Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Tószegi Zsuzsanna: A KÖNYVTÁROSKÉPZÉS ÚJ ELEME: A „SZERZŐI JOGI ÍRÁSTUDÁS”

Nyomtatási nézet

A szellemi alkotások mind nagyobb hányadához lehet ma már közvetlenül – térítés ellenében vagy ingyenesen –, online módon hozzáférni. A könyvtárak az állományukban őrzött értékek digitalizálása során, az online elérésű tudásbázisok rendelkezésre bocsátása kapcsán, bizonyos dokumentumok kölcsönzése, másolása iránti olvasói igények kielégítése és számos további szolgáltatás nyújtása folyamán egyre gyakrabban kerülnek olyan szerepbe, amikor elsődleges szemponttá válik a szerzői jogi felhasználási feltételek pontos, mélyreható ismerete. A szellemi tulajdonnal, de főként a szerzői joggal kapcsolatos szakértelem mind fontosabb a könyvtárosok számára – ugyanakkor e tudás megszerzésére kevés helyen van szervezett, formalizált lehetőség. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tananyag gyakorlatilag hiányzik a felsőfokú szakképzésből, és a szakemberek továbbképzési palettáján is csak elszórtan lehet találkozni e tárgyú céltanfolyamokkal.

Tószegi Zsuzsanna PhD, címzetes docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

________________________________________

Az utóbbi években a nemzetközi szakirodalomban egyre-másra jelennek meg a ’copyright literacy’ (szó szerint: ’szerzői jogi írástudás’) témájával foglalkozó közlemények. A cikkekben gyakran találhatók konkrét adatok a kulturális örökség területén dolgozó szakemberek ez irányú tudásának felméréséről, és szinte valamennyi közleményben olvashatunk javaslatokat a témának a képzésbe, továbbképzésbe való beillesztésére. A kérdés napirenden tartását a szerzői jogi védelem szabályozása terén az utóbbi években zajló, Magyarországot sem elkerülő változások generálják.

szerzői jogi írástudás fogalma a jó évtizede bevezetett és azóta elfogadottá vált digitális írástudás fogalmára rímel – annak ellenére, hogy a benne szereplő ’írástudás’ elsődleges jelentése miatt sokan leszűkítőnek érzik a kifejezést. A Pécsi Tudományegyetem Sipos Anna Magdolna által vezetett kutatócsoportja nemrég megjelent könyvében a digitális írástudás helyett – éppen a szűken vehető értelmezés miatt – inkább az ’információs műveltség’ fogalom használatát javasolja.[1]

Az angol nyelvű szakirodalomban olvasható magyarázatok szerint a ’copyright literacy’ fogalmába a tárgyhoz kapcsolódó tudás- és készségszint mellett beleértendő az a hozzáállás, amelyet az egyén tanúsít a digitális korszakban a szerzői joggal védett tartalmakkal való bánásmód/eljárás terén. Úgy vélem, ezt a komplex értelmezést mi is elfogadhatjuk.


A szerzői jogi tudásszint felmérése az információközvetítéssel foglalkozó külföldi szakemberek körében

Az Amerikai Egyesült Államokban a Wayne State University dolgozta ki azt a kérdőívet, amelynek segítségével 2012 novemberében fölmérték az ország felsőoktatási könyvtáraiban dolgozók szerzői jogi tudását. A válaszadók egyik fele úgy vélekedett, hogy megfelelően tájékozott e téren, a másik fele viszont nem tartotta elegendőnek a saját tudásszintjét. Arra a kérdésre, hogy dolgozik-e az intézményben magasan képzett szerzői jogi szakértő, a megkérdezettek 40%-a válaszolt igennel. Részesült-e megfelelő szintű szerzői jogi képzésben? – szólt a következő kérdés. A válaszadók 57%-a meg volt elégedve a képzés/továbbképzés szintjével, 40 %-a viszont több és magasabb szintű képzésre tartana igényt.

A felmérés eredményei nem hagynak kétséget afelől, hogy az USA-ban is nagyon nagy szükség van a könyvtárosok rendszeres továbbképzésére, amelynek az egyik legfontosabb eleme a szerzői jogi tudásszint folyamatos karbantartása, bővítése.[2]

A bolgár Oktatási, Ifjúsági és Tudományügyi Minisztérium kezdeményezésére és finanszírozásában 2014-ben több országra kiterjedően vizsgálták meg a kulturális örökség védelme és az információközvetítés terén dolgozó szakemberek szerzői jogokkal kapcsolatos ismereteit. A Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Horvátországban és Törökországban hasonló metodológiával elvégzett felmérés a hazai és a nemzetközi jogi erőírások, illetve az intézményi szabályozás terén tapasztalható tájékozottságra terjedt ki.

Az Egyesült Királyságban lefolyt vizsgálat eredményei azt bizonyították, hogy az angol szakemberek jobban ismerik az adott kérdéskört, mint a többiek, de tennivaló azért itt is van bőven. A felmérésben részt vevők és a kutatást végzők egybehangzó véleménye szerint az iskolarendszerű képzésbe mindenképpen be kell iktatni a szerzői jogi ismereteket, annál is inkább, mert az információs műveltségen belül ez a tudás mind fontosabbá válik. Az információközvetítéssel foglalkozó szakemberek ez irányú tudását azért is kell magas szintre emelni, mert a hozzájuk forduló kutatók, egyetemisták és más könyvtárhasználók azt várják tőlük, hogy tökéletesen tisztában legyenek a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom jogszerű felhasználásának kérdéseivel.[3]

Franciaországban Joumana Boustany menedzselte a könyvtáros szakemberek szerzői jogi tudásának, felkészültségének felmérésére irányuló kérdőíves kutatást.[4] Az eredményt egyáltalán nem találták megnyugtatónak: csak 10%-nyira tehető azoknak a szakembereknek a száma, akik tájékozottnak mondhatók a szerzői jogi kérdésekben, és 50% körül vannak azok, akiknek az ismeretei erősen hiányosak. Abban viszont majdnem 100%-os volt az egyetértés, hogy a képzésben, illetve a szervezett továbbképzésben lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a szerzői jogi kérdéskörnek. Sokan hangsúlyozták, hogy a szerzői jogi védelem összetettsége, bonyolultsága miatt egy egyszeri alkalommal tartott, néhány órás kurzus nem elegendő a megfelelő szintű tudás megszerzésére. A könyvtárosok továbbképzésében sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a szerzői jogi stúdiumoknak.


A szellemitulajdon-védelmi képzés rendszere Magyarországon

Az önálló magyar szabadalmi rendszer 1896 óta létezik, amelynek egyik, törvényi úton szabályozott eleme a szabadalmi ügyvivői tevékenység kötelező vizsgához kötöttsége – így tehát elmondhatjuk, hogy iparjogvédelmi képzés 120 éve folyik Magyarországon.

Az iparjogvédelmi oltalmaktól eltérően a szerzői jogi védelem nem kötelező hatósági eljárást követően jön létre, ez utóbbi ügyek képviselete nincs kötelező felsőfokú szakképesítéshez és kamarai tagsághoz kötve. A terület jogi képviseletét főként a szerzői jogra specializálódott, nagyrészt jogi diplomával rendelkező szakértők látják el. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy más szakmák képviselői is megszerezhessék a szerzői jogi védelemhez kapcsolódó alapvető ismereteket és jártasságot.

A korábban egymástól meglehetősen elkülönült két szakterület a szellemitulajdon-védelem ernyője alatt integrálódott – abból a megfontolásból kiindulva, hogy az iparjogvédelemnek és a szerzői jogi védelemnek van közös nevezője: mindkettő az emberi alkotóképesség, a szellemi teljesítmények révén létrejövő alkotások védelmét és hasznosulását szolgálja.


A szellemitulajdon-védelmi tudatosság kialakítása és erősítése

Az iparjogvédelmi és szerzői jogi védelmi képzés – amelynek elvi és gyakorlati kereteit jogszabály határozza meg – fő felelőse a hatósági feladatokkal felruházott Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A jelenlegi képzési rendszer jogszabályi alapját a szellemitulajdon-védelmi képesítések megszerzéséről szóló 1/2015. (I. 22.) IM rendelet teremti meg, amely az SZTNH-hoz delegálja az alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamok megszervezését, majd a tanfolyam elvégzése utáni szakvizsgák lebonyolítását.[5] Általános szabály: a 20 órás alapfokú tanfolyamon írásbeli, a 60 órás középfokú kurzuson pedig írásbeli és szóbeli szakvizsga van; a 270 órás (3 féléves) felsőfokú tanfolyam szakdolgozatírással és -védéssel zárul.

A hivatal szervezésében a szellemi tulajdon mindkét területén zajlik a képzés. Az iparjogvédelmi tanfolyamokra alap-, közép- és felsőfokú szinten lehet beiratkozni. A 2015-ben újonnan szervezett szerzői jogi tanfolyamok egyelőre alapfokon indultak, az első középfokú szerzői jogi tanfolyamot várhatóan 2016 őszén hirdetik meg.

A hivatal több felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodást. Az egyik fő célkitűzés, hogy az SZTNH segítse az egyetemeken, főiskolákon tartandó szellemitulajdon-védelmi kurzusok megszervezését, megtartását. Az utóbbi években a felsőoktatási intézményekben zajló, az oktatásba integrált képzésekbe 11 egyetem és 2 főiskola kapcsolódott be; a 2015/16-os tanévben összesen 1243 hallgató vett részt a hagyományos módon, oktatói részvétellel megtartott kurzusokon, tanfolyamokon.

Az SZTNH nyomtatott tankönyvekkel is segíti a felkészülést; legutóbb 2015 őszén jelent meg az alapfokú tanfolyamok anyagát tartalmazó jegyzet Bevezetés a szerzői jogba címmel. A tankönyvek mellett a hivatal távoktatási tananyagokat is készíttetett és tett elérhetővé a honlapján.[6] Kétféle távoktatási kurzus van: az egyik típus szabadon, bárki által, ingyenesen felvehető, a másik csoportba az egyes felsőoktatási intézmények hallgatói számára kidolgozott kurzusok tartoznak.

A kurzusok témái:

  • iparjogvédelem és innovációmenedzsment,
  • szellemitulajdon-védelem,
  • szerzői jog.

A fejezeteket ellenőrző kérdések zárják, amelyek megválaszolásával a megszerzett tudást lehet ellenőrizni.

A 2015/16. tanévben két egyetem hallgatói vehették fel a távoktatási kurzust az iparjogvédelem és innovációmenedzsment, négy egyetem hallgatói pedig a szellemitulajdon-védelem témakörében. Összesen 550 hallgató vett részt a távoktatási tanfolyamokon, amelyek elvégzése után az egyetemistáknak módjukban állt letenni a hivatal által szervezett szakvizsgát.

Mindezen túlmenően az innovációval hivatásszerűen foglalkozó kamarák és más szervezetek számára különböző szintű tanfolyamokat, előadásokat stb. szerveztek. Külön kiemelendő a 2015-ben a Könyvtárostanárok Egyesülete számára szervezett szakmai nap, amelyen előadások hangzottak el és workshopot is tartottak.


A szellemitulajdon-védelmi ismeretek a közoktatási rendszerben

A szakterület képviselői régóta hangoztatják, hogy a diákoknak nem az egyetemi éveik alatt, hanem jóval korábban kell a szellemi tulajdon mibenlétével megismerkedniük. Komoly szakmai sikerként könyvelhetjük el, hogy a nemzeti alaptantervbe (Nat), illetve a 2012/13-as tanévben bevezetett kerettantervek többségébe bekerültek a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos fogalmak, alapismeretek.

Az előzetes egyeztetések után az SZTNH komplex képzési projektet dolgozott ki, amelynek fő elemei:

 

  • a NAT és a kerettantervek bővítése a szellemi tulajdon körébe tartozó alapfogalmakkal;
  • konkrét óravázlatok kidolgozása a közoktatásban dolgozó pedagógusok munkájának támogatása érdekében;
  • a szellemitulajdon-védelmi ismereteket népszerűsítő kampány szervezése.

 


Általános- és középiskolás szellemitulajdon-védelmi tudásfejlesztő programok és segédanyagok[7]

Az SZTNH nagy hangsúlyt fektet a szellemitulajdon-védelmi tudatosság növelésére, amelynek érdekében a honlapján számos tájékoztató anyagot tett közzé, és egy önálló oldalt is kialakíttatott Információ pedagógusoknak[8] címmel.

A szellemitulajdon-védelemről szóló tájékoztató címe elég beszédes: Szellemi tulajdona mindenkinek lehet, de a szellemi tulajdon nem mindenkié.[9] A bevezető gondolatok után a dokumentum felsorolja, a hivatal milyen szellemitulajdon-védelmi témákat ajánlott az egyes tantárgyakhoz a NAT és a kerettantervek kidolgozói számára. A teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány kérdést:

  • a szellemitulajdon-védelem társadalmi-gazdasági jelentősége,
  • a szellemi alkotások védelme és felhasználása (különösen az interneten),
  • a szerzőket megillető jogok,
  • az idézés szabályai kontra plagizálás,
  • a találmányokhoz kapcsolódó szabadalmak,
  • a tudatos fogyasztói magatartás,
  • a termékhamisítás veszélyei.

 

A közoktatásban felhasználható óravázlatok, segédanyagok

Az SZTNH 2015-ben óravázlatíró pályázatot hirdetett pedagógusok számára A dinamótól Harry Potterig címmel. Összesen 73 pályázat érkezett be, amelyek közül a legjobbakat a kiíró értékes jutalomban részesítette. Az óravázlatokat gyakorló pedagógusok készítették, akik saját ötleteiket építették be az anyagokba.

A hivatal a pályázatra beadott anyagokból óravázlatcsomagokat állított össze, amelyek részben az általános iskolai, részben a középiskolai tananyaghoz kapcsolódnak, és a kerettanterveket egészítik ki a tantárgyi témákhoz kapcsolódó szellemitulajdon-védelmi ismeretekkel.[10]

A hivatal honlapjára fölkerült óravázlatokat és a hozzájuk kapcsolódó segédanyagokat szabadon fel lehet használni, le lehet másolni, át lehet dolgozni; használatukhoz további engedélyre nincs szükség.

Témakörök

  • Természettudományok: fizika[11] – három óravázlatcsomag készült; kettő közülük általános iskola felső tagozatos, egy pedig a középiskolai tananyaghoz kapcsolódik, főként a szabadalmak témaköréből.

  • Informatika[12] – a felső tagozatos tananyaghoz illeszkedő szerzői jogi kérdésekről két óravázlat férhető hozzá; az egyikhez egy, a másikhoz viszont tizenegy kiegészítő anyag – köztük keresztrejtvény – készült.
  • Magyar irodalom[13] – négy pedagógus munkája tölthető le a honlapról: ketten az általános iskola felső tagozata, ketten a középiskolák számára készítettek óravázlatokat. Mind a négy pályamunka a szerzői jogi védelem témaköréhez kapcsolódik, valamennyihez készült kiegészítő szemléltető anyag is.
  • Művészetek: ének-zene[14] – két tanár küldött be a szerzői joghoz kapcsolódó óravázlatot.
  • Történelem[15] – a szabadalmak és a bitorlás témaköréből, a középiskolai tananyaghoz készült két óravázlatot tettek közzé a hivatali honlapon.
  • Az egyéb kategóriában, amelyhez az erkölcstan, az osztályfőnöki óra, a gazdasági életre nevelés, életvitel és gyakorlat[16] tartozik, a középiskolai tananyaghoz kapcsolódóan a plágium, a felső tagozatos általános iskolai tananyaghoz pedig a bitorlás témakörében készült egy-egy óravázlatcsomag.

Terjedelmi okokból sajnos, nem tudjuk bemutatni az óravázlatok tartalmát, de érdemes végignézni az érdekesebbnél érdekesebb fejtörőket, feladatlapokat, rejtvényeket. Remélhetőleg nemcsak a pedagógusok, hanem más érdeklődők is megnézik a honlapon közzétett iskolai segédanyagokat, amelyek folyamatos bővítését ígéri az SZTNH.

További segítséget adhat a gyakorló pedagógusoknak a Szellemi tulajdona mindenkinek lehet, de a szellemi tulajdon nem mindenkié című tájékoztatóban olvasható részletes táblázat, amely az iskolai célú oktatáshoz kapcsolódó szabad felhasználási eseteket sorolja föl.


A szellemitulajdon-védelmi ismereteket népszerűsítő kampány

Az SZTNH által menedzselt közoktatási tudatosságnövelő projekt egyik célcsoportját a szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó üzenetek közvetítői, a tanárok alkotják. A programban nemcsak az aktív pedagógusokat (ld. előző fejezet), de a tanár szakos főiskolai, egyetemi hallgatókat is megszólították egy pályázattal.

A hallgatók számára 2015 októberében jelent meg a kiírás a Találd meg/ki/fel! Facebook oldalon.[17]Közöd? Van! címmel meghirdetett pályázatra a szellemitulajdon-védelem egy-egy kérdését játékos formában feldolgozó, interaktív játékkal vagy kreatív miniprojekttel lehetett jelentkezni. A pályamű tanórához, szakköri foglalkozáshoz, osztályfőnöki órán előkerülő kérdésekhez kapcsolódhatott.

A pályázatra 11 mű érkezett, amelyekről a bírálók úgy nyilatkoztak, hogy a beadott pályamunkák színvonalából is lemérhető: a célcsoport szellemitulajdon-védelmi tudása meglehetősen hiányos. Ez a megállapítás még inkább indokolttá teszi a tanár szakos hallgatókkal való tudatos, folyamatos, szervezett foglalkozást.


Szellemitulajdon-védelem a Nat-ban és a kerettantervekben

Fentebb már említettük, hogy az új nemzeti alaptanterv (Nat) előkészítése során az SZTNH komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Nat-ba, majd az ennek alapján készülő kerettantervekbe kerüljenek bele a legfontosabb szellemitulajdon-védelmi alapfogalmak. A valamennyi tantárgycsoportra kiterjedő javaslatok az alábbiak voltak:

 

Tantárgy

A szellemitulajdon-védelmi ismeret tárgya összefoglalóan

magyar nyelv és irodalom

az idézés, forrásmegjelölés szabályai, plagizálás

informatika

szoftverhasználat, szellemi alkotások felhasználása az interneten (tartalmak letöltése-feltöltése), szerzői jogi alapismeretek, jogsértések

művészetek, mozgóképkultúra és médiaismeretek

szerzői jogi alapismeretek, a szerzőket megillető jogok, az alkotói folyamatok bemutatása

erkölcstan

a szellemi alkotások felhasználása, különösen az interneten (szerzői jog, tartalmak feltöltése, letöltése, szabad felhasználás, jogsértések)

technika, életvitel és gyakorlat

a tudatos fogyasztói magatartáshoz kapcsolódóan a védjegyek, eredetvédelem, a termékhamisítás veszélyei

környezettan, fizika és kémia

a találmányokhoz kapcsolódó szabadalmak

történelem

a szellemitulajdon-védelmi jogok társadalmi, gazdasági jelentősége

 

1. táblázat:
Az SZTNH által javasolt szerzői jogi és iparjogvédelmi ismeretek az egyes tantárgyakban[18]

Az 1. táblázatban olvasható összefoglaló mellett a hivatali honlapon Az új kerettantervekben megjelenő, a szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó ismeretek/fejlesztési követelmények című anyaghoz kapcsolódik a következő részletező összeállítás: A tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb szellemitulajdon-védelmi kérdések.[19] Az SZTNH alapos, átgondolt javaslatot tett valamennyi tantárgy tartalmi bővítésére –, de ha megvizsgáljuk a jogszabályként kiadott nemzeti alaptantervet, illetve a közzétett, jelenleg is érvényes kerettanterveket, azt látjuk, korántsem került be az összes javasolt téma a kulcskompetenciák közé. (Ld. 1. sz. melléklet: A tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb szellemitulajdon-védelmi kérdések.)

A Nat szövegét a kormányrendelet[20] szerkezetének megfelelően tekintjük át, megkeresve a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó fogalmakat. A nemzeti alaptanterv „műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát”, amelynek nevelési-oktatási szakaszaihoz különféle fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak kapcsolódnak. Az alábbiakban áttekintjük a szellemitulajdon-védelem szempontjából fontos kulcskompetenciák előfordulását a Nat textusában (zárójelben megadva a Magyar Nemzetben közzétett jogszabály oldalszámát).

A Nat-ban először A fejlesztési területek – nevelési célok című fejezetben, A tanulás tanítása részben fordul elő egy utalás a szerzői jogi védelem alatt álló művekre: „hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások” (10644. o.). A kulcskompetenciák között az első helyen álló Anyanyelvi kommunikáció részben olvasható szövegbe beleérthetjük, hogy az információfeldolgozás során a pedagógusok felhívják a figyelmet az etikus forrásfelhasználásra: [a tanuló] „Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni.” (10653. o.) A kulcskompetenciák között külön fejezet foglalkozik a digitális kompetencia kérdéskörével, amely „felöleli az információs társadalom technológiáinak […] és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát.” (10654. o.) A digitális kompetenciához szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök között olvasható: „A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.” (10655. o.)

A műveltségi területek között a Magyar nyelv és irodalomból a 9–12. évfolyamok számára készült A tanulási képesség fejlesztése című fejezetben a Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat alcím alatt olvasható „az idézés, a forrásjelölés módszerei”. (10675. o.) A Művészetek műveltségi területen belül szereplő Mozgóképkultúra és médiaismeret 9–12. évfolyamok számára kidolgozott Kommunikáció részében található egy fontos elem: „Az e-szolgáltatások […] igénybevétele a szerzői és személyiségi jogi normák ismeretében.” (10810. o.)

A legtöbb szerzői jogi ismeretet az Informatika műveltségi területnek az információs társadalomról szóló fejezetei tartalmazzák. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai című fejezetben a 7–8. évfolyamos tananyagban ez áll: „Az információforrások etikus felhasználásának megismerése”, a 9–12. évfolyam anyagában pedig a következő szerepel: „Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése”. (10818. o.) Az Informatika műveltségterülethez tartozó Könyvtári informatika az 5–6. évfolyamok számára a következő tudnivalók elsajátítását írja elő: „A korosztálynak készült tájékoztató források biztos használata. A tanulmányi problémának megfelelő források kiválasztása. A forrásmegjelölés alapjainak alkalmazása, etikai vonatkozásainak megértése.” Ugyanitt a 7–8. évfolyam anyagában ez áll: „A bibliográfia hivatkozástechnikájának alkalmazása a leggyakrabban használt dokumentumtípusok esetén.”, a 9–12. évfolyamos tananyagban pedig ez a követelmény van előírva: „Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. A források alkotó felhasználása az etikai normák követésével.” (10819. o.)

Az informatikai területet kiegészítő Közműveltségi tartalmak között a számunkra fontos téma még egyszer előfordul a Könyvtári informatika 5–8. évfolyamos tananyagában:

„– A forrástípusok közlésmódja, információs értéke, használata.

– A forráskiválasztás szempontjai.

– Forrásfeldolgozás, etikai szabályok, hivatkozás.” (10822. o.)

A 9–12. évfolyamon az Információs társadalomhoz kapcsolódva:

„– Szerzői jogi alapfogalmak, szerzői jogi törvény.

– Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési, publikálási szabályok.” (10824. o.)

„A ’találmány’ és a ’feltaláló’ kifejezések néhány helyen fordulnak elő a Nat-ban: először az I. részben, A köznevelés feladata és értékeihez tartozó, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés című részben fogalmazódik meg a következő cél: „A tanulók […] tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók […] munkásságát.” (10641. o.)

Az Ember és társadalom műveltségi területen belüli közműveltségi tartalmaknál a Történelem 1–4. évfolyam anyagában szerepel: „Magyar tudósok, feltalálók, művészek és sportolók a XIX–XX. században. Ugyanitt az Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák alatt a „Felfedezők, feltalálók” (10715. o.), a Kronologikus témák között pedig „Az ipari forradalom találmányai.” (10717. o.)

Az Ember és természet műveltségi területen belül a Tudomány, technika, kultúra címet viselő fejlesztési terület egyik célja: „Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok, felismerések és eljárások megismerése tudományos ismeretterjesztő források feldolgozásával. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése.” Ugyanitt, a Tudomány, technika, társadalom című fejezetben olvasható: „A tudomány és a technika a társadalom és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének megismerése. A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. (10729. o.). A műveltségi területhez tartozó Közműveltségi tartalmak között két tantárgynál megismétlődik a téma: a Környezetismeret (1–4. évfolyam) – Tudománytörténet: „Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok, felismerések és eljárások megismerése, kiemelkedő tudósok és feltalálók. (10743. o.) A Természetismeret (5–6. évfolyam) tantárgy Tudománytörténeti anyagában szintén szerepel: „A tudomány- és technika fejlődése, mérföldkövet jelentő tudósok, felismerések, felfedezések és találmányok.” (10744. o.) A „szabadalom” és a „védjegy” kifejezések nem találhatók meg a Nat szövegében.

Ami az egyes kerettanterveket illeti, abból a szempontból érdemes megvizsgálnunk őket, hogy a Nat óhatatlanul szűkre szabott kereteit vajon milyen konkrét tartalommal töltik ki. A vizsgálat az OFI honlapján közzétett, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek szövege alapján történt.[21]

Magyar nyelv és irodalom kerettantervének a bevezetőjében szerepel: „A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, […] forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása.” Egy másik helyen megfogalmazott feladat az információfelhasználás normáinak (pl. a forrásmegjelölés, idézés) közvetítése. A tantárgyi követelmények között ismét feltűnik ez az ismeretanyag: „Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. […] Pontos forrásmegjelölés.”

Mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumok 9(–10). évfolyamán kötelezően választható tantárgy; a 11–12. évfolyamon az iskola döntésén múlik, a művészetek műveltségterület tantárgyai közül melyeket választják, és milyen arányban tanítják az adott órakereten belül. A kerettantervben a kommunikáció történetének tárgyalásakor előkerülnek a feltalálók és találmányaik, viszont a Nat-ban leírt szerzői jogi normákat nem sikerült a kerettanterv szövegében megtalálni.

Az Informatika tantárgy kerettantervében kellő hangsúlyt kapnak a szerzői jogi védelem alatt álló források kezelésével kapcsolatos tudnivalók. Terjedelmi okokból nem idézzük az összes előfordulást, csak a legfontosabbakat emeljük ki: Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai alatt a következő ismereteket, fejlesztési célokat fogalmazták meg:

  • „Az információforrások hitelességének értékelése.
  • Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.
  • Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.
  • Az információforrások hitelességének értékelése.
  • Informatikai eszközök etikus használata.”

Az információs társadalom tematikájához tartozó kulcsfogalmak: „Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás.”

Könyvtári informatika tematikájának bőségét a tanegységhez tartozó kulcsfogalmakból tudjuk lemérni: „Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.” Külön kiemelendők az elsajátítandó ismeretek közül az alábbiak:

  • „Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
  • Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről.
  • Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása.
  • Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.”

Az átgondolt tematika komoly reményeket kelthet, de lelkesedésünket lehűti, ha megnézzük, a könyvtári informatika meglehetősen komplex témakörére mekkora órakeretet irányoznak elő: mindössze 6 tanórába kell(ene) beleférnie a könyvtár- és dokumentumhasználattal, a könyvtári szolgáltatásokkal, az információ keresésével és felhasználásával stb. kapcsolatos tudnivalóknak.


Az információs műveltség és a digitális írástudás a tanárok, a könyvtárostanárok és az informatikus könyvtárosok képzési követelményrendszerében

Közhelyszámba mehet az a megállapítás, hogy a tanárok csak azt a tudást képesek átadni, amellyel maguk is rendelkeznek. Ha a felsőoktatásban nem kap kellő hangsúlyt a szellemitulajdon-védelem – és különösen a szerzői jogi védelem –, akkor hogyan lehetne elvárni, hogy a tanárok meg is tudják tanítani a tanulóknak az etikus forrásfelhasználás legfontosabb szabályait?

Mint ismeretes, a leendő pedagógusok oktatását új alapokra helyezték, amikor kidolgozták az osztatlan tanárképzés rendszerét, amelynek a kereteit az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozta meg.[22] A Nat és a kerettantervek ismeretében nem meglepő, hogy képzési és kimeneti követelményeket tartalmazó jogszabály szövegében csak az informatikatanárok és a könyvtárostanárok számára előírt szakmai törzsanyagban fordul elő a ’szerzői jog’ kifejezés. Az informatikatanároknál ez olvasható:  „weboldalkészítés és a szerzői jogok kapcsolata”.

A hivatkozott minisztériumi rendelet 6. fejezete határozza meg a könyvtárostanárok oktatásának célját és kereteit. A rendeletből a tárgyunk szempontjából legfontosabb elemeket emeljük ki (az idézetek a rendelet szövegéből származnak). „A képzés célja a könyvtárhasználati ismeretek és az információs műveltség tanítására képes tanárok képzése, akik felkészültek […] az információs műveltség mentori és pedagógiai munkájának ellátására” és alkalmasak „a tanári munka […] hagyományos és elektronikus információforrásokkal történő támogatására, […] a gyermekek és a felnőttek digitális írástudásának, információs kompetenciáinak […] fejlesztésére.”

A rendelet szövegében a „tanulói személyiség fejlesztése terén” megfogalmazott célok között ez olvasható: a könyvtárostanár „törekszik az információs társadalomban eligazodni tudó, kritikus gondolkodásmód kialakítására”. A képzés tartalmi követelményeiről részletesebben olvashatunk a „szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén” kezdetű részben: „Ismeri a hazai, az európai uniós és a nemzetközi könyvtári és információs és információgazdasági stratégiákat, jogi és egyéb normatív szabályozásokat…” A további követelmények az információs műveltség, a digitális írástudás és a könyvtárhasználat tanítása-tanulása során felhasználható forrásokról, módszerekről, tanítási és tanulási stratégiákról, a nemzetközi összefüggésekről, tantervekről, valamint a jogszabályi háttérről szólnak. A ’digitális írástudás és az információs műveltség’, illetve a ’szerzői jog’ fogalmakkal a szakmai törzsanyagban előírt ismeretek között találkozunk.

Ami az informatikus könyvtárosokat illeti, az alapképzési szakra vonatkozó, jelenleg még hatályos követelmények között ez áll: a képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: „Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtárosok ismerik:

– a hazai és európai uniós könyvtári és információgazdasági stratégiákat, jogi szabályozásokat, intézményrendszereket, programokat.”

A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: „A mesterképzési szakon végzettek ismerik […] az információ gazdaságtanát, pénzügyi és jogi szabályozásának, valamint szabványosításának korszerű elméleti alapismereteit, a könyvtárak működésével, az informatikai rendszerek és alkalmazások használatával, valamint a tartalomszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást…”


Konklúzió

A fenti hírek és adatok megerősítenek bennünket abbéli véleményünkben, hogy a szerzői jogi tudásra egyre inkább szükségük van a könyvtárosoknak és a tanároknak egyaránt. Ahhoz viszont, hogy erre a fontos ismeretanyagra szert tehessenek, majd azt az idők során folyamatosan bővíthessék, feltétlenül szükség van – illetve szükség volna – arra, hogy a képzési/továbbképzési követelményekbe a jelenleginél nagyobb hangsúllyal kerüljön be a szerzői jogi védelemmel kapcsolatos tudásanyag. Most némi ellentmondás feszül a Nemzeti alaptantervben leírt célkitűzések és a kerettantervekben kifejtett részletes tananyag között: a Nat többet ír elő a szellemitulajdon-védelem terén, mint amennyi konkrétum a kerettantervekben megjelenik.

Láthattuk, hogy az Informatika műveltségterületen belül megfelelő hangsúlyt kap a szerzői jogi védelem – és ez kedvező hír. Az viszont nem túl megnyugtató, hogy az informatika középiskolai oktatására a teljes időkeret mindössze 4%-át irányozza elő az Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira (vö. Nat 10659.o.) –, vagyis alig néhány tanóra áll rendelkezésre e fontos, a mindennapi életünket is befolyásoló tudnivalók elsajátítására.

*

E sorok írása közben érkezett a hír: az újonnan elkészült Digitális Oktatási Stratégia szövegében nem szerepel a szerzői jogi védelem és az ehhez kapcsolódó ismeretanyag, pedig a hírek szerint 2016 szeptemberétől hozzákezdenek a stratégia végrehajtásához. A várhatóan beérkező észrevételek alapján – remélhetőleg – még a kormány jóváhagyása előtt lesz lehetőség e fájó hiány pótlására.

 

A tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb szellemitulajdon-védelmi kérdések

 

Tantárgy

Kerettantervi téma

Kapcsolódás

Technika, életvitel és gyakorlat

Szellemi termékek az emberiség szolgálatában, találmányok, neves magyar és külföldi feltalálók és találmányaik

Szabadalmak és találmányok, szabadalmaztatás haszna, szükségessége

 

Család, otthon, háztartás, tudatos fogyasztói magatartás, tudatos vásárlás

Védjegyek és földrajzi árujelzők a termékeken, miért hasznosak, mi a funkciójuk, hogyan segítik a vásárlás folyamatát és a termék sikerét a piacon

Környezetismeret

Gyufa és Irinyi János találmányai jelentőségének ismertetése

Szabadalmak és találmányok, szabadalmaztatás haszna és szükségessége

Erkölcstan

Én és közösségem a világban: szellemi alkotásokhoz tartozó jogok, mások jogainak tiszteletben tartása, az internetes tartalmak jogai, szerzői jogi alapkérdések

Szellemitulajdon-védelem célja, értelme erkölcsi és gazdasági szempontból

Szerzői jog alapkérdései, internetes tartalmak megoszthatósága, használhatósága és az ide kapcsolódó jogok

Informatika

Információs társadalom, információ­kezelés és megosztás jogi és erkölcsi kérdései. Szoftverek használata, kapcsolódó szerzői jogok.

Forrásmegjelölés, idézés, források használata, bibliográfia, könyvtári informatika. Információszerzés folyamata. Infokommunikáció, publikálás kérdései.

Szerzői jogi alapkérdések.

Szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogok, jogtisztaság.

Internetes tartalmak felhasználása, ide

kapcsolódó szerzői jogok.

Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció

Idézés, forrásmegjelölés.

Források felhasználása: írott és internetes / digitális források

Internetes szövegek nyilvánosságának kérdései, etikája

Szerzői jogok alapkérdései, szerző jogai, forrásfelhasználáshoz kapcsolódó jogok

Internetes források felhasználásának szerzői jogi kérdései

Mozgóképkultúra és médiaismeret

A média társadalmi szerepe, médiaetika

Filmekhez, zenéhez, egyéb művészeti

alkotásokhoz kapcsolódó szerzői jogok

Történelem, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

Első ipari forradalom, második ipari forradalom találmányai, jelentősége.

Globalizáció kérdései.

Fogyasztói társadalom kérdései.

Szabadalmak gazdasági szerepe a találmányokhoz kapcsolódóan az ipari forradalomban. Szabadalmak jelentősége a globalizálódó világban.

Védjegyek szerepe a fogyasztói

társadalomban.

Fizika

Magyar tudósok és találmányaik, valamint a kapcsolódó szabadalmak. (Jedlik, Bláthy, Zipernowsky, Déri)

Szabadalmak szerepe és jelentősége egy találmány hasznosításában.

Kémia

Magyar tudósok és találmányaik, valamint a kapcsolódó szabadalmak. (Hevesy György, Scheele, Cavendish, Oláh György, Irinyi)

Szabadalmak szerepe és jelentősége egy találmány hasznosításában.



_______________________________________

[1] „Az információs műveltség (information literacy) az egyén rendkívül összetett, integráló jellegű, sok részterületet, tudáselemet, gyakorlati rutint magában foglaló kompetenciája, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy el tudjon igazodni az információs és a tudás alapú társadalomban, hogy ennek a társadalomnak az építőköveit alkotó információkat felelősen és értően tudja kezelni, továbbá maga is hasonló információkat legyen képes előállítani.” In: Sipos Anna Magdolna, Varga Katalin és Egervári Dóra: Net! Mindenekfelett? http://mek.oszk.hu/14700/14787/index.phtml

[2] Charbonneau, Deborah H. ésPriehs, Michael (2014): Copyright awareness, partnerships, and training issues in academic libraries. The Journal of Academic Librarianship, 2014. Vol. 40, No.3-4, pp.228-233. http://digitalcommons.wayne.edu/slisfrp/123 (2016.06.20.)

[3] Morrison, Chris és Secker, Jane (2015): Copyright literacy in UK: a survey of librarians and other cultural heritage sector professionals. Library and Information Research, vol. 39, No 121, 2015,
pp.75-97.

[4] Boustany, Joumana: Copyright Literacy of Librarians in France. http://ecil2014.ilconf.org/wp-content/uploads/2014/11/Boustany.pdf

[5] A képzési rendszer kialakítását és működtetését a mindenkor hatályos szellemitulajdon-védelmi törvények, illetve a törvényi előírások végrehajtásáról szóló rendeletek határozzák meg. A jelenleg hatályos rendelet: 1/2015. (I. 22.) IM rendelet a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500001.IM

[6] A távoktatási keretrendszer a következő oldalon érhető el: http://tavoktatas.sztnh.gov.hu/

[7] Általános- és középiskolás szellemitulajdon-védelmi tudásfejlesztő programok és anyagok: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szellemitulajdon-vedelmi-kepzes/altalanos-es-kozepiskolas

[9] Szellemi tulajdona mindenkinek lehet, de a szellemi tulajdon nem mindenkié: http://www.sztnh.gov.hu/hu/hivatalrol/IP_oktatas/tajekoztato_pedagogusoknak.pdf

[10] Szellemitulajdon-védelmi tartalmakat feldolgozó óravázlatok: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmakat-feldolgozo-oravazlatok-0

[11] Szellemitulajdon-védelmi tartalmat feldolgozó óravázlatok a természettudományokhoz kapcsolódóan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmat-feldolgozo-oravazlatok-a-termeszettudomanyokhoz-kapcsolodoan

[12] Szellemitulajdon-védelmi tartalmat feldolgozó óravázlatok informatika tárgyhoz kapcsolódóan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmat-feldolgozo-oravazlatok-informatika-targyhoz-kapcsolodoan

[13] Szellemitulajdon-védelmi tartalmat feldolgozó óravázlatok irodalomórákhoz kapcsolódóan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmat-feldolgozo-oravazlatok-irodalomorakhoz-kapcsolodoan

[14] Szellemitulajdon-védelmi tartalmat feldolgozó óravázlatok a művészetekhez kapcsolódóan:  http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmat-feldolgozo-oravazlatok-a-muveszetekhez-kapcsolodoan

[15] Szellemitulajdon-védelmi tartalmat feldolgozó óravázlatok a történelemhez kapcsolódóan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmat-feldolgozo-oravazlatok-a-tortenelemhez-kapcsolodoan

[16] Szellemitulajdon-védelmi tartalmat feldolgozó óravázlatok egyéb tantárgyakhoz kapcsolódóan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemitulajdon-vedelmi-tartalmat-feldolgozo-oravazlatok-egyeb-tantargyhoz-kapcsolodoan

[18] A táblázat forrása: Szellemi tulajdona mindenkinek lehet, de a szellemi tulajdon nem mindenkié. http://www.sztnh.gov.hu/hu/hivatalrol/IP_oktatas/tajekoztato_pedagogusoknak.pdf

[19] A tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb szellemitulajdon-védelmi kérdések:  http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/szellemitulajdon_vedelmi_temak_kozoktatasban.pdf

[20] 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 2012. évi 66. sz., pp.10635–10848.

[21] Kerettantervek. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei http://kerettanterv.ofi.hu/

[22] 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300008.EMM

_______________________

Zsuzsanna Tószegi: New element in the education for librarianship: the 'copyright literacy'

In recent years, the concept 'copyright literacy' appeared in the international literature. The articles often contain information about surveys gathering data amongst librarians and others working in cultural heritage organisations. At the same time, almost all of them recommend it as a subject for education and training of the mentioned professionals.

This article describes the Hungarian intellectual property training system, and then examines how the subjects 'information literacy' and 'copyright literacy' and related competencies appear in the national curriculum.

____________________________________

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: