Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Mikolasek Zsófia: Magyarságtudat és Európa-ismeret általános iskolások körében

Nyomtatási nézet

Felmérésünket 2003 elején készítettük abból a célból, hogy megtudjuk, a gyerekek mennyire ismerik szűkebb hazájukat, Magyarországot és a tágabbat, Európát. A gyerekek a kérdőíveket Komárom-Esztergom Megye városi gyermekkönyvtáraiban (Komárom, Tata, Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Kisbér, Nyergesújfalu) töltötték ki, segítséget nem vehettek igénybe. Összesen 2277-en válaszoltak a kérdéseinkre. A gyerekek megkérdezésekor próbáltunk figyelni arra, hogy iskoláikat tekintve az adott várost megfelelően reprezentálják.

A kérdőív az alábbi kérdéscsoportokat vizsgálta:

  • alapvető földrajzi ismeretek Magyarországról és Európáról,

  • magyar és európai írók, költők, híres emberek,

  • magyar jelképek és ünnepek,

  • magyarország és Európa nevezetességei,

  • az Európai Unió.

Ahhoz, hogy megértsük, mennyire lettek „jók” a kitöltött kérdőívek, meg kellett tudnunk, hogy mi az, amit az iskola követel tőlük ebben a témakörben.

Már az óvodában is az egyik alapvető nevelési terület – nevezzük így – a honismeret. A gyerekekben ebben az életkorban egyre tudatosabbá válik a nyelvhasználat, ebben nagyon nagy segítséget adnak az óvodák, természetesen „csak” második helyre szorulva a család mögött. Hogyan tudják az óvodák ezt az alapvető feladatot biztosítani? Az óvoda fontosnak tartja, hogy a gyermekek a mesék, versek és mondókák segítségével átitatódjanak anyanyelvünkkel és a magyar érzésvilággal. Különös hangsúlyt fektetnek a népi hagyományok megismertetésére, a szűkebb és tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadására. Az óvodai élet egyébként minden egyes mozzanatával, szocializációs feladatánál fogva kapcsolódik tárgyalt témakörünkhöz. Az óvodai évek alatt ismerkednek meg a gyerekek lakóhelyükkel, ekkor csodálkoznak rá először a Himnuszra, magyar költők, írók alkotásaira is.

Az általános iskola alsó tagozatában, ha nem is tudatosabban, de tantárgyspecifikusabban jelentkezik a hon- és társadalomismeret, mégpedig a magyar-, valamint a környezetismeret-órák keretein belül. Mit kell elsajátítaniuk a gyerekeknek a 4. Osztály végére?

  • A tízéves gyerekeknek ismerniük kell Magyarország nemzeti jelképeit (himnusz, címer, zászló, koronázási jelvények), és meg kell tanulniuk megadni nekik a tiszteletet.

  • A történelem előkészítéseként megismerkednek a magyar történelem nagy alakjaival, eseményeivel, ezeket általában mondák, mesék segítségével sajátítják el.

  • Megtanulnak tájékozódni lakóhelyükön, megismerkednek a város és környéke nevezetességeivel.

  • A térképhasználat első leckéi is erre az időszakra tehetők: megismerkednek hazánk nagy tájegységeivel.

  • A környezetismeret- és a rajzórák keretén belül tárgyalják a nagy ünnepeket (családi, egyházi és nemzeti), és az ezekhez köthető népszokásokat

  • A magyar nyelvi- és irodalomórák alatt ismerkednek meg költőinkkel, íróinkkal, az anyanyelv szépségeivel: az olvasással és az írással.

Felső tagozatos korban a tárgyalt ismereteket tantárgyak keretében tanulják: megismerkednek részletesen a magyar és világtörténelem eseményeivel, magyar költők és írók munkásságával, földrajzórán pedig a világ gazdasági, társadalmi jellemzőivel.

Európa külföldön van”

Ez a mondat egyike volt azoknak a válaszoknak, melyek az első kérdésre feleltek. A kérdés a következő volt: Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy Európa?

Az alábbi válaszok születtek:

Válaszok

Alsó tagozatosok

Felső tagozatosok

Kontinens

38%

48%

A hazám

19%

5%

Európai Unió

10%

9%

Ott élek

8%

10%

Magyarország is Európában van

7 %

10 %

Egy ország

5%

3%

Egyéb

1%

5%

Semmi

12%

10%

Látványos eltérés nincs az alsó és a felső tagozatosok között, a válaszok zöme a meglehetősen iskolás felelet: egy kontinens. Nagyon hiányoltam azt, hogy kevesen fogalmaztak meg érzelmeket válaszaikban. Ezek általában az egyéb kategóriában jelentek meg, érdemes belőlük mazsolázgatni egy kicsit:

  • Európa az én kedvenc kontinensem,

  • sokféle kultúra él együtt itt általában békében, de nem mindig,

  • a világ leghatalmasabb földrésze.

A kedvenc hazám”

A fenti cím az egyik válasz volt arra a kérdésre, hogy Magyarországról mi jut a gyerekek eszébe. A kérdés ahhoz a kérdéscsoporthoz tartozott, amely azt firtatta, hogy mennyire ismerik a gyerekek Európa és Magyarország alapvető földrajzi jellemzőit. Itt elváltak az alsósok és a felsősök kérdései.

Az alsó tagozatosok arra a kérdésre, hogy milyen európai országokat ismernek, átlagosan négyet tudtak felsorolni. Az említések sorrendje a következő volt:

  1. Magyarország

  2. Szlovákia

  3. Németország

  4. Románia

A gyerekek 31%-a egyetlen Magyarországgal szomszédos országot sem tudott megnevezni, 22%-uk azonban az összeset fel tudta sorolni. (Mivel azonban ez egy város kérdőíveinél történt meg, gyanítható, hogy a gyerekek külső segítséget vettek igénybe.) Amikor 5 nagy magyar várost kellett megnevezniük, az alábbi eredmények születtek:

5 várost említett: 19%

4 várost említett: 18%

3 várost említett: 14%

2 várost említett: 25%

1 várost említett: 18%

egyet sem: 6%

Bár arányosnak tűnnek a fenti százalékok, azt azért tisztán kell látnunk, hogy a gyerekek négyötöde nem tud 5 nagy magyar várost felsorolni (a nagy a mi esetünkben tágan értendő: szinte mindent elfogadtunk). A magyar városok ismertsége a magyar gyerekek körében a következő:

  1. Budapest

  2. Eger

  3. Tatabánya (megyeszékhely)

  4. Győr

  5. Siófok

Tudva, hogy Európa mint földrész hatodik osztályos tananyag, a felső tagozatosoknál végzett ez irányú eredmények elszomorítóak. A felső tagozatosok 69%-a 10-es megközelítéssel sem tudja, hogy hány ország van Európában, 60%-uk rossz választ adott arra is, hogy melyik kontinensünk legnagyobb országa, 82% azonban tudta, hogy 19 megye van Magyarországon, a legnagyobb megyénket azonban csak 2% tudta megnevezni.

Frank Einstein”

A következő és talán legizgalmasabb kérdéscsoport a magyar és európai híres emberekre vonatkozott. Arra a kérdésre, hogy ki a három kedvenc íród vagy költőd, az alábbi eredmények születtek:

  1. Alsó tagozatosok:

Költők

291 említésből

Petőfi Sándor

77 említés

Móra Ferenc

36 említés

Weöres Sándor

35 említés

József Attila

33 említés

Kölcsey Ferenc

16 említés

Arany János

14 említés

Fekete István

12 említés

Benedek Elek, Zelk Zoltán, Ady Endre

10 említés

Vörösmarty Mihály

9 említés

Gárdonyi Géza

8 említés

Kányádi Sándor, Nagy László

5 említés

Jókai Mór

3 említés

Sebeők Zsigmond, Móricz Zsigmond, Lengyel Dénes, Csoóri Sándor, Janikovszky Éva, Csukás István

2 említés

Kormos István, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Galambos Bernadett, Kiss Anna

1 említés

  1. Felső tagozatosok

Költők

418 említésből

Petőfi Sándor

120 említés (74%)

József Attila

57 említés (37%)

Arany János

44 említés (27%)

Ady Endre

28 említés (17%)

Móra Ferenc

20 említés (12%)

Jókai Mór

15 említés

Weöres Sándor, Gárdonyi Géza

14 említés

Móricz Zsigmond, Kölcsey Ferenc

11 említés

Kányádi Sándor

10 említés

Molnár Ferenc

8 említés

Csokonai Vitéz Mihály

6 említés

Babits Mihály, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály

5 említés

Radnóti Miklós, Szabó Magda, Kosztolányi Dezső

4 említés

Janikovszky Éva, Kertész Imre, Balassi Bálint

3 említés

Rónaszegi Miklós, Nógrádi Gábor, Kertész Erzsébet, Nemes Nagy Ágnes, Lőrincz L. László, Zelk Zoltán, Juhász Gyula

2 említés

Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly, Kazinczy Ferenc, Rejtő Jenő, Nagy Katalin, Benedek Elek, Váci Mihály, Tompa Mihály, Moldova György, Berzsenyi Dániel

1 említés

A válaszokból kitűnik, hogy a feleletekhez inkább a „kiről tanultatok az iskolában” kérdés illett volna, hiszen nehéz egy alsóst elképzelni, ahogyan egy Kölcsey-kötetet lapoz elmélyülten, és egy felsősről is könnyebb elképzelni, hogy Kertész Erzsébetet olvas szívesebben, mint Ady-t. Feltéve persze, hogy olvas valamit. A gyerekek 78%-a azért fel tudott sorolni három írót, költőt, 13% kettőt, 5% egyet, és csak 4% ( 12 gyerek) nem tudott egyet sem.

SA következő kérdés európai írókra és költőkre vonatkozott, szintén háromra voltunk kíváncsiak (alsósoknak azzal a könnyebbséggel, hogy tőlük a mű címét is elfogadtuk). Nézzük, kiket említettek a legtöbben:

Alsó tagozatosok:

1. J. K. Rowling

2. A. A. Milne és La Fontaine

3. Grimm testvérek és Erich Kästner

4. Andersen

Felső tagozatosok:

  1. Shakespeare

  2. J. K. Rowling

  3. J. R. R. Tolkien

  4. Victor Hugo

  5. Goethe

Összesen 50 európai költőt és írót neveztek meg a gyerekek, 24% hármat, 18% kettőt, 18% egyet, 40% egyet sem.

A ma is élő híres emberekről a gyerekek elsősorban a televízióból értesülnek. Kik tehát a legismertebbek a gyerekek körében?

  1. Orbán Viktor

  2. Medgyessy Péter

  3. Stohl András

A gyerekek 51%-a nevezett meg politikust, 35% írót – költőt, 30% színészt, 23% televíziós személyiséget, 23% sportolót, 6% valóságshow-szereplőt, valamint sorozatszínészeket, könnyűzenei előadókat, tudósokat, és egyetlen űrhajósunkat, Farkas Bertalant.

A már nem élő magyar híres emberek közül a lehetséges 831 említés közül

356 említés történt írókról, költőkről,

237 említés történelmi személyiségekről,

39 említés színészekről,

21 említés tudósokról,

8 említés művészekről,

3 említés sportolókról.

A legismertebb meghalt magyar emberek a gyerekek szerint a következők:

  1. Petőfi Sándor

  2. Kossuth Lajos

  3. Szent István

A gyerekek nagy többsége fel tudott sorolni hármat ebben a kategóriában. Az európai híres emberekkel azonban már gondjaik voltak: az alsósok 50%-a egyetlenegy híres európait sem tudott felsorolni, a legtöbben Shakespeare-t és Michael Schumachert említették.

A felső tagozatosoknak külön kellett még élő és már meghalt híres európaiakat megnevezniük.

Élő: 69 említés: sportoló: Michael Schumacher, David Beckham; 56 említés: politika – közélet: II. Erzsébet

Említettek még énekeseket, színészeket, művészeket és írókat is, de a gyerekek 54%-a senkit sem tudott megnevezni.

Meghalt híres európait szintén nagyon kevesen – a megkérdezettek 49%-a – tudott említeni. Legtöbben (84 említés) történelmi személyiséget (1. Hitler 2. Sztálin 3. Napóleon) és tudóst – feltalálót – felfedezőt (38-an) neveztek meg (1. Einstein 2. Newton 3. Kolombusz)

Végül hadd magyarázzam meg a címben szereplő Frank Einstein kifejezést. A kérdőívet kitöltő gyermek hallott Einsteinről, és meg is említette válaszában. Úgy tűnik azonban, hogy érezte: kevés egy embernek egy egytagú név. Adott neki hát egy, az Einsteinnel együtt ismerősnek csengő keresztnevet. Így született meg: Frank Einstein.

Kecskeméti barackpálinka”

Ez a kérdéscsoport azt vizsgálta, hogy a gyerekek mennyire vannak tisztában a nemzeti jelképekkel (felsősök) és ünnepekkel (alsósok).

Az alsó tagozatosok 34%-a egyetlen nemzeti ünnepet sem tud, 38% egyet, 18% kettőt, 10% hármat. 75 kisgyermek említette március 15-ét, 28 augusztus 20-át, 16 október 23-át. Sokan a nemzeti ünnepekhez sorolták a húsvétot, a karácsonyt és a születésnapjukat is.

A 4. osztály végére a gyerekeknek tisztában kellene lenniük az ország nemzeti jelképeivel. Ehhez képest a felsősök

14%-a – egyet sem

52%-a – egyet

17%-a – kettőt

17%-a – hármat tudott megnevezni.

Egyetlenegy gyerek tudta mind a négyet.

85 említés: koronázási ékszerek

61 említés: zászló

51 említés: címer

21 említés: himnusz

Többen nemzeti jelképnek tekintik a Hortobágyot, a szegedi halászlét, és a kecskeméti barackpálinkát.

 

Ezt tőlem még nem kérdezték”

A fenti választ egy felső tagozatos adta a következő kérdéscsoportokra. A két kérdést csak a felső tagozatosoknak tettük fel. Három évszámot kellett felsorolniuk, amelyek meghatározóak voltak a magyar- és a világtörténelemben.

Válaszok száma

Magyar történelem

Világtörténelem

0

15%

32%

1

13%

25%

2

36%

22%

3

36%

21%

 

És a nevezetes évszámok:

Magyar történelem:

  1. 1848

  2. 1000

  3. 896

  4. 1956

  5. 1526

Világtörténelem:

  1. 1939-1945

  2. i. e. 776

  3. 2001. szeptember 11.

  4. 1492

  5. 1848

 

Európában szívesen megnézném a kínai nagy falat.”

Ez a kérdéscsoport azt firtatta, hogy a gyerekek mennyire ismerik lakóhelyük, Magyarország és Európa nevezetességeit.

Lakóhelye környékén a gyerekek 25%-a tudott felsorolni három nevezetességet, 11% kettőt, 15% egyet, és 49% egyetlenegyet sem. A gyerekek körében Komárom-Esztergom megye legismertebb nevezetességei az alábbiak:

  1. Esztergomi Bazilika

  2. A tatai vár és környéke

  3. A Turul madár

Magyarország legismertebb nevezetességei:

  1. Parlament (115 említés)

  2. A budai vár (57 említés)

  3. A Lánchíd (30 említés)

Vidéken a legismertebbek:

  1. Az egri vár (32 említés)

  2. A Balaton (31 említés)

  3. Aggtelek, Hortobágy (10-10 említés)

A magyar gyerekek 41%-a fel tud sorolni három olyan helyet Európában, ahová szívesen elutazna, 23%-uk azonban nem tud megnevezni egyetlen európai nevezetességet sem. A legvágyottabb európai látnivalók:

  1. Párizs – Eiffel-torony

  2. Olaszország – Pisai ferdetorony

  3. Anglia – Tower

Sokan utaznának még Görögországba, Németországba, Erdélybe és Horvátországba, és jó páran megnéznék – ahogy a nagyfokú tájékozatlanságra valló címből mégiscsak kiderül – a kínai nagy falat, a piramisokat és a Szabadság-szobrot.

 

Magyarország fel fog fejlődni a nagy nyugati országok közelébe”

Utolsó kérdésünkkel arra próbáltunk választ kapni, hogy mit várnak a magyar gyerekek az Európai Unióhoz való csatlakozástól (Mit gondolsz, hogyan változtatja meg a te életedet a csatlakozás?).

14%: Külföldi lehetőségeim növekednek

12%: Nem lesz mák

8%: Könnyebben lehet utazni

6%: Új pénzünk lesz

5%: Több pénzünk lesz

4%: Rossz lesz

3%: Kevesebb pénzünk lesz

3%: Nem lehet a Dunában fürdeni

2%: Sok idegen nyelvet kell tanulnom

2%: Sok új szabálynak kell megfelelnünk

0,6%: Fontos lesz a környezetvédelem

0,4%. Megszűnik a magyar nyelv

14%: Sehogy

26%: Nem tudom

Születtek kedves válaszok is:

  • Fogalmam sincs, még azt sem tudom, jó lesz-e, vagy nem.

  • Ezen én is sokat gondolkodtam, jó lenne, ha végre megmondaná valaki!”

Összegzés:

  1. Bár a kérdések zömére egzakt válasz nem volt adható, a gyerekek tájékozottsága, az egzakt kérdésekre adott válaszaik helyessége szorosan összefügg az anya iskolai végzettségével. Ez a tény – tudomásom szerint – nem ebből a felmérésből derül ki először.

  2. Európáról és Magyarországról egyaránt azok a gyerekek, akik több nyelvet tanulnak, tájékozottabbak.

  3. A gyerekek tudásanyaga – Magyarországról és Európáról is – rendkívül kötődik az iskolai tananyaghoz. Az iskolában is feltett kérdésekre (hány megye van Magyarországon, mondj három magyar írót), általában tudnak válaszolni. Azokat a kérdéseket azonban, melyek a tananyaghoz kötöttek ugyan, de nem iskolás módon vannak megfogalmazva (sorolj fel három már nem élő, híres magyart, európait, sorolj fel három meghatározó évszámot), már kisebb százalékban tudják megválaszolni. Az olyan kérdéseket pedig, melyeknek válaszait az iskolában semmilyen formában nem tanítják (sorolj fel élő, híres embereket, mit néznél meg Európában, mit szólsz az uniós csatlakozáshoz), a gyerekek nehezen, vagy nem értékközpontúan válaszolják meg. Ezek az információk azonban nagyon fontosak napjainkban, és a gyerekek ezeket általában a televízióból szerzik be mindenféle szűrés, magyarázat nélkül. A család szerepe és felelőssége tehát nagyon nagy. A tendencia azonban szomorú: azok az értékek, melyeket a családnak kellene közvetítenie, szinte csak nyomokban fedezhetők fel.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: