Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Sólyom Réka: Napjaink neologizmusai általános és középiskolás diákok szemszögéből nézv

Nyomtatási nézet

1. Bevezetés – problémafelvetés, a végzett vizsgálatok szükségessége

A Kecskeméti Főiskola 2009 júniusában rendezett konferenciáján tartott előadásomban azoknak a kérdőíves vizsgálatoknak egyes eredményeit ismertettem, melyet napjaink magyar köznyelvének új szavaival kapcsolatban végeztem 2008 őszén és 2009 tavaszán: a neologizmusnak nevezett jelenségek e csoportjának ismertségét s a használatukhoz kapcsolódó attitűdöt vizsgáltam – többek között – általános és középiskolás diákok körében.

A neologizmus fogalmát Szathmári István a következőképpen határozza meg: „Neologizmusok azok az új szavak, kifejezések, jelentésárnyalatok, nyelvtani formák, amelyekkel a nyelv, a társadalmi viszonyok és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan, állandóan gazdagodik” (Szathmári 2004: 154).

Mint az a fenti definícióból is látható, olyan jelenségekről van szó, melyeket mindenképpen érdemes gyűjteni, vizsgálni, s a nyelvhasználók véleményét megkérdezni velük kapcsolatban. Különösen érdekesnek ígérkezett ez a fent említett – 18 év alatti – korcsoport tekintetében.

 

2. Olvasáspedagógiai megjegyzések

A két említett kérdőíves felmérésnek fontos olvasáspedagógiai tanulságai is vannak. Mindkét kérdőív első pontjában arra a kérdésre kellett válaszolniuk az adatközlőknek, hogy olvasták-e, vagy hallották-e már az internetes forrásokból – reklámokból, fórumokról, blogokból – származó mondatokban megadott új szavakat. E feladat kitöltésénél természetesen az a paradoxon is szerepet játszott, hogy az adatközlők szövegkörnyezetben megadva éppen a kitöltés időpontjában olvasták a szóban forgó szavakat, így a szövegértő olvasásnak is nagy szerepe volt a kérdőívben szereplő szavak értelmezésében. A kérdőív IV. pontjában pedig javasolhattak is szinonimákat a megadott szavak helyett.

Mint arra Bárdos Jenő rámutat, a skimming típusú olvasás során „… az egyik legfontosabb alkészség a lényeges és lényegtelen elemek szétválasztása. A folyamat eredményeképpen az olvasó azonosítani tudja egy hosszabb szövegben is a legfontosabb pontokat, a mondanivaló lényegét […]” (Bárdos 2000: 139). Ez a folyamat játszódott le akkor is, amikor az adatközlők elolvasták az I. pontban megadott példamondatokat, melyekben a kérdéses neologizmusokat dőlt betűvel és aláhúzással is kiemeltem.

3. Az adatközlők

Mindkét kérdőíves felmérésnél négy-négy korcsoport véleményét kérdeztem meg napjaink új szavaival kapcsolatban: általános és középiskolás diákokat, egyetemi hallgatókat, illetve alap-, közép- és felsőfokú végzettségű felnőtteket. Összesen 304 fő töltötte ki a kérdőívet. Az eredmények közül – mint arra már utaltam – most a 18 év alatti korosztály által adott válaszokat mutatom be.

4. A kérdőívben szereplő új szavak és a példamondatok

Mivel a két kérdőívben összesen 24 új szó szerepelt, jelen dolgozat keretei között nincs lehetőségem arra, hogy mindegyikkel kapcsolatban kapott válaszokat ismertessem, ezért kiválasztottam nyolc olyan szót, melyekhez a vizsgált korosztály igen nagy számban írt szinonimajavaslatokat; ezeknek a neologizmusoknak az ismertségét, a rájuk adott javaslatokat, valamint megítélésüket mutatom most be.

A kiválasztott nyolc neologizmus és (kikövetkeztethető) jelentésük a következő:

1) bevállal: ’vállal, elvállal, felvállal’

2) celeb: ’híresség, sztár’

3) csokoholista: ’mániákus csokoládéevő’

4) lol: ’hangosan nevetni (az angol laugh out loudly rövidítéséből)’ → ’nevetséges, vicces’

5) passzívház: ’környezetbarát, energiabarát ház, melyet passzív napenergia fűt (a német Passivhaus szó tükörfordítása)’

6) rázoomol: ’(kamerával, fényképezőgéppel vagy mobiltelefon kamerájával) ráközelít’

7) tanorexiás: ’mániákus napozó, szoláriumozó’ (az angol tan (1. ’lebarnít’, illetve 2. ’sárgásbarna’) szóból’

8) vlog: ’videoblog, videobejegyzés’

Ezek a következő mondatokban megadva szerepeltek:

1) Az első olyan fesztivál, ami ennyiféle stílust bevállal, egy szava sem lehet senkinek.

2) A celeb 62 éves kora ellenére még mindig műsort vezet, sőt, szórakozóhelyeken lép fel.

3) Fülöp csokoholista lánya, Anna vitte magával a titkot és szenvedélyét a francia udvarba, mikor frigyre lépett XIII. Lajossal.

4) A bejárható játéktér eleve kicsi, de annyira, hogy az már lol (…).

5) (…) régi álmát valósította meg, mikor a Pilisben passzív házat építtetett, és még filmet is készített róla (…).

6) Könnyedén felfedezheti a modellünk részleteit, ha rázoomol vagy megforgatja a torzót.

7) Az internet-, mobiltelefon- és csokifüggőség mellett megjelentek az úgynevezett tanorexiás nők és férfiak (…).

8) Egész éjszakát el lehet tölteni három-négyperces vlog filmezésével, vágásával.

 

5. A vizsgált nyolc neologizmus ismertsége

A bevállal szót mindkét korcsoport tagjai 100%-ban (fel)ismerték; ez nem is meglepő, figyelembe véve, hogy régebbi keletkezésű, egy ideje gyakran használt neologizmusról van szó. Egyébként a többi megkérdezett korcsoport is – a felnőttek és a felsőoktatásban tanuló hallgatók csoportja is – nagymértékben (94–100%-ban) ismerte ezt a szót.

Napjaink egyik divatos szava a celeb, mely körülbelül egy éve jelent meg a köznyelvben. 2008 őszén az általános iskolások 61, a középiskolások 89%-ának volt ismerős ez az új szó.

A csokoholista régebbi keletkezésű neologizmusaink közül való: már a 2008-as kérdőíves vizsgálatban is megkérdeztem az adatközlőket ezzel a szóval kapcsolatban. Ez a szó kifejezetten terjedőben van: míg 2008 októberében az adatközlőknek (szintén négy különböző korcsoport) mindössze 0–22%-a ismerte a szót, 2009 tavaszán már 44–71%-os volt az ismertsége! Az általános iskolás korosztály esetében 11-ről 54%-ra, a középiskolásoknál pedig 19-ről 48%-ra nőtt az ismertség a 2008 őszén, és a 2009 tavaszán felvett kérdőíves felmérések közt eltelt időben. Meg kell jegyeznünk persze azt is, hogy az alkoholista, morfinista stb. mintájára ki is következtethető e szó jelentése.

A lol mozaikszónak kimagasló volt az ismertsége az általános és a középiskolás korosztály körében. Figyelemre méltó, hogy míg a felnőtteknek csak 18%-a ismerte (fel) ezt a szót, addig az általános iskolás korosztálynak 89, a középiskolás korosztálynak pedig 97%-a ismerte a lol-t!

Új szavunk a (legtöbb forrásban hibásan külön írt) passzívház, mely a német Passivhaus-ból keletkezett tükörfordítással. Kevesen hallották vagy olvasták a válaszadók közül (11–38%). Feltűnő volt az, hogy az általános iskolások közül ennél többen (48–60%) vélték ismerősnek a szót; a IV. pontban tett javaslataikból viszont az derült ki, hogy ez a korosztály sok esetben félreértette a szó jelentését („masszív ház”). A középiskolások közül mindössze 19% találta ismerősnek a szót.

A rázoomol igét az adatközlők 68–100%-a ismeri; az általános iskolások 73, a középiskolások 100%-a állította azt, hogy ismerős számára a szó. Kimutatható, hogy egy 2006-ban felvett kérdőíves felmérésem eredményeihez képest (ld. Sólyom 2007) körvonalazódik egy másik, metaforikus jelentése is a szónak, így nemcsak a fent megadott jelentésben, hanem ’odafigyel, koncentrál’ értelemben is egyre inkább használatos ez a neologizmus a IV. pontban kapott válaszok szerint.

A tanorexiás-t az általános iskolások 23, a középiskolások 13%-a vélte ismerősnek, ám szinonimajavaslataikból kiderült, hogy sokan másképpen értelmezték ezt a szót, mint amit prototipikus jelentése jelent; sokan az anorexiás-sal keverték össze. Komoly problémát okoz ugyanis az, hogy a szóban egy angol előtag (tan, jelentése ’sárgásbarna’) és egy magyar szuffixum keveredik, mely a nyelvhasználók megértését nagyon megnehezítette, így teljesen logikus módon sokan a magyar tanul igére asszociáltak az előtagot olvasva (ld. alább).

A vlog ismertsége 6–24% közötti a négy korcsoportban. Jellemző volt az, hogy azok az adatközlők, akik ismerősnek vélték ezt a szót, szinonimajavaslatukban valóban az új szó jelentésével megegyező javaslatot (videoblog, videobejegyzés) adtak meg. Az általános iskolásoknak 23, a középiskolásoknak pedig mindössze 6%-a ismerte (fel) a szót.

 

6. Szinonimajavaslatok és értelmezési stratégiák: milyen szót, kifejezést használnának az adatközlők a megadott újdonságok helyett?

Mint már utaltam rá, a kérdőív IV. pontjában az adatközlőknek lehetőségük nyílott arra, hogy – ha van ötletük – írjanak olyan szavakat, kifejezéseket, melyekkel a megadott neologizmusokat helyettesítenék. Számos adatközlő élt ezzel a lehetőséggel, ám míg igen sok esetben valóban a mondatokban szereplő neologizmusok szinonimáit adták meg, addig sok esetben nem e jelentésnek megfelelően értelmezték a megadott szavak, kifejezések jelentését. Az adatközlők által alkalmazott értelmezési stratégiák három nagyobb csoportra oszthatók. Az alábbiakban néhány releváns példát mutatok be a javaslatként megadott szinonimákból a három altípusnak megfelelően.

 

6.1. Valóban szinonimának számító javaslatok

 

Az adatközlők sok esetben a megadott neologizmusnak a kikövetkeztethető jelentésére építve adták meg a javasolt szinonimát (valódi szinonima, pl. csokoholista ~ csokiimádó).

Példák az általános és középiskolás diákoktól kapott javaslatokból:

  • celeb: csillag, híresség, ismert ember, ismert személyiség, közszereplő, sztár

  • csokoholista: csokiaddikt, csokifaló, csokifan, csokifüggő, csokiimádó

  • lol: ASD, hahaha, ikszdé, komoly!, nagyon vicces, nevetséges, ROFL (’roll on the floor laughing’), röhejes, vicces, vicc ,vidám, XD, :D

  • passzív ház: ökoház, zöldház

  • rázoomol: kinagyít, közelít, nagyít, ráközelít, ránagyít

  • tanorexiás: szolimániás

  • vlog: videoblog, videóbejegyzés, rövid videobejegyzés

 

6.2. A kikövetkeztethető jelentéssel összefüggésbe nem hozható javaslatok

Más esetben az értelmezési stratégia eredményeként megadott javaslat jelentése nem hozható összefüggésbe a prototipikus jelentéssel (pl. tombolda ~ tombola). Ezeknek az eseteknek egy részében az adatközlők azért értették félre a neologizmus jelentését, mert annak hangalakja hasonlított egy másik szóéra (pl. passzív ház vs. masszív ház).

Példák az általános és középiskolás diákoktól kapott javaslatokból:

  • celeb: idős

  • csokoholista: alkoholista, iszákos állat (sic!)

  • lol: bolondság, butaság, hülyeség, rossz, tré

  • passzív ház: erős ház, jó felépítésű ház, omlásveszély, stabil építésű ház, szolid ház

  • rázoomol: lekicsinyít, rákeres, távolít

  • tanorexiás: anorexiás, iskolakerülő, stréber

 

6.3. Elvonatkoztatás

A harmadik nagyobb kategóriát azok a javaslatok képezik, melyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók a megadott (kikövetkeztethető) jelentéssel. Ezen a csoporton belül több megértési stratégiára is láthatunk példát. Ezek – példákkal illusztrálva – a következők:

  • idegen eredetű szóból származtatja a nem világos értelmű neologizmust a beszélő: celeb ← ünnep

  • a szót jellemző tulajdonságot más, a szóval kapcsolatba hozható szituációra, körülményre vonatkoztatja, mint amit a neologizmusban jelent (metonimikus kapcsolat):  passzív ház → nyaraló, pihenőház, víkendház; csokoholista → elhízott

  • a neologizmussal kapcsolatba hozható jellemzőre, tulajdonságra asszociál (metonimikus kapcsolat): celeb → finnyás, lusta

  • a neologizmust (metonimikusan) szűkebben értelmezi, mint amit az jelent: celeb → díva, playmate; vlog → blog, DVD

  • a neologizmust átvitt értelemben (metaforikusan) értelmezi: rázoomol → összpontosít, odafigyel, rákoncentrál; lol → elképesztő, gáz

  • rokon értelmű szóként értelmezi a megadott szó vagy kifejezés prototipikus jelentését: lol → király, zsír

 

7. Összegzés, kitekintés

A most bemutatott eredmények lehetőséget adnak arra, hogy hosszabb távon, több éven keresztül megfigyelhető legyen egy-egy új szó, új kifejezés terjedése, meggyökeresedése vagy éppen eltűnése a nyelvből. Azáltal, hogy a teszteket több korcsoport is kitölti, lehetőség nyílik arra, hogy a kapott válaszokat e szempont szerint is tanulmányozzuk. Az adatközlők által adott szinonimajavaslatok segítségével pedig megfigyelhető a neologizmusok megértésének, illetve félreértésének folyamata, mely hosszú távon befolyásolhatja az említett meggyökeresedést vagy eltűnést.

Szakirodalom

 

Bárdos Jenő 2000. Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó.

Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás – szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest : Tinta Könyvkiadó.

Sándor Klára – Langman, Juliet – Pléh Csaba 1998. Egy magyarországi „ügynökvizsgálat” tanulságai. In: Valóság 8: 29–40.

Sólyom Réka 2007. A mai magyar köznyelv szókészletének neologizmusai. In: Plugor Réka szerk. RODOSZ Konferenciakötet 2007. Kolozsvár : Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) 69–78.

Sólyom Réka 2009. Napjaink neologizmusainak mondatbeli értelmezése. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk. 2009. Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Budapest : Tinta Könyvkiadó. 257–265.

Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon: stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Budapest :Tinta Könyvkiadó.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: