Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Éger Veronika: Esztétikai képzés és technikai képesség

Nyomtatási nézet

Az Aviation Week and Space Technology című szakfolyóirat 2002. május 6-i számában egy William B. Scott nevű repülésszakértő az amerikai légi- és űrrepülésipar komoly utánpótlási problémáiról ír. A kvalifikált szakszemélyzet növekvő hiánya nem annyira az érdeklődés megcsappanására vezethető vissza, hanem sokkal inkább a pályázók szellemi, lelki alkalmatlanságára. A modern csúcstechnika használata – különösen a hadászati légijárművek esetében – kreativitást, absztrakciós képességet, az adott jelenségek kritikus vizsgálatát és flexibilis képzelőerőt igényel. S hogy miért hiányzik mindez a fiatalokból? Scott – különböző empirikus vizsgálatok figyelembevételével – két lényeges okot jelöl meg. Az első legfontosabb ok a modern tömegmédiumok negatív hatása a felcseperedő gyermekekre. Az elektronikus képmédiumok (pl. „TV-fogyasztás”) masszív befolyása különösképpen hozzájárul az agyszerkezet átalakulásához, amely az említett hiányokért, illetve a képességek megváltozásáért felelőssé tehető. Ezzel párhuzamos és a fentiekkel összefüggő jelenség az irodalmi képességek csökkenése. Itt elérkeztünk a másik fontos okhoz, nevezetesen a megváltozott pedagógiai beállítódáshoz, amely egyre kevesebb súlyt fektet a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztésére. Az iskola is mindinkább képorientálttá és egyúttal intellektuálisan igénytelenebbé válik. Azok a gyerekek, akik ebből a rendszerből egy részben újfajta agystruktúrával kerülnek ki, könnyen vissza tudnak emlékezni például bizonyos benyomásokra, ugyanakkor viszont egyre képtelenebbé válnak arra, hogy egy olvasott szöveg vagy megfigyelt helyzet jelentését mélyrehatóan megértsék, az észlelt jelenségektől elvonatkoztassanak és azokról kialakítsák a saját elképzeléseiket. Scott szerint a bevezetőben jelzett problémákra – a technológiai képességek fejlesztésére – hatékony megoldásnak nem a technikával való korai találkozás tűnik, miként azt az amerikai film- és játékipar fenntartás nélkül favorizálja, hanem egy ismét sokkal alaposabb és igényesebb irodalmi műveltség közvetítése és a szabad játék lehetősége. Németországban, ahol szintén általánosan uralkodóvá vált egy gazdasági motívumokkal áthatott mechanisztikus és technokratikus világlátás, Scott felvetései különösen helytállóak, hiszen megállapításai megfelelnek azoknak a kutatásoknak, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a sokat tévéző gyerekek olvasási készsége és kreativitása lényegesen csökkent. Kézenfekvő persze az is, hogy az irodalmi és művészeti oktatásban alkalmazott szöveg- és képinterpretáció csak akkor vezethet egy kreativitást eredményező agyfelépítés kialakításához, ha az oktatás az erőfeszítést szorgalmazza: a szöveg megértésének fáradságos keresését, a jelentés sokrétűségének feltárását. Technológiai haladás, a gépek és berendezések szakszerű kezelése kritikus gondolkodás nélkül ma már elképzelhetetlen.

( Fordította és tömörítette: Éger Veronika )

(Rittelmeyer, Christian: Ästhetische Bildung und technische Kompetenz: Warum der „Wirtschaftsstandort Deutschland” nur durch eine anspruchsvolle Allgemeinbildung gesichert werden kann. = Die Deutsche Schule, 2003. 1. sz. 17–26. p.)

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: