Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Szalacsi Alexandra: Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok Közkönyvtáraiban

Nyomtatási nézet

„A könyv fejlődése mindig tükre, naplója volt az emberiség fejlődésének; ami találmányt a korok felvetettek, ami természeti erőt az ember irányítani tanult, a könyv igyekezett a maga céljára hasznosítani. Ki tudja, milyen találmányokkal jön a jövő s milyen lesz a jövő könyve? Csak annyi bizonyos, hogy akkor is az ezerarcú élet, az emberiség haladásának tükre lesz.”[1]

Fitz József, az OSZK egykori főigazgatója


Bevezetés

Jelen tanulmányom megírásával az a célom, hogy az olvasók betekintést nyerjenek az Amerikai Egyesült Államok könyvtáraiban működő elektronikus könyvhasználati szokásokba, és ismereteket szerezzenek néhány olyan, az USA-ban végzett kiemelkedő szakmai kutatásról, amelyek az e-könyvek könyvtárban történő használati szokásaira vonatkoznak. Kutatásommal 2013 áprilisában, Egerben első helyezést értem el a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A téma népszerűsége és a vizsgálat eredményei is jól tükrözik, hogy érdemes volt ezzel a területtel foglalkoznom.[2]

Az elmúlt három évben nagyon jól megfigyelhető volt az e-könyvek fokozatos térnyerése. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó, terjesztő jelent meg a piacon (pl. Amazon, Penguin, Book&Walk, Publio), és egyre több könyvtáros fórumon, blogon lehet olvasni (pl. Multimédiapláza, Könyvkonnektor, E-könyvolvasó blog, Könyvtár MA) az e-könyvekről. Közel egy-másfél éve jött létre egy új szervezet, az Egyesülés az e-könyvekért, amely a kiadók és a könyvtárak érdekeit hivatott összehangolni.[3] Olyan mértékben megnőtt az e-könyvek iránti érdeklődés, hogy a könyvtárosoknak mielőbb ki kell dolgozniuk azt a módszert, amellyel a legeredményesebben tudják kiszolgálni az olvasói igényeket úgy, hogy a kiadók érdekei se sérüljenek.

Lényeges kérdés az, hogy vajon mi a szerepük az e-könyvek világában a könyvtárosoknak. Kutatásomban az elektronikus könyvek szolgáltatásának a könyvtárakban való gyakorlati, módszertani problémáira helyeztem a hangsúlyt. Célom, hogy nemzetközi példákat, eseteket, módszereket vizsgálva átfogó helyzetképet adjak a téma iránt érdeklődők számára az e-könyvek könyvtárban történő kölcsönzéséhez, alkalmazásához, használatához. Ezen belül a szűkebben vett kutatási területem az e-könyvek kölcsönzése a közkönyvtárakban. Tekintettel arra, hogy ennek itthon még kiforratlan a gyakorlata, egy olyan ország eredményeinek a bemutatására vállalkozom, amely az e-könyvek, az e-könyv kölcsönzés területén már élen jár.

A szakirodalom és gyakorlati tapasztalat vonatkozásában az Amerikai Egyesült Államok szerepe kiemelkedő. A tanulmányom címe is tükrözi, hogy elsődlegesen a közkönyvtárakra fókuszálok, hiszen ez a szolgáltatás túlnyomó részt az USA közkönyvtáraiban érhető el, de nem hanyagolható el olyan más könyvtártípusokra való kitérés sem, mint az iskolai és a felsőoktatási könyvtárak. Úgy gondolom, dolgozatom segítséget nyújthat a magyarországi elektronikus könyvkölcsönzés problémáinak megoldására, a megfelelő elektronikus könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakítására. Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam: az e-könyvek kölcsönzésének mint szolgáltatásnak helye és szerepe van a könyvtárakban. Körüljárom és bemutatom, hogy ez a szolgáltatás milyen formában valósulhat meg.

Bár vizsgált területem fókuszában a könyvtárak állnak, de fontosnak tartom bemutatni a könyves szakmában érdekeltek – a szerzők, a könyvkiadók és a könyvterjesztők – szempontjait és érdekeit is, így tanulmányomban erre is kitekintést nyújtok.


Kutatási módszerek, vizsgálati szempontok, összefüggések

Kutatási módszereim: szakirodalom-elemzés, esettanulmányok vizsgálata, interjúkészítés és kérdőíves felmérés. A szakirodalmi kutatás során elsősorban a 2010 és 2012 között megjelent magyar és angol nyelvű könyvtáros szaklapokat vizsgáltam, amelyek a témával legtöbbet foglalkoznak, például a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás és a Library Journal. Számos adatbázisban is böngésztem, kerestem, mint az Academic Search Complete, Library Information Science & Technology Abstracts. A folyóiratokon és az adatbázisokon kívül több online médiumot is használtam: School Library Journal, The Digital Shift, American Library Association, Pew Internet & American Life Project. Az esettanulmányok különböző szakmai honlapok felhasználásával, valamint személyes tapasztalataim alapján készültek.[4] A honlapok segítségével elemeztem az Amerikai Egyesült Államok jellemző, piacvezető e-könyvterjesztő szolgáltatásait. Az amerikai e-könyvterjesztők közül a választásom az OverDrive Media Console, a World Public Library, a 3M Cloud Library és a Smashwords weboldalakra esett, emellett a velük szerződésben álló legismertebb könyvtárak kölcsönzését vizsgáltam.

A vizsgálati szempontok a következők voltak:

Mióta nyújtanak tartalomszolgáltatást?

Mekkora a digitális gyűjteményük? Ennek mekkora része elektronikus könyv?

Milyen formátumban érhetők el, tölthetők le a tartalmak?

Milyen eszközökön olvashatók?

Milyen a tartalmak nyelvi megoszlása?

Milyen üzleti modell alapján teszik elérhetővé az e-könyveket a könyvtárak számára, és hogyan?

Hány könyvtár és kiadó a partnere?

Milyen, és hogyan használható a keresőplatformja?

Milyen segítséget, tájékoztatást nyújt az oldal a felhasználónak a tartalomkezeléssel kapcsolatban?

Melyek a legújabb projektjeik, zajlik-e még a folyamatos tartalomszolgáltatás?

Az esettanulmányok során e kérdések mentén keresek elméleti és gyakorlati összefüggéseket. Sort kerítettem néhány jelentős amerikai könyvtár e-könyvkölcsönzési és -használati szokásainak áttekintésére. Kiegészítő kutatási módszerem az interjúkészítés és a kérdőíves felmérés volt. Interjúalanyaim mindegyike az USA-ban él. A több éves munkatapasztalattal rendelkező könyvtáros, Hajnal Ward Judit mellett egy egyetemi professzor, Terry L. Weech, valamint egy rendszeres könyvtárhasználó egyetemi hallgató, David Kodiak Breeckner válaszolt a kérdéseimre. A három interjúalany három különböző aspektusból közelíti meg a témát. Így a szakértő, az egyetemi oktató és a könyvtárhasználó álláspontja is megjelenik. A téma kapcsán e három interjúalanyom válaszait építettem be munkámba, melyek a kutatási eredményeimet alátámasztották.

Az Egyesült Államok közkönyvtárai e-könyvkölcsönzésének bemutatásán kívül rövid hazai helyzetkép felvázolására is vállalkoztam, egy kérdőíves módszer segítségével. Kérdőíves felmérésem eredményei alapján a magyarországi e-könyves helyzetről szerettem volna képet alkotni. Arra kerestem a választ, hogy milyen feltételek szükségesek egy jól működő e-könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakításához.

Hazánkban egyelőre még nem készült országos reprezentatív felmérés az e-könyvek könyvtári használatával kapcsolatban, így azok hiányában nem tudni, hogy ténylegesen mekkora kereslet van erre. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) előző évi könyvforgalmi adatai azonban már az e-könyvek forgalmát is tartalmazzák. Az elektronikuskönyv-olvasón, táblagépen, okostelefonon és számítógépen olvasható művek vásárlásainak száma megközelítette az ország könyves összforgalmának 1%-át. Összehasonlításként érdemes megjegyezni: az egész Európai Unióban is jelenleg 1–5%-os az e-könyvek piaci részesedése, ezzel szemben az USA-ban már közel 30%-os adatot közöltek a felmérések. Hasonlóak az arányok Indiában és Brazíliában, e két feltörekvő nagyhatalom e-könyvpiacán.[5] A számsorok alapján talán nem meglepő, hogy a határon túl, elsősorban a fejlett országok könyvtárainak többségében (USA, UK, skandináv országok) az e-könyvkölcsönző szolgáltatás már erős alapokon nyugszik, és megbízhatóan működik. Ezzel szemben Magyarországon jelenleg nincs egyetlen olyan könyvtár sem, ahol teljes egészében jelen lenne ez a lehetőség, bár számos könyvtár tett már erre kísérletet.[6]

Véleményem szerint további kutatásokra van szükség a magyarországi e-könyves állapotokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb információ célzottan álljon a szakma rendelkezésére.


Kutatások, eredmények, következtetések

A továbbiakban az Amerikai Egyesült Államokban végzett néhány olyan kiemelkedő szakmai kutatást is ismertetnék, amelyek az e-könyvek könyvtárban való használati szokásaira vonatkoznak. Nem állt, és most sem áll módomban hasonló jellegű reprezentatív kutatást végezni az USA-ban, ezért a téma egészének átfogó elemzése és megértése érdekében lényegesnek tartottam ezek ismertetését, összefoglalását.

Az American Library Association (ALA) közkönyvtárak finanszírozásáról és a technikai hozzáféréséről, felszereltségéről készült első tanulmánya 1994-ben készült el, a közkönyvtárak internetkapcsolatára, digitalizálására vonatkozóan. 1994 óta évről évre megjelenik egy-egy friss jelentés, ami az egyik leghosszabb ideje tartó és legnagyobb tanulmány a közkönyvtárak internetkapcsolatára, digitalizálására vonatkozóan. Ezek a kutatások tehát nem kifejezetten az e-könyvekre, e-könyv olvasásra fókuszálnak, hanem a közkönyvtárakban végbemenő technikai fejlődésre és a finanszírozásra. A kutatás célja, hogy információt nyújtson, segítse és értékelje a könyvtárvezetők, a könyvtárosok teljesítményét, valamint támogassa az egységes nemzeti technológiai fejlődést, fenntarthatóságot. Az adatok fontos információkkal szolgálnak a helyi, állami és szövetségi döntéshozóknak, az információs és kommunikációs eszközöket, technológiákat gyártó cégeknek, valamint a közösséget kiszolgáló nyilvános közkönyvtáraknak.[7]

A másik kutatás, amit kiemelnék, az OverDrive és az ALA Librarian által készített eBook Survey, amely számokkal is alátámasztja, hogy a könyvtárak fontos szerepet játszanak az e-könyvek terjedésében és vásárlásában. Így ezzel a felméréssel sikerült bizonyítaniuk a kiadóknak is, hogy az e-könyvek könyvtári jelenlétével maga az e-könyvforgalmazás nem esik vissza. Az eredmények példaértékűek lehetnek a magyar e-könyv kiadók és terjesztők számára is.

Végül a harmadik választásom a The Pew Research Centernek 2012-es kiemelkedő kutatásai közül az egyik, az Internet & American Life Project. A The Pew Research Center célja, hogy tájékoztatást nyújtson az eltérő problémákról, attitűdökről, és irányítsa a különböző trendek alakulását az Egyesült Államokban és az egész világon. Kutatásaik elsősorban az országos reprezentatív telefonos felméréseken alapulnak, amelyeket jellemzően felnőttek körében készítenek el. Az Internet & American Life Project keretében vizsgálják és feltárják az internet hatását a családokra, a közösségekre, a munkahelyekre és a mindennapi életre; az oktatásra, az egészségügyre, valamint a civil és a politikai életre vonatkozóan is. A projekt célja, hogy az internetes felmérések hiteles adatokat szolgáltassanak arról, hogy az amerikaiak hogyan használják az internetet, a digitális technológiákat, és ez a tevékenység milyen mértékben és hogyan van jelen az életükben. A projekten belül több tanulmány, kutatás is készült.

A következőkben röviden ismertetem a kutatások eredményeit, következtetéseit és véleményezem azokat.


Public Library Funding & Technology Access Study 2011–2012

A statisztikák szerint az e-könyvek forgalmazása terén óriási növekedés tapasztalható. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre e-könyvek a közkönyvtárakban, másodsorban a Kindle eszközök is kompatibilisek lettek az OverDrive gyűjteményével. A maga nemében az OverDrive áll az első helyen az e-könyvszolgáltatás piacán, a legtöbb amerikai közkönyvtár (92%) az ügyfelük.[8]

Az alábbi térképen jól látható (1. ábra), hogy az USA államainak közkönyvtárában milyen arányban oszlanak meg az e-könyv elérési lehetőségek. A keleti part államaiban, New York, New Jersey, Delaware, Virginia, Ohio, Tennesse, Wisconsin és Maryland államban a közkönyvtárak több mint 90%-ában elérhető, kölcsönözhető e-könyv. (A DC rövidítés itt Washington D.C.-re utal, ami nem egy különálló állam, hanem az USA fővárosa, és ahol 100%-os a hozzáférés). Ezen kívül még Maryland és Hawaii összes közkönyvtárában is teljes e-könyv lefedettség mutatkozik, amely mögött akár politikai összefüggések is lehetségesek, bár véleményem szerintem elsősorban a terület mérete a meghatározó.

 

1. ábra

 

A nyugati part már nem büszkélkedhet ilyen eredményekkel, e tekintetben jóval elmaradottabbnak tűnik, egyedül Utah államban van 95,4%-os hozzáférés, míg a többi államban közepes az arány. Ezzel szemben a legkevesebb e-könyvkölcsönzési lehetőség mégis a keleti parton, Mississippi állam közkönyvtáraiban található.[9]

 

2. ábra: E-könyvkölcsönzési szolgáltatás az USA könyvtáraiban

Összességében elmondható, hogy az Egyesült Államok közkönyvtárainak több mint háromnegyedében, átlagosan 76,3%-ban van hozzáférés az e-könyvekhez, ezek közül a városi könyvtárak 92, a vidéki könyvtáraknak pedig a 65%-ában (2. ábra).


Az OverDrive és az American Library Association (ALA) könyvtári e-könyv felmérése

Az OverDrive és az ALA OITP (Office for Information Technology Policy) közreműködésében 2012. november közepén jelentette meg legfrissebb felmérésének eredményeit, ami a 2012. június 13. és július 31. közötti állapotot tükrözi. A cél az volt, hogy betekintést nyújtsanak az amerikaiak e-könyvkölcsönzési és vásárlási szokásaiba.

A kutatás több ezer olyan amerikai közkönyvtár adataira támaszkodott, amelyekben az OverDrive által szolgáltatott folyamatos hozzáférési modellt alkalmazzák. A nem reprezentatív felmérés során a kérdőívet 75 384 válaszadó töltötte ki.

Az egyik legfrissebb − könyvtári e-könyvhasználattal kapcsolatosnak tekinthető kutatás − eredményei a következők:

Azok, akik a könyvtárból rendszeresen kölcsönöznek e-könyvet, havi átlagban 3,2 darab olvasnivalót vásárolnak. (Legyen az e-könyv vagy hagyományos könyv.)

A válaszadók 57%-a azt vallotta, hogy a könyv megismerésének elsődleges forrása számára a közkönyvtár.

35%-a az olvasóknak kölcsönzés után megvette a könyvet elektronikus vagy nyomtatott verzióban.

53%-a úgy vásárol, hogy előtte megkeresi, megnézi a könyvtár honlapján a könyvet.

A könyvtári e-könyvkölcsönző válaszadók 44%-a szerint a digitális könyvvásárlás nőtt az elmúlt hat hónapban.

Az olvasók 84%-a elektronikus könyvolvasó eszközre kölcsönözte az e-könyvet.

A leggyakrabban használt eszközök az Amazon Kindle, Sony Reader és a Barnes & Noble Nook olvasója.

Az olvasók 41%-a meg is vásárolta azt az e-könyvet, amit legutóbb kölcsönzött.[10]

Ez a felmérés alátámasztja azt a hipotézisemet, miszerint az e-könyvnek, az e-könyvkölcsönzésnek helye van a könyvtárban, a jelenlét nem veti vissza a kiadók tevékenységét, nem csökkenti azok bevételeit, ellenkezőleg, jelentősen növeli is azt.

A könyvtárba járó olvasói réteg egyben potenciális vásárló is. Az USA-ban tavaly több fórumon, nyílt levélben (ALA és Penguin) tájékozódhattunk a könyvtárak és a kiadók ellentétes nézeteiről e téma kapcsán. Ezek lényege, hogy a kiadók nem szívesen adnak e-könyvet a bibliotékáknak, mert szerintük a könyvtárba nem olvasni, hanem szórakozni járnak az emberek.[11] Az előbb ismertetett kutatásból azonban jól látszik, hogy ezt a kérdést nem lehet így leegyszerűsíteni; én magam is osztom David Burleigh, az OverDrive marketing igazgatója véleményét: „A kiadók és a szerzők sok figyelmet fordítanak a könyvek promotálására, annak digitális átalakítására, és ez megerősíti a közkönyvtárak értékét is.”[12]


Pew Internet & American Life Project

A Pew a 2012-es évben több felmérést is készített az e-könyvekkel kapcsolatosan. Többek között vizsgálta az e-könyvolvasó eszközök és táblagépek használatát, az e-könyvek olvasási szokásait és a könyvtárban való jelenlétet. Dolgozatomban csak néhány statisztikai eredményt említek, amelyek az amerikaiak e-könyvolvasási- és -kölcsönzési szokásaira vonatkoznak.

2006 óta, az első Sony e-könyv olvasók megjelenésével fokozatosan előtérbe kerültek az e-könyvek. 2012 januárjában az American Association of Publishers arról számolt be, hogy 2011-2012 januárja között az e-könyv eladása jelentős mértékben növekedett: a felnőtteknek szóló könyvek 49,9%-kal, a gyermek- és ifjúsági irodalom 475,1%-kal (!), a vallási kiadványok pedig 150,7%-kal.[13] A Pew kutatóközpont az e-könyv olvasókra és a tabletekre vonatkozó 2012. januári kutatása alapján pedig elmondható, hogy az e-könyvet olvasó tulajdonosok száma a felnőttek (16 évesnél idősebbek) körében majdnem duplájára nőtt a 2011-es évhez képest.[14]


További kutatások

Mindezek az eredmények nem adnak számunkra átfogó képet, viszont az alábbi tanulmány már a teljesség igényére törekszik. Az amerikai szakemberek 2012 áprilisában és júniusában tették közzé jelentéseiket a könyvtárak változó szerepéről, hangsúlyozottan az e-könyvhasználók olvasási és kölcsönzési szokásairól az USA lakosságának körében.[15]

A kutatás bemutatja az általános olvasási trendeket, valamint az e-könyvek könyvtárra gyakorolt hatását és szerepét. A reprezentatív minta az amerikai felnőtt lakosság (16 éves és a felett) körében telefonos interjúk alapján 2987 emberrel készült, 2011. november 16. és december 21. között.

Dolgozatom terjedelmi korlátai miatt a kutatás részletes bemutatására nem vállalkozom, csak a legfontosabb eredményeket ismertetem: Az amerikai felnőtt lakosság

21%-a olvasott egy e-könyvet,

72%-a nyomtatott könyvet,

11%-a hangoskönyvet,

30% egynél több e-tartalmat olvasott 2011-ben.[16]

Mi lehet az eredmények mögött, kik alkotják valójában az e-könyvet olvasók társadalmát, mi jellemző rájuk, milyenek a szokásaik? A 2011-es eredmények alapján jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkező, 50 év alatti személyek, átlagon felüli keresettel rendelkeznek (50 000 $/év). Jellemző rájuk, hogy többet és többfélét olvasnak, mint az átlag amerikai lakosok, és gyakrabban vásárolnak, mint kölcsönöznek ­e-könyvet. Hogy milyen körülmények között olvasnak az amerikaiak, azt a 3. ábra mutatja be. [17]

 

3. ábra: Milyen körülmények között választják a nyomtatott, és mikor az e-könyvet?[18]

A diagramból (3. ábra) kitűnik, hogy a gyermekekkel történő olvasás élményét a nyomtatott könyvvel jobban át tudják élni, mint az e-könyvvel. Ez az adat azt tükrözi, hogy a felnőttek ugyanúgy meg szeretnék osztani gyermekeikkel a nyomtatott könyv használatát, kézzel fogható valóságát, mely élményt annak idején ők is a szüleiktől vettek át. Ragaszkodnak a szépen illusztrált, régi hagyományokat és emlékeket idéző papírkönyvekhez, és csak nyomós okból térnek át az e-könyvre. A kényelmi szempontok és a rendelkezésre álló idő nagyban befolyásolják az e-könyvek térnyerését. Meglepő például az az adat, hogy csupán 2% eltéréssel, de mégis többen olvasnak e-könyvet az ágyban, ennek oka számomra szinte megmagyarázhatatlan. A legtöbbször akkor kerül elő az e-könyv lehetősége, amikor széles könyvválaszték áll előttük, vagy ha gyorsan kell beszerezniük egy könyvet, esetleg utazás közben olvasnak. Interjúalanyom, Terry L. Weech, aki egyetemi oktató, általában akkor folyamodik az e-könyvhöz, ha az nem elérhető papír alapon, vagy ha utazik. „Igen, használok e-könyvet, de jobban szeretem a nyomtatottat. Alternatívaként használom az e-könyvet, amikor a nyomtatott változata nem elérhető, vagy ha kényelmesen utazom.”[19]

A következő kérdéskör azt tárta fel, hogy hol néz utána először az olvasó egy e-könyvnek. Az internet rohamos elterjedésének köszönhetően nem meglepő, hogy 75%-ban az online könyvesboltokat, weboldalakat keresik fel, és csak 12%-ban a közkönyvtárakat, a maradék 5-5%-a pedig valahol máshol nézi meg vagy nem tudja. (2011. decemberi adatok.)[20] A válaszadók 62%-a egyáltalán nem tud arról, hogy létezik az e-könyvkölcsönző szolgáltatás a közkönyvtárában. Ebből 58%-uk regisztrált olvasó, 55%, akik számára a könyvtár „nagyon fontos”, 53% táblagép-tulajdonos, 48%-ban e-könyvtulajdonos, és 47% azok aránya, akik olvastak e-könyvet 2011-ben. Többségben tehát olyanok sem tudnak erről a fontos szolgáltatásról, akik saját bevallásuk szerint járnak könyvtárba, vagy egyébként ismerik az e-könyvet. Valószínűsíthető, hogy nem az idegenkedésről van szó, hanem inkább az információ és a jól működő marketing hiányáról. Pozitív tény, hogy a válaszadók 24%-a az általa utoljára olvasott e-könyvet könyvtárból kölcsönözte.[21]

Úgy vélem, az e-könyvek kölcsönzési számának növeléséhez a könyvtáraknak jobban kellene koncentrálnia a marketingre és az olvasók tájékoztatására. A szakmabeliek számára a jövő kihívása, hogy minél több e-könyvet olvasó embert tudjanak számon tartani a könyvtárak tagjai között.

Az előző Pew-kutatás a 2011-es e-könyvolvasási és -kölcsönzési helyzetet mutatta be az USA-ban. Most a 2012-es év eredményeinek rövid ismertetésére vállalkozom. A reprezentatív kutatást 2252 személlyel készítették. A kutatási módszer szintén a telefonos interjú, az amerikai felnőtt lakosság (16 éven felüliek) körében. Az e-könyv kölcsönzés szempontjából pozitív, hogy az e-könyvet olvasók száma 2011-hez képest 16%-ról 23%-ra nőtt. Ezzel szemben a nyomtatott könyvek olvasása az összlakosság körében visszaesett 76%-ról 67%-ra. A 16 éven felüli amerikaiak 72%-a állította, hogy legalább egy nyomtatott könyvet olvasott el, 2012-ben ez a szám már csak 67%. Ennek a változásnak a nyertesei az e-könyvek. Az e-könyvolvasás számának a növekedését nagyban befolyásolta az e-könyvolvasó készülékek és tabletek elterjedése (2011: 18%; 2012: 33%). A dedikált e-könyvolvasók elkezdtek visszaszorulni, az e-könyvolvasó eszközök száma 10%-ról 19%-ra nőtt, míg a tábla-PC-n e-könyvet olvasók aránya 10%-ról 25%-ra ugrott.[22]

Hajnal Ward Judit és Terry L. Weech a következőképpen vélekedett az e-könyvolvasókról és a tabletekről: „A táblagépek jelentős áresése és népszerűsége ugyancsak kedvez az e-könyveknek. Valami fantasztikus élmény a harmadik generációs iPaden olvasni, a szemnek nem megerőltető, gyönyörű, tiszta betűket élvezhet az olvasó tisztességes méretű képernyőn. Ahogy a 3K cikkben is írtam,[23] sok amerikainak van e-olvasója és táblagépe is a statisztikák szerint. Ez számomra azt jelenti, hogy ha egyszer megkedvelte valaki az e-könyveket, akkor ragaszkodik hozzájuk. Viszont a táblagép drágább mulatság, hogy az ember csak hurcolja, karcolja, elhagyja, ezért erre inkább az olcsóbb e-olvasó az alkalmas.”[24]

„Véleményem szerint az iPad-nek és az egyéb mobileszközöknek köszönhető az e-könyvek, az e-könyvolvasás gyors elterjedése.”[25]

A Pew-kutatás szerint egy év alatt az e-könyvet olvasók általános jellemzői is megváltoztak, igaz, kis mértékben. Általában felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, 30–49 évesek, akiknél az egy háztartásban élők keresete átlagon felüli (75 000 $/év). Tehát következtetésképpen elmondható, hogy az e-könyvet olvasó réteg leszűkült a középkorú, felsőfokú végzettséggel és magas keresettel rendelkezők csoportjára.[26]


Következtetések

Kutatásom e részében nem csupán fajsúlyos számokat, statisztikai eredményeket akartam ismertetni, hanem próbáltam bemutatni a könyvtár e területének fontosságát, szükségszerűségét. Az utóbbi két év eredményei alapján jól látható a felfelé ívelő tendencia az e-könyv kölcsönzés tekintetében. A kérdés az, hogy ez a növekedés meddig tart, mikor csúcsosodik ki, és azt követően elindul-e egy zuhanó tendencia, vagy kiegyensúlyozódik a helyzet. E kérdésekre majd csak a jövőben tudhatjuk meg a választ.

Munkám során igyekeztem a legfrissebb kutatási eredményeket összegyűjteni, elemezni, gyakorlati és szakmai kérdéseket alaposan áttekinteni. Megállapítható, hogy az USA-ban az e-könyv megjelenése robbanásszerű változást indított el a szakmában, és ez nagyban befolyásolta a nyomtatott könyvek forgalmát, megváltoztatta az olvasói szokásokat. Az e-könyv rövid idő alatt vetélytársa lett a nyomtatott könyvnek, bizonyos könyvkereskedők eladási listáin már át is vette a vezető szerepet. Ez a tendencia álláspontom szerint még erősödni is fog, vagyis még többen fogják használni és kölcsönözni az e-könyveket. Az általam közölt és összeállított statisztikák ezt a trendet támasztják alá.

A vonatkozó nyomtatott és online szakirodalom száma folyamatosan növekszik, és a téma egyre újabb kérdéseket vet fel. Ennek nyomán, az e-könyv jelenséggel egyre több fórum foglalkozik (pl. konferenciák, szimpóziumok, blogok). Kiemelkedő szerep hárul az elektronikus sajtóra, a médiára. Ezt a lehetőséget maximálisan ki kell használniuk az e-könyvkiadóknak, -terjesztőknek, -szerzőknek, valamint a(z) -könyvtáraknak is.

A könyvtárak szerepe az e-könyvkölcsönzés és -használat szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A bibliotékáknak az e-könyvhasználat terén fokozott szerepvállalást szükséges tanúsítaniuk, ugyanakkor egyensúlyra kell törekedniük a két terület között. Megfelelő stratégiával, marketinggel, pénzügyi háttérrel, technikai és személyi feltételek biztosításával arra kell összpontosítaniuk, hogy helyzetüket stabilizálják.

Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a választás joga az olvasót, a használót illeti meg.

American Association of Publishers. <http://www.publishers.org/> (Letöltés: 2014.05.29.)




[1] Fitz József: A könyv története. Magyar Szemle Társaság. Bp., 1930. p. 79.

[2] Szalacsi, Alexandra: University students’ attitudes towards e-books: experiences from Hungary = Wolf-Fritz Riekert and Ingeborg Simon: „Information in e-motion”. Proceedings BOBCATSSS 2012 – 20th International Conference on Information Science. Amsterdam, 23-25 January 2012. Bock+Herchen Verlag, Bad Honnef, Germany. ISBN: 978-3-88347-287-4. Paperback. Approx. p. 388.

[3] E-könyves infotár: Az Egyesülés az e-könyvekért alapdokumentuma. 2012.07.02. http://ki.oszk.hu/ekonyvek/egyesules-az-e-konyvekert/ (Letöltés: 2014.05.20.)

[4] 2010 nyarán volt alkalmam a New York Közkönyvtárba ellátogatni, valamint tájékozódni az e-könyvek használatát illetően.

[5] Varsányi Gyula: Négy és fél millióval kevesebb magyar könyv. Kiadók – A kisebb és közepes műhelyeknek esetleg az uniós összefogás segíthet. In: Népszabadság Online, 2013.03.21. http://nol.hu/kultura/20130321-tavaly_se_vettunk_tobb_konyvet-1374637 (Letöltés: 2014.05.20.)

[6] OSZK, BME, FSZEK, INYK

[7] American Library Association weboldala: http://www.ala.org/research/plftas/2011_2012 (Letöltés: 2014.05.20.)

[8] Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelzőn. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2012. 21. évf. 10. sz. p. 14-25.

[9] Hoffman, Judy−Bertot, John Carlo−Davis, Denise M.: Libraries Connect Communities: Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012. Digital supplement of American Libraries Magazine, June 2012. http://www.ala.org/research/plftas/2011_2012/ebooksmap (Letöltés: 2014.05.20.)

[10] Library eBook Survay hosted by OverDrive and American Library Association. 2012.11.15. http://blogs.overdrive.com/files/2012/11/ALA_ODSurvey.pdf (Letöltés: 2014.05.20.); Lovett, Michael: Survey Says: Library Borrowers Also Buyers. 2012.11.15. http://overdriveblogs.com/library/2012/11/15/survey-says-library-borrowers-also-buyers/ (Letöltés: 2014.05.20.)

[11] Kerekes Pál: E-könyv helyett e-könyvtáros? Egy felmérés tanulságai. In: Könyvkonnektor, 2012. nov. 24. http://konyvkonnektor.hu/?p=2808 (Letöltés: 2014.05.20.)

[12] New Findings Reaffirm Library Borrowers Are Also Buyers. Cleveland (OH): 2012.11.15. http://www.overdrive.com/News/New-Findings-Reaffirm-Library-Borrowers-Are-Also-Buyers (Letöltés: 2014.05.20.)

[13] Sporkin, Andi: Publishing industry has strong January revenue growth: In print books and ebooks for all audiences. 2012. márc. 28. http://frontgatemedia.com/news.php?mod=template&id=953 (Letöltés: 2014.05.20.)

[14] Rainie, Lee: Tablet and E-book reader Ownership Nearly Double Over the Holiday Gift-Giving Period. 2012. 01.23. http://libraries.pewinternet.org/2012/01/23/tablet-and-e-book-reader-ownership-nearly-double-over-the-holiday-gift-giving-period/ (Letöltés: 2014.05.20.)

[15] Rainie L.−Zickuhr K.−Purcell K.−Madden, M.−Brenner, J.: Pew Internet & American Life P. The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012.04.05. http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20e-reading%204.5.12.pdf (Letöltés: 2014.05.20.); Zickuhr, K.−Rainie, L.−Purcell, K.−Madden, M.−Brenner, J.: Pew Internet & American Life P. Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012.06. 22. http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Libraries_and_Ebook_Patrons%206.22.12.pdf (Letöltés: 2014.05.20.)

[16] Rainie L.−Zickuhr K.−Purcell K.−Madden, M.−Brenner, J., i. m.

[17] Uo.

[18] Uo.

[19] Interjú Terry L. Weech-csel. (Készítette: Szalacsi Alexandra.) Pécs: 2012.11.06.

[20] Rainie L.−Zickuhr K.−Purcell K.−Madden, M.−Brenner, J., i. m.

[21] Zickuhr, K.−Rainie, L.−Purcell, K.−Madden, M.−Brenner, J., i.m.

[22] Duggan, M.−Rainie, L.: Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012.21.27. http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading%20and%20ebooks_12.27.pdf (Letöltés: 2014.05.20.); Kerekes Pál: És az e-könyvolvasó készülékeknek befellegzett? In: Könyvkonnektor, 2012.12.28. http://konyvkonnektor.hu/?p=2955 (Letöltés: 2014.05.20.)

[23] Hajnal, i.m.

[24] Interjú Hajnal Ward Judittal. (Készítette: Szalacsi Alexandra.) Pécs: 2012.11.20.

[25] Interjú Terry…, i.m.

[26] Duggan, M.−Rainie, L., i.m.

 


Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: