Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Celler Zsuzsanna: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába

Nyomtatási nézet

A 375 oldalas kötet meghatározó, gyakorlati részét tíz könyvtárhasználati és könyvtári szakóra alkotja, eköré rendeződik a bevezető elméleti rész és a követő fogalomgyűjtemény, a bibliográfia és a mellékletek. A könyv kiadásával a szerzők (Dán Krisztina, Haralyi Ervinné és munkatársaik) célja az volt, hogy segédkönyvet készítsenek a könyvtárostanárok számára a kerettantervek követelményrendszerének megfelelő órák tartásához, az óratervek készítéséhez, és a videofelvételek alkalmazásához.

A könyvtárhasználat tanításával kapcsolatos témakör igen időszerű. Hogyan is lehetne segítség nélkül egy olyan ’tudományt’, a könyvtárhasználatot oktatni, amelynek nincsenek hagyományai, amelynek didaktikája és metodikája éppen alakulóban van? Hiszen az elmúlt tíz év során, de leginkább napjainkban kezdünk elvonatkoztatni a gyakorlati példák, jó megoldások alapján, azért hogy az ehhez a fontos területhez tartozó módszertan is kialakulhasson, ill. kialakíthatóvá váljék.

A könyv elméleti része a 101. oldalig tart. Több, egymástól jól elkülöníthető egységből áll. Tartalmazza a könyvtárhasználat helyének meghatározását a tantervekben, tananyagának szerkezetét és fogalmait, a program ismertetését, létrejöttének körülményeit, valamint a videós órák szerepét a tantervekben, pedagógiai funkcióit és a tapasztalatok összegzését, ajánlásokat alkalmazásukhoz.

Különös figyelmet érdemel „A könyvtárhasználat helye és szerepe a tantervekben és az oktatásban” című, a 12-32. oldalakon közölt fejezet. Tartalmazza a leginkább lényeges fogalmak meghatározását. Pl. a könyvtárhasználat követelményrendszerét és ismeretkörét így írja le: „a tanulmányokhoz, tágabban az életvitelhez szükséges források, információk elérésének, megszerzésének tudástartartalmát jelenti, egyúttal a közvetett kommunikáció és a forrásalapú önálló tanulás elsajátításának nélkülözhetetlen, lényegi eleme, feltétele.” (12. p.)

A könyvtárhasználati tananyag tartalmi meghatározása függ:

  • elsősorban a helyi pedagógiai programban szereplő nevelési céloktól és feladatoktól;

  • a könyvtári kultúra színvonalától, szakmai, technikai fejlettségétől;

  • a képzésben részt vevők életkori sajátosságától.



Táblázatok segítségével szemléletesen tisztázza az 1. és a 2. sz. ábrán. (19-20., 22. p.) a

Nemzeti alaptanterv, mint makroszintű szabályozóeszköz, a kerettanterv és a helyi tantervek kapcsolatát. Végül megállapítja a könyvtárhasználat helyét a nevelési programban és a helyi tantervezésben, melynek keretében a mikrotanterv készítésének szempontrendszerét is felsorolja (30. p.).

Dán Krisztina és a vele együttgondolkodó, és munkáját segítő kollégák, régóta fontosnak tartják a szemléltetést a könyvtárostanárok képzésében és továbbképzésében, ezért is fektetnek nagy hangsúlyt a könyvtárhasználati órák videofelvételeinek készítésére.

Ezekből a könyvtárhasználati és szaktárgyi órák felvételeiből többször volt bemutató a Könyvtárostanárok Egyesületének ülésein.

A további tanulmányok nagyrészt a videós órákkal foglalkoznak. Bemutatják az órák előzményét, indokolják az új tantervekkel kapcsolatos FPI-ben tartott továbbképzések célját és feladatait, röviden ismertetik az egyes videós órákat és helyüket a tantervekben a könyvtárhasználatra nevelésben és a pedagógus-továbbképzésben, valamint módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg a könyvtárhasználati órák tervezéséhez és gyakorlati megvalósításához. Külön megemlítendő a könyvtárhasználat tananyagának szerkezetét és a fogalmainak szerkezetét bemutató fejezet is.

A gyakorlati rész - „A videóra vett könyvtárhasználati foglalkozások órajegyzőkönyvei” c. fejezet óravázlatokat tartalmaz. Felépítése a következő: Az óra címének, témájának leírása után az óra típusának (könyvtárhasználati szakóra) és az évfolyamnak a megjelölése következik. Természetesen jegyzi az óra helyét, idejét, tárgyát, a célokat és a feladatokat, a didaktikai alapelveket, a módszereket, eljárásokat tisztázza az időkeretet, jegyzi a könyvtárostanár személyét is.

Az óra menete részhez a szervezési mód, módszer, eszköz is hozzárendelődik, majd a felhasznált irodalom cím alatt nemcsak az órára való felkészüléshez használt könyvtári szakirodalom, hanem az órán felhasznált szak-, és szépirodalom is megjelenik. Egyes helyeken a tanulói feladatok és helyes válaszok is szerepelnek.

A videóra felvett órák és óravázlataik sok érdekes ötletet, továbbvihető gondolatot adhatnak a gyakorló könyvtárostanárok számára, melyek a következő témakörökben készültek (ahol nincs külön jelölve a tanóra típusa, az könyvtárhasználati szakóra):

  1. Raktári rend. A könyvtár főbb állományegységei;

  2. Kézikönyvtár: Segédkönyvtipusok;

  3. A betűrendes leíró katalógus;

  4. Könyvtárbemutató óra a középiskolában;

  5. A középkori városi élet (Történelemóra);

  6. A csodaszarvas-monda szépirodalmi és ismeretközlő művekben. (Irodalomóra);

  7. A reformkor. (Irodalomóra);

  8. A szak mai tájékozódás forrásai. (Magyaróra);

  9. Információkereső nyelvek;

  10. A tájékoztatás hagyományos és korszerű eszközei.



A fogalomgyűjtemény és bibliográfia hasznos segédleteket tartalmaz. A szerzők összegyűjtötték és értelmezték a könyvtárhasználat tanításához szükséges fogalmakat. Mindezt tették egyrészt saját tudásuk, másrészt különböző, a fejezet végén felsorolt irodalom alapján.

A 30 oldalas szakirodalmi bibliográfia a könyvtárhasználatra neveléshez szükséges segédkönyveket, tankönyveket és egyéb segédleteket tartalmazza témakörönkénti bontásban.

A mellékletek kellemes színfoltját jelentik a könyvnek, mert két témakörben összesen 49 oldalon a reformkor és a szakmai tájékozódás forrásai témakörében nagyon szellemes feladatmegoldásokat találhatunk.

A könyv bevezetőjében a következők olvashatók: „ A könyvtárhasználat megtanításához pedig megfelelő taneszközökre és hatékony módszerekre van szükség. Újszerűsége következtében azonban a könyvtárhasználat nem rendelkezik még kidolgozott és a gyakorlatban kipróbált tantárgypedagógiával. Munkánkkal ennek a hiánynak a pótlására vagy legalább enyhítésére törekedtünk.”

Tantárgypedagógiát ez a könyv sem kínál, de nem is volt célja, hanem inkább a látható és láttatható videós órák részletes bemutatását, a köréjük rendezett elméleti részt és segédleteket tartalmazza.

Hogy a szerzőknek milyen mértékben sikerült elérniük a kitűzött célt? Ennek eldöntése nem az ismertető dolga. Az olvasó, a gyakorló könyvtárostanár a könyv forgatása közben megtapasztalhatja.

Módszertani segédanyag óraleírásokkal /Budapest, FPI, 2001./

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: