Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Fevégi Emese, Jane Claes: Magyarok az amerikai gyermekkönyvpiacon

Nyomtatási nézet

Tallózás emigráns szerző-illusztrátorok díjnyertes munkáiban

Pogány, Seredy, Petersham, Gergely: négy többszörös amerikai gyermekkönyvdíjas emigráns magyar szerző-illusztrátor. Mind komoly karriert futott be az Amerikai Egyesült Államokban, könyveik a mai napig megjelennek Amerikában, Angliában, Kanadában – szülőhazájukban azonban alig, vagy egyáltalán nem ismertek. Mindez annak ellenére, hogy legtöbbször épp magyar témájú munkáik vívták ki számukra a legnagyobb elismerést egy olyan korban, amikor Amerikát a befeléfordulás, a külföldtől való elzárkózás jellemezte. Írásunkban négy olyan emigráns magyar munkásságát mutatjuk be röviden, akik nemcsak az amerikai, de a magyar gyermekirodalom történetében is jelentős szerepet töltenek, tölthetnének be. Ha nem is játszottak közvetlen szerepet a magyarországi gyermekirodalom formálásában, talán ezen magyar nyelvű ismertetés révén helyet kaphatnak jövőbeni irodalomtörténeti áttekintésekben.

Maud és Miska Petersham

(1888, Törökszentmiklós–1960, Woodstock, usa)

Petrezselyem Mihály egy gazdag ismerős példáját követve 1912-ben érkezett Amerikába. Felségével, Maud Fullerrel egy new yorki reklámügynökségnek dolgozva ismerkedett meg., A huszas évek elejétől kezdve Petershamék együtt készítettek tankönyv-, képeskönyv és egyéb illusztrációkat (Commire, 1971). A pár képeskönyveit eleinte élénk, később valamivel tompább, de egyedi színhasználat, népies motívumok, nemzetközi témák és helyszínek jellemzik. Korai illusztrációik között találjuk Elizabeth Cleveland Miller Newbery-tiszteletdíjas Pran of Albania (Albán Pran, 1930) című könyvét, amely egy a hegyekben élő albán törzs életét meséli el.

May Massee könyvkiadó jó szemének és jóindulatának köszönhetően a Petershamék folyamatosan kaptak munkát a Doubleday, majd a Viking Kiadónál is. Az amerikai gyermekkönyvkiadók közül elsőként Massee állt az emigráns szerzők mögé a Doubleday Kiadó, majd a Viking „hajóját” irányítva. Ő volt az első, aki ki merte adni a bevándorlók írta, illusztrálta, külföldön játszódó képeskönyveket és regényeket, szembeszállva az első világháborút követő korszak elzárkózó világfelfogásával. Számos, mára klasszikusnak számító mű gondozása mellett Massee-nek köszönhető, hogy Seredy, Petershamék és a D’Aulaire házaspár is sikeres pályát futhatott be (Bechtel, 1936). A Petershamék Massee biztatására írták magyar szemmel legérdekesebb könyvük, az „első nemzetközi képeskönyvet” (Bader, 1976, p. 39), melynek címszereplője saját kisfiuk. A Miki (1929) megjelenése sikere különösen nagy fegyvertény volt egy olyan korban, amikor minden más kiadó elfordult a külföldtől, különösképp az „nemzet ellenségeitől”, ahogy arról Maud és Miska a Horn Book May Massee különszámában is szót ejt (Petersham, 1936; Claes, 2007).

A Miki egy Magyarországra látogató kisfiú kalandjait meséli el, akinek látogatása révén az olvasó megismerkedhet a falusi szokásokkal, a jellegzetes öltözetekkel, ételekkel. Az amerikai utcákhoz szokott kisfiú rácsodálkozik a macskaköves utcákra, a juhászra és az itatónál ácsorgó állatokra. Az esti mese a Hadak útjáról szól, az arrajáró cigányok pedig megríkatják, majd jó kedvre derítik a csodás „Buda Pestre” induló fiút. A nagyváros felé vezető úton Miki a magyar vidék további jellegzetes alakjaival találkozik, szamárhúzta szekeret és hatalmas batyut cipelő öreg nénét is lát. Budapestre érve Miki megcsodálja a hidakat, majd megeteti a Lánchíd üres szája miatt bánatos oroszlánját. Miki a wurstliban a a körhintát is kipróbálja, majd egy ismerősnél végignézi, hogy készül a mákos rétes. Miki egész karácsonyig marad vendégségben, így az olvasó megismerkedhet a magyar ünnepi szokásokkal is. A történet a kisfiú amerikai hajóútjával zárul, a kisfiú magával viszi Matyi kutyát, Sári libát, egy hatalmas mákos rétest, egy méretes zsák paprikát is. Petershamék a könyvnek további két folytatását is megírták. Az Auntie And Celia Jane And Miki (Néni és Celia Jane és Miki, 1932) és a Miki and Mary (Miki és Mary 1934) könyvekben a kisfiú rokonaival járja be a világot.

A házaspár számos tudományos ismeretterjesztő képeskönyvet is írt gyermekek számára, de illusztráltak bibliai meséket, egy Pinocchio átdolgozást és Johanna Spyri Heidi regényének egy kiadását is. Közös munkájuk többször is érmekkel és tiszteletdíjjal jutalmazta az alsc. A The Rooster Crows: A Book of American Rhymes and Jingles (A kakas kukorékol: Amerikai versek és mondókák könyve, 1946) az év legjobb képeskönyvének járó Caldecott-fődíjat nyerte el. Az An American abc (Egy amerikai ábécé, 1942) Caldecott-tiszteletdíjat kapott abban az éveben, amikor az amerikai gyermekkönyvirodalom egyik legismertebb, és mai napig egyik legkedveltebb képeskönyve, Robert McCloskey Make Way for Ducklings (Utata a kacsáknak, 1942) nyerte el a fődíjat – mindkét könyvet May Massee adta ki.

Willy Pogány

(1882, Szeged–1955, New York, usa)

Pogány Vilmos András grafikus, szobrász, építész 1906-ban emigrált Angliába, majd 1914-ben az Egyesült Államokba. Egy ideig a Broadway-n dolgozott jelmez- és díszlettervezőként, itt fedezte fel magának a reklámszakma és Hollywood is. Dolgozott Chaplinnel és más nagyobb filmstúdióknak is, műveit amerikai és kanadai múzeumokban, itthon pedig a Nemzeti Galéria állandó gyűjteményében is megtekinthetjük (Commire, 1983). Az érdeklődők munkáit több online galériában is megtekinthetik, a művész igen különböző stílusú alkotásai között a könyvillusztrációk mellett szappanreklámokat is találni.

Gyermekkönyvillusztrátori munkái között találjuk Padriac Colum The Golden Fleece and The Heroes Who Lived Before Achilles (Az aranygyapjú és más hősök Akhilleusz előtt, 1922) című, az American Library Services for Children (alsc, Amerikai Könyvtárak Szolgáltatásai Gyermekek Számára avagy a gyermekkönyvtárosok országos szövetsége) Newbery-díjával kitüntetett munkáját. (A Newbery-díj a mai napig az amerikai gyermekkönyvkiadás legjelentősebb elismerése, a díjak történetéről és a magyarul megjelent díjnyertesekről ld. bőv. Claes és Felvégi, 2009). Pogány több száz gyermekkönyvet is illusztrált, köztük a klasszikus mondókákat tartalmazó Mother Goose kötet, és számos gyermekvers antológia. Illusztrált még Homéroszt, arab, német, norvég, török és perzsa mondákat, amerikai történeteket és az Alice Csodaországban egy kiadását.

Kate Seredy

(1896, Budapest–1975, Middletown, ny)

Seredy Katalin Budapesten nőtt fel jómódú polgári család gyermekeként, édesapja tanár volt. Gyermekkorában sokat olvasott, sokat utazott falura, munkáin érződik a korabeli polgári kultúra, a gyermekirodalmi olvasmányok (bőv. ld. Könyv és Nevelés Neveléstörténet rovatának cikkeit, 2009/4.), és a falun töltött napok hatása is. Seredy képzőművészeti tanulmányait az első világháború szakította félbe. A háború idején nővérként dolgozott, később azonban maga is kezelésre szorult, annyira megviselte a frontszolgálat 1922-ben érkezett New Yorkba, éveken át lámpaernyők és képeslapok festéséből élt, majd tankönyvillusztrációkkal kereste kenyerét (Commire, 1971).

Az éhező Seredyt a Viking legendás hírű szerkesztője May Massee karolta fel, biztatta magyar témájú könyvek írására. Seredy saját bevallása szerint sosem akart írni, de Massee egyszer azzal küldte haza, írjon gyermekkoráról (Seredy, 1952 és 1955). Az eredmény a 1936-os Newbery-jelölt The Good Master (A jó gazda, 1936) című regény volt. A jó gazda és folytatása két gyermek, a pesti „Kate” és a vidéki Jancsi kalandjait meséli el. A tűzről pattant Kate nyárra falura utazik, ahol sorra végigrosszalkodja a jellegzetes helyi ünnepeket, szokásokat. Az illusztrációk jó példái Seredy magával ragadó stílusának, a nyitó oldalak „csillagszemű”, népviseletbe öltözött gyermekportréi vonzó nyitányul szolgálnak a kor olvasói számára népszerű könyvben. A fejezetek a Petershamék Mikijéhez hasonlóan a magyar mondavilág és mindennapi falusi élet leírásának érdekes ötvözetét tartalmazzák. A lovak gondozásától kezdve a cigányzenéig, a Hadak útjától a Mikulásig sok-sok gyermekkori emléket felidéz a mesemondó, még A kis kakas meg a török császár népmese egy feldolgozását is a fejezetek között találjuk. A regény folytatása, a The Singing Tree (Az éneklő fa, 1944) is Newbery-tiszteletdíjas lett.

Seredy pályájának számunkra legmeglepőbb állomása a The White Stag (A fehér szarvas, 1938) című regénye, mely az az Newbery-fődíjas gyermekkönyve lett. Meglepő, hiszen nem gondolná a gyanútlan olvasó, hogy az amerikai gyermekkönyvkiadás legnagyobb presztizsű kitüntetését épp a magyar mondavilág legismertebb történeteit átdolgozó kötet kapná meg. A könyv a magyar mondák és tündérmesék érdekes ötvözete, ahol a pogány hitvilág és totemizmus mellett bibliai hivatkozásokkal is talkálkozunk Hunor és Magyar, a csodaszarvasmonda és Attila hun király történetét feldolgozó ifjúsági regénybe. A mű a történetvezetés nehézkessége ellenére is érdekes olvasmány, nem utolsósorban a mozgalmas, gyakran monumentális, a szecesszió formavilágát felelevenítő illusztrációknak köszönhetően (bőv. ld. Felvégi, Dér & Claes, 2010).

A The Chestry Oak (A csesztri tölgy, 1948) és Lazy Tinka (Lusta Tinka, 1962 – May Massee-nek ajánlva) szintén Magyarországon játszódik, míg a Hamupipőke és Heidi történetét ötvöző Philomena (1955) Bohémiában, a Listening (Mesehallgatás, 1936), A Tree for Peter (Péter fája, 1941), a Tenement Tree (Bérház, 1959) és a The Open Gate (A nyitott kapu, 1943) pedig amerikai városokban. Annak ellenére, hogy Seredy több száz tankönyvet és regényt illusztrált, furcsamód saját szerzésű könyvei közül csupán egyetlen maradt meg „pusztán” képeskönyvnek. Seredy szerint „Gipsy is szószátyár lett volna, de nem hagytam, hogy sokat beszéljen” (Seredy, 1955, p. 161.). E képeskönyv a Gypsy (1951) nevű macska történetét mondja el. A kölykeit szoptató anya felidézi saját gyermekkorát, az emberek között, majd a vadonban töltött napjait.

Seredy könyvei közül a Newbery-nyertes és -jelöltek a mai napig nyomtatásban vannak a Puffin Newbery Library sorozatban. Ezenkívül ma is beszerezhetőek új kiadásban a Seredy illusztrálta az amerikai gyermekirodalom egy klasszikusai, az 1936-os Newbery-nyertes Carol Ryrie Brink Caddie Woodlawn (1936) című regénye, továbbá a Newbery-tiszteletdíjas Elizabeth Janet Gray regény a Young Walter Scott (A fiatal Walter Scott, 1936) és Ruth Sawyer The Christmas Anna Angel (A karácsonyi Anna angyal, 1945) című könyve is.

Tibor Gergely

(1900, Budapest–1978, New York, ny)

Gergely Tibor pályáját színházi díszletesként kezdte, majd karikaturistaként folytatta Bécsben. Budapestre visszatérve rajzot tanított, majd 1939-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol egy ideig a New Yorker magazinnál talált állást. Kezdetben Georges Duplaix író képeskönyvein dolgozott, majd 1942-től haláláig a Simon & Schuster Little Golden Books sorozatához készített illusztrációkat. Saját elmondása szerint mindvégig olyan könyveket szeretett volna készíteni, amiket kisgyermekként ő maga is szívesen olvasott (Commire, 1989).

Gergely legismertebb munkái Amerika legnépszerűbb megfizethető, de minőségi képeskönyv-sorozatában, a Little Golden Booksban jelentek meg. Ő illusztrálta a második világháború papírínsége ellenére akkor több mint egymilliós (mára már több mint kétmilliárd) példányszámban elkelt sorozat több darabját is (Random House Children’s Books, 2002). Mai napig nyomtatásban van a Tootle the Train (Sihuhu vonat, 1945), a The Little Red Caboose (A kis piros fékezőkocsi, 1953), és a Scuffy the Tugboat (A kopott vontató, 1946) is. Egyik legmókásabb könyve a Crampton rímeiben és az ő humoros illusztrációiban gazdag Animal Gym (Állati tornaóra, 1946), melyben az állatok viccesebbnél viccesebb pózokban mutatják be a gyerekeknek a tornagyakorlatokat – ez a könyv is jelenleg nyomtatásban van a Little Golden Books sorozat indulása 65. születésnapját megünneplendő.

Gergely több Margaret Wise Brown-könyvet is illusztrált, köztük a 1955-ös Caldecott-tiszteletdíjas Wheel on the Chimney (Kerék a kéményen, 1955) című képeskönyv, melyben egy gólyacsalád vándorlását követheti nyomon az olvasó Európától Afrikáig. A maga írta és illusztrálta könyvei között találjuk a Little Golden Books sorozat The Great Big Fire Engine Book (A hatalmas nagy tűzoltókocsis könyv, 1950) című kötetét, melynek mozgalmas képsorai a tűzoltók munkáját mutatják be. E tűzoltókocsis könyvhöz hasonlóan többi saját munkája is elsősorban ismeretterjesztő képeskönyv volt.

További kutatási irányok

Komáromi Gabriella Elfelejtett irodalom című remeke jól illusztrálja, hány fejezete „kallódott is el” irodalomtörténetünknek. Reméljük, hogy a rendelkezésünkre álló amerikai könyvtári állományra támaszkodva mi is értékes, érdekes adalékokkal szolgálhatunk a huszadik század emigráns magyar szerzőinek munkásságáról. Jelenlegi kutatásunk tárgya Seredy munkáinak részletes elemzése, továbbá a század második felének és a kortárs angolszász gyermekirodalom emigráns magyar szerző-illusztrátorai munkájának, pályaképének, könyveinek magyar nyelvű ismertetése. E szerzők között a Newbery-tiszteletdíjas Aranka Siegal, a kétszeres Greenaway-díjas Victor G. Ambrus, az Angliától Ausztráliáig ismert Val Biro és az észak-amerikai kontinens ismeretterjesztő irodalmának koronázatlan királynője, Bobbie Kalman.

Bechtel, L. S. May Massee, Publisher. In: The Horn Book. 1936. 12. évf. 4. sz. p. 209-220.
Claes, J. H. May Massee: Pioneer in Children’s Publishing. Texas Woman’s University, 2007. (Ph.D disszertáció, kézirat)
Claes, J. H.-felvégi, E. A csodaszervasmondától a Shakespeare-mangáig. Az Amerikai Gyermekkönyv Szövetség gyermek- és ifjúsági irodalmi díjai. In: Új Pedagógiai Szemle. 2009. 8-9. sz. p. 195-208. [online]
Commire, A. (szerk.). Something About the Author 1. Detroit : Gale Research, MI. 1971.
Commire, A. (szerk.). Something About the Author 30. Detroit : Gale Research, MI. 1983.
Commire, A. (szerk.). Something About the Author 54. Detroit : Gale Research, MI. 1989.
Felvégi, E.-dér, Cs. I.-claes, J. Kate Seredy’s Newbery-winning Hungarian legend. (kézirat)
Petersham, M.-petersham, M. Maud & Miska Petersham. In: The Horn Book. 1936. 12. évf. 4. sz. p. 232-233.
Random House Children’s Books. The Story of the Little Golden Books. [online] [2002]
Seredy, K. A Golden Thread and One Small Seed. In. Writing Books for Boys and Girls. Golden City, NY : Doubleday. 1952.
Seredy, K. Concerning Myself. In. Newbery Medal Books 1922-1955. Boston, MA : The Horn Book, Inc. 1955.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: