Fülöpné Erdő Mária: Az iskolások és szüleik médiahasználatának összefüggései II. rész

Nyomtatási nézet

Az olvasmányok jellege és a könyvtárhasználat

A tanulói olvasmányok jellege

Az olvasási szokások fontos jellemzője a választott olvasmányok jellege. Az olvasás mennyisége önmagában is sokat mond, de jóval árnyaltabbá válik a kép, ha azt is tudjuk, hogy mit olvasnak a diákok, milyen olvasmányokat kedvelnek és mely műfajok iránt nem érdeklődnek. Iskolánként, évfolyamonként és az anyák iskolai végzettsége szerinti csoportosításban foglakozunk ezzel a kérdéssel.

A tanulói olvasmányok jellege iskolánként:

A diákok olvasmányai között az újság a listavezető. A vizsgált tanulók 53 százaléka olvas újságot. A napi hírek, események, aktuális információk megismerésének jelentős és népszerű forrása a családok többségében az újság. Az adatok tanúsága szerint az újságok olvasása a legtöbb család életének szerves része.

A diákok 49 százaléka szokott regényt olvasni. A műfaj sajátosságaiból következik, hogy legtöbben pihenésképpen, a napi kikapcsolódás részeként olvassák.

A harmadik helyen a mese szerepel 36 százalékkal. A mese iránti érdeklődés legnagyobb az alsó tagozatos osztályokban, majd folyamatos csökkenést mutat.¹ Ez a jelenség egyértelműen a gyerekek érdeklődésének és lélektani adottságainak életkori sajátosságaiból vezethető le.

A diákok 25 százaléka olvas képregényt. Nem csupán az alsó tagozatosok körében népszerű ez a műfaj, akiknek még életkorukból adódóan esetleg problémát okozhat az olvasás technikai része, hanem a felsőbb osztályokban is. A lakosság olvasás-szövegértési mutatói nemzetközi összehasonlításban meglehetősen gyengék.² Többek között ez is magyarázhatja a felsőbb évfolyamosok vonzalmát a műfaj iránt. Vonzerejének másik aspektusát talán az adja, hogy a televízióban látott rajzfilmek hangulatát idézi, könnyű a végére érni, nem igényel túl sok időráfordítást. Nemzetközi vizsgálatok tanúskodnak arról, hogy Európa több országában is jelentős a képregény olvasottsága.³

Az ismeretközlő irodalom az ötödik helyen áll 23 százalékkal, míg verseket csupán 15 százalék olvas. Ide kívánkozik Nagy Attila megállapítása: „Az érintett korosztályok irodalmi érdeklődését taglalva lehangoló kötelesség a versolvasási kedv szinte maradéktalan elsorvadásáról is számot adni. Az ötödik osztályosokat kérdezgetve hozzávetőleg minden tizedik lány és minden huszadik fiú többek között még versek olvasásáról is beszél, de az általános iskola befejezésekor már szinte csak kizárólag lányok, s ők is csupán 4-5 százalékban adnak ilyen értelmű választ.”⁴

Az iskolák közötti eltérések közül kiemelésre érdemes, hogy a budapesti zöldövezeti tanintézet diákjai lényegesen nagyobb százalékban olvasnak regényt, mint a másik két intézmény tanulói. Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a viszonylag hosszabb lélegzetű műfajnak az olvasásához fejlett olvasástechnikai tudásra, kitartásra és a szövegértés jó szintjére van szükség. Minden bizonnyal a két tanítási nyelvű iskola felvételivel válogatott diákjai közül lényegesen kevesebben küszködnek nehézségekkel az olvasás-szövegértés tekintetében, mint a másik két iskolában. Ez pozitívan hat a regényolvasásra.

Hogyan befolyásolja a diákok életkora az olvasmányok jellegét?

A tanulók olvasmányainak jellege évfolyamonként:

A harmadikosok több mint ötöde, 21 százaléka szokott verset olvasni. A kisiskolásokra jellemző a ritmusos, lüktető, játékos, esetleg énekelhető versek szeretete. Ez az igény az óvodáskori élményekből táplálkozik és az iskolás kor első éveiben is tovább él. Amikor elsajátítják az olvasás technikai elemeit és eljutnak oda, hogy önállóan kezdenek válogatni az olvasmányok között, természetes és kézenfekvő, hogy a viszonylag rövid idő alatt, könnyen elolvasható, kevés energia befektetéssel teljes és kerek élményt nyújtó versek felé szívesen fordulnak.

A mese, mint várható volt, még kedveltebb a harmadikosok között 67 százalékos olvasottsággal. A mese világában az élmények sokszínűsége, a pergő, csodás események sora olyan motivációt jelent, amely elég ahhoz, hogy a kisdiákok a kezdetben jelentkező nehézségeket leküzdve belekezdjenek és a végére is eljussanak egy-egy történetnek.

A regény olvasottsága 30 százalékos, az újságé 31 százalék, ezután jókora lemaradással (17 százalék) a képregény következik, és a harmadikosok olvasmányai között utolsó helyen áll az ismeretközlő irodalom 13 százalékkal.

A vers kategóriájában csökkenő érdeklődéssel találkozunk, a mélypontot a hatodik osztályosok képviselik 12 százalékos értékkel. A mese olvasottsága a harmadikosoknál van csúcsponton 67 százalékkal, ez negyedikes korra 57 százalékra csökken, majd felső tagozatban hatodikosoknál 15 százalék, míg nyolcadikban már csak 8 százalék olvas mesét.

A regények esetében fordított a helyzet. Az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a regény olvasottsága. Harmadik osztályban 30 százalék, negyedikben 39 százalék, hatodikban 61 százalék, végül nyolcadikban 67 százalékos értékkel találkozunk. A fikciós művek iránti nagyfokú érdeklődés állandó, csak míg az alsóbb évfolyamokon a mese műfaja a domináns, addig a felsőbb osztályokban a mese olvasótábora regényolvasóvá válik.

Az ismeretközlő irodalom említése az olvasmányok között a negyedik osztályban 29 százalék, nyolcadikban némileg ezt meghaladva 30 százalék. Hatodikban hullámvölgy jelentkezik, csaknem 10 százalékkal kevesebben olvassák ezt a műfajt.

A képregény iránt érdeklődők tábora a negyedikesek körében a legnépesebb, 37 százalékot tesz ki. A hatodik osztályosoknak is majdnem harmada, 30 százaléka olvassa e műfajt. A harmadikosok 17 százaléka, a nyolcadikosok 15 százaléka említi olvasmányai között a képregényt. Több 14 éves érdeklődik a képregény iránt, mint ahány verset olvas. Ennek hátterében
egyértelműen az igénytelenség, illetve az értékeset az értéktelentől megkülönböztetni nem tudó, fejletlen gondolkodás és kiforratlan irodalmi ízlés állhat. Az irodalmi ízlés nevelése terén sokat tehet az iskola.

Az újságok olvasottsága évfolyamról évfolyamra nő. Már a harmadik osztályosok között is 31 százalékos az újságolvasók aránya. Ez negyedikben 43 százalékra, hatodikban 51 százalékra és nyolcadikban 82 százalékra emelkedik.

A tanulók és szüleik olvasási szokásainak összefüggései

A következőkben a szülők és gyermekeik olvasmányszerkezetét hasonlítjuk össze.

Az adatfeldolgozáskor a teljesen azonos szülői és gyermeki szokást tartalmazó listát és az egy-egy elem eltérést mutató felsorolásokat gyűjtöttük ki és tekintettük egyezőnek. Így a következő adatokat nyertük.

A szülők és gyermekeik olvasmányainak minőségi egyezése

A szülők és gyermekeik olvasmányainak jellege erőteljesen összefügg, különösen a felsőbb évfolyamokon. A hatodik osztályban 68 százalék a nyolcadikosok között 77 százalék olvasmányszerkezete azonos szülei olvasmányszerkezetével.

Pedagógiai szempontból szemlélve a kérdést egyértelmű, hogy itt a családdal, a szülőkkel való együttműködés lehetőségeit kell megtalálni és erre kell felépíteni az olvasmányszerkezet igényesebbé tételére irányuló törekvéseket.

Könyvtárhasználati szokások

A tanulók könyvtárhasználatának mennyiségi mutatói

Az elemzésben foglalkozunk a minta átlagával, az iskolánkénti, évfolyamonkénti és a szülők iskolai végzettsége szerinti eltérésekkel.

Tanulók könyvtárlátogatásának gyakorisága iskolánként:

A diákok 27 százaléka nem jár könyvtárba. Pozitívan fogalmazva a tanulók több mint kétharmada látogatja valamelyik könyvtárat, 13 százalékuk havonta többször, 17 százalék havi rendszerességgel és 42 százalék ennél ritkábban fordul meg könyvtárban. Ahol kedvezőbb a családok társadalmi helyzete, a könyvtárlátogatási mutatók is jobbak. Ez egybecsen Nagy Attila megállapításával: „Kimutatható a családi környezet, a szülők iskolázottságának mértéke, a munkamegosztás rendszerében elfoglalt helyük összefüggése a gyerekek olvasási gyakoriságával és a választások igényességével is, mégpedig az életkori létrán felfelé haladva egyre növekvő mértékben.”⁵

Az általános tendenciák után most vessünk egy pillantást az anyák iskolai végzettségének és gyermekeik könyvtárlátogatásának kapcsolatára!

A nyolc osztályt végzett anyák könyvtárlátogatása: A nyolc osztályt végzett anyák gyermekeinek 39 százaléka nem jár könyvtárba. 15 százalék ritkán, 23 százalék egy hónapban egyszer és 23 százalék havonta többször keresi fel a könyvtárat.

A szakmunkásképzőt végzett anyák gyermekeinek könyvtárlátogatása: Több mint 10 százalékkal, 28 százalékra csökkent a könyvtárat nem látogatók aránya az előző csoporthoz viszonyítva. Ritkán 36 százalék, havonta 23 százalék, ennél gyakrabban 13 százalék használja a könyvtárat.

Az érettségizett anyák gyermekeinek könyvtárlátogatása: Tovább fogyatkozott a könyvtárba nem járók száma (23 százalék). 5 százalékkal javult ez az érték a szakmunkás szülők gyermekeinél mért adathoz képest. A ritkán járók kategóriájába egyre többen kerülnek (39 százalék). Havonta 20 százalék, ennél gyakrabban 18 százalék látogatja a könyvtárat.

A diplomás anyák gyermekeinek könyvtárlátogatása: Szembetűnő a könyvtárba nem járók arányának további csökkenése (21 százalék) és a ritkán járók létszámának ezzel párhuzamos emelkedése (47 százalék). Havonta 21 százalék, ennél sűrűbben 11 százalék fordul meg könyvtárban.

A szülők könyvtárhasználatának mennyiségi mutatói

Szülők könyvtárlátogatási szokásai iskolánként:

A szülők 64 százaléka nem könyvtárlátogató. Soha, semmilyen művet nem kölcsönöz. További 20 százalék csak nagyon ritkán fordul meg könyvtárban. Alig több mint 10 százalékuk (7+6) nevezhető igazán könyvtárhasználónak. Ez jóval gyengébb érték, mint a diákok esetében, ahol ez a kategória 30 százalékot tesz ki.

Az iskolák közötti eltéréseket tekintve a Pest megyei község iskolájában találjuk a leggyengébb értékeket, ennél csak árnyalatnyival jobb a helyzet a budapesti lakótelepi iskola szülőinek körében, viszont nagyon jelentősen javulnak az adatok a kéttanítási nyelvű iskola szülőinek csoportjában. Mindez ugyanazokból a tényezőkből vezethető le, melyeket az olvasás mennyisége és az olvasmányok jellege kapcsán már részletesen tárgyaltunk.

Az anyák iskolai végzettsége és könyvtárlátogatásuk adatai várhatóan szorosan összefüggenek. Tekintsük most át ezeket!

A nyolc osztályt végzett anyák könyvtárlátogatásának gyakorisága: Várakozásainknak megfelelően a nyolc osztályt végzett anyák túlnyomó többsége nem jár könyvtárba (86 százalék). Érdekes, hogy aki viszont látogatja ebből a csoportból valamelyik könyvtárat, az gyakran, havonta többször teszi. (14 százalék)

A szakmunkás végzettségű anyák könyvtárlátogatásának gyakorisága: Csaknem 20 százalékkal nő a könyvtárlátogatók aránya az előző csoporthoz képest, de még így is nagyon magas, 67 százalék azok létszáma, akik nem élnek a könyvtárhasználat lehetőségével. A ritkán, évente csupán néhány alkalommal kölcsönzők 22 százalékot, a rendszeresen, havonta járók 3 százalékot, a gyakori könyvtárlátogatók 8 százalékot képviselnek.

Az érettségizett anyák könyvtárlátogatásának gyakorisága: Nem rohamosan, de tovább csökken a könyvtárat nem látogatók létszáma (65 százalék). A többi kategóriában mérsékelt eltolódás figyelhető meg a rendszeresebb kölcsönzés irányába, így ritkán 20 százalék, havonta 9 százalék, havonta többször 6 százalék használja a könyvtárat.

A diplomás anyák könyvtárlátogatásának gyakorisága: Szembeszökő, 15 százalékos csökkenést látunk a könyvtárat nem látogatók körében. A diplomás anyák fele látogatja valamelyik könyvtárat bizonyos rendszerességgel. Ritkán 27 százalék, havonta 12 százalék, ennél gyakrabban 11 százalék él a könyvtár nyújtotta lehetőségekkel.

A tanulói könyvtárhasználat minőségi jellemzői

A könyvtárhasználat gyakoriságán kívül fontos tudni azt is, hogy mit kölcsönöznek a diákok, hiszen minőségi különbség van egy akciófilmet tartalmazó videokazetta és egy irodalmi szempontból igényes olvasmány kölcsönzése között.

A tanulók által kölcsönzött művek jellege:

Meghatározó-e a kölcsönzött művek jellegének megválasztásánál a tanulók életkora?

A gyermekek által kölcsönzött művek jellege évfolyamonként:

Videokazettát, regényt és ismeretközlő irodalmat a többi korcsoporthoz képest kiugróan magas arányban kölcsönöznek a nyolcadik osztályosok. A CD-ROM kölcsönzésben is ők az elsők. A hatodik osztályosok a hangkazetta és a vers kölcsönzésében vezetik a listát. A legkisebbek pedig természetesen a „legnagyobb” mesekölcsönzők. A mennyiségi elemzésnél tetten érhető volt a negyedikesek könyvtár iránti érdeklődésének csökkenése, amit a mostani adatsor is alátámaszt, hiszen ez a korcsoport semelyik műfajban sem képvisel a többieknél magasabb arányszámot a kölcsönzés tekintetében.

Az anyák iskolai végzettsége és a gyermekeik által kölcsönzött művek jellege:

A kölcsönzésekben ugyanazok a tendenciák érvényesülnek, amelyekkel az olvasott művek jellegénél találkoztunk.

Az értelmiségi anyák gyermekei közül kölcsönöznek legtöbben regényt, ismeretközlő irodalmat, CD-ROM-ot és audio-kazettát.

A nyolc általánost végzett anyák gyermekei a videokazetta kölcsönzés tekintetében előzik meg társaikat.

A szülői könyvtárhasználat minőségi jellemzői

Szülők által kölcsönzött művek jellege iskolánként:

A kölcsönzések élén a regény áll 19 százalékkal. Nem meglepő, hiszen az olvasmányok közül is a legkedveltebb az újság után a regény műfaja. A
videokazetta foglalja el a második helyet. Az ismeretközlő művek (12 százalék), a CD-ROM (5 százalék) és a hangkazetta (4 százalék) követik egymást, míg a sort a mese és a vers zárja.

Ismeretközlő műveket jóval nagyobb arányban kölcsönöznek a Budapest zöldövezetében lakó szülők (21 százaléké), mint a vidéken élő, alacsonyabb iskolázottságú társaik (6 százalék). A videokazetta, hangkazetta, CD-ROM – vagyis a nem olvasmány jellegű kölcsönzött művek aránya jelentős, átlagban 27 százalék.

Figyelmet érdemel, hogy a Pest megyei községben élő szülők jóval kisebb hányada kölcsönöz videokazettát, audio-kazettát és CD-ROM-ot, mint a budapesti minta tagjai.

Az anyák iskolai végzettsége és a szülők által kölcsönzött művek jellege:

Az eddigiekben tapasztalt tendenciák itt is jelentkeznek. A regény és az ismeretközlő irodalom műfajának kölcsönzésében az értelmiségi szülők hatalmas előnnyel rendelkeznek, de ők vezetnek az audio-kazetta és a vers kölcsönzésében is.

A nyolc osztályt végzett anyák a mese kölcsönzésében, a szakmunkás végzettségűek pedig a videokazetta és a CD-ROM kölcsönzésben járnak élen. A jelenség okai ugyanazokra a tényezőkre vezethetők vissza, amelyeket az olvasmányok jellegének elemzésekor már tárgyaltunk.

A tanulók és szüleik könyvtárhasználati szokásainak összefüggései

Az adatok alapján a következő megállapításokat tehetjük: A vers, a mese és a képregény műfaját az alsó tagozatos tanulók, illetve az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekei olvassák elsősorban.

Az újság, az ismeretközlő irodalom és a regény főleg a felsőbb évfo-
lyamokra járó diákok, illetve a magas iskolázottságú szülők gyermekeinek kedvelt olvasmányai.

Tehát a tanuló életkora és a szülők iskolázottságának szintje egyaránt olyan tényezők, melyek hatnak a diákok olvasmányainak jellegére. E két tényező elsősorban az olvasás szövegértés szintjére hat és ezen keresztül gyakorol befolyást a választott olvasmányok jellegére.

A szülőknél az olvasmányok kedveltségi sorrendje a következő: újság 81 százalék, regény 62 százalék, ismeretközlő irodalom 31 százalék, mese 8 százalék, vers 5 százalék, képregény 4 százalék.

Az iskolák lakókörnyezetére jellemző eltérő társadalmi-szociális sajátosságok hatása az olvasmányok jellegére elsősorban a vers és az ismeretközlő irodalom, másodsorban a regény és az újság műfajában érhető tetten.

Az anya iskolai végzettsége kimutathatóan befolyásolja az olvasmányszerkezetet. Az alacsony iskolázottságú csoportban a vers, a mese és a képregény olvasottsága magasabb. A magasan kvalifikáltaknál a regény, az ismeretközlő irodalom és az újság kedveltségi mutatói kiemelkedők.

Az olvasmányszerkezet esetében különösen a felső tagozatban nagyon erőteljes kapcsolat áll fenn a szülők és gyermekeik szokásai között. Ezen a területen a családokkal szorosan együttműködve lehet igazán eredményes a pedagógus munkája.

Szignifikáns összefüggést találtunk az anyák iskolai végzettsége és a könyvtárat egyáltalán nem használó gyermekek létszáma között. A magasabban kvalifikált anyák gyermekei között jóval kisebb a könyvtárat nem látogatók aránya.

A település jellegének és a diákok életkorának a könyvtárlátogatás mennyiségére gyakorolt hatása nem szignifikáns.

A szülői könyvtárhasználat mennyiségére a vizsgált tényezők közül az anya iskolai végzettsége gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az iskolai végzettség emelkedésével szoros összefüggésben nő a könyvtárlátogatók aránya. A két tényező szignifikáns összefüggést mutat.

A kölcsönzött művek jellegéről megállapítottuk, hogy a diákok 59 százaléka rendszeresen kölcsönöz a könyvtárból nem olvasmány jellegű műveket, videokazettát, audio-kazettát, illetve CD-ROM-ot.

A kölcsönzött művek kedveltségi sorrendje a következő: videokazetta, regény, mese, ismeretközlő irodalom, hangkazetta, CD-ROM, vers.

Az életkor hatását elemezve azt találtuk, hogy a nyolcadikosok kölcsönzési skálája széles, a regény, az ismeretközlő irodalom, a videokazetta és a CD-ROM műfaja iránt egyaránt kiemelkedő érdeklődést mutatnak. Harmadikosoknál a mese kerül előtérbe, míg a hatodikosok a vers és az audio-kazetta iránt tanúsítanak nagyobb érdeklődést a többi korcsoportnál.

A szülők iskolai végzettsége hat a kölcsönzött művek kiválasztására. A diplomás anyák gyermekei a regényt, az ismeretközlő irodalmat, az audio-kazettát és a CD-ROM-ot kedvelik jobban a többieknél. A szakmunkások gyermekei a videokazettát, a nyolc osztályt végzettek csemetéi pedig a mesét és a verset kölcsönzik nagyobb arányban társaiknál.

A település jellege elsősorban a nem olvasmány jellegű művek kölcsönzésére gyakorol erőteljes hatást, a videokazetta, a hangkazetta és a CD-ROM kölcsönzése a vidéki mintában jóval kisebb arányban jellemző.

Az anyák iskolai végzettségének kimutatható hatása van a szülők által kölcsönzött művek jellegére. A diplomások választásaiban a regény és ismeretközlő irodalom, a nyolc osztályt végzettek között a mese, míg a szakmunkások körében a videokazetta szignifikánsan magasabb értéket képvisel, mint a többi csoportban.

A könyvtárhasználat gyakoriságára és a kölcsönzött művek jellegére a szülői szokások hatása nem jelentős az általános iskolások körében. Következésképpen az iskolában folyó fejlesztés ezen a területen különösen hatásos lehet.

Jegyzetek:

4 Nagy Attila: Gyermekek, fiatalok és az irodalom. Az olvasás anatómiája. Bp., Gondolat. 1982. 221–231. p.

⁵ Nagy Attila: Gyermekek, fiatalok és az irodalom. Az olvasás anatómiája. Bp., Gondolat. 1982. 221–231. p.

Vissza a tartalomjegyzékhez