Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Schottné Gloiber Ida: Az internet hasznosítása az iskolai munkában

Nyomtatási nézet

A Web ugyan ma még viszonylag kicsinek mondható, és csak töredékét tartalmazza a világ rendelkezésre álló adatállományának, de mérete évente megnégyszereződik, és kb. hat éven belül ezerszeresére nőhet. Rövidlátásra vallana, ha az internetet csupán dokumentumok tároló helyeként és/vagy digitális referencia könyvtárként tartanánk számon, bár mindkét funkciót egyre inkább kielégíti. A Web sokkal több ennél: olyan dinamikus környezet, amely elősegíti a gyűjtést és a kommunikációt, amelyben a felhasználók nem passzív résztvevőként vesznek részt. Az iskola és ezen belül a könyvtár feladata az, hogy megtanítsa tanulóinak ebben a dinamikus rendszerben való eligazodást és az értelmes használatot.

 

Az internet és az oktatás

Az internet használatának beépítése az oktatásba több szempontból is fontos. Egyrészt a mai diákok néhány év múlva olyan munkahelyeken fognak dolgozni, ahol valamilyen – helyi vagy országos – hálózat működik (például bankok, önkormányzatok, posta stb.). Sokkal fontosabb azonban, hogy az internetes szolgáltatások olyan képességek kifejlesztését segítik, melyek elengedhetetlenek a modern információs társadalmakban. Megtanulható például, hogy hogyan kell tudatosan informálódni, válogatni a lényeges és lényegtelen információk között, védekezni az információs túlterhelés ellen, kommunikálni és együttműködni másokkal, globálisan gondolkodni és helyileg cselekedni. A harmadik érv az, hogy az Internet kiváló szemléltető és motiváló eszköz lehet több tantárgy oktatásánál (például idegen nyelvek, környezetvédelem, informatika, politika, csillagászat stb.), hiszen „élőben” tanulmányozhatók egyes jelenségek, elérhetők az adott tudományág legfontosabb kutatóintézetei és könyvtárai, megkérdezhetők, az adott téma szakértői. S végül: a távoktatásban is egyre nagyobb szerepet kap az Internet, és már most is nagyon sok elektronikus tankönyv, tanfolyami anyag, önképzéshez használható segédlet, oktatóprogram, teszt tölthető le.

Nézzük röviden mit is kellene feltétlenül megtanítanunk a tanulókkal.

Az Internet által nyújtott szolgáltatások közül a levelezés a legrégibb, legegyszerűbb, de mind a mai napig a leggyakoribb alkalmazási forma. A hálózatok jelentőségének robbanásszerű növekedése, a WWW csillogó-villogó csábítása közepette is az e-mail szerepe nem csökken, hanem talán még növekedni is fog. Ennek az alkalmazási formának a használatával feltétlenül meg kell ismertetni minden iskolás tanulót: legyenek képesek elektronikus levelet írni, küldeni, fogadni, haladóbb szinten pedig valakinek az elektronikus címét megkeresni.

A következő lépcsőfok lehet az interneten való tájékozódás képességének elsajátítása, és az ehhez szükséges eszközök használatának ismerete. Itt nemcsak a WWW-n való szörfözés jöhet szóba, hanem a telnet, az ftp és a gopher szolgáltatások megismerése is fontos.

A legmagasabb szint a Web-lapok készítésének és a tartalomszolgáltatásnak az elsajátítása. Ahhoz, hogy legyenek szolgáltatások, hogy érdemes legyen böngészni, nyilvánvalóan szolgáltatókra van szükség. A szolgáltatók pedig kik lehetnének mások, mint maguk a felhasználók, természetesen beleértve ebbe a közületi felhasználókat, múzeumokat, egyetemeket, de az iskolákat, könyvtárakat stb. is.

Remélhetőleg hamarosan minden iskolában adottak lesznek a lehetőségek mindezek megtanulásához.

Most nézzük meg az oktatási folyamat szereplőit külön-külön. Milyen lehet az internet-pedagógus, illetve az Internet diák?

 

Az internet-pedagógus

Hogyan változik a tanár szerepe az Internet iskolai megjelenésével, milyen tanárra van szükség ahhoz, hogy a mindennapi oktatás fontos részévé válhasson ez az új információtechnológiai eszköz, ki lehet Internet-pedagógus? „Olyan tanár, aki képes az Internetet, mint eszközt úgy beépíteni a tanítási-tanulási folyamatba, hogy ezzel minőségi változást idézzen elő.”1

Ha a meghatározást értelmezzük, két dologra kell koncentrálnunk:

  1. az Internetre, mint eszközre;

  2. a minőségi változás kérdésére.

Világszerte az iskolai Internet-programok mindegyikében az Internet, mint cél jelenik meg elsőként. Az eszközként való használat csak abban az esetben válik realitássá, ha egyrészt az eszközök megfelelő számban és minőségben állnak rendelkezésre, másrészt a tanárok megfelelő tudással, hozzáértéssel és motivációval képesek azokat használatba venni.

 

Mai helyzetkép

 

A pedagógusok számítógépes kultúrájával, attitűdjeivel kapcsolatban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre, de mindenképpen meg kell említeni Csákó Mihály, Tót Éva és Fehér Péter2 ebben a témakörben megjelent tanulmányait. Ezek szerint a tanárok a számítógépet kommunikációs célokra – elsősorban az Internet elérésére, és levelezésre – egyelőre korántsem általánosan, de folyamatosan növekvő mértékben használják. A használók számának és a használat intenzitásának növekedése erősen függ olyan adottságoktól, mint a felszereltség, és hálózati ellátottság. Az iskolák közötti ellátottsági különbségek jól érzékelhetően megjelennek ezen a területen is. A legelmaradottabbak az alsó fokú oktatási intézmények, pedig ezeknek az intézményeknek a felzárkóztatása is rendkívül fontos azért, mert ezekben az iskolákban (esetleg óvodákban) a gyerekeknek sokkal nagyobb szükségük van hozzáértő segítségre, mint a felsőbb szinteken, hiszen gyakorlatuk, jártasságuk és ismereteik színvonala (életkoruknál fogva is) alacsonyabb. A nehézségek azonban nem szabad hogy akadályt jelentsenek a hálózatok alkalmazásában, ugyanis e korosztály lelkesedése, érzékenysége a technika iránt olyan tartalék, amely rendkívüli eredmények elérésére is képessé teszi a gyerekeket.

De a fejlődés szempontjából nem elhanyagolható a pedagógusok informatikai attitűdje sem, amely nagymértékben függ az informatikai ismeretek szintjétől, a gyakorlottságtól és a módszertani ismeretektől. Az új módszerek alkalmazása jelentős erőfeszítéseket kíván a tanároktól, és ennek ellenértéke nem mindig látszik, ami a motiváció csökkenéséhez vezethet. A szükséges módszertani segédanyagok, továbbképzések és a közvetlenül igénybe vehető segítség hiánya még azokat is elbizonytalaníthatja, akik egyébként szívesen használnák a számítógépes eszközöket.

A Sulinet-program nagy lökést adott a fejlesztésnek, sok iskola számára tette lehetővé az iskolai hálózatba, illetve a világhálóra való csatlakozást. Az igények azonban időközben sokszorosára nőttek, ma a gépek száma, a hálózat kapacitása egyre érezhetőbben szűk keresztmetszetet jelent, ami nagymértékben lassítja a használathoz szükséges kompetenciák kialakulását, a használat rutinszerűvé válását. Ezt felismerve lépett az Oktatási Minisztérium is. „Az év elejére újabb 510 iskola csatlakozhat a Sulinet hálózatra, így már kb. 2400-ra tehető az Internet-hozzáféréssel rendelkező intézmények száma. A kapacitásbővítéssel egy időben a csatlakozási sebesség is sokszorosára nő. Az iskolai informatikai kultúra növeléséhez az Informatikai Kormánybiztosság programja is hozzájárul, amelynek keretében tízezer pedagógus juthat számítógéphez.”3 – adta hírül a Népszava 2001. szeptember 26-i száma.

A Sulinet-program azonban nemcsak mennyiségi változást hozott, hanem nagyon fontosak a minőségi változások is. A tartalomfejlesztésnek, a kommunikációnak az egyik legfontosabb csatornája, az ÍriszSuliNet honlap, amely az irisz.sulinet.hu címen tekinthető meg. Ez a honlap nagyon fontos WEB-kikötő a pedagógusok és a diákok számára egyaránt. Olyan kiindulópont, kommunikációs központ, amely jelentős számú és nagyon széles érdeklődési kör számára ad elágazási pontokat ahhoz, hogy a Neten lévő, számára érdekes, értékes információkhoz hozzájusson.

Említésre méltóak még az évente megrendezésre kerülő Sulinet-konferenciák is, amelyeken lehetőség adódik az Internet és a számítógépek az oktatásban való alkalmazása témáinak problémakörét megvitatni.

Különböző pályázatok indultak az Internet és a számítógép használatának bemutatására. Nagyon fontos ezek közül az OKI, az ISZE és az Új Pedagó-giai Szemle által hirdetett „Így használom az internetet” című pályázat. Amelynek célja az volt, hogy feltárják és közkinccsé tegyék azokat az eredményeket, pozitív és adoptálható pedagógiai tapasztalatokat, amelyek a magyar oktatási intézményekben az internetes laboratóriumok használata során születtek. Elmondhatjuk tehát, hogy a Sulinet-program pozitív változások egész sorát indította el.

A WEB megjelenése, valamint a Sulinet-program indítása körvonalazott egy feladatot, amelynek megvalósítása nagymértékben a pedagógusokon múlik. A tanárok fel kell, hogy készüljenek az új információforrások használatára. Ha azt szeretnék, hogy diákjaik a WEB-en található anyagok közül az értékeset találják meg, útmutatást kell adniuk. Lényeges lesz, hogy a tanárok iskolai WEB oldalakon is adjanak segítséget tanítványaik számára, hiszen az, térben és időben bármikor elérhető.

 

Pedagógiai alkalmazások (információforrások)

 

Nézzük most röviden az internet pedagógiai alkalmazásának lehetőségeit, illetve legfontosabb internetes információforrásait.

A pedagógiai gyakorlat többszáz éves, s nyilvánvaló, hogy az összegyűlt szokások, tapasztalatok valamilyen formában mindig hagyományozódtak; azaz mai szóval az információs csatornák más-más módon és hatékonysággal, de régen is működtek. Ma már évente kb. 60 millió oldalnyi tudományos információt publikálnak a világban, megközelítve azt a határt, amit az ún. hagyományos módon még meg lehet emészteni, fel lehet dolgozni. Tehát már a jelenlegi információtömegben való eligazodás is súlyos problémákat vet fel, és erre a feladatra még a korszerű információkereső eszközök sem jelentenek végleges megoldást. Másrészt a nyomtatott információhordozók egyre növekvő előállítási és terjesztési költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak.4 Ugyanakkor az elektronikus információterjesztés és a kommunikáció sokkal könnyebb. Tehát, a pedagógusok részére az internet óriási lehetőségeket biztosít a szakirodalom követésében, az új pedagógiai irányzatok megismerésében és a publikálásban. Már sok hazai periodika elektronikus változatát is megtalálhatjuk.

A pedagógiai információforrások rendszerezését országos intézmények, szervezetek is segítik. Ezek közül csak a legnagyobbakat emelném ki. A legfontosabb az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a neveléstudomány és a közoktatásügy információs központja, országos feladatkörű szakkönyvtár, a www.opkm.iif.hu címen található. A könyvtár a nyomtatott bibliográfiák és katalógusok mellett számítógépes adatbázist (OPAC-ot) is épít. Az online katalógus fontos része a PAD, Pedagógiai Adatbázis, amely 1989-től dolgozza fel a magyar és a könyvtár állományában lévő idegen nyelvű pedagógiai szakkönyvek adatait, a pedagógiai témájú folyóiratcikkeket, a Magyarországon megjelent ifjúsági és gyermekkönyvek és a közoktatás tankönyveinek adatait. Ezen kívül még több adatbázist készítenek és vásárolnak. Ezek közül a legjelentősebbek az ERIC adatbázis, amely az angolszász nyelvterület 1966 óta megjelent pedagógiai publikációiról nyújt bibliográfiai szintű tájékoztatást, a PSYCLIT pszichológiai adatbázis, a KARTOTÉK jogszabály adatbázis, illetve a KASAJÁT oktatásügyi jogszabály adatbázis.

Fontos kiindulópont lehet a tájékozódásban az Oktatási Minisztérium honlapja (www.om.hu) is, ahol fontos naprakész információkat, pályázati lehetőségeket is megismerhetnek a pedagógusok.

Álljon itt, a teljesség igénye nélkül, még néhány, a pedagógusok számára nagyon fontos webhely:

 

MOT: Magyar Oktatási Tájékoztató (www.mot.hu)

OKI: az Országos Közoktatási Intézet honlapja (www.oki.hu)

OKSZI: az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény honlapja (www.okszi.hu)

Pedagógus Továbbképzési és Módszertani Információs Központ Pilisborosjenő (www.ptmik.hu)

OKKER: az Oktatási és Kereskedelmi Kft. honlapja (www.okker.hu)

RAABE: A Raabe Tanácsadó és Kiadó honlapja (www.raabe.hu),

 

valamint a már említett Sulinet honlap, illetve a különböző tankönyvkiadók honlapjai.

Egy másik nagy alkalmazási terület lehet a saját magunk által készített linkgyűjtemény, vagy adatbázis, amelyben olyan web-címek, illetve anyagok kapnának helyet, amelyek a gyermekek nevelését, képzését szolgálják. Ilyen lehetne például az osztályfőnöki órákat segítő anyagok csoportja, a nevelési problémák megoldásairól szóló beszámolók, pszichológusok tanácsai, pályaválasztási tanácsok, iskolaérettségi tesztek (óvodák részére), kirándulások, programok megszervezéshez szükséges információk. Ez a bázis széleskörű fóruma lehetne a nevelés témakörének.

Ideális lenne, ha minden iskolának lenne saját honlapja, ahol tárolhatná, illetve közreadhatná a diákok, a szülők, a fenntartók, a többi intézmény és minden érdeklődő felé a fontos információkat. Ez természetesen nem helyettesítheti, csupán hasznosan kiegészítheti a hagyományos kommunikációs technikákat.

Szaktárgyi alkalmazások (információforrások)

 

A szaktárgyi alkalmazások terén még nagyobb a lehetőségek köre, mint a pedagógiai területen. Ezen kívül a pedagógusokat általában a szaktárgyuk jobban érdekli, mint a pedagógiai, módszertani újítások. Azt is le kell azonban szögezni, hogy egy Internetes óra levezetése sokkal több készülést igényel, mint egy hagyományosan megtartott tanóra. Még kevés a tanárok tapasztalata ezen a téren, de már vannak kedvező előjelek. Például az előzőekben már említett „Így használom az internetet” pályázat írásai, illetve az Írisz-Sulinet – Ablak a világra című országos konferencia előadásai, amelyekben sokan elmondták, leírták tapasztalataikat, eredményeiket. Több tantárgyhoz találhatók itt az internet használatára épülő tanórák, például informatika, matematika, fizika, kémia, biológia, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, történelem stb. Ezek jó kiinduló pontok, de a legfontosabb lenne a tanárok megtanítása az Interneten történő navigálásra, keresésre, hogy megtapasztalják milyen sok segédanyagot találhatnak, bármilyen szaktárgyat is tanítanak.

Ezért ebben a fejezetben információforrásként a keresőprogramokat említem meg, nem beszélve a különböző keresési eljárásokról. A keresőprogramok belsejében általában egy keresőmotor található, ami automatikusan végigpásztázza az internetet, és saját adatbázisában rögzít bizonyos kiemelt részeket, jellemző adatokat a honlapokból. Keresőkérdés esetén az adatbázisokból kiírja a megfelelő címeket. Minden keresőszerver másképp működik, ezért érdemes tanulmányozni a súgót is, és egy bizonyos keresési feladatot a megfelelő keresőprogrammal elvégeztetni. A legfontosabb hazai keresőprogramok:

AltaVIZSLA: az origó honlapjáról is elérhető és a legegyszerűbb, legnépszerűbb keresési program (

GOLIAT: a legújabb tematikus keresést lehetővé tevő keresőrendszer és részletesen kiírja a szókapcsolatok automatikus logikai sorrend szerinti találatait is (www.goliat.hu);

HUDIR: kifejezetten magyar Web-dokumentumokat rendszerező katalógus, a magyar vonatkozású hálózati források gyűjteménye (www.hudir.hu). Tematikus keresést biztosít, emellett mód van a kulcsszavas keresésre is. Innen elérhető a HEURÉKA és a Szuperkereső, itt egybegyűjtve megtaláljuk az összes magyar és külföldi web- és szoftverkeresőt.

 

A legfontosabb külföldi keresők:

ALTAVISTA: népszerű keresőrendszer, viszonylag friss, nagy adatbázissal rendelkezik, és kereső nyelvet is lehet választani, tehát magyarul is lehet keresni (. Jelenleg a legjobb és legnagyobb találati számot biztosító keresőprogram. Becslések szerint a világ Web-lapjainak a felét képes átnézni. Ez egyben problémát is jelent, hiszen a nagy számú találat átnézése, értékelése adott esetben meghaladja lehetőségeinket.

YAHOO! az AltaVistára épül, de tematikus listákat is kínál (www.yahoo.com)

A keresőprogramokról, azaz a tematikus internet-katalógusokról a MEK honlapján is találhatunk egy összefoglaló listát.

Ezeken kívül fontos kiindulópontot jelentenek még az előző fejezetben megemlített honlapok, illetve a különböző tudományok megfelelő helyei, országos szakkönyvtárai, múzeumok és más intézmények. Ilyen például az MTI (www.mti.hu) a Magyar Távirati Iroda honlapjai.

De itt is hangsúlyozni kell, hogy a legfontosabb lenne mindenkinek a saját tantárgyi adatbázis, illetve linkgyűjtemény létrehozása, amelyet azután ajánlhatna tanulóinak, kollégáinak egyaránt. Itt elérkeztünk egy újabb nagyon lényeges ponthoz, a kapcsolattartáshoz, a kommunikációhoz.

 

Elektronikus levelezés

 

A pedagógusok és az oktatási intézmények egyéb dolgozói is sokféleképpen hasznosíthatják ezt az új kommunikációs csatornát. Összeköttetésben maradhatnak korábbi diákjaikkal, megismerhetik más iskolák tanulóit. Kapcsolatba kerülhetnek az ország és a világ különböző pontjain dolgozó kollégáikkal, bekapcsolódhatnak a különböző témájú levelezőlisták életébe (például TANFORUM, szaktárgyi levelezőlisták a Sulinet honlapról), a levelezőcsoportok és elektronikus faliújságok, folyóiratok segítségével ötleteket, tapasztalatokat cserélhetnek. Értesülhetnek a legújabb hírekről, pályázatokról, rendvényekről; közös akciókat és projekteket szervezhetnek. Szöveges adatbázisokat és archívumokat építhetnek tantervekből, tanmenetekből, oktatási segédletekből, tesztekből, saját fejlesztésű szoftverekből.

A lehetőségek korlátlanok már a mai rendszerekben is, és néhány év múlva, az igazi multimédia (szöveg, hang, kép és videó átvitelt biztosító) hálózatok elterjedésével pedig tényleg csak a fantázia hiánya szab majd határt. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a hálózati szolgáltatások csak részben jönnek létre „központilag”, többségüket magának a felhasználói közösségnek kell kitalálnia, megvalósítania és fenntartania.

 

Az internet-diák

Az internet-pedagógus után vizsgáljuk meg az internet-diák fogalmát, lehetőségeit. Az ilyen tanulóról mintha kevesebb szó esne a szakirodalomban, talán azért, mert a mai gyerekek eleve ebben a környezetben nőnek fel, de mint annyi mást ezt a területet is jó lenne, ha szakavatott irányítással ismernék meg, nem elveszve a rengetegben, illetve a részletekben.

Milyen képességekkel és személyiségjegyekkel kell rendelkeznie a diákoknak ahhoz, hogy sikeresen vegyenek részt az elektronikus kommunikációban? Röviden talán a legfontosabbak:

  • az érdekeltség felismerése, tudja, hogy a problémákat így egyszerűbben meg tudja oldani,

  • a technofóbia legyőzése, készek legyenek az új technika elsajátítására,

  • a lehetőségek felismerésének megfelelő irányítása,

  • az intenzív kommunikációs stílus kialakítása.5

 

Mai helyzetkép

 

Talán a fiatalok számítógépezési szokásait a legegyszerűbb mérni, mert ők használják a legtöbbet, és szívesen válaszolnak az online kérdőívekre, de szeretnek „csúsztatni” is. Több felmérés készült ebben a kérdésben, néhány a legutóbbiak közül: Kárpáti Andrea, Bódi Zoltán, illetve a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet,6 nevéhez fűződik. A felmérések szerint az aktív netezők több mint fele (62%) a 29 évesnél fiatalabb korosztályhoz tartozik, közülük 30%-ot tesznek ki a tanulók. A diákok 26%-a hetente használja az internetet. Ugyanakkor a használatban vezető szerepet tölt be a csevegés, levelezés és csak ezután jön a kutatás, böngészés. Önmagában véve egyik sem jó vagy elvetendő, mindegyikben hatalmas pedagógiai lehetőségek rejlenek, de kiválóan alkalmasak időfecsérlésre is.

 

Informatikai ismeretek és szemlélet tanulása

 

A fentiek miatt is nagyon fontos a megfelelő irányítás és szemlélet kialakítása. Álljon itt egy rövid részlet az Informatika műveltségi terület tantervéből: „Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ szerepe, felértékelődött az informálódás képessége. Ahhoz, hogy az egyén hozzájuthasson a munkájához, életvitele alakításához szükséges ismeretekhez, el kell sajátítania az információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Célunk tehát felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni a tanulókkal az informatika azon eszközeit, fogalmait és módszereit, amelyek lehetővé teszik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását, illetve az informatika alkalmazását minden tantárgyban.”7 Ebben minden benne van, hogy milyen is legyen az Internet-diák. Nézzük most röviden a tanórai alkalmazáson kívül még mi mindenre használhatják a tanulók az Internetet.

 

Nyelvtanulás

 

A nyelvoktatás fontos területe az oktatásnak, hogy tanulóink Európa-polgárrá válhassanak, illetve, hogy ne csak a magyar honlapokat böngészhessék. Ok és okozat is egyben, mert az internetet használva elkerülhetetlen, hogy fejlődjön nyelvtudásuk. Nemcsak itthoni, hanem külföldi nyelvtanulási lehetőségeket is kereshetnek. A feladatokat kreatív módon közelíthetik meg, a nyelvtudás egy részéhez önállóan juthatnak hozzá. Mivel ezek a szövegek nem adott nyelvtani problémára vagy egy szituációra kitalált, hanem valódi információkat tartalmazó szövegek, a tanulók ezek feldolgozásával általános műveltségüket is bővíthetik.

 

Csevegés, böngészés, levelezés

 

A felmérések szerinti legkedveltebb foglalatosságok, amelyek egyaránt szolgálhatják a tanulást és a szórakozást. A három cselekvés szorosan összefügg, mindegyik estén a kommunikáció bizonyos formáját gyakorolják a diákok, ezáltal különböző képességeik, készségeik fejlődnek. Megtanulják az együttműködő problémamegoldást (például levelező listákon kialakuló vitákban való részvétellel, vagy csoportos feladatmegoldással), a hatékonyabb kommunikációt.

A WWW előnyei a nyelvtanulásban egyesítik a számítógéppel segített nyelvoktatás és az információs szupersztráda kínálta lehetőségeket. A legjelentősebb előny, hogy a WWW-n az élő nyelvvel találkozhatnak, a ma leginkább használatos szókincset sajátíthatják el. A tankönyvek, de főleg a szótárak természetszerűleg lemaradásban vannak, a mindennap használt legújabb fordulatok nem találhatók meg bennük. A WWW-oldalakat gyakran frissítik, így nyelvileg a legaktuálisabb anyagok olvashatók a gyorsan fejlődő szakterületekről is.

Közvetett módon, de akár közvetlenül is, ugyancsak nyelvtanulásra alkalmasak az elsősorban jó nyelvi felkészültségűek számára használható, több WWW-oldalon fellelhető hírek is. Az olvasási és íráskészség fejlesztése mellett szókincsfejlesztésre is kiválóan megfelelhet egy olyan feladat, amelynek során ugyanazt a hírt különböző források alapján kell feldolgozni az egyes diákoknak vagy kisebb csoportoknak. A nyelvtani nehézségek megbeszélése mellett sor kerülhet arra is, hogy a különböző megközelítésben tálalt cikkek nyelvi, stilisztikai eltéréseit összevethessék, illetve a hírforrás által megcélzott értelmezői közösség kultúrájába betekintést nyerhessenek. A közvetlenül nyelvoktatásra szánt anyagok száma szinte végeláthatatlannak tűnik, ki-ki felkészültsége, tudásszintje, ideje, kedve és nem utolsósorban hardware háttere szerint válogathat a letölthető szoftverek, szövegek, írás-, olvasási készséget fejlesztő feladatok, nyelvtani tesztek, irodalmi művek, sőt akár graffitik és keresztrejtvények közül.

 

Nyelvvizsga

 

Sok távoktatással elérhető nyelvtanfolyam is található az interneten, illetve a nyelvtanuláshoz szükséges szótárak. Jó példa erre a Nyelvoktatási portál (. Amikor már megfelelő szintre jutottak a nyelvtanulásban, akkor jöhet a nyelvvizsga. Megnézhetik az Idegennyelvi Továbbképző Központ honlapját (, elolvashatják a követelményeket, a vizsgák időpontjait, helyszíneit, kipróbálhatják tudásukat az interaktív teszt segítségével, jelentkezési lapot tölthetnek le, megismerhetik az új jogszabályokat és még sok mindent. A már vizsgázottak megnézhetik elért eredményeiket a kódszámuk segítségével.

 

Testvériskolai kapcsolat

 

A külföldi testvériskolák diákjaival történő kapcsolattartás nagyszerű eszköze az Internet. Ezáltal nemcsak a nyelvet, hanem az elektronikus levelezést is használhatják, gyakorolhatják, sőt még a számítógép perifériáinak a hasznát is megtapasztalhatják. Például fényképek csatolása szkenner segítségével, webkamera használata stb.

A tanulók csatlakozhatnak közösen valamelyik nemzetközi e-mail projecthez is, amelynek lényege, hogy különböző országok diákjai között létesítenek kapcsolatot e-mail segítségével, vagy a diákok által írt anyagokból készítenek gyűjteményt. A résztvevők megbeszélhetik a nyelvtanulás során felmerülő problémáikat, tanácsokat, ötleteket adhatnak hasonló projectek működtetéséhez. A nemzetközi project egyik nagy előnye az, hogy a nyelvtanuló szembesül azzal a ténnyel, hogy ami neki problémát okoz a nyelvben, az nemcsak számára nehézség.

 

Hálózati versenyek

 

Sok jó példa van már az Interneten a versenyzésre, a Harry Potter vetélkedőtől kezdve, matematika versenyen át (www.startolj.hu/netmatek), a kötelező olvasmányok tesztjéig nagyon széles a paletta. Örvendetes, hogy egyre több hazai iskola és könyvtár is kezdeményez ilyen vetélkedőket.

A tanulók nemcsak olvasni, hanem publikálni is tudnak a különböző elektronikus kiadóknál. (Például az első magyar Virtuális Könyvkiadó honlapján www.vikk.net)

Esetleg segíthetnek az iskola honlapjának elkészítésében, folyamatos szerkesztésében.

 

Információk a továbbtanuláshoz

 

Amikor elérkezik az iskolaváltás ideje, a továbbtanulás, ehhez is sok információt találhatnak a neten a tanulók. Megkereshetik a választott iskolák honlapjait, itt tájékozódhatnak az iskola életéről, felszereltségéről. Ha esetleg kérdésük van, azt e-mail-ben eljuttathatják az intézményhez.

A különböző közép- és felsőfokú szakmák és követelményeik is megtalálhatók a hálón, például a Nemzeti Szakképzési Intézet honlapján (.

Nagyon sok érettségivel, felvételivel kapcsolatos információval is szolgál az Internet. A különböző felvételi előkészítőknek is se szeri, se száma, de még kidolgozott tételeket is sokfélét lehet találni.

 

Összegzés

A leírtakból látható tehát, hogy az iskolában, a könyvtárban a jövőben együttesen kell használnunk mind a hagyományos iskolai, könyvtári, mind az Internetes és egyéb számítógépes módszereket, szolgáltatásokat, törekedni kell a felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítésére. Tájékoztató eszközként kell kezelnünk az Internetet, a hagyományos és az új forrást egyesítve kell dolgoznunk „hibrid” pedagógusként, könyvtárosként, aki amellett, hogy a könyvtári, illetve tudományos források ismerője, az interneten is képes szelektálni, begyűjteni, és teríteni az információs vagyont. Feladatunk változatlan, de eszközeink és módszereink merőben mások. A jövő könyvtárosa, pedagógusa hálózati navigátor is egyben, de hangsúlyozni kell, hogy hiába jó ismerője valaki az Internetnek – mivel az ma nem teljes értékű tájékoztató forrás, szükséges a hagyományos, nyomtatott vagy adatbázisban tárolt információforrások ismerete és felhasználása is a mindennapi munkában.

A szakirodalomban számos érvet sorakoztattak már fel a kollégák a hálózat mellett és ellen. Nehéz lenne az internet előnyeit és hátrányait röviden összefoglalni, de le kell szögeznünk, hogy mindenképpen szükség a megfelelő ismerete, használata. Még csak az első lépéseket tettük meg, és Bill Gates szavaival élve: előttünk az út! A net-generáció már itthon is a kapukat döngeti, nincs idő a további késlekedésre.

Ha mindenütt egyformán adottak lesznek a személyi, tárgyi feltételek, ha a tanárok körében elfogadott médiaként szerepel majd az internet, ha rutinmunka lesz a web oldalas publikáció, ha túljutunk az első rácsodálkozáson, akkor a fenti kérdések sem a diákok, sem a tanárok, sem a könyvtárosok körében nem lesznek megoldhatatlanul nehezek. Akkor majd megadatik mindenkinek a nagy élmény, felhúzni a mesebeli hétmérföldes csizmát, és szempillantás alatt átugrani országhatárokat, hegyeket, völgyeket és óceánokat, legyőzve időt és teret az internet szupersztrádáján.

Jegyzetek:

1 FEHÉR Péter: Milyen legyen az internet-pedagógus?

http://www.oki.hu/kiadvany.asp (2001.08.21)

2 CSÁKÓ Mihály: Informatika – internet – pedagógusok. = Iskolakultúra, 2001. jan., 11. évf. 1. sz. 56–74. p.

TÓT Éva: A számítógép, mint a tanárok kommunikációs eszköze.

http://www.oki.hu/kiadvany.asp (2001.05.14)

FEHÉR Péter: Hol vannak az internet-pedagógusok, avagy a kistelepülések IKT-kultúrája.

http://www.oki.hu/kiadvany.asp (2001.08.11)

3 HORVÁTH Adrienn: Számítógép pedagógusoknak. = Népszava, 2001. 09. 26. 129. évf. 225. sz. 5. p.

4 KOKAS Károly: Hagyományos és elektronikus pedagógiai szakinformáció. = Magyar Pedagógia, 92. évf. 2. sz. 153–166. p.

5 KÁRPÁTI Andrea: Képességfejlesztés KIT környezetben. = Írisz-Sulinet – Ablak a Világra, Bp., OKKER Könyvkiadó, 2000. 20–37. p.

6 A diákok harmada hetente használja az internetet. = Népszava, 2001. 02. 16. 129. évf. 48. sz. 5. p.

Bódi Zoltán: Nyelvstratégiai tennivalók az internetes nyelvhasználat ismeretében. = Mit ér az ember, ha olvasó? Országos Szakmai Konferencia. Kaposvár, Gutenberg- vagy/és internet-galaxis szekció. 2001. április 7.

7 NAT Informatika Műveltségi terület Budapest. Korona Kiadó. 1995. 26 p.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: