Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Szabóné Gellért Ágnes: „Felébred(het)-e végre Csipkerózsika a Tündérpalotában?”

Nyomtatási nézet

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Gyermek- és ifjúsági gyűjteménye

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum különgyűjteményei (Iskolai értesítők, Tankönyvek, Gyermek- és ifjúsági irodalom gyűjteménye) kiemelkedően fontosak a pedagógiai kutatás szempontjából. Az 1873-ban alapított Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum alapszabálya már előírta e gyűjtemények teljesség igényével történő gyarapítását. Az intézmény az első évtizedek alatt sok változáson ment keresztül, részben átalakult, majd teljesen megszűnt. Ez a program azonban az utódintézmények működésébe is beépült. A mai OPKM 1958-as újbóli létrehozása óta is szívügyének tekinti gyűjteményeinek gyarapítását, a művek könyvtári feldolgozását, szolgáltatását a nagyközönség számára. Feladatának végrehajtásában azonban sok hátráltató tényezővel kell szembenéznie, még napjainkban is. Ma már két különgyűjtemény sorsa rendeződni látszik új helyükön, a Könyves Kálmán körúti épületben, a Tündérpalotában. A harmadik, a gyermek- és ifjúsági irodalom kb. 60000 darabos gyűjteményének sorsa azonban a mai napig megoldatlan.

A különgyűjtemény történetéről keveset tudunk. Az intézmény múltját vizsgálva egy-két részlettel mégis megismerkedhetünk.

1906-ban az egész könyvtár, valamennyi művet és folyóiratot beleszámítva, alig 7000 munkát tartalmazott, amiből kb. 6-700 volt kizárólag paedagogiai, a többi tankönyv, ifjúsági irat stb. volt.”1 1915-ben kb. 2800 mű volt az állományban az ifjúsági irodalom. Szomorú eseménnyel zárult a könyvtár történetének első szakasza, amikor is 1922-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium könyvtárába beolvadva megszűnt.

Az 1958-ban újjáalakult Országos Pedagógiai Könyvtár már külön állományként kezeli a gyermek- és ifjúsági irodalmat. A jelenlegi gyűjteményegységben a két örökhagyó könyvtár értékes ifjúsági- és gyermekkönyv anyaga és az elmúlt több mint 40 év alatt beszerzett művek találhatóak.

A célok a gyűjteménnyel kapcsolatban nem változtak az elmúlt évtizedek során. A könyvtár jelenleg is lehetőséget kíván biztosítani a pedagógusoknak, hogy megismerjék az általuk közvetítendő gyermek- és ifjúsági irodalmat. Támogatni akarja e terület kutatóit egy olyan műhely megteremtésével, mely a forrásokon túl magában foglalja a munkájukhoz szükséges szakirodalmat is. Célul jelölte meg egy olyan élő gyermek- és ifjúsági könyvtár létrehozását, melynek fő feladata a módszertani programok és korosztályos rendezvények szervezése.

A ma meglévő gyűjtemény tartalmilag több nagy csoportra osztható. Ide tartozik a szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom. Ez a gyűjteményrész szép számmal tartalmaz muzeális könyveket is. A gyermek- és ifjúsági időszaki kiadványok a könyvtár folyóirat-állományához tartoznak, míg a gyermekirodalommal foglalkozó szakirodalom a jelenleg érvényes gyűjtőköri szabályzat alapján a törzsállományt gyarapítja.

Az OPKM gyűjtőköri szabályzatában leírt szempontokat figyelembe véve látható, hogy az egykori alapszabályban rögzített elvek, ha módosítva is, de jelenleg is érvényesek.

A könyvtár olyan gyűjtemény kialakítására törekszik, amely a gyermek- és ifjúsági művek területén a hazai kiadványtermést reprezentálja, ezzel lehetővé teszi egyes korszakok tudományos igényű kutatását. A külföldi kiadású könyvek esetében a gyűjtés elsősorban a díjnyertes művekre terjed ki.”2

A hazai ifjúsági irodalom beszerzésének fő bázisa mindig a kötelespéldány-szolgáltatás volt. Az új kötelespéldány-rendelet bevezetése óta a hazai megjelenésű dokumentumoknak csak töredéke jut el a könyvtárba. A színvonalasabb, értékesebb művek, a nem hagyományos dokumentumok (pl.: CD-ROM, CD, hangkazetta stb.) elvétve kerülnek ezen a módon az állományba. A külföldi művek beszerzésében nagy szerepet kapott a rendszerváltozás előtt a nemzetközi kiadványcsere. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Az utóbbi évek emelkedő könyvárai és a költségvetési intézmények pénzügyi helyzete a könyvvásárlási lehetőséget is leszűkítette, szinte minimálisra. Ezen a helyzeten mindenképpen sürgősen változtatni kell. A tervek között szerepel a kapcsolatfelvétel a gyermek- és ifjúsági könyvkiadókkal. Olyan egyezmény létrehozása a cél, hogy a kiadók új könyveinek, folyóiratainak bemutatóhelye lehessen a könyvtár, és a kiállított dokumentum a gyűjtemény részévé váljon a későbbiekben. A nemzetközi cserekapcsolatok újbóli felvétele, kiszélesítése is szerepel a tervekben, valamint az állomány gyarapítása nem-hagyományos dokumentumok különböző típusaival, pl. aprónyomtatványokkal. A gyermek- és ifjúsági irodalom feltárását biztosítja az OPKM által kidolgozott speciális szakrend, mellyel a művek osztályozása történik. Az 1958-tól 1995-ig épített katalógusok sokféle szempont alapján teszik lehetővé a gyűjteményben való keresést.

A speciális katalógusok között található nyelvi/betűrendes keresztkatalógus, szakkatalógus, illusztrátori-, díjnyertes művek-, életrajzok és „J” jelzetű katalógus. Ez utóbbi tárja fel az 1958 előtti gyermek- és ifjúsági állományt. 1989 óta a könyvtárba érkező könyvek - így a gyermek- és ifjúsági művek is - gépi feldolgozás során kerülnek a gyűjteménybe. A folyamatosan épülő adatbázis már Interneten keresztül is elérhető. Az elmúlt két évben sor került az 1984-1989 közötti gyermek- és ifjúsági könyvek gépi feldolgozására is. Jelenleg a könyvtár adatbázisa kb. 8000 olyan rekordot tartalmaz, mely gyermek- és ifjúsági művekhez kapcsolódik, és ebből kb. 5500 az alapleírás. A munkálatok jelenleg az 1980-1983 közötti anyagrész feldolgozásával folytatódnak. 2004 elején megkezdődött a gyűjtemény „J” jelzetű, vagyis a legrégebbi állományegységének bibliográfiai feltárása és gépi rögzítése. Ez a gyűjteményrész tartalmazza többek között az Andersen meséi című kiadványt, Szendrey Júlia fordításában (1874), a Pósa Lajos által szerkesztett Filléres könyvtár és Benedek Elek kis könyvtára című sorozatokat, Gaal Mózes, Rákosi Viktor, Lesznai Anna, Tábori Róbert stb. műveit. A gyűjteményrész 7-8000 kötetének feldolgozása a tervek szerint kb. két-három év. Végső célként szerepel a teljes gyermek- és ifjúsági gyűjtemény gépi feldolgozása, beleértve a jelentős folyóirat-állományt is. A közbeeső időszak tervei közé sorolható az elkészült rekordok (1984-től napjainkig és a „J” jelzetű állomány) CD-n történő megjelentetése, valamint gyermekírói, -illusztrátori „adatbank” építése, kiadása.

Visszatekintve a gyermek és ifjúsági irodalom szolgáltatásának történetére, nem sok változást tapasztalható. A gyűjtemény jelenleg sem kölcsönözhető. Ez érthető is, mivel egyes művek csak egy-egy példányban lelhetők fel az állományban. Kutatók, szakemberek, pedagógusok számára a Honvéd utcai könyvtár olvasótermében hozzáférhető a külső raktárból bekért dokumentum.

A gyűjtemény raktározása több évtizedig a Radnóti utcai iskola pincéjében történt. Onnan sikerült elköltöztetni, de új helye sem szerves egysége a Honvéd utcai könyvtárépületnek. A raktározás mostoha körülményei ugyan valamelyest enyhültek, de a jelenlegi, Liliom utcai raktár is egy pincehelyiség, mely a szolgáltatással, a hozzáférhetővé tétellel kapcsolatos problémákat továbbra sem oldotta meg.

Csövek futnak végig a falakon, dobozok hevernek egymás hegyén-hátán. Több helyiségben is raktári polcokon összekötegelve sorakoznak a gyermekkönyvek. A másodpéldányoknak nincs helyük, azok a földön hevernek, szintén összefűzve. … a rendkívül ritka és értékes példányokat is tartalmazó gyűjtemény a föld mélyén rejtőzik, Csipkerózsika-álmát alussza.”3

Az elérendő cél az elkövetkező időszakban, minden lehetőséget megragadva (média, kiállítás, konferencia stb.), minden fórumot felhasználva (IBBY, MKE, OM, NKÖM stb.) az, hogy létrejöjjön a Tündérpalotában a Magyar Pedagógusok Háza, ahol a pedagógusok hozzájuthatnak az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum teljes gyűjteményéhez és valamennyi szolgáltatásához.

Akkor végre az intézmény eddig mostoha sorsú gyűjteménye is méltó helyére kerül, és élő gyermekkönyvtárként használhatóvá válik a gyermekek, pedagógusok, kutatók és más érdeklődők számára.

Elképzelések, tervek már ma is léteznek arról, hogy hol kapna helyet - a még mások által is lakott épületben - a több, egymáshoz kapcsolódó teremből álló önálló egység. Milyen helyiségekkel (olvasóterem, meseszoba, zenetár, folyóirat-olvasó, vetítőterem stb.), milyen szolgáltatásokkal, programokkal (csoportos tematikus-foglalkozások, könyvtárórák, klub- és szakköri foglalkozások, a Pedagógiai Múzeum kiállításaihoz kapcsolódó előadások, foglalkozások, bábozás, játszóház, író - olvasó találkozó, kézműves műhely, nyári olvasótábor, pályázatok, rejtvények, vetélkedők stb.) várná a nagyközönséget. A tervek között szerepel különleges csoportoknak (fogyatékosoknak, hátrányos helyzetűeknek) foglalkozások, vetítések szervezése, bevonásuk a könyvtár programjaiba.

A gyermek- és ifjúsági gyűjtemény másik fontos feladatát, célját szem előtt tartva lehetőség nyílna a gyermekirodalommal foglalkozó szakemberek, pedagógusok, leendő pedagógusok kényelmét és zavartalan munkáját segítve kutatószobák létrehozására is, ahol egy helyen hozzáférhető a mű és a hozzá tartozó szakirodalmi kézikönyvállomány is.

A szakemberek, kutatók bevonásával újra életre hívhatóvá válna a Magyar Gyermekirodalmi Intézet. Tevékenysége túlmutatna a gyermekkönyvtár feladatain, egészében szervezné a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom hazai életét, kapcsolatot tartana a gyermekirodalom érintett képviselőivel (írók, kiadók, illusztrátorok, pedagógusok, lapszerkesztők, gyermek-könyvtárosok, iskolai könyvtárosok, szervezetek stb.)

Feladata lenne a hazai és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, rendezvények szervezése hasonló intézményekkel, kutatások, elemzések végzése és összehangolása stb.

Ez a jövő, ezt kell együtt megvalósítanunk. Mindezekhez rengeteg munka, türelem, lelkesedés szükséges, amire a könyvtár dolgozói már most készek. A végleges elhelyezés és nem kevés pénz biztosítása azoknak a feladata, akik felelősek a jövő társadalmát nevelő-oktató pedagógusok önképzését, képzését biztosító intézmények fenntartásáért, fejlesztéséért. A Magyar Pedagógusok Házának mielőbbi megvalósulása mindannyiunk fontos ügyévé kell hogy váljon, és akkor Csipkerózsika felébredhet végre a Tündérpalotában.

 

Szabóné Gellért Ágnes

Jegyzetek

1 Kokovai Lajos: Az „első” Országos Paedagógiai Könyvtár története. = Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum évkönyve 1961. Bp., OPK. 1963. 137. p.

2 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata

3 http://www.csodaceruza.hu

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: