Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Lengyelné Molnár Tünde: Kerekes Pál – Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények

Nyomtatási nézet

Recenzió

Lengyelné Molnár Tünde PhD, egyetemi docens, Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika Tanszék, Eger

_____________________

Dr. Kerekes Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, aki a magyarországi e-könyv-kultúra kialakításában vezető szerepet vállalt, valamint dr. habil Kiszl Péter egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, a könyvtártudományi doktori programvezetője, az információmenedzsment területének specialistája közös könyvének megjelenése már önmagában is ígéretes.

A könyv két fő területet tekint át. Az első rész a szabadon elérhető magyar irodalmi szövegeket, illetve a nyomtatott és a digitális kor tendenciáit, a második rész pedig a virtuális térben szabadon hozzáférhető magyar irodalmi műveket mutatja be, a magyar és külföldi adatbázisok, szöveggyűjtemények ismertetésével.

A könyv virtualizálódásának folyamatát bemutató első fejezet összegyűjti az elektronikus szöveg megjelenési formáit, kitérve a legújabb kiterjesztett valóság (augmented reality) lehetőségeitől kezdve a letölthető appokon keresztül a már megszokott, lassan hagyományosnak számító hipertextes szövegekig. A fejezet sorait olvasva jól követhető „Gutenberg fél évezredet meghaladó találmánya”-nak árucikké válása, valamint a folyamat, ahogyan a nyomtatott könyvre ható üzleti elvárások keresett kereskedelmi termékké teszik a könyvet a különböző korszakokban. A történelmi áttekintés számos fogalom tisztázásával – úgymint „előfizetéses könyvkiadás (prenumeráció)”, „szerzői kiadás” –, emeli a mű értékességét és jut el a végkövetkeztetésig: „A digitális szöveg nem az eladhatóság, hanem a létezés szintjén kapcsolódik be a könyvmiliőbe. A rendszeres olvasó kiléphet a fogyasztásra nevelt kiadványvásárló szerepéből.”

Bár a szerzők csak a kötet lehatárolásának szánják, mégis érdemes a fejezetet alaposabban áttekinteni, hiszen definíció szintjén adják közre az ingyenes könyv­elérés megjelenési formáit, valamint olyan érdekes és friss statisztikai adatokkal mutatnak rá a nem papíralapú könyvek (e-könyvek, hangoskönyvek) piaci részesedésére, mint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 2010 utáni nyilvántartási adatai.

Ígéretes a könyv második fejezete, amelyben Az e-book-szkepticizmus jelensége, illetve a Nyomtatott könyv-szkepticizmus? témakörök képviselik a valóság megosztott kettősségét. Már a vezérgondolat is kiemelendő: „A digitalizáció nem ellensége, hanem éppen jótevője a nyomtatott könyvnek”, de tovább olvasva pro és kontra érveket is kiemelnek a magyar szakmai megnyilvánulásokból. Jól érzékeltetik a szerzők, hogy a változástól való félelem minden kornak a sajátossága. Illyés Gyula aggódó gondolatait is olvashatjuk, melyekben a könyvtárnyi nyomtatott könyvek hatását taglalja az emberi emlékezőképességre.

A könyvárazás problémáit taglaló fejezet az Osztrák–Magyar Monarchia időszakából kiemelt példáktól indulva a II. világháborút követő éveken át napjainkig tartó időszak elemzésével vizsgálja, megoldást jelent-e az olcsó könyv az olvasási igény növelésére. Soraik biztató végkicsengése reményt ad! A könyvárazás lényegi kérdését: „mi határozza meg tehát a bolti forgalmazásba kerülő kiadvány árát?” pedig Babits Mihály „demokratikus elv s a teljes őszinteség” ideáján keresztül ismerhetjük meg.

A digitális szövegtartalom válfajai témakör a minőségi e-könyv definiálási problémáját helyezi a középpontba, és a hagyományos szöveg műfaji meghatározásával állítja szembe az elektronikus szöveget, megkülönböztetve az analóg szöveg feldolgozásával létrejött digitalizált, valamint az eredendően digitális formában írt szövegeket. A fejezet a tartalomhordozó szerinti, valamint a célközönség szerinti csoportosítást is definiálja.

Költségmentesség: a szabadon olvasható elektronikus könyvek fejezete a könyvárusító weboldalak és disztribútorok olvasócsalogató megoldásait mutatja be, és nem mellékesen az érvelésben megjelenő cégek kiváló listát képeznek a jelenleg elérhető e-könyvek vezető forgalmazóiról, valamint az e-könyvek használatának alapjairól.

Az első rész zárásaként az Internetes jogsértés: illegális könyvadatbázisok, torrentezés, tiltott fájlcsere témakörrel zárul, ami az „e-book kultúra sajnálatos kísérőjelensége.” A szerzők hangsúlyozzák: „a szabadon elérhető magyar nyelvű digitális szöveg fogalmába kizárólag a legális tartalmak olvasása, terjesztése, kommentelése tartozik bele, a jogsértő magatartás nem!”. Ennek támogatására a fejezet a szerzői jogvédelem meghatározásán túl „a meddig is tart valójában a szerzői jogi védelem egy mű vonatkozásában?” kérdés megválaszolását vállalja magára.

A második rész a virtuális térben szabadon hozzáférhető magyar irodalmi műveket mutatja be hat területre csoportosítva.

Az első fejezet a 2018 tavaszán elérhető jelentősebb magyar online szöveggyűjteményeket ismerteti. A bemutatott 10 archívum esetén a rövid történelmi előzmény vázolása után megismerhetjük a működés alapját, a felépítést, hangsúlyozva az adott archívum kuriózumát, továbbá az elérhetőségét. A válogatás hűen tükrözi napjaink legjelentősebb digitális archívumait, de hogy senkiben ne maradjon hiányérzet, a szerzők egy részletes összeállítással is segítik az olvasót, bemutatva a további lehetőségeket és könyvtárak, egyetemek, magánkezdeményezésekből adódó digitális könyv- és szöveggyűjteményekhez kalauzolnak. Külön kategóriaként gyűjtötték össze a vallásos irodalmakat, a határon túli, magyar nyelvű állományt felvonultató digitális gyűjteményeket, valamint az idézetgyűjteményeket, aforizmákat, felhasználói versgyűjteményeket.

Kiemelendő a Magyar online szövegmúzeumok, történelmi e-book könyvtárak alfejezet, ahol a szerzők bemutatják a Bibliotheca Corviniana Digitalis (e-corvinák) néven futó programot, valamint számos nagy egyházi és más könyvtár digitalizált könyvmúzeumi dokumentumtárait, továbbá több országos és megyei könyvtár digitális gyűjteményében szereplő muzeális és régi kiadványt, levelezést és életműkiadást.

A digitális gyűjtemények bemutatása a Gutenberg Project könyvgyűjteményével folytatódik, melynek ismertetése után a környező országok digitális archívumaiban, nemzeti könyvtáraiban elérhető magyar állományokat tekintik át. A szlovák, osztrák, szlovén és román könyvtárak magyar állományán túl szó esik a Bajor Nemzeti Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek) digitális gyűjteményében szereplő jelentős magyar könyvgyűjteményről, valamint a HathiTrust Digital Library magyar nyelvű kínálatáról is.

Természetesen a Google Books projekt ismertetése sem marad el, mint ahogy az Europeana – „kontinensünk nagy kulturális vállalkozása” is része a könyvnek. Jelentős mennyiségű magyar anyagra hívják fel a szerzők a figyelmet az Internet Archive, valamint az Open Library kezdeményezés bemutatásával. A globális könyvadatbázisok után a globális művészeti-kulturális portálokat ismerhetjük meg.

A könyv A szabadon elérhető magyar irodalom egyedi lelőhelyei fejezettel folytatódik, ahol szerzői oldalak kerülnek nagyító alá: „Akad olyan kortárs író, aki teljes életművét felrakja a neve alatt futó szájtra, mások írásaikból közölnek részleteket, egyes szépírók pedig kiadásba került műveiket nem, más jellegű publikációikat (tárca, esszé stb.) azonban közreadják. Gyakori az irodalmi blog.” – olvashatjuk a szerzők szavait, és 15, ebbe a kategóriába tartozó weboldallal ismerkedhetünk meg.

A szerzők definiálják a könyvapplikáció fogalmát – „…azt az eljárást, amikor nem a nyomtatott kiadvány hagyományai és formajegyei alapján kerül feldolgozásra egy-egy mű vagy szerzői válogatás.” Nemcsak meghatározást, hanem példaként szolgáló gyűjteményt is kapunk, hasonlóan a könyvolvasó és -rendszerező, konvertáló-szinkronizáló applikációk esetében is.

A folytatásban különböző irodalmi műfajok magyar és nemzetközi digitális szövegtárairól olvashatunk: a lírai művek, műfordítás-szövegtárak, műfordítói oldalak, irodalmi, művészeti projektek, kutatások publikációs honlapjai után a Magyar Elektronikus Könyvtár új sorozatai, végezetül a képregény, manga, fanfiction zárja a sort.

Külön fejezet foglalkozik a kulturális és irodalmi periodikumok szabadon elérhető online kiadásaival (EPA, Repozitóriumok, REAL), valamint a közgyűjteményekben elérhető digitális szövegtárakkal (ADT, EISZ).

A könyv önálló fejezetét képzik az ingyenesen elérhető mese- és ifjúsági irodalmak, ahol érdekes statisztikai adatokat is megtekinthetünk az egyes művek letöltésszámainak bemutatásával.

A könyvtár és az ingyenes e-könyv fejezet olyan fontos kérdéseket elemez, mint az ingyenes állományok szolgáltatásának hatása a könyvtár feladatkörére, valamint a könyvtárosok ismeretei és tapasztalatai az e-book-használat terén.

A könyv vége felé sem csökken a témák érdekessége, hiszen a szerzők problémaérzékeny területet járnak körbe a Szövegemancipáció és könyvmonopolizmus fejezetben: „…felmerül a kérdés: vajon ma, amikor szinte felfoghatatlan mennyiségben áll rendelkezésre a szabadon, legálisan elérhető, szép és tartalmas magyar könyv, miért nem támaszkodik a társadalom nagyobb mértékben az ingyenes magyar nyelvű könyvbázisokra?”

Az e-könyv zárásaként az ismertetett szöveggyűjtemények képernyőképeiből adnak ízelítőt, ezáltal is támogatva a „papíralapú” webarchiválást.

Összegezve, igazán tartalmas, érdekes művet készítettek a szerzők; gyűjteményei jól használhatóak, biztos kiindulási alapot adnak a célcsoport, azaz a „könyves hivatások képviselőinek, különösen a könyvtárosoknak és az irodalomtanároknak”, hiszen a „nyomtatásban megjelent kulturális örökség összegyűjtésére és szolgáltatására hivatott könyvtári rendszer egyik legfontosabb szolgáltatása a szabad könyvelérés biztosítása.”

Jelen mű – témaköréhez illeszkedve – e-könyv formában ingyenesen elérhető (http://mek.oszk.hu/18600/18678/18678.pdf), kihasználva az e-formátumban rejlő lehetőségeket, ezzel túlmutatva a könyv elején olvasható definiáláson: „Az igazán minőségi és nívós e-könyv nem más, mint egy nyomtatott kiadvány formahű beszkennelése vagy a nyomtatott alapjául szolgáló fájl közzététele”, hiszen nemcsak kereshető, hanem indexelt a tartalomjegyzéke, élőek a linkek, ami egy referensz célokra is kiválóan használható mű esetén igazi segítség. Tartalmát tekintve kiváló történelmi eseményláncolatokat, ok-okozati összefüggéseket mutat be, jelentős számú meghatározással segíti a szakma ismeretét, linkgyűjteménye pedig hatékonyan támogatja a szabadon elérhető szépirodalmi gyűjtemények áttekintését.

_____________


Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: