Kis Boda Ferenc: Internet és történelem

Nyomtatási nézet

Hogyan hasznosítható a számítástechnika a történelem oktatásában?

Az iskolai oktatás egyáltalán nem használja ki a számítástechnikában rejlő lehetőségeket, pedig fokozódik iránta az érdeklődés. Sok diáknak otthon is lehetősége van a számítógép használatára, a NET-en való barangolásra. Olyan ismeretekre is szert tehetnek, amelyek hagyományos eszközökkel nem elérhetőek. Ezért szükség van a nem számítástechnikát tanító szaktanárok informatikai ismereteinek bővítésére, illetve azoknak használatára a tanórákon.

A 2000/2001-es tanévben kerültem a Teleki Blanka Gimnáziumba. Diplomám szerint történelem-filozófia szakos tanár vagyok, emellett rendelkezem oktatás informatikus végzettséggel is. Mindig is érdekelt a különböző tárgyak közötti integrált oktatás gyakorlata. Alábbi írásomban vázolom az első év tapasztalatait. Elsősorban azokat az elemeket emelem ki, ahol a számítástechnika és a történelem kapcsolódott egymáshoz.

Az intranet lehetőségei (belső hálózat)

A belső hálózat (LAN¹) lehetőségeket kínál az információ széles körű terjesztésére a diákok körében. A számítástechnikában a hálózatot éppen azért találták ki, hogy többen is képesek legyenek együtt dolgozni. Gimnáziumomban a diák felé történik ez az egyoldalú információáramlás (mint később ez bemutatásra kerül). Kezdetben ez természetesen sokkal több munkát ró a tanárra; el kell készíteni az anyagot, be kell vinni a gépbe, tárolni kell az adatokat. Idővel úgy gondolom kifizetődővé, megszokott protokollá válik majd ez az eljárás. Bizonyos takarékossági szempontok is a fenti érveket erősítik, például a hálózatra feltett anyagok (szövegek, képek táblázatok, grafikonok, stb.), bár fontosak, de sokszor „nem érnek meg” egy nyomtatást. Hátránya elsősorban abból adódik, hogy az adott munkaterület korlátozott memórianagyságú.

A lokális hálózatok jelentősége iskolámban elsődlegesen az egy vagy több osztály felé történő kommunikációban van, vagy esetleg egy az iskolán belüli csoport (szakkör, specializáció, korrepetálás, előkészítő) számára lehet „üzenetet” küldeni. Természetesen ekkor a többi diák számára is ugyanolyan hozzáférés biztosított.

Miért került erre sor? A történelem tantárgy esetében az elvégzendő tananyag nagysága és a rendelkezésre álló óraszám szűkössége miatt sokszor nincs lehetőség arra, hogy az adott témát több szempontból is feldolgozzuk. Az elvárások², a felvételi követelményrendszer arra ösztönöznek, hogy egyetlen témát se hagyjak ki a tananyagból. Ez oda vezet, hogy a tanóra 45 percét maximálisan ki kell használni, így nincs idő olyan önálló otthoni feladatok kijelölésére és később értékelésére, mint például egyéni vagy csoportos házi dolgozat, stb. Ezért gondolom, hogy az intranet hálózatból adódó korlátozott lehetőségeket érdemes kihasználni. A jövőben az írásbeli érettségi bevezetésével ez a helyzet várhatóan nem változik, sőt a házi feladatok számának növekedésével, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az otthoni munkában is a belső hálózatról nyert anyagok feldolgozása.

Történelem a belső hálózaton

Gimnáziumomban az M (munka) meghajtón van lehetőség egyoldalú kommunikációra a diákokkal. Itt külön történelem mappa áll rendelkezésünkre, ahova csak a szaktanárnak van írásjoga. Hátrányos viszont ezen meghajtó telítettsége, amely kb. 95 %-ban kihasznált.

Az M meghajtó tároló nagysága: kb. 600 MB (5% alatti szabad kapacitással; erőforrás ugyan átcsoportosítható más meghajtóról, de korlátozottan). Így ezen a meghajtón elsősorban csak szöveges fájlokat használok.

A történelem mappán belül – a könnyebb kiigazodás miatt – több mappa található. Ilyenek pl.:

1. Osztályonkénti mappák (Ez változik a leggyakrabban). Azon osztályokban, ahol tanítok, minden osztály számára nyitottam egy-egy mappát az osztály megjelölésével. Mire használtam eddig³?
2. Házi feladatok értékelésére, visszajelzésekre (pl.: a későbbiekben említendő PowerPoint bemutatók előzetes értékelésére);
3. Otthoni feldolgozásra szánt forrás kiadására (pl.: egy osztály otthoni feldolgozásra megkapta a prágai cikkelyeket, mivel a tankönyvükben csak a taborita program található; így ezek összehasonlíthatóvá váltak⁴);
4. Tételek kiadására⁵
   
5. Forrásgyűjtemény készítésére: (középkori egyetemes anyagrésze folyamatosan készül:
6. Olyan anyagokat gyűjtök ide, amelyeket később, ha a tananyag feszítettsége engedi, akkor kiegészítő anyagokként felhasználok a középkor megfelelő részeinél);
   Feladatsorok összeállítására (a felvételizni szándékozók számára gyakorlási lehetőség).

Az iskolai honlap Internet lehetőségei

A diákok az internetet alapvetően négy dologra használják:

• „Emilezésre” (e-mail)

• Csevegésre (chat)

• Játékra (mostanában a stratégiai játékok kerültek előtérbe)

• A NET-en történő barangolásra

Az iskolai honlapunk (http://pc2.teleki-szfvar.sulinet.hu/) elsődleges haszonélvezői a diákság és a tanárok köréből kerülnek ki. Sokszor fontos információk kerülnek fel ide, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számon. Ilyen például a „telekis” napok idején, amikor a királyválasztásra készülő tizenkettedikesek ide teszik fel királyjelöltjeik honlapjait. Kik látogatják még az iskolai honlapot? A külső felhasználók közül meg kell említenem a volt diákokat, akik ezen csatornán juthatnak fontos hírekhez, például az iskolai rendezvények programjaihoz⁶, amelyik közül néhány egyenesen nekik szól. Felkereshetik oldalunkat az iskolánk iránt érdeklődő tanulók is, megtudva egy-két hasznos dolgot leendő iskolájukról, illetve szüleik is tájékozódhatnak múltunkról, jelenünkről, esetleges terveinkről. Más iskolák diákjai megtudhatják, milyen is itt a diákélet, milyen programokat tudunk kínálni a külső érdeklődőknek.

Ami eddig hiánya volt az iskolai honlapnak, hogy a tantárgyi bemutatkozás kimaradt belőle. Remélem, a történelem honlap megszületése után újabb tantárgyak is megjelennek majd az iskolai honlapon.

Történelem weblap

Egy diák házi dolgozata (Kondár Kata: A magyar korona története, 1999) kapcsán merült fel a weblap készítésének ötlete. Ehhez a munkához gyakorlati segítségre volt szükségem. Egy kolléganőm ajánlotta két végzős diákját, akik felvállalták, hogy segítenek ebben a munkában. Mivel mindannyian csak a szabadidőnkből lecsípve tudtunk erre időt szakítani, nem is terveztünk nagy feladatot a 2000/2001-es évre. Célul tűztük ki, hogy készüljön el a történelem weblap váza és a dolgozat „webes” változata. Tájékozódtam a számítástechnikát tanító kollégáimtól, mekkora memória területre számíthatok, ha elkészülne. Terjedelme: kb. egy floppy lehetett (1,4 MB); az egész iskolai honlap összesen kb. 20 MB-ból gazdálkodik. Felmerült a gondolat, hogy a honlapot ne az iskolai honlap 20 MB-jára terheljük, hanem részben a könnyebb kezelhetőség miatt egy ingyenes webhelyre tették fel (extra.hu) míg az iskolai honlapra csak egy link került fel, amelynek megnyomásakor megjelenik a történelem honlap(http://www.extra.hu/tbgtori). Cserébe viszont nyertünk több MB memóritöbbletet, amelyet a későbbiekben szeretnénk kihasználni; iskolai honlap esetében nem szerencsés viszont, hogy reklámfelület jelenik meg a főoldal megnyitásakor.

El kellett dönteni, milyen lesz a fastruktúra, milyen menüpontok kerülnek a főoldalra. Ezzel párhuzamosan végiggondoltuk, hogy az elkészítendő dolgozatot milyen egységekre szedjük szét, illetve milyen linkekkel tegyük gazdagabbá. Az eredeti nagysága 180 MB volt tele képekkel, illusztrációkkal. A dolgozat megvágásra került, és csak azokat a részeket hagytuk meg, melyek a korona történetét mutatják be. Kihagytuk belőle teljesen például a korona XX. századi történetét, és az összes mellékleteket, stb. A megmaradt részt három egységre tagoltuk:

• A koronázási jelvények bemutatása

• A korona eredete

• A korona eredete az Árpád-korban

A dolgozat átformálásakor az egyszerűség lett a fő szempont, mellette kiemelt szerepet szántunk azoknak a neveknek, amelyek nagy gyakorisággal fordultak elő a szövegben. Ehhez igénybe vettem a 9/B osztály segítségét, akik éppen ezt a részt tanulták. Az osztályból mindenki egy-egy nevet választott ki és rövid ismertetőt írt róla. Gépre kerültek, és az egyik diákom egy fájlba rendezte őket. Ezt követően átnéztem és kijavítottam a szakmai hibákat, illetve a választásból kimaradt személyekről saját magam készítettem ismertetőt. Segítőim ezeket szedték szét és illesztették a szöveghez.

A tervezés fázisa hosszúnak tűnik, de a valóságban így is feszített egy év volt. Nemcsak én, de diákjaim is maximálisan elfoglaltak voltak (az érettségi év mellett, OKTV versenyek, sportversenyek, telekis napok eseményei, stb.), így számomra az volt a csoda, hogy mindezek ellenére minden elkészült az év végére.

A weblap továbbfejlesztése

A következő tanévre kettős feladat vár feltehetőleg rám. Egyrészt új csapatot kell verbuválni végzős segítőtársaim helyére. Lehetőleg ezt már úgy szeretném megvalósítani, hogy az ilyen utolsó éves váltások ne jelentsenek gondot; a távozó diákok után mindig legyen diákgazdája a honlapnak. Ezért több évfolyamból kell egy kb. 5-8 fős csapatot kialakítanom, ahol az egyes munkafolyamatokat már egyértelműen megosztanám a diákok között. Másrészt el kell kezdeni a további dolgozatok gyűjtését/frissítését, sőt az előző példából okulva, eleve olyan dolgozattémákat kell kijelölni, amelyek már a „webre” készülnek. Továbbá az üres weboldalakat tartalommal kell feltölteni a linkeknek megfelelően.

PowerPoint bemutatók

Előzmények

Több dolog motivált abban, hogy a PowerPoint felé fordult a figyelmem.

Először az internetre gondoltam úgy, mint a történelemtanítás megújulásának egyik lehetséges eszközére. Azonban az internet a megfelelő anyag megléte esetén sem biztosítja a kielégítő tanulás lehetőségét. Egyrészt az iskola nem tudja megteremteni a számítástechnikai hátteret miden tanuló számára; így sajnos elmarad az interaktív tanulás. Másrészt az internet kapcsolat folyamatossága sem biztosított az órák ideje alatt, sokszor nem lehet kapcsolódni a rendszerre, lelassul a letöltés stb.

A másik ok, ami miatt a PowerPoint felé fordult a figyelmem, hogy a történelem szaktantermi dekoráció felújítása szükségessé vált (saját osztályom terme is egyben), ezért olyan feladatot gondoltam ki, amely összhangban áll mindezekkel.

A harmadik elem, ami miatt ezt a megoldást választottam, az a reményem volt, hogy ezáltal emelhető a diákok által tartott órai kiselőadások színvonala. Sokszor könnyebb előzetes kontrollt alkalmazni egy ilyen bemutatónál, hiszen egy vázlat alapján el tudom dönteni, alkalmas-e órai bemutatásra.

Mindennek két fontos előfeltétele van: egyrészt hogy a számítástechnika órán már vették vagy éppen vegyék ezt az anyagot; másrészt fontosnak tartom, hogy az e tárgyat tanító kollégával egyeztessek, mivel évközi dolgozatként szeretném e munkát kiadni.

Megvalósulás

A tanév elején kolléganőmmel, Varga Margittal egyeztettem, és megbeszéltük, hogy a PowerPoint lesz a 9/B évközi feladata. Ez egyben egy-egy osztályzatot jelentett mindkét tárgyból. A témák meghatározásakor az is szerepet játszott, hogy az osztályban sok a fiú (26-ból 17), így az egyik témakör Csaták a történelemben lett, e mellett Divat a történelemben témát inkább a lányoknak szántam, végül egy harmadik témakört Gazdasági és társadalmi folyamatok címmel jelöltem ki. Akik eldöntötték – ehhez előzetes kutatómunkát javasoltam mindenkinek –, hogy az adott témakörből mit választanak, annak jelentkeznie kellett nálam, hogy a témáját lefoglalja. Decemberi határidővel le kellett adni egy A3-as formátumú lapot, amelyen az anyag plakát formában készült el. A PowerPoint végső leadási határideje május eleje volt. A plakátokat külön jegyként bíráltam el még az első félévben. Ezek az A3-as plakátok díszítik a szaktantermet (folyamatosan cserélem őket). Nagyon sokféle minőségű munkát találtam. Voltak kézi készítésű anyagok (rengeteg munkaóra volt bennük), volt számítógépen nyomtatott változat is. Érdemjegyek elégségestől jelesig születtek. A legtöbb a jó és a jeles osztályzat volt. A legfőbb gondot ekkor a határidő tartása jelentette.

21-en választották az első témakört, a másodikat 4-en és csak egy tanuló választotta az utolsót. A következő határidő előtt két nehézséget jeleztek diákjaim. Az egyik probléma az volt, hogy bizonytalanok voltak a diákok a bírálati szempontjaimban. Ezért az egyik már kész dolgozatot (önkéntes jelentkezés alapján) előzetes kontroll alá vettem és hiányosságait elmondtam a tanórán. A másik gond az volt, hogy a méretek meghaladták az egy floppy nagyságrendet. Ezt végül úgy oldották meg, hogy vagy tömörítették az anyagot, vagy szétdarabolták a diákat, sőt volt akik CD-re másolták és úgy adták be; néhányan az iskolai személyes meghajtójukra tették, amit a rendszergazda segítségével töltöttem le⁷. A beadott anyagokban sok hibát találtam, ezek között a legnagyobb probléma a túl sok szöveges rész volt és így inkább házi dolgozat lett, mint bemutatás. Inkább szövegszerű volt, mint vázlat; több volt a betű, és kevesebb a képi vagy egyéb illusztráció. A másik fő hiba számomra a külső megjelenés volt. Amikor megnéztem a diákat, a színek és animációk sajátos kavalkádjával találkoztam. Voltak persze üdítő kivételek is. Mégis úgy gondoltam, hogy a hibák megemlítésével a diákat visszaadom. Ekkor készítettem el a hibajegyzéket, amit az osztály figyelmébe ajánlottam, és a határidőt két héttel kitoltam. Az újabb lehetőséggel sokan éltek. Ezt követően történt meg az osztályozás. Az eredeti témaválasztás egy esetben változott. Gondolom, kiderült, hogy az illető kevés anyagot talált a választott témáról. Érdekességként megemlítem, hogy a diákok többsége jórészt könyvtári könyvekből szedte össze az anyagot, és onnan másolta a képeket is. Voltak, akik ezt jórészt az internetről töltötték le.

Annak örülnék igazán, hogy az elkészített anyagok a későbbiekben bemutatásra is kerülhetnének. Az iskolai technikai háttér ehhez sajnos nem biztosított⁸. Nincs projectorunk. Kölcsönözni ugyan lehet, de ez is magas költségekkel jár. Marad esetleg a pályázat, amihez jó hivatkozást jelentenek majd az elkészült illetve az ezután elkészülő anyagok.

Továbblépés a bemutatók terén

A PowerPoint továbbviteléhez nagy jövőt jósolok, mivel szerintem idővel ezek nyújtják majd a továbblépés lehetőségét a szakma megújításában. A fejlődés következő eleme akkor következik be, amikor a multimédiás anyagok színvonala jelentősen javulni fog. Az eddig megtekintett anyagok sajnos egy-két kivétellel nem kecsegtettek ezzel.

Kezdeti lépéseim eredményeképpen úgy tűnik, némi pezsgés indul meg. Egyik kolléganőm jelezte, hogy a 2001/2002-es tanévben ő is megpróbálkozik hasonló feladatok kiadásával, így az én újabb osztályommal együtt év végére már közel 100, diákok által elkészített bemutató lesz birtokunkban. Rövidesen fontos lesz ezen anyagok tematikus rendszerezése és az anyagok szakmai és egyéb javítása, lehetőleg éppen a készítőik által.

A Power Point órai felhasználása reményeim szerint rövidesen megoldódik. Ehhez természetesen a vezetők segítségére is szükség van. Ezért egy bemutató órát tervezek, hogy lássák, nemcsak a diák, hanem elsősorban a tanár munkájában lesz nélkülözhetetlen segítség a prezentáció. Ám az igazi megoldás egy multimédiás terem létrehozása lenne. Ez esetben ugyanis filmeket, hanganyagokat is csatolni lehetne a meglévő bemutatókhoz.

Ahhoz, hogy az első lépést megtegyük, mindenképpen egy projectorra és talán egy laptopra lenne szükségünk. Sajnos, a jelenlegi szaktanterem nem teszi lehetővé ilyen nagy értékű technika tárolását⁹.

Remélem, terveink egy része már a 2001/2002-es tanévben megvalósulhat, és egyre több kollégám csatlakozik ehhez a nem könnyű, de mindenképpen hasznos és érdekes feladathoz.

Jegyzetek

9 Ezenkívül mozgékonyabbá tesszük a technikát. (Történelemóra nemcsak a szaktanteremben van.)

Internet and history

On the basis of experiences gained in a secondary school of the capital, the possibility of the use of Internet is examined. The possibilities of the employment of Internet by the history teacher are analysed in detail, and outlines the further plans in connection with the Power Point special shows.

Internet und Geschichte

Was für Möglichkeiten bietet die Internetnutzung im Mittelschulunterricht? Aufgrund in einer Budapester Mittelschule geasammelten Erfahrungen werden die Anwendungsmöglichkeiten im Geschichtunterricht präsentiert und auch die weireteren Berufsplänen des Verfassers mit Powerpoint werden geschildert.

Vissza a tartalomjegyzékhez