Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Emmer Gáborné: „Az iskolai könyvtár a taneszközök szakkönyvtára az iskolában”

Nyomtatási nézet

Az előadásom címéül választott mondatot Horváth Tibortól, az OPKM nyugalmazott főigazgatójától kölcsönöztem a Könyv, könyvtár, könyvtáros 1998. decemberi számában megjelent Hej, iskolai könyvtárak! című írásából.

Ez a mondat – az említett cikkben található többi értékes gondolat mellett – megjelenése óta alapul szolgált iskolai könyvtári szaktanácsadói és szakértői munkámhoz. Az egyes szavak eltérő hangsúlyozásával új és új értelmet nyert a kijelentés, jó szolgálatot téve az iskolai könyvtári területnek.

  • A „…taneszközök” kifejezés nyomatékosításával az iskola világához való kapcsolódást, a tankönyvi állomány gondozásának szükségességét védtük, hangoztattuk.

  • A „…szakkönyvtára” kifejezés hangsúlyozásakor a speciális gyűjtőkör, sajátos állományfeltárási módok, jellemző szolgáltatások, eltérő könyvtárosi képzettség tekintetében használhattuk érvként a megállapítást.

  • Az „…iskolában” szó kiemelésével az iskolai könyvtár az oktatási intézmény egységeként, annak szervezetében, épületében működésének szükségességét emelhettem ki.

Vajon valóban szakkönyvtár az iskolai könyvtár?

Válaszként a szakkönyvtári világ szelíd, elnéző mosollyal utasítja el a szegény, szerény rokont?

Pedagógiai optimizmusomból adódik, hogy megpróbálok egy sokak által lehetetlennek tartott „mutatványt”: Hozzászólásomban hidat kívánok építeni a szakkönyvtár és az iskolai könyvtár feletti szakadék fölé a két könyvtártípus hasonlóságaiból és különbözőségeiből.

A Könyvtárostanárok Egyesülete vezetőségi tagjaként képviselem az iskolai könyvtárat, a megyei pedagógiai intézet pedagógiai szakkönyvtára vezetőjeként a szakkönyvtárak bizonyos rétegét.

Az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakkönyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak világában keresem azokat a kapaszkodókat, találkozási pontokat, ahonnan a szekció résztvevőinek együttes gondolkodásával kialakított stratégiával ráléphetünk a felépített hídra.

Az előadásomhoz segítséget kaptam a Veszprém Megyei Önkormányzat Könyvtára vezetőjétől, Jurics Imrénétől, a Veszprémi Egyetem Központi Könyvtára igazgatójától, dr. Egyházi Tibornétől, valamint a Veszprém megye Közoktatásáért Közalapítvány titkárától, dr. Radovits Tibornétől.

Köszönöm segítő munkájukat ezúton is.

Mondandómat az alábbi vázlatpontok köré csoportosítottam:

Szakkönyvtár az iskolai könyvtár?

  • „Az iskolai könyvtár”: sajátosságai, feladata

  • A „…a taneszközök…” meghatározó szerepe a gyűjtőköri elvekben

  • A „…szakkönyvtár…” rokonságában

  • Az „…iskolában”: felsőoktatási könyvtárak

  • Hasonlóságok, különbözőségek, találkozási pontok.

 

I. Az iskolai könyvtár sajátosságai, feladata megértéséhez a működését
meghatározó jogszabályokból kell kiindulni.

Az iskolai könyvtár

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint

A 16/1998. (IV. 8.) MKM, a 8/2000. (V. 24.) OM rendelettel kibővítve

6/C. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

Alapvető rendeltetése az iskolai könyvtárnak a pedagógiai tevékenység segítése, a diákok tanulását, a pedagógus oktató munkáját szolgáló dokumentumok gondozása.

Az iskolai könyvtár által gyűjtött dokumentumtípusok:

  • Könyv, folyóirat, tankönyv, tanulói segédletek;

  • Térkép, kotta, falitábla;

  • Demonstrációs eszközök;

  • Hangzó dokumentumok, filmek, videofelvételek;

  • Oktató szoftverek, CD-ROM-ok;

  • Tantervek, tanmenetek, feladatlapok.

Ennek érdekében végzendő alapfeladatai közül a tanórai foglalkozások tartása, a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése a speciális, sajátosan jellemző.

A „tanórai tevékenységet” az iskolai könyvtárak az iskola pedagógiai programjának megfelelően kidolgozott könyvtár-pedagógiai, -használati helyi tanterv alapján végzik.

A kerettanterv által az informatikába és magyar nyelv és irodalomba beépülő könyvtárhasználati ismeretek, valamint a tantárgyakban fellelhető könyv- és könyvtárhasználati lehetőségek feltárása, rendszerezése az iskolai könyvtáros feladata.

Az alapfeladatok mellett a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet felsorolja e könyvtártípus kiegészítő feladatait is

 

1. Az iskolai könyvtár alapfeladata

  • gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

  • tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

  • tanórai foglalkozások tartása,

  • az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,

  • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

Az iskolai könyvtár által gyűjtött dokumentumtípusok sokrétűségét az oktatás-orientáltság jellemzi.

A kiemelt dokumentumtípusok feltárása, őrzése és rendelkezésre bocsátása ugyancsak sokrétű könyvtárszakmai ismeretet és pedagógiai tájékozottságot követel meg az intézményegységben dolgozó kollégától.

 

2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai különösen:

  • tanórán kívüli foglakozások

  • új ismerethordozók előállítása

  • számítógépes informatikai szolgáltatások

  • tájékoztatás más könyvtárakról

  • részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében

  • muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása

  • közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Szakkönyvtári szempontból talán a „részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében” kitétel érdemel figyelmet. Az iskolai könyvtár pedagógiai, elsősorban didaktikai állományának gazdagságával, teljességre törekvő gyűjtésével „szakkönyvtári” szerepet tölthet be, segítve más könyvtárak ilyen irányú igényének kielégítését. Ugyanakkor jelentős segítségre szorul más tudományterületek irodalmában, a legkorszerűbb tudományos eredmények tanárok számára nyújtandó közvetítésében, a mindennapi közhasznú szolgáltatások és szabadidős programok gondozásában.

A könyvtárat használók az iskola tanulói, dolgozói, tehát bizonyos értelemben „intézményi”, „munkahelyi” könyvtári szerepet tölt be a könyvtári rendszerben.

 

Az iskolai könyvtárat használók csoportjai:

A diák: házi feladatot ír, szabadidejét tölti, versenyre készül stb.

A szaktanár: szakórát tart, felkészül az órájára.

A pedagógus: tájékozódik a szakirodalomban.

Az osztályfőnök: diákjai nevelést segítő lehetőségek gyűjtése.

Az intézményvezető: az oktatási, jogi szabályokat követi nyomon.

A szülő: ismerkedik az intézménnyel, tartós tankönyvet kölcsönöz.

A fenntartó: a tanulói tankönyvtámogatást biztosítja.

Mindezen tevékenységeket egy megfelelő állományú, feltártságú és nyilvántartású iskolai könyvtár tudja biztosítani, olyan, amely megfelel a szakmai követelményeknek.

 

Az iskolai könyvtár működtetésének szakmai követelményei

  • legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglakoztatására,

  • könyvtárostanár (-tanító) alkalmazása,

  • legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

  • szabadpolcos állományrész biztosítása,

  • tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

Összefoglalandó tehát az iskolai könyvtár sajátosságait, feladatrendszerét visszatérhetünk a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelethez.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

 

II. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a 8/2000. (V.24.) OM rendelettel
módosítva meghatározza, hogy mikor, milyen feltételekkel alakítható és alakítandó ki oktatási intézmény könyvtára, könyvtárszobája.

A nyolc évfolyammal működő általános iskolák, szak- és középiskolák, legalább 200 fős kollégiumokban létesített, létesült és létesítendő iskolai könyvtárak berendezésének előírásait is tartalmazza a rendelet 7. sz. melléklete: Jegyzék a nevelési – oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről.

Az iskolai könyvtár berendezési előírásai:

  • tanulói asztal, szék

  • egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben, életkornak megfelelő méretben

  • egyedi világítás olvasóhelyenként 1 db

  • könyvtárosi asztal, szék 1-1 db

  • asztal egyedi világítással

 

Az iskolai könyvtár berendezési előírásai: (folyt.)

  • szekrény (tároló)

  • háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

  • tárolók, polcok, szabadpolcok 2 db

  • létra (polcokhoz) 1 db

  • telefon 1 közös vonallal is működtethető

  • fénymásoló 1 db

  • számítógép, nyomtató 1-1 db

  • video (lejátszó, felvevő) televízióval 1 db

  • CD vagy lemezjátszó, írásvetítő 1-1 db

 

A rendelet tartalmazza a könyvtárszoba berendezési előírásait is. Mindezekből érzékelhető, hogy az iskolafolyosókon lezárt szekrényekben tárolt dokumentumállomány nem nevezhető iskolai könyvtárnak, könyvtárszobának.

 

III. A taneszközök teljességre törekvő gyűjtése érdekében a költségvetési
törvény értelmében a megyei közoktatási közalapítványok állományfejlesztési és könyvtárfejlesztési pályázatok kiírásával segítik az iskolai könyvtárakat.

„Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítvány 2001-ben kiírt pályázata

Pályázati célok:

Az iskolai, kollégiumi, pedagógiai intézeti könyvtárak állománygyarapítására

A közoktatási intézmények könyvtárainak, könyvtárszobáinak fejlesztésére

Rendkívül tanulságos egy ilyen pályázat elemzése, hiszen képet ad a pályázók helyzetéről, terveiről.

Milyen célokat jelöltek meg az iskolai könyvtárak a pályázatukban, és hogyan módosították pályázatukat a kiírás módosítása után?

A pályázók által megjelölt célok és
igények az előfordulások száma szerint
(Összes pályázat száma :180)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néhány fejlesztési terület a pályázatokból:

  • Vizuális kultúra

  • Etika, társadalomismeret

  • Tanulásmódszertan

  • Zenei anyag

  • Példányszámnövelés

  • Szociológia, jog, gyógyidegenforgalom

  • Esélykülönbség, felzárkóztatás

  • Továbbtanullás

 

A fenti számadatok, felsorolások értelmében:

  • az iskolai könyvtárak bútorzat, berendezési tárgyak, építészeti feltételek tekintetében fejlesztésre szorulnak;

  • jelentős az eszközigényük számítógépek, audiovizuális berendezések iránt;

  • az állománygyarapítási szempontoknál a kézikönyvek beszerzése, példányszámnövelése mellett a gyermekirodalom és a pedagógiai szakirodalom bővítése jelenik meg;

  • a NAT és a kerettantervek determinációja következtében módosuló iskolai pedagógiai programok és helyi tantervekben megjelenő új műveltségterületek szakirodalmi hátterének megteremtése befolyásolja az iskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályait;

  • a kerettantervi modulok, a sajátos nevelési célok könyvtári hátterének megteremtése felelősségteljes könyvtárostanári munkát igényel.

 

IV. Az eddigi információk, követelmények ismeretében tekinthetjük-e
szakkönyvtárnak az iskolai könyvtárat?

Erre a kérdésre adandó válaszomhoz ismét definícióból indultam ki, és számbavettem a Veszprém Megyei Önkormányzat Könyvtára sajátosságait.

 

Szakkönyvtár: Veszprém Megyei Önkormányzat Könyvtára

„A szakkönyvtárak… állományalakításukban értékelő válogatással törekednek a téma legkorszerűbb, legfrissebb információs bázisának megteremtésére.”1[1]

Ferenczy Endréné: A könyvtár gyűjteménye.

  • Zárt könyvtár

  • A fenntartó munkahelyi, hivatali, apparátusi könyvtára

  • Közigazgatási és jogi szakkönyvtári feladatokat is ellát

  • Államigazgatási Főiskola tankönyveit is őrzi

  • Törvények, rendeletek, folyóiratcikkek szolgáltatása

 

Közös pont a közigazgatási könyvtár és az iskolai könyvtár lényegében a „zártság” és a tankönyvek gondozása, valamint a munkahelyi könyvtárként való működés. E formai hasonlóságok mellett a könyvtárosi tájékozottság a szakterület irodalmában (közigazgatás – pedagógia) biztosítékul szolgálhat a hiteles, releváns információk eléréséhez.

Eltérést talán az állomány tartalmának frissességében érzek. Az iskola az igazolt, tudományosan elfogadott ismeretek közvetítésére, oktatására hivatott, a legkorszerűbb információk ismeretében. Fontos együttműködési pont az információcsere, melynek rendszerében a szakkönyvtár biztosítja a legfrissebb dokumentumokat, az iskolai könyvtár felkészíti a jövendő szakembereket a könyvtárak használatára.

Megvizsgáltam egy felsőoktatási könyvtár jellemzőit az iskolai könyvtárak szemszögéből.

Felsőoktatási könyvtár: Veszprémi Egyetemi Könyvtára

  • „Állományukkal az intézményben oktatott tárgyak tanulmányozásához és kutatásához kell alapot nyújtaniuk, melyhez a tankönyvek, kötelező olvasmányok megfelelő példányszáma is hozzátartozik.”

  • nyilvános könyvtár

  • szakmai és fenntartói felügyelet kettőssége

  • akkreditált szakok könyvtári háttere

  • hallgatók képzése: információkereső óra a tanrendben

„A szakkönyvtár beépül az illetékes egyetem könyvtárába.”

Az egyetemi könyvtárnál már több hasonlóságot lehet utolérni az oktatási intézmények könyvtárait illetően. A legszembetűnőbb a hallgatók tanrendbe épített információkeresési képzése, amely egyenes folytatása lehetne a közép-iskolai könyvtárhasználati képzésnek. Sajnálatos, hogy az egyetem néhány karán és szakján valósul csak meg. A tanárszakosok képzésében nem kap helyet az „infomációkereső óra”, így a leendő tanárok maguk is kevesebb figyelmet szentelnek a könyvtári munkának, a tanulók önálló ismeretszer-
zését elősegítő könyvtár tanulási – tanítási színtérként való alkalmazásának.

Az Oktatási Minisztérium által fenntartott intézmény szakmai felügyeletét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el az egyetemek és az iskolai könyvtárak esetében egyaránt, s ez a kettősség kihat a tevékenységük hatékonyságára, egységességére.

A megyei pedagógiai intézetek könyvtárai talán valamennyi fenti könyvtártípus ötvözeteként tesznek eleget a 25/1998. (VI.9.) MKM rendeletnek.

 

Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára

Pedagógiai szakkönyvtárként sajátos alapfeladatai a (25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet értelmében: Az iskolai, kollégiumi könyvtárak részére nyújtott szolgáltatások: továbbképzés, szaktanácsadás, információs szolgáltatás, állománygyarapítást segítő tájékoztatás) nyújtása.

E zárt könyvtárként működő pedagógiai szakkönyvtárak jelentős feladatot vállalnak a pedagógiát tanuló hallgatók szakirodalmi ellátásában, a pedagógus-továbbképzések akkreditált szakjai dokumentumhátterének megteremtésében. Ugyanakkor módszertani központként az iskolai könyvtárak segítését is fel kell vállalniuk.

A segítés és az ellenőrzés funkciója kettévált, már az iskolai munka szintjén is a pedagógiai szolgáltató intézmények és az OKÉV-ek (Országos Értékelési és Vizsgaközpontok) feladatkörének meghatározásakor. A 14/2001. (VII.5.) NKÖM rendelet megjelenésével újabb osztódás tanúi lehetünk e téren.

 

Könyvtári szakfelügyelet

14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelete

Iskolai könyvtárak 3. § (1)

  • ellenőrzi a könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló jogszabályok érvényesülését,

  • vizsgálja és értékeli a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben,

  • vizsgálja a dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok érvényesülését,

  • ellenőrzi a kulturális célú központi költségvetési támogatások felhasználását.

Ez a rendelet ismét egységesíti az eltérő könyvtártípusokban fellelhető könyvtárszakmai munka elvárásait, de külön pontban foglalkozik az iskolai könyvtárakkal, jelezve sajátosságai alapján eltérő szabályozását. Tehát sem a szakkönyvtári, sem a nyilvános könyvtári, sem a felsőoktatási könyvtári rendszerbe nem illik bele az iskolai könyvtár, hanem mindezeket felhasználva ötvözi tevékenységében azok szolgáltatásait. A sokféle feladat arányos teljesítésének záloga lehet a könyvtári minőségbiztosítási rendszer kiépítése.

„A minőségnek – könyvtári vonatkozásban – két eleme, tartóoszlopa van, jelesül a könyvtár állománya, és maga a könyvtáros, a könyvtáros személye. Lehet, hogy csak 2003-tól?

A könyvtáros szakma elismeri a könyvtáros személyének fontosságát, szakképzettségének, tudásának meghatározó szerepét. A közvetlen segítségével talán elérik az iskolai könyvtárosok, hogy puszta létüket elismerjék, a 2001. évi törvényben 2003. IX. 1-ig halasztó hatállyal megfogalmazott iskolai könyvtáros kötelező alkalmazás ellenére.

Jegyzetek:

* Elhangzott a Könyvtárosok Egyesületének 33. Vándorgyűlésén Nyíregyházán (2001. augusztus 9-11).

1 HORVÁTH Tibor – PAPP István (Szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 1. kötet, Bp., Osiris. 1999. 229. p.

2 Uo.

3 ZALAINÉ Kovács Éva: A TQM alkalmazása a könyvtárban. Szakirodalmi Szemle OSZK, 1997.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: