Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Bordi Zsuzsanna: Egy tankönyv titkai

Nyomtatási nézet

Az új évezred fordulójára az ismeretek mennyisége jelentősen megnövekedett, és napjainkban is egyre nagyobb ütemben bővül. Az iskola ezzel a rohamos változással csak úgy tud lépést tartani, ha arra tanítja meg a tanulókat, hogy a legújabb ismereteket milyen módon vehetik birtokba. Ennek a birtokbavételnek a legkézenfekvőbb módja az új információkat tartalmazó könyvek megismerése, feldolgozása. Sok szó esik az utóbbi időben arról, hogy milyen fontos szerepet kaphat az oktatásban az önálló könyv- és könyvtárhasználatra nevelés. A módszer nem új, de célirányos használatával igen eredményessé tehető.

Ehhez kíván segítséget nyújtani Huga Ibolya tankönyve. Az Apáczai Kiadó 1999-ben jelentette meg először a kiadványt, hiánypótlóként, hiszen a tankönyvpiacon nem állt rendelkezésre ilyen vagy hasonló jellegű mű.

A címlap tanúsága szerint a tankkönyv 1. és 2. osztályosok részére szól, két éven át kell, lehet tehát használni. Első osztályban hat fontos témakört ajánl a könyvtári ismeretek tanításához, második osztályban pedig kilencet kíván feldolgoztatni.

Sajnos sehonnan nem derül ki, hogy a Kiadó mely tankönyvcsaládokkal együtt ajánlja a könyv használatát. Vajon csak Az én ábécém (Esztergályosné Földesi Katalin), és az Első olvasókönyvem (Esztergályos Jenő), valamint a Hétszínvarázs olvasókönyv (Nyíri Istvánné) tanítói támaszkodhatnak a kiadvány nyújtotta lehetőségekre, vagy más ismeretanyagú olvasókönyvekhez is kapcsolható szükség esetén? Nem került a könyvbe (esetleg mellékletként) segítő utalás a tanítók számára, de nem jelent meg módszertani segédanyag, útmutató sem az órák tervezéséhez vagy lebonyolításukhoz. Nem tudhatjuk meg, hogy az író a tanítóra vagy az iskolai (gyermekkönyvtári) könyvtárosra bízná szívesebben az órák megtartását.

A szerző következetesen ragaszkodik a NAT-ban előírtakhoz, s bár a kerettanterv előírásai csak a 2001–2002. tanévben lépnek érvénybe, az akkor induló 1. (és 5.) osztályok számára, az abban előírtaknak is megfelelnek a témakörök. A könyv tartalomjegyzékét értelmezve a NAT Könyvtárhasználat műveltségkör általános fejlesztési követelményeit, a Kerettanterv tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat témakörének belépő tevékenységi formáit pontról pontra megtalálhatjuk:

 

* Huga Ibolya: Könyvek és könyvtárak titkai. 2. jav. Kiad. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2000.

 

 

NAT

KÖVETELMÉNYEK

KERETTANTERVI TÉMAKÖRÖK

1. OSZTÁLY

KAPCSOLÓDÓ TÉMAKÖREI

2. OSZTÁLY

KAPCSOLÓDÓ TÉMAKÖREI

Tudja megkülönböztetni az iskolai könyvtár funkcionális tereit, és tudja használni főbb állományegységeit.

Könyvtárlátogatás.

Mit láthatok a könyvtárban?

Milyen részei vannak a könyvtárnak?

Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit.

A könyvtár szolgáltatásai, a kölcsönzés módja.

Olvasási szokások alakítása a könyvtárban.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai.

Hogyan kölcsönözzek könyveket?

 

Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait.

 

Hogyan iratkozhatok be a könyvtárba?

Hogyan kölcsönözzek filmeket, lemezeket, kazettákat?

Hogyan rendezik el a könyveket a könyvtárban?

A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése formai és tartal-mi jellemzők alapján.

A könyvek jellemző adatai.

Mit gyűjt a könyvtár?

Mit mesélnek magukról a könyvek?

Ki az illusztrátor? Miért hasznos a tartalomjegyzék? Melyek a szépirodalmi könyvek?

Milyenek az ismeretterjesztő könyvek? Milyen könyvek otthona az olvasóterem?

Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó információhordozókon jelennek meg.

Gyermekújságok jellemzői.

 

Milyenek a folyóira-tok?

Tudjon feladatához információt keresni egyszerűbb szerkezetű segédkönyvből.

Gyermeklexikon használata.

Hogyan használjam az Ablak-Zsiráf képes gyermeklexikont?

 

 

 

Látható, hogy a fejezetek címeként minden esetben egy kérdés szerepel, amit a gyerekek is megfogalmazhattak volna a könyvtárral kapcsolatban. Arra azonban vigyázni kellett volna, hogy a gyermeki kérdéskultúra pongyolasága ne keveredhessen a didaktikai funkcióval megfogalmazott kérdésekbe. A „milyen” kezdetű kérdésekre ebben a korban (7-8 éves gyermekről van szó), csupán a külső jellemzők leírásával válaszolnak a gyerekek: vastag, fényes, nagy, színes, szép – tudniillik a könyv. A „Milyenek az ismeretterjesztő könyvek? Milyen könyvek otthona az olvasóterem? Milyenek a folyóiratok?” kérdésekre azonban gyaníthatóan más választ vár a szerző, hiszen másra utalnak a feladatok, – ez azonban a cím olvasásakor még nem derül ki. Az is igaz, hogy a jó cím fontos jellemzőit csak 3. osztályban tanítjuk majd meg a gyerekeknek…

A feladatok jellegéből adódóan csak akkor lehet hozzákezdeni az anyagrészek feldolgozásához, a feladatok megoldásához, amikor az 1. osztályt végző gyermekek már minden betűt megismertek, folyamatosan és értőn olvasnak, és íráshasználatuk is megfelelő – hisz a feladatok jelentős része írásbeli válaszadást kíván. A második könyvtári óra már önálló írást, mondat- sőt szövegalkotást vár el az elsőstől, ami nem csak az adott időszakban, félév táján, de az első év végén is korai lenne. A könyv szerzőjétől eltérően a Kerettanterv nem támaszt ilyen komoly követelményeket: Első osztályostól csupán a következőket várja: „legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása, látó/halló előkészítés után tollbamondással és önálló írással”. Az íráskészség kialakítása és fejlesztése fontos feladata az első osztályban tanítóknak, de a helyes arányok meg- és betartása sem elhanyagolható. Szerencsés esetben a tanulók átlagos írástempója év végére eléri a 15-16 betű/perc sebességet. A második könyvtári óra, – amelyet kb. a 2. félév elején kell megtartani – feladatainak kitöltéséhez kb. 200 betűt kell leírni. Ugyanennek az időszaknak az írást gyakoroltató feladatlapjai, munkafüzetei nem íratnak 130 betűnél többet, egy teljes egészében írásra fordított órán. A könyvtári órán megvalósíthatatlanná teszi a tervezett, valóban könyvtári ismeretekről szóló anyagrész megismertetését a betűkkel való küzdelem, hiszen olyan szavakat kell leírniuk a gyerekeknek, mint: „könyvesboltban” (14 betű), „olvasójegyet” (12 betű), „kölcsönöznek” (12 betű) stb. Ráadásul az írásra szánt helyet a 7. oldal 3. feladatában olyan szűkösre szabták, hogy szépen formált, szabályosan írt betűkkel nem is fér ki a megoldás!

Az egész könyvben a két tanévre szánva összesen 135 (55+80) feladat van, ebből 56 (23+33) kíván írásbeli megoldást. A magam részéről ezt az arányt túlzónak tartom, hiszen ezeken az órákon nem az írás gyakoroltatása a cél, hanem a könyvtár és használatának megismerése. Ennyi írásbeli tevékenykedtetés mellett az óra valódi céljának elérésére vajmi kevés idő marad.

Található a feladatok között 4 kép/betűrejtvény is (4/2, 8/4 c, 12/5, 46/2), következetlen és indokolatlan funkcióval, és elképesztően igénytelen megjelenítéssel. Sajnos ugyanez az igénytelenség jellemzi a könyv többi grafikáját is, eltekintve persze a más művekből kiemelt képektől, amelyek eredetét, készítőjét érdemes lett volna lábjegyzetben, mellékletben megemlíteni, tiszteletet adva így a Vukot rajzoló Dargay Attilának, vagy a 101 kiskutya Pongóját alkotó Walt Disney Stúdió grafikusainak. Nagyon sajnálom, hogy nem szólhatok jobb szívvel a könyv fénykép illusztrációiról sem. A vaku bevillanó fényétől foltban megvilágított, sötét hátterű, kistotál képekkel kívánja bemutatni a szerző a könyvtár „valódi” világát, annak részeit, az ott folyó tevékenységet. Próbálkozása sikertelen marad, a képek egy részén a gyerekek nem ismerik fel, hogy mit is akar valójában ábrázolni, hiszen tudjuk, hogy látásuk körülbelül 9 éves korukra válik tökéletessé. A kisiskoláskor észlelési sajátosságait szem előtt tartva, nem kerültek volna ilyen képek a könyvbe. A minőségre való törekvés jegyében talán nem lett volna haszontalan egy gyakorlott kiadvány-fotós alkalmazása, legalább a második kiadás esetében.

Nagyon hiányolom, hogy a szerző a címek utalásain kívül sehol nem emeli ki, mit is akar valójában megtanítani. Nincs valódi informatív és összefoglaló rész, csak gyakorló, gyakoroltató feladatok, folyamatos utasítás sor: „Írd le! Fejtsd meg! Olvasd el! Tedd ki! Mondd el! Kösd össze! Rajzold le!” A könyv teljes egészében dialógus a szerző és a feladatokat megoldó tanulók között, szinte nincs is szükség a tanítóra, csak el kell menni a könyvtárba, és önállóan megkeresni a válaszokat a kérdésekre. A könyvből sajnos nem tudják meg a címben emlegetett titkokat a tanulók, ellenkezőleg, csak akkor képesek megoldani a tankönyv feladatainak zömét, ha már e titkok birtokába jutottak. Ráadásul egyes anyagrészek feladatsorai túlzóak is, pl.:

 

  • Hogyan iratkozzak be a könyvtárba? 5 oldalon 12 feladat

  • Mit mesélnek magukról a könyvek? 5 oldalon 10 feladat

  • Hogyan használjam az Ablak-Zsiráf képes gyermeklexikont? 5 oldalon 12 feladat.

 

Ha a könyvtárismereti órán minden feladatnak didaktikai funkciót akar adni a – tanítási órán mégiscsak szükséges – pedagógus, a megoldásokat ellenőrizni, javítani szeretné, nem elég a 45 perc.

Meg kell említenem, hogy a szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvekről szóló fejezetekben túl sok feladat foglalkozik a sorozatokkal (tízből négy, illetve kilenc feladatból kettő), holott a sorozatok meg- és felismerése nem tartozik az 1. és 2. osztály tantervi követelményei közé. Ezzel szemben a Kerettantervben a könyvek legfontosabb adatai közül 2. osztályban elvárja a kiadó és a kiadás évének megtanítását is, ezekre pedig a tankönyv egyetlen feladatában sincs utalás. Megjegyzem: 1. osztályban 20-as, 2. osztályban 100-as számkörben tanulnak számolni a gyerekek, így a kiadás évének leolvasása még másodikban is akadályokba ütközhet. Reméljük a helyi tantervek készítői erre figyeltek, és nem maradt benn ez a hiba a tervezetükben!

Ha már a matematikánál tartunk, az 5. oldal 4. feladata a következő:

Tedd ki a relációs jelet /<,>/, hogy hol válogathatsz több könyv közül!

otthon könyvesboltban könyvtárban

A relációs jeleket mennyiségek összehasonlításakor használjuk, és még ha teljesen érthető is egy 7 éves koponya számára, miről szól a feladat, a 20-as számkörből kitekintve miért kellene tudnia ennek a feladatnak a helyes megoldását. Mennyi könyv van a könyvtárban, otthon, a könyvesboltban? – tehetjük fel a kérdést segítségül, s a gyermek nemes egyszerűséggel azt válaszolja majd: sok. Hiába mondunk hozzávetőleges vagy pontos számokat, nem tudja – nem tudhatja, nem kell tudnia – „a” megoldást.

A felsorolt problémák miatt a könyv motiváló hatása csekély, nemcsak a tanulók, de bizony még a tanítók számára is. Nem kap kedvet tőle senki az olvasáshoz, a könyvek megismeréséhez, a könyvtárba járáshoz, pedig ez lenne a cél.

Mitől válik egy könyv tankönyvvé, esetleg jó tankönyvvé? Mi is a tankönyv? Karlovitz János a Tankönyvelmélet és tankönyvi alapviszonyok (www.extra.hu/tanfigy/04tan1.html) című írásában többféle forrás segítségével ad választ a kérdésre, majd összefoglalja az azonosságokat:

 

  • „A tankönyv az oktatás fontos (legfontosabb) eszköze.

  • Hosszabb időre szóló tantervi-tantárgyi anyagot tartalmaz, közöl, vagyis ismereteket hordozó és közlő információs dokumentum, a tudás forrása, de készség- és képességfejlesztő hatása is hangsúlyozott.

  • A tananyagot didaktikus feldolgozásban, a használók életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően nyújtja, tanulhatóvá-taníthatóvá teszi.”

 

Ezeknek a szempontoknak kellene megfelelnie tehát az adott műnek is, hiszen 1999-ben tankönyvvé nyilvánították.

Számomra, aki gyakorló pedagógusként használni akartam ezt a könyvet, sajnos nem vált tankönyvvé, hiszen oktató munkám során a sok didaktikai probléma miatt nem tudtam fontos eszközként használni. Az 1999-ben megjelent első kiadás okozta csalódás után vártam a második, javított kiadást 2000-ben. Csalódottságom, ha lehet még nagyobb, hiszen a mű nem javult látványosan, nem vált tanulhatóbbá, sem taníthatóbbá.

Szeretném, ha az Apáczai Kiadó nem hagyná ezt a fontos témát így elveszni, és remek szakembereivel valóban használható, kellően kimunkált tankönyvet készítene a kicsinyek és tanítóik örömére.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: