ben kiadott Maribori Nemzeti Tanács felhívásának részletét közli mely a rába- és muravidéki szlovénokat az ekkoriban kialakuló Jugoszláviába szólítja. A felhívás közölt részlete ázsiai rablóknak, a magyarországi szlovéneket szolgasorba taszítóknak nevezi a magyarokat, régi, nomád megnevezésüket (voger) használva. Azt írja, hogy Magyarország tönkrement, sok részre esett szét. Leírja a többi Magyarországból kivált szláv nép szándékát is, párhuzamot von a csehszlovák állam és Jugoszlávia megalakulása között. A magyarok jövőjéről azt jósolja, hogy csak kis területük marad majd a Duna és a Tisza között, ahol maximum nyolc-tíz millió ember fog ezen a nyelven beszélni. A Rába-vidéki szlovének problémáit az ausztriaiakéhoz hasonlítja, beszél a kisebbségi és nyelvhasználati jogok hiányáról, a szlovén iskolák és közösségek megszüntetéséről, szlovén családok Magyarország belsejébe való költöztetéséről. Sérelmezi, hogy magát a szlovén kisebbséget (vendek) sem ismerték el, s megpróbálták őket az ógermán vandálok leszármazottainak, illetve egy különálló szláv népnek beállítani.

Magyarország 1940-es, hármas paktumba való belépése a következő esemény, ahol a magyarokat megemlítik. A második világháborúba való belépésen kívül nem említik Horthy Miklós, Szálasi Ferenc nevét vagy a Don-kanyari tragikus eseményeket. A Naše stoletje az 1945-ös budapesti harcokról viszont képet is közöl, külön is kiemelve a harcok súlyosságát.

A következő, Szlovénok a második világháború alatt című rész érthető okokból főképp a szlovén területek külföldi hatalmak általi felosztásáról szól. A magyar hadsereg muravidéki akcióját okkupációnak nevezi, akárcsak az olaszok nyugati irányból történő benyomulását. Az okkupátorokról általánosságban azt írja, hogy véglegesnek tekintették a határokat és törekedtek a lakosság elidegenítésére, a többi, már említett intézkedésen kívül pedig betiltották a szlovén nyelv hivatalos használatát. Az ezen súlyos állapotokat megszüntető Vörös Hadsereget a Muravidék felszabadítójának nevezi. Az 1956-os eseményekről képet is láthatnak a tanulók, méghozzá a a ledöntött Sztálin-szoborról. Mindkét tankönyv mindemellett azonban meglehetősen röviden tárgyalja, talán nem eléggé kiemelve a forradalom jelentőségét.

Az utolsó, a mi szempontunkból érdekes rész a magyar rendszerváltás tényéről tájékoztat, majd ismét visszatér a szlovén kisebbségek problémájához, ahol arról tesz említést, hogy a két állam csak 1992-ben írt alá a kisebbségeiről szóló szerződést. Az 1992-es év egyébként is fordulatot hozott a magyarországi szlovének életében, hiszen addigi elszigeteltségüket valamelyest enyhítette a megnyíló határátkelő. A modernkori Szlovénia kisebbségeinek ismertetésekor az ottani magyarokat is számba veszi.

A magyar olvasó számára talán úgy tűnhet, hogy túl kevés szó esik Magyarországról, a magyarokról, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a tárgyalt tankönyvek alapvetően általános iskolás diákoknak készültek, valamint arról, hogy a Magyarországon kiadott hasonló célú könyvek a szlovénokról ennél jóval kevesebbet szólnak. Igaz, kis lakosságú nép lévén nem is töltöttek be akkora szerepet az európai történelemben. Az pedig, hogy a szerzők, illetve az általuk hozott források helyenként negatív jelzőkkel illetik az adott kor magyar politikáját, a történelmi valóságot tükrözi és nem magyar-ellenes célzatúak, hiszen hasonlóan írnak az osztrákokról és az olaszokról is.

Két nagyszerűen megszerkesztett tankönyvról van szó, különösen a Naše stoletje című dicsérhető sok színes ábrája, korhű, ötletesen kiválasztott ábrázolásai és diák-barát nyelvezete, szerkesztésmódja miatt.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: