Forrai Mariann: Frank Webster: Az információ és az információs társadalom fogalma

Nyomtatási nézet

A szerző, tanulmánya során arra vállalkozik, hogy különféle fogalom meghatározásokkal lássa el az ,,információs társadalom” kifejezést. A szöveg olvasása közben számtalan olyan kritériummal találkozhatunk, amelyek az ,,információs társadalom” alakulását próbálják mérni. A különböző értelmezések során olyan gondolkodók nevei is szóba kerülnek, akik nem értenek egyet az adott értelmezéssel, fogalom meghatározással.

Frank Webster az ,,információs társadalom” meghatározásait ötféle definíció alapján különbözteti meg. A definíciók a következők: technológiai, gazdasági, foglalkoztatási, térszemléletű és kulturális.

A technológiai meghatározás szerint egy ,,új korszakba lépünk”. Bárki számára elérhető és megvásárolható lesz a számítógép. A távközlés és a számítástechnika konvergencializálódik. Jogosan vethetjük itt fel annak a kérdését, hogy valóban beszélhetünk-e információs társadalomról?!. Hiszen nehéz megvizsgálni azt, hogy milyen mértékben terjedt el ez új technológia.

A következő szempont (,,gazdasági meghatározások”) értelmezésekor láthatjuk, hogy nagyon nehéz megmérni az információs iparágak fejlődését. Fritz Machlup statisztikai adatok vizsgálatával kísérelte meg a mérést. Ez a módszer talán nem a leghatékonyabb, hiszen nagyon nehéz pontos és hiteles adatokat a felszínre hozni.

A következő meghatároz során a foglalkoztatásban bekövetkezett változásokra helyezik a hangsúlyt. Érdemes itt Daniel Bell nevét megemlíteni. Az elmélet szerint a munka során létrejött változások ,, a közösségi tudat gyarapodását és a nemek közötti egyenlőség megvalósulását” jelzik. Sokan nem értettek egyet Bell értelmezésével. Jogosan fordultak néhányan Bell felfogása ellen, hiszen az általa létrehozott kategóriák túlságosan ,,tágak” voltak. A kategóriák egyszerűsítése megkönnyítené a vizsgálódást a továbbiakban.

A ,,térszemléletű meghatározás” esetében a hangsúlyt az információs hálózatokra fektetik. A földrajzi hely által meghatározott határok egyre messzebre tolódnak ki. Fontos kérdés, hogy hogyan határozható meg az információ áramlásának a sebessége.

Az utolsó meghatározás (kulturális) bemutatja, hogy ma,,médiával terhelt társadalomban” élünk. Bárhol vagyunk a világban mindenhol ,, médiával átitatott” környezetben találjuk magunkat. Már nem figyelünk mindenre, csak azokra a jelekre, amik fontosak a számunkra.

Roszak szerint az információ kvantitatív mérésével együtt jár az, hogy az információ megváltoztatja a társadalmi életet. Szerinte a ,, fő eszme” nem az információn alapulnak. Nehéz megmondani, hogy mi a helyes meghatározása az információs társadalomnak. A fentiekben említett meghatározások segítenek abban, hogy az olvasó eldönthesse melyik értelmezéssel ért egyet.

A reflexió tárgya:

Webster, Frank (2007): Az információ és az információs társadalom fogalma. In: Angelusz Róbert - Tardos Róbert - Terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Gondolat, Budapest. pp. 956-986.

Vissza a tartalomjegyzékhez