|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Amennyiben elfogadjuk azt a törekvést, hogy az alapvetően esemény és politikatörténeti, historiai szemléletű történelemtanításnak el kell mozdulnia a müvelődéstörténet és a társadalomtörténet irányába, akkor különösen nagy örömmel kell üdvözölni Ágh Zsófia közelmultban megjelent könyvét. Közismert tény, hogy a történelemtanitás tananyaga változóban van, de a történelemtanárok jelentős része egy régebbi történelemtanítási koncepció jegyében szerezték meg ismereteiket. Ágh Zsófia könyve kettös funkciót tölt be. Segédkönyv a tanulóknak, de sok esetben szemléletformáló forrásanyag a tanároknak.
A könyv tartalmában, szerkezetében és technikai kivitelezésben egyaránt kiválónak minősíthető. A néprajz, a müvelődéstörténet és a régészet párhuzamos bemutatása eddig ismeretlen volt a tankönyvirodalomban. Ágh Zsófia a rendelkezésre álló , de különböző tudományágakban található hatalmas forrásanyagból igen jó érzékkel, biztos szakmai tudással emeli ki azokat az elemeket, melyek egy-egy problémakör megértéséhez szükségesek. Az egyes fejezetek szerkezete – pontosabban az egész könyv felépítése - a gyors, pontos tájékoztatást segíti.
A „Bevezetés”-ben lexikonszerű tömörségben bemutatja az adott probléma lényegét, a „Forrás” fejezetben egykorú dokumentumokkal támasztja alá a fejezet mondanivalójának megértését. Lényegében ugyanezt teszi a „Példa” címü rész is, és éppen ezért funciója is vitatható. Végül az „Összehasonlítás” cimü fejezet következik, melyben a szerző szerint „egy másik etnikai csoport nemzetség vagy társadalmi réteg tárgyait társadalmát” hasonlítja össze az eddig megismertekkel. Itt is kritikusan kell megemlíteni, hogy a „Példa” és az „Összehasonlítás” fejezetek mondanivalója sok esetben egybeesik vagy csak árnyalatnyi különbséget takar.
Mindez azonban nem csökkenti a szerzőnek azt az igényes törekvését, hogy az igen gazdag és sokirányú tényanyagot könnyen kezelhető módon adja a tanár és a tanuló kezébe.
A könyv felhasználására számtalan lehetőség kínálkozik. A nyolcosztályos gimnázium 5. és 6. osztályában társadalomismeretből szinte bármely program keretében ismerkednek a diákok életmóddal, lakóhellyel, különböző szintű közösségek, kulturák világával. Ezekre az órákra készülve nagy haszonnal forgathatják a könyvet pedagógusok, de kijelölt részeit a 10 éves diákok is értelmezhetik.
A könyv kiegészítő jellegű hasznosságára kitűnő példa, hogy a kerettanterv új tárgya a 6. osztályban ismerteti meg a diákokkal a történelmi tájneveket, amit a segédkönyv térképes ábrázolással közöl a függelékben. A 7. osztályban megjelenő Ember- és társadalomismeret anyagához szintén nagyszerű segítséget találhat a pedagógus Ágh Zsófia könyvében. De alkalmazhatjuk a könyvet az első osztályban amikor a történelem forrásainak összegzésére kerül sor, amikor a magyar nép történetének honfoglalást követő szakaszát tanítjuk, vagy amikor szeretnénk megértetni a hagyományos paraszti társadalom felbomlásának összetett problémáját.
A szerző igazán hagyománytisztelő módon zárja könyvét őseire, ősei világára emlékezve, emlékeztetve. Édesapja – a költő, író – Ágh István szavait idézi, aki szülőfaluja kapcsán emlékezik a nem is olyan régmúlt helyi történelemre. Az írás alatt pedig ott látható a fénykép a faluról, egyik utcájáról, Iszkázról, ahol egykor a nagyapa indult a mezőre, - ahol a szintén íróvá lett nagybácsi – Nagy László szaladhatott az iskolába. A segédkönyv így lesz az iskolai segédeszközön túl szerzői hitvallás: múltról, faluról, tiszteletről, emlékezetről.
Megkapó a segédkönyv utolsó fényképe, melyen egy elhanyagolt réges-régen nem használt kamrát láthatunk, nehány régi enyészetnek idnult paraszti eszközzel. A 70-es években rögzített fényképhez hasonlót talán ma még több falu portáján lehetne elkészíteni, de bízzunk abban, hogyha néprajz, társadalomismeret általános tantárggyá válik iskoláinkban, akkor a következő nemzedék már másképp viszonyul ősei tárgyi és szellemi hagyatékához.
Meggyőződésem, hogy a könyv jelentősen hozzájárul egy emberközelibb, szemléltetesebb, átfogóbb történelem tanításához.
(Ágh Zsófia: Paraszti és polgári hagyományok a Kárpát-medencében. Néprajz. Művelődéstörténet. Régészet. Segédkönyv középiskolásoknak. Mozaik Oktatási Studió, Szeged, 1999. 235 p.)
J. G.
Hozzászólások: