Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Nagy Júlia: Könyv és nevelés. Nemzetközi konferencia Spanyolországban

Nyomtatási nézet

(2000. szeptember 6–9.)

Az International Standing Conference for the History of Education (ISCHE) az egyik legjelentősebb nemzetközi neveléstörténeti szervezet, amely összefogja, meghatározza a nemzetközi pedagógiatörténeti kutatások irányát, témáit. Megalapítása, 1978 óta tagjai évente egyszer konferenciát tartanak egy-egy aktuálisnak tartott témában a gyermekkor és a nevelés történetével kapcsolatban. A konferenciák célja: bemutatkozás, kapcsolatteremtés különböző országok kutatóhelyei és kutató között a későbbi közös munka reményében, a közös kutatási célok meghatározása érdekében.

Az idei konferenciára 27 országból mintegy 260 neveléstörténész, neveléstudományi szakember gyűlt össze Cervantes szülővárosában, Alcalá de Henaresben, hogy megvitassa a könyv és nevelés múltbéli és aktuális problémáit, betekintést nyújtson saját országa ilyen irányú kutatásaiba. Magyarországot Fodor V. Zsuzsa és Szebenyi Péter képviselte e sorok íróján, Nagy Júlián kívül, aki a miskolci Vox Provinciae Alapítvány és a Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány Diákok a Tudományért Szakalapítvány segítségével tarthatott előadást ezen a konferencián. A tanácskozás előadásainak összefoglalói a részletes tematikával együtt elérhetőek az Interneten (www.fgua.es/ische22). Így beszámolóm csak a legfontosabb kérdéseket érinti.

Végighallgatva számos előadást az egyik legfontosabb jelenségként azt kell kiemelnem, hogy a külföldi kutatások nagy része a könyv és nevelés kapcsolatairól elsősorban leíró jellegű. Általában tankönyveket, iskolatípusokat vagy konkrét iskolákat, gyerekolvasmányokat mutattak be, a miértek feltevésére inkább csak az előadások vitáiban került sor. Ennek ellenére két területen, úgy érzem a hazai kutatások számára is újat hozott a konferencia.

Az utóbbi években Magyarországon a Comenius-kutatások mintha háttérbe szorultak volna. Születik ugyan elvétve egy-egy tanulmány a nagy pedagógus itteni munkásságáról, az utóbbi másfél-két évtized nagyobb eredményeket azonban nem hozott. Éppen ezért nagyon örültem az új németországi és japán eredményeknek, mert magam is Comenius munkáját, a Schola Ludust elemeztem. Előadásom címe: Dialógusokba foglalt tankönyv vagy iskoladráma? A magyarországi protestáns iskoladráma Comenius Schola Ludusától 1800-ig. Figyelmet érdemlő előadást tartott Peter Menck. Abból indult ki, hogy a cseh pedagógus észrevette, hogy a világ, amiben él, olyan, mint egy labirintus, amelyből sem megszabadulni nem lehet, sem otthagyni azt. Ebből a kiindulópontból mutatta be Comenius tankönyveit. Ezzel együtt Comenius pedagógiai szándéka is egyértelmű: megmutatni a világot a gyerekeknek, útmutatót adni nekik. Munkájának aktualitását a harminc éves háború befejezése adta: hogyan lehet újra berendezni a világot a harminc éves háború után. Úgy vélem – s ebben a konferencia más résztvevői is egyetértettek –, hogy nagyon fontos lenne a comeniusi műveket nem egy-egy aspektusból (pedagógiai, teológiai, nyelvészeti, stb.) vizsgálni, hanem egyszerre kellene figyelembe venni mindazon tényezőket, amelyek befolyásolták Comenius szemléletét. Junzo Inokuchi japán professzor, Comenius Orbis Pictusának japán fordítója, aki több évet töltött Európában – köztük Magyarországon is – a mű különböző kiadásainak összegyűjtése végett, most azt mutatta be, hogy a különböző korokban hogyan változtak az Orbis Pictus illusztrációi az aktuális pedagógiai szemlélettől függően, illetve a világ fejlődése hogyan jelentkezett a metszetek ábrázolásain.

A másik jelentős terület, amelyben, úgy érzem, számukra is fontos eredmények születtek, a történeti tankönyvek kutatása volt. Kazimierz Puchowski a jezsuita oktatás történelemkönyveinek változását mutatta be 1565-től a rend feloszlatásáig Lengyelország és Litvánia területén. Tanulmánya nemcsak azért jelentős a számunkra, mivel a jezsuiták a Ratio Studiorum alapján ugyanazt és ugyanazon elképzelések alapján tanították szerte a világon, hanem azért is, mivel a világtörténet oktatásán kívül Magyarországon is nagyjából a lengyelekkel egy időben kezdték tanítani a hazai történelmet az iskolai kereteken belül. Szebenyi Péter előadása azt vizsgálta, hogy ezek a történelemkönyvek mennyiben álltak különböző vallási, politikai stb. érdekek szolgálatában és hogyan változott a tankönyv funkciója.

A másik jelentős terület e témakörben a XX. századi történelemtanítás, a történelemkönyvek és a politika, a társadalmi feszültségek és érdekharcok kapcsolata volt. Az USA-tól Dél-Amerikáig, Afrikától Izraelig, Magyarországtól Németországig számos előadás szólt erről a témáról, elsősorban azonban leíró jelleggel, illetve esettanulmányok formájában.

A konferencia jelentős előadását egy ferrari kutató, Silvia Marcucci tartotta. Tanulmányában abból indult ki, hogy a tankönyv a mai álláspont szerint eszköz egy adott tárgyi tanításhoz és tanuláshoz. Manapság úgy használjuk ezt a fogalmat, mint egy-egy tudományterület fő szabályainak, téziseinek összefoglalóját. A régi Rómában a tankönyv azonban antológia volt, olyan fontos szerzők műveivel, akik az írott és beszélt latin nyelv paradigmáit meghatározták, s így nem a diákok, hanem a tanárok vitatták meg őket és használták azokat az iskolai gyakorlatban. Hogyan? A grammatikai osztályokban a diákok verseket, drámákat, elsősorban Terentiust olvashattak. Amikor a retorikai osztályokba léptek, a diákoknak maguknak kellett művet alkotni, s a tanár helyettesítette a könyvet, ui. ő volt a beszédművészet és a nyelv megtestesített modellje. Mivel a római antológiák nemcsak a nyelv tanítását szolgálták, hanem a fő emberi értékeknek is a megtestesítői (etikai, szociális, politikai) tükrözői voltak, a vir bonus – jó ember – eszméje miatt érdemes lenne ma is tanítani őket. Marcucci javaslatokat tett arra, hogy a mai oktatásba hogyan lehetne beleépíteni ezeket a munkákat.

A konferencia célkitűzéseinek megfelelően a kutatások itt nem lezárultak, hanem ellenkezőleg , az alapkutatások bemutatásával az együttgondolkodás megteremtésére lehetőség nyílt a további kutatások számára. Talán hasonló eredményeket hozhat majd a következő ISCHE konferencia is jövő nyáron Angliában, amelynek a címe Urbanizáció és a nevelés lesz.

 

Nagy Júlia

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: