Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Sipos János: Az Oktatási Minisztérium iskolai könyvtári stratégiája és jogszabályi háttere

Nyomtatási nézet

A közoktatás-fejlesztési stratégia

 

A közoktatás-fejlesztési stratégia elemei az iskolai könyvtárak számára is fontosak, hiszen önmagukat is ebben a fejlesztési keretben kell elhelyezniük. Ezen belül kell megkeresni a kifejezetten közoktatási könyvtárfejlesztés lehetőségeit, ezek fényében kell meghatározni annak konkrét kapcsolódásait, fejlesztési terveit.

A stratégia még nem végleges. Az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu) hamarosan elérhető lesz. Bízunk benne, hogy ezek a fő fejélesztési irányok a társadalom többsége által elfogadhatóak, de kérem Önöket is, hogy szóljanak hozzá!

 

A közoktatás-fejlesztési stratégia prioritásai:

  • az élethossziglan tartó tanulás megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése révén

  • az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése

  • az információs-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása

  • a pedagógus szakma rangjának helyreállítása, a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása

  • az oktatás minőségének fejlesztése

  • a közoktatás költséghatékonyságának és az irányítás hatékonyságának javítása

  • az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.

 

Hogyan illeszkedik ebbe a keretbe a könyvtár?

A 2003. június 23-án módosított közoktatási törvényben1 már a stratégia több eleme is megjelenik. Megnyugtató érzés, hogy a legfőbb területeken nem romlott a helyzet a törvénymódosítás során. Ebben a körben kiemelendő ezek közül, hogy a módosítás után is megmaradt az a rész miszerint 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni a könyvtárostanárokra vonatkozó rendelkezéseket. Higgyék el, hogy minden szakmai vágynak, igénynek költségvetési vonzata van. Átvészeltük annyival a finanszírozási problémákat, hogy a kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben tolták el a könyvtárostanárok/tanítók alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2005. szeptember 1-jére tolták. Ez természetesen nem oldja meg azon intézmények problémáit, ahol ezt a fenntartó még nem biztosította.

Milyen lehetőségek vannak a könyvtárak fejlesztésére?

Magyar Bálint úr előző minisztersége idején megjelent egy kötött felhasználású normatíva könyvtár és informatika fejlesztésére. Ez volt az első olyan elem, ami a könyvtárak kulcspozícióit erősítette, illetve megjelentette az oktatás prioritásai között. Sajnos ez nem folytatódott később, de azért mégis elindult valami.

A 2003. évi költségvetés biztosít egy kötött felhasználású normatívát2 összesen 4 milliárd Ft értékben a kötelező eszközök és felszerelések beszerzésére.3 Ezt sajnálatos módon sokan nem tudják. Az Önök ebben a témában való tájékozatlansága is mutatja, hogy Magyarországon az intézményvezetők többsége azok után, hogy decemberben elfogadta a parlament a költségvetési törvényt, a tanév végéig sem tudta a kollégákkal tudatni, hogy létezik egy normatíva az eszköz- és felszerelésjegyzék hiányosságainak biztosítására. Természetesen ebből a 4 milliárd Ft-ból nem lehet megoldani mindent. Tavaly a megyei közalapítványokon keresztül áromlott 2 milliárd Ft erre a célra. Ez az összeg idénre kétszeres lett – diákonként kb. 2600 Ft –, de a fenntartóknak kell eldönteniük, hogy melyik iskolát milyen mértékben támogatják ebből a kötött felhasználású normatívából. Amelyik önkormányzatnak egy iskolája van, annak arra az egy iskolára kell költenie. Amennyiben a fenntartó több iskolát is működtet, joga mérlegelni, hogy a támogatást egyenletesen osztja szét az iskolái között, vagy megpróbál iskolái között kompenzálni. Az a szándékunk, hogy a 2004. évi költségvetésben még nagyobb forrásokat biztosítsunk.

A másik nagyon fontos fejlesztési lehetőség a következő években az Európai Unióhoz való csatlakozás lesz. A csatlakozás előtti és utáni első években jelentős EU-s forrásokat tudunk közoktatás-fejlesztésre fordítani. Szándékaink szerint már januárban megjelent volna az Információs technoló­gia az általános iskolákban pályázat a Phare-program keretében. Ez a 6,5 milliárd Ft-os pályázati keret a hátrányos helyzetű térségek iskolaépületeinek felújításán kívül multimédiás termek berendezésére is felhasználható.4 Emellett pedig, ezzel párhuzamosan lehet pályázni belőle pedagógus-továbbképzésekre is. Az erre szánt összeg 5-600 millió Ft. Az uniós pénzkifizetési szabályok változása miatt csak most jelenhet meg a pályázati kiírás. Így az épület-felújítások a jövő nyárra fognak tolódni.

2004-2006-ban komoly forrásokat jelent számunkra a Nemzeti Fejlesztési Terv, annak is a humánerőforrás-fejlesztési területe. Az öt operatív programból négy közvetlenül a közoktatáshoz kapcsolódik. Ebben a három évben átlagban kb. 15 milliárd Ft plusz forrást jelent azon a hét területen, amelyet a közoktatás-fejlesztési stratégia prioritásként kezel.

Sok ez a pénz vagy kevés? Attól függ, mihez viszonyítjuk. A 2002. évi közoktatási költségvetés 8 milliárd Ft volt, 2003-ban 14 milliárd Ft. Az említettek pedig plusz források. Az az igazi tét, hogy fel tudunk-e megfelelően készülni ezen pénzek fogadására. Nagyon szigorú feltételeknek kell eleget tenni, hogy az uniós forrásokat megkaphassuk. Fogadó regionális hálózatokat kell kiépíteni, és kell találni százas nagyságrendben olyan oktatáshoz értő szakértőket, akik munkaidejük mellett, vagy a meglévő munkájuk feladásával hajlandóak beszállni egy középtávú nemzeti fejlesztési terv megvalósításába. 2007-től pedig reményeink szerint még jelentősebb forrásokat kapunk a humánerőforrás-fejlesztésre.

Miért fontos a könyvtárak fejlesztése?

2001-ben az OKI végzett egy kutatást Magyarországon a könyvtárak állapotáról. Kettőt emelnék ki az adatok közül. Az egyik, hogy a kutatás szerint a könyvtárak harmadrészében vannak meg azok a feltételek, amelyek kellenek a könyvtárak szakszerű működéséhez. A másik, hogy kb. 28%-ban dolgoznak olyan pedagógusok a könyvtárakban, akiknek a végzettsége megfelelő. Már ez a két elem önmagában számos fejlesztési irányt jelöl ki. A stratégia egyik prioritása a pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés fejlesztése, ami megoldást jelenthet erre a problémára. 2003-ban összességében kétszer annyi pénz van pedagógus-továbbképzésre mint az előző évben.

Amikor az előbb arról beszéltem, hogy milyen szomorú adatokat mutatott az iskolai könyvtári felmérés, akkor arról is kell beszélnem, hogy Magyarországon az óvónőképzésben az összes képzési idő 30%-a gyakorlati képzés, a tanítóképzésben már csak 20%-a, a tanárképzésben 5-8%-a. Ez mindent elárul. Kutatásokból ismerjük, hogy az életben való sikerességhez kb. 90%-ban nem az értelmi intelligencia, hanem az érzelmi intelligencia járul hozzá. Ilyen képességeknek kellene magas szinten állniuk, mint például az örömérzés átélésének képessége, az érzelmek szabad kifejezése, önbizalom, a szabadon nemet mondani tudás képessége, együttműködés, alkotókedv. Egy közoktatás-fejlesztési stratégiában is meg kell jeleníteni azokat a kompetenciákat, melyek kellenek az életben való sikerességhez, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatalok képesek legyenek egész életük során tanulni.

Ezekben a kérdéskörökben a könyvtárakra, tehát Önökre is kulcsszerep vár az elkövetkező években, évtizedekben. Miért is? Sokat beszélünk az információ hihetetlen mértékű szaporodásáról. Az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének (American Library Association) megfogalmazása az információs kultúra összetevőiről így szól: „Információkultúrával azok rendelkeznek, akik tudják, hogyan kell tanulni, mert tudják hogyan szervezett, rendszerezett a tudás, és a szükséges és releváns információt akkor és ott találják meg, amikor és ahol arra szükség van. Információkultúrával az rendelkezik, aki érti az információ megszerzéséhez szükséges folyamatokat és rendszereket, ismeri az információ hozzáféréséhez szükséges eszközöket és módszereket, vonatkozó szolgáltatásokat és aki képes értékelni a különböző információforrások hatékonyságát és megbízhatóságát. Magasabb szinten információkultúrával az rendelkezik, aki képes információs igénye kielégítésére az információ gyűjtésétől a rendszerezésen, tároláson át a kritikai elemzésig, valamint az információ megfelelő formába öntésére, kommunikálására a legmodernebb információ- és kommunikációtechnikai eszközök alkalmazására.”5

Jövőre Magyarország egy fejlettebb világhoz csatlakozik, Európa részeként az Európai Unióhoz. ezek azok a területek, amelyeken jelentős esélyeink vannak a következő években, évtizedekben, hogy gyorsan lépjünk előre.

Milyen lépéseket tesz az Oktatási Minisztérium?

Megalakult az OM-ben a Könyvtárfejlesztési Bizottság. Tagjai: Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – Buzder-Lantos József, OPKM – dr. Csík Tibor, Egyetemi Könyvtárak Kollégiuma (EKK) – dr. Szögi László, Könyvtárostanárok Egyesülete – Varga Zsuzsanna, NKÖM – dr. Kenyéri Katalin, Könyvtári Intézet – dr. Bartos Éva, OM Felsőoktatási helyettes államtitkárság – dr. Téglási Ágnes, OM Közoktatási helyettes államtitkársága – Berki Imre, OM Infomratikai miniszteri biztossága – Taletovics Márk. A bizottság elnöke Téglási Ágnes, aki a következő témákat tartaja sürgősen megvalósítandónak:

  • iskolai könyvtári stratégia megfogalmazása, melynek része például az iskolai könyvtárak számítógépes ellátásának javítása, (hogy a Sulinet hálózat kiépítésénél a könyvtárat is végpontnak tekintsék, ez kerüljön be a szerződésekbe), az iskolai könyvtárosok helyzetének javítása

  • a felsőoktatási könyvtárak stratégiai fejlesztése

  • a könyvtárosképzés megújítása, különös tekintettel a képzés tartalmára, a gyakorlati képzésre, az infrastrukturális helyzet javítására, szakirányú továbbképzés elindítása az információs kultúra alapjainak tanítása c. tárgy oktatásához

Idei munkatervükben szerepel:

  • Sulinet programmal való kapcsolatfelvétel

  • a felsőoktatási tanulási forrásközpontok, szervezeti felépítésének, helyének, szerepének, finanszírozásának módjának kidolgozása

  • iskolai könyvtárak stratégiai irányainak kidolgozása összhangban a NAT 2003 őszére elkészülő változatával6

  • az iskolai könyvtári stratégiából adódó közigazgatási feladatok meghatározása, a felsőoktatási könyvtárak stratégiai fejlesztési irányainak meghatározása 2007-ig, az EKK szakmai anyaga alapján megvalósítási szakmai anyagok készítése

  • a könyvtárak fenntartására vonatkozó ajánlások összegzése a 2004. évi költségvetési terv készítéséhez

  • tájékozódás a tanárképzési bizottság munkájáról, háttéranyagok készítése a képzés korszerűsítéséhez

Történelmi esély van a pedagógusképzés reformjára. A felsőoktatás talán még nehezebben változik, mint a közoktatás, de 1999-ben Magyarország aláírta a Bolognai egyezményt, melynek keretében 2010-ig egy egységes Európai Felsőoktatási Térhez kell csatlakozzunk. Tehát a felsőoktatás rákényszerül a változásokra. Miniszter úr felkérésére létrejött tavasszal a pedagógusképzési munkabizottság, a felsőoktatás és a közoktatás szakembereiből. Feladata az, hogy ebben a naptári évben különböző pedagógusképzési alternatívákat kínáljon a minisztériumnak, hogy a felsőoktatási törvény őszi nagy csomagjához már egy átfogó pedagógusképzési reform is társuljon.

A közoktatás 2003. évi költségvetésében a legnagyobb növekedés az előzőekhez képest épp az információs és kommunikációs társadalom felépítéséhez szükséges források biztosítása az oktatáson belül. Ezen kívül az IHM is számos pályázatot ír ki jelentős forrásokkal. Biztos, hogy a következő években azoknak van nagyobb esélyük a fejlődésre, aki nem ölbe tett kézzel várják a forrásokat. Ha még nem tanultak volna meg eddig, akkor most megtanulnak pályázni, és eleget tesznek a szigorú elvárásoknak, amelyek a pályázatok keretében várnak rájuk.

Az Önök munkája, főként, ha az iskolavezetés is megfelelő figyelmet fordít erre, hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon egyetlen pedagógus se járjon úgy, hogy nem ismeri saját iskolai könyvtárának állományát, hogy ne az legyen az elsődleges információs forrása munkája során, és hogy ezért a szükségesnél nagyobb energiát legyenek kénytelenek információk, dokumentumok megszerzésére fordítani.

Az a nagy kérdés, hogy csak tanítványainktól várjuk el, hogy képesek legyenek egész életükön át új dolgokat tanulni, vagy pedig mi is tudunk ebben jó példát mutatni. Biztos vannak, lesznek nehézségek az ember önfejlesztése során. De akár elhiszik, hogy képesek rá, akár nem, igazuk lesz!

Jegyzetek:

* Az OPKM által 2003. június 26-án szervezett A közoktatás könyvtárügye, Könyvtárostanárok I. Országos Konferencia c. rendezvényen elhangzott előadás rövidített változata.

1 A törvény módosítása, indoklása és az egységbe foglalt szöveg elérhető a www.om.hu Közoktatás rovatában.

2 2002. évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről 8. számú melléklet A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai I. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 7. pont Szakmai fejlesztési feladatok

3 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről (A 7. számú mellékletet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet iktatta a szövegbe)

4 Információs technológia az általános iskolákban = http://www.esf.hu/program/HU-2002-000-315-01-05/

5 American Library Association. Presidential Committee on Information Literacy. Final Report. Chicago: ALA, 1989. = http://www.ala.org/acrl

6 A NAT felülvizsgálata 2003 októberére lesz végleges. Augusztus végéig szakértőkkel véleményeztetjük az eddigi anyagot, jövő héten kikerül a honlapra a vitaanyag 2, amit szakértőknek küldenek ki. A vitaanyag 3-at kapják meg szeptemberben a pedagógusok véleményezésre. Szeptemberben lesz több helyen NAT konferencia és az Országos Köznevelési Tanács október 9-i ülésén tárgyalja az akkora elkészülő anyagot. A NAT 2 2004. szeptember 1-től az általános iskola 1. osztályában kezdve felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Tehát 12 év alatt folyamatosan lesz idő a felkészülésre, továbbképzésekre. A NAT felülvizsgálatát irányító NAT bizottság, munkáját külső szakemberek is segítik, az informatika, könyvtárhasználat oldaláról is.

The strategy and the inside of the law for school libraries of the Hungarian Ministry of Education

The author is the deputy under-secretary of state and in this capacity he made his point about the present and the future of the school libraries. The improvement of school libraries and the establishement of a so called „information culture” said to be important. This work is supported by the Commity for Library Improving, which was formed within the scope of the Ministry of Education.

Die Strategie des Bildungsministeriums und deren Rechtsnorm-Hintergrund.

Der Autor ist stellvertretender Staatssekretär des Bildungsministeriums und in dieser Eigenschaft vertritt er seinen Standpunkt über die Situation bzw. die Zukunft der Schulbibliotheken. Das Ministerium hält wichtig die Förderung der Schulbibliotheken, die Ausbildung eine sogenannte „Informatikkultur.” Diese Arbeit wird von der im Bildungsministerium gebildeten Bibliothekförderungs- komission unterstützt.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: