Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Kolozs Barnabásné: Megtalált könyvkincsek

Nyomtatási nézet

Erdély művelődéstörténetében, könyvtártörténetében a csíksomlyói ferences kolostori könyvtár különösen fontos szerepet töltött be. Nemcsak azért, mert igen korai évektől kezdve ritka és fontos műveket gyűjtött, hanem mert a későbbi évszázadokban, a református vallás nagyméretű elterjedése után is az erdélyi katolikusok fő erőssége maradt.

A ferences rend Erdélyben a tatárjárás utáni években telepedett le. Már 1270 körül felépült a besztercei ferences templom, 1300 körül a nagyszebeni, szászvárosi kolostor, 1316-ban a marosvásárhelyi. A XV. század végéig Csíksomlyón, Fehéregyházán, Kolozsváron, Marosfelfaluban, Medgyesen, Tövisen épült ferences templom és kolostor.

A csíksomlyói kolostor alapításának évét egészen pontosan máig sem tudják, de 1444-ből már több oklevél, könyvtárát pedig egy ugyancsak 1444. évi pápai bulla említette.

Könyvtári állománya nem volt nagy, de igen értékes.

A rend tagjainak saját könyveihez sikerült megszerezniük több megszűnt magyarországi és erdélyi domonkos, ferences, karthauzi, pálos rendház középkori eredetű köteteit is.

A kolostori leltárak 1622-ben 233, 1720-ban 1385, 1834–35 körül 2005, a XIX–XX. század fordulójáról fennmaradt leltártöredék 3109 címet sorolt fel.

1951-ben a Ferenc-rendet feloszlatták Erdélyben, a szerzeteseket internálták. Csíksomlyóba csak 1957-ben térhetett vissza az első barát, de csak mint világi pap szolgálhatott.

Ezekben az években az államosított kolostor épületében lévő könyvtárt csak külön engedéllyel lehetett megtekinteni. A könyvállományát 1961-ben a csíkszeredai múzeumba szállították.

A nagy értékű ősnyomtatványok, kéziratok azonban hiányoztak a megmaradt gyűjteményből. Ezekről sokáig azt hitték, hogy a háborús években elkallódtak, de 1980-ban a kolostortemplomban a Mária-szobor talapzatának javításakor az asztalosok rátaláltak a könyvek egy részére. Ötven kézirat és két doboznyi misztériumdráma, két köteg levéltári irat és egy függőpecsétes oklevél került elő. Ez azonban csak egy része volt az eltűntnek vélt könyvtári anyagnak.

P. Écsy János László templomigazgató feltételezése szerint a kolostor refektóriumában egy befalazott szekrényt kellett keresni, amiben az ősnyomtatványokat valószínűleg elrejtették a szerzetesek. A szekrény valóban ott volt és őrizte a felbecsülhetetlen könyvkincseket.

A leletről 1990-ig hírzárlatot rendeltek el. A könyvek közül a legsérültebbek és a legértékesebbek a bukaresti Nemzeti Könyvtár könyvrestauráló laboratóriumába kerültek. A többiről úgy rendelkeztek, hogy különböző múzeumok fogják őket helyreállítani.

A páratlanul izgalmas és értékes feltárás történetét Muckenhaupt Erzsébet, a csíkszeredai Csíki Múzeum munkatársa dolgozta fel. Tanulmánykötetének első részében a csíksomlyói Ferences Könyvtár történetét és az 1980., 1985. évi feltárásokat ismerhetjük meg. 1980-ban, a Mária-szobor talapzatának javításakor ötven kézirat került elő, közöttük XV–XVI. századi pergamen- és papírkódexek, Kájoni János négy munkája (Kalendárium 1672, Herbarium 1656–1673, Hymnarium XVII. sz. második fele, Fekete könyv 1683–1684). Ez utóbbiban a tudós ferences rendi szerzetes Erdély XVII. századi vallási életét írta le, középpontban a ferences rend és a csíksomlyói kolostor történetével és 1683. évi leltárával. Ugyancsak a Mária-szobor helyreállításakor találtak rá a csíksomlyói könyvtár iskoladráma-gyűjteményére, valamint a már említett tizenkét nyomtatványra, amelyekből nyolc magyar, négy velencei (1511–1758 közötti) eredetű.

Az 1985-ös lelet 123 kötetet jelentett. Ezek között 84 ősnyomtatvány volt. A második világháborúig Erdélyben a csíksomlyói könyvtár rendelkezett a legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteménnyel. A könyvtár korábbi kutatói 112, illetve 124 ősnyomtatványt vettek számba.

Ebben az állományrészben tekintélyes szerzők, többek között Temesvári Pelbárt, Szent Ágoston, Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, Kájoni János munkái is ott voltak. Kájoni öt műve között a nevezetes, 1634–1671 között keletkezett nagy zenei antológiája. A prédikációgyűjteményeken, teológiai műveken kívül néhány egyházjogi, szentek életével foglalkozó, orvosi, csillagászati, történeti művek, kalendáriumok, receptgyűjtemények, XVII. századi magyar nyelvű Biblia is részét képezték a szekrénybeli leletnek. Muckenhaupt Erzsébet tanulmánykötetének a második részét képező adattárban sorra vette az 1980-as, majd az 1985-ös lelet darabjait, és valamennyit bemutatta.

A tanulmánykötet függelékében példaszerűen összeállított tájékoztató apparátust találunk: bőséges bibliográfiát, névmutatót, posszesszormutatót, helynévmutatót, címmutatót.

A kötetet a leletek egyes darabjairól készült gazdag képanyag zárja.

 

(Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Bp., Balassi, Kolozsvár, Polis, 1999. 247 p.)

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: