Adamikné Jászó Anna: A Gutenberg-galaxis

Nyomtatási nézet

A kanadai irodalomtörténész, Marshall McLuhan [mekluen] 1962-ben publikált híres könyve végre olvasható magyarul Kristó Nagy István fordításában, Benczik Vilmos kitűnő utószavával. Ma, amikor sokan az írás- és olvasáskultúra visszaszorulásáért, sorvadásáért aggódunk, nincs aktuálisabb olvasmány, mint a torontói iskola megteremtőjének annak idején hatalmas vihart kavaró, hevesen vitatott könyve. Kétségtelen tény, hogy a Gutenberg-galaxis sokat idézett metafora, használói viszont többnyire csak McLuhan nevét ismerik, gondolatait azonban nem. Most itt a lehetőség a gondolatok tanulmányozására, mindazoknak kézbe kell venniük ezt a könyvet akik irodalmat, nyelvészetet, művelődéstörténetet, kommunikációtant, retorikát, filozófiát tanítanak, a médiával foglalkoznak, kommunikációs tankönyveket írnak. Olvasásával jobban megértjük Shakespeare-t és Joyce-t, a gondolkozást, a körülöttünk lévő világot. Elgondolkodhatunk a könyvben felvetett számos kérdésen, többek között ezen: „Nem a nevelés lényege-e a média szemetével szembeni polgári önvédelem?” (274. p.)

Joyce egyik kedves írója volt McLuhannek, minden bizonnyal azért, mert másképp kell olvasni, mint elődeit: nem a gondolatok egymásutániságában, hanem valamiféle szimultán technikával. A Gutenberg-galaxishoz is hasonló módon kell közelíteni, a könyvben nincsen hierarchikus rendszer, hanem mintegy száz két-négy oldalas egyenrangú fejezet. McLuhan maga azt nyilatkozta, hogy ő nem a bal agyféltekéjét használta, mely a fogalmak világa, hanem a jobb agyféltekét, mely a percepció világa.

Hogyan alakulhatott ki mindez, mi McLuhan fő tétele? A Gutenberg-galaxis a nyomtatott kultúra – tágabb értelemben az írásbeliség – metaforája. A könyv alcíme: A tipográfiai ember létrejötte. McLuhan meghatározó szerepet tulajdonít a nyugati világ fejlődésében a könyvnyomtatásnak, sőt általában a betűírásnak, vagyis annak a több ezer éves szakasznak, melyet a könyvnyomtatás felfedezése kiteljesít és lezár. A lényeg azonban nem abban van, hogy a könyvnyomtatás lehetővé tette az ismeretek széles körben való elterjesztését, hanem abban, hogy megváltoztatta az ember érzékelését: visszaszorította a hallást-tapintást, s uralkodóvá tette a látást. Mindezzel megváltoztatta az ember gondolkodását is: ráirányította a figyelmet az ok-okozati kapcsolatok kutatására, az analízisre. A könyvnyomtatás a tömegtermelést tette lehetővé, ezáltal az ember természeti és társadalmi környezetében is változásokat idézett elő, s ezek a változások is hatottak az ember gondolkodására. Ezt írja: „Az alfabetikus írás kialakulása teremtette meg úgymond a rögzített nézőpont – az időtálló kronológia, az egységes térbeli perspektíva, a gondolat tárgyának meghatározott szempontú szemlélete – paradigmáját, ám ez a paradigma csak a könyvnyomtatás, ti. a hangtalan-akadálytalan olvasás korában lesz egyeduralkodó.” (324. p.)

A tömegmédiumok átformálják, elaltatják az ember gondolkodását. A bevezetésben idézett aggodalomra McLuhan a következő választ adta: „Minthogy semmilyen kultúrában nem törekedtek erre (mármint a média szemetével szembeni polgári önvédelemre), a válasz kétségesnek látszik. Talán létezik valamilyen eddig ismeretlen és bölcs indíték, amely arra készteti az embert, hogy elaltassa, hipnotizálja szellemét a médiatechnológia hatásával való konfrontálódás következményeit illetően.” (274. p.) Mint az írás, a médium is meghatározza az üzenetet, s ezen keresztül befolyásolja, átalakítja az ember gondolkodását, s ez ad aggodalomra okot. Mindenesetre jó volna A médiumok megértése (Understanding Media, 1964) című McLuhan-könyvet is magyar fordításban olvasni.

(McLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Bp., Trezor Kiadó. 2001. 331 p.)

Vissza a tartalomjegyzékhez