Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Balogh Mihály: Könyvtár és iskolai könyvtár, könyvtárhasználat és könyvtár-pedagógia

Nyomtatási nézet

(Előzetes háttéranyag a Parlament Oktatási és Tudományos Bizottságának a Városmajori Gimnázium könyvtárában 2000. szeptember 20-án tartott kihelyezett ülésére)

 

Iskola és könyvtár az emberi művelődés történetében összetartozó fogalmak. Összetartozásuk közös feladatukban érvényesül: a mindenkori ismeret-és műveltséganyag átörökítésére, továbbadására szolgálnak. A (köz)könyvtár a szabad, alkalmi és öntevékeny, önálló ismeretszerzés, művelődés (és szórakozás) színtere, az iskola pedagógiai tevékenységét viszont a szervezett és rendszeres, irányított tanítás-tanulás (és nevelés) jellemzi. A történeti összetartozás alakította ki a két terület metszetében létező, és ma már markáns önálló jegyekkel leírható sajátos kategóriát, az iskolai könyvtárt.

A két könyvtártípus működésének lényegi különbsége:

- a (köz) könyvtár használata közben már tudnunk kell a könyvtárhasználat technikáit, hogy önállóan ismereteket szerezhessünk, tehát ekkor meghatározott eszközök vezetnek kitűzött céljaink eléréséhez.

- az iskolai könyvtárban folyó könyvtár-pedagógiai tevékenység közben gyakran azért szerzünk ismereteket, hogy megtanítsuk-tanuljuk (és gyakoroljuk) a könyvtárhasználat módszereit: ilyenkor kitűzött célok segítenek meghatározott eszközök elsajátításához.

Az iskolai könyvtár sajátos (kívánatos és elérendő) kritériumai az alábbiak:

  • gyűjteménye a legtágabban tartalmazza mindazokat az információhordozókat, amelyeket az iskola pedagógiai programja megkíván, oktató-nevelő munkája hasznosít

- korszerű információs technikai eszközökkel nyújt szolgáltatást szakszerűen feltárt saját gyűjteményéből, illetve a teljes könyvtári-információs rendszer nyújtotta forrásokból, vagyis az iskola informatikai-kommunikációs központja

  • tevékenységének középpontjában a tervszerű, rendszerszerű, közvetve és közvetlenül vezérelt könyvtár-pedagógiai folyamat (önálló tanulás - irányított tanulás!), az iskola könyvtár-pedagógiai programjának megvalósítása áll

  • gyűjteményének, szolgáltatásainak és a benne folyó könyvtár-pedagógiai tevékenységeknek szervezője, „gazdája” a szakmailag felkészült könyvtárostanár. Szakmai tudásának lényege: legyenek (alapképzésben szerzett) elméleti és gyakorlati (módszertani!) ismeretei mindkét szakterületről, és legyenek (most még csak ráképzéssel, önképzéssel megszerezhető) hasonló ismeretei a két szakmát átfedő, közös mezőjű könyvtár-pedagógiából

A fenti kritériumoknak megfelelő, korszerű iskolai könyvtár kulcsszereplője az iskola életének. Ha könyvtár-pedagógiai szerepét hatékonyan érvényesíti, fontos tényezője és értékmérője lehet az oktatás minőségének, az iskola pedagógiai teljesítményének, társadalmi hasznosságának. (Comeniussal szólva: az ilyen könyvtár lehet „az iskola lelke.”)

Az iskolai könyvtárnak lényegesek a szocializációs, szociális, és a szabadidő-kitöltő feladatai, aligha pótolhatók a személyes kapcsolattartásra építő nevelési lehetőségei, szerepe van a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban, pályairányításban.

Az iskolai könyvtár és a könyvtár-pedagógiai tevékenység nem probléma mentes a mai magyar közoktatásban. A gondok két fő forrása a következő. Helyenként ellentmondásokat generál a hagyományos könyvtári szerep túlsúlya, pedig az iskolai könyvtár nem egyszerűen közkönyvtár az iskolában. (Ilyenkor a pedagógiai lehetőségek alatta maradnak az igényeknek.) Másutt a pedagógiai gyakorlatban nem kap elég szerepet az iskolai könyvtár, elég teret a könyvtár-pedagógia, (Ilyenkor viszont az igények maradnak alatta az iskolai könyvtár nyújtotta adottságoknak, lehetőségeknek.)

Aktuális gondjaink, a közeljövő megoldandó feladatai:

  1. Irányítás, jogi szabályozás és harmonizáció, szakmai kontroll

A nemzetközi gyakorlat szerint az iskolai könyvtárügy ágazati irányítása, jogi szabályozása az oktatási tárca kompetenciájába kerül át. Nálunk a kettős jelleg miatt megkettőződik az irányítás és a szabályozás. Mind a közoktatási törvényben (képesítés, foglalkoztatás, tartós tankönyv), mind pedig a közgyűjteményi törvényben (a nem nyilvános könyvtárakban folyó tevékenység és az alkalmazottak) megjelenik az iskolai könyvtár. Ez a helyzet egyszerre okoz átfedéseket és hiányokat a szabályozásban, főként a különböző, a részletekre kitérő követő jogszabályokban. Ez a sajátos helyzet megkívánja, hogy rendszeres és kölcsönös szakmai együttműködés, egyeztetés legyen a két tárca között minden, az iskolai könyvtárakat érintő szabályozási kérdésben.

- iskolai könyvtári szakemberek tárcaközi bizottság működtetését látnák célszerűnek, a közoktatási helyettes államtitkár irányításával. A bizottság tagjai lehetnének a könyvtárostanár szakma képviselői is. A cél olyan követő jogszabályok, normatív szabályozók, irányelvek kiadása, amelyek – az oktatási és a kulturális (könyvtári) törvény, valamint a szakterület belső természete szellemében, jól és alkalmasan kezelik az iskolai könyvtárak és a könyvtár-pedagógia kérdéseit.

2) Személyi feltételek (képesítés, képzés, továbbképzés, létszám)

A könyvtárostanár létszám alakulása a közoktatási törvény módosításaikor rendre a kondíciók romlásával járt. Most az „egy iskola – egy könyvtárostanár” elv érvényesül, az is halasztottan (2002 szept. 1-je!), pedig ahol több a diák, nagyobb az állomány, ott több a feladat is. Nehezen érthető, hogy bár az iskolai könyvtár kötelező feladatai bővülnek ( kerettanterv, tartós tankönyvek!), ugyanakkor a törvény szerint nem kötelező könyvtárostanárt alkalmazni, és miközben az iskolák háromnegyedében van (valamilyen) könyvtár, ezeknek az iskolai könyvtáraknak a kétharmadában nincs könyvtárostanár.

- a közoktatási törvény létszám normájának érvényességét javasoljuk előrehozni 2001. szept. 1-jére, ugyanakkor 2003. szept. 1-jétől – később kidolgozandó – progresszív létszám normát javaslunk beállítani, az iskola könyvtár-pedagógiai programja által meghatározott szakmai szükséglet szerint.

3) Anyagi kondíciók, finanszírozás

Az 1/1998-as OM rendelet meghatározza az iskolai könyvtárakban szükséges eszközöket és állományt is. Ezek biztosításához jelenleg az iskola saját (erősen szűkös)forrásai és a pályázatok nyújtanak fedezetet. Az elmúlt évig a központi költségvetés biztosított erre a célra is a tanulólétszámtól függő kiegészítő támogatást is. Miközben a közkönyvtári állomány és eszközpark gyarapítására egyre nagyobb, garantált, központi (költségvetési) összeg áll rendelkezésre, az iskolai könyvtárak ilyen forrású támogatása 2000-ben megszűnt.

Ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak állományukban és eszközeikben meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott korszerű követelményeknek, a következő évek központi költségvetésébe újra be kellene építeni az iskolai könyvtárak állomány- és eszközfejlesztő kiegészítő normatíváját, kötött felhasználással, címzett támogatásként.

Hely és idő híján nem tértünk ki pl. a képzésre, a könyvtár-pedagógiai kutatás szükségességére, a háttérintézményi képviseletre, és számos más, az iskolai könyvtárak ügyét terhelő gondunkra. Ezek egy részéről meghívott kollégáink rövid szóbeli tájékoztatást adnak.

 

Balogh Mihály

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: