Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Sebők Nikoletta: Gyermekkönyvtár a városért: keszthelyi példa

Nyomtatási nézet

Több szakmai gyakorlati kurzusomat Keszthely város gyermekkönyvtárában töltöttem. A kultúra egy „tengerszemében”, amely mint a csepp a tengert, megmutatta nekem igazi, vonzó képét. Bizonyította számomra, hogy van kiért, van miért tenni, küzdeni, s a csüggedést mindezek ellenére legyűrni.

Keszthely Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton északnyugati partján található. A tó mentén az egyetlen igazi városi és gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település, ezért méltán nevezik a Balaton fővárosának. A 750 éves múltra visszatekintő város patinás épületei évente több ezer látogatót fogadnak.

Keszthely történelme szinte elválaszthatatlan a Festetics névtől. A Festetics család meghatározó volt a város életében a 18-19. században, gazdaságilag és kulturális téren egyaránt. Nevükhöz kapcsolódik a város intézményhálózatának bővülése is; kórház- és gimnáziumalapítás, kastélyépítés.

Szakdolgozatomban azt kívántam megvizsgálni, hogy egy valósan működő könyvtár a szakma kívánalmainak milyen mértékben felel meg, illetve az elmélet és a gyakorlat hogyan fonódik egységgé.

Kíváncsi voltam arra, hogy egy közel 22000 lakosú kisváros hogyan tudja ellátni gyermekkönyvtári tevékenységeit. A témát azonban felszínesen nem lehet egyszerűen körüljárni. Alaposan tanulmányozni kell ebben a gyorsan fejlődő – most már – Internet uralta világban, melyek azok a szolgáltatások és tevékenységi körök, amelyeken változtatni kellett a gyermekkönyvtárnak ahhoz, hogy olvasóik érdeklődése az olvasás és könyvtár iránt továbbra is fennmaradjon. Úgy gondolom, a mai világban nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek nevelésére. Ebben nagy szerepet játszik az olvasás és annak megszerettetése is.

A könyvtár az egyetlen hely, ahol a foglalkozásokkal és a képzett könyvtárosokkal a nevelés hatékony lehet.

Tanulmányaim elméleti dimenziói alapján az alábbi hipotéziseket állítottam fel:

 

1.

 

A mai túlmaterializált (túlelektronizált) világunkban van létjogosultsága, effektivitása a klasszikus könyvtári, ezen belül a gyermekkönyvtári munkának.

2.

 

A Fejér György Városi Gyermekkönyvtár működése a keszthelyi gyermek populációra pozitív nevelő hatást gyakorol.

3.

 

Átvehető, megtanulható, alkalmazható munkamódszereket lehet azonosítani a gyermekkönyvtári tevékenység tanulmányozása, feldolgozása során.

4.

 

A jövőre vonatkozóan van tér, lehetőség a fejlődésre.

 

A fent említett hipotézisek megfogalmazásakor arra is törekedtem, hogy ne csak egy adott könyvtárra jellemző kérdésékre keressem a választ, hanem más könyvtárakra is „ráhúzható” mintát alkalmazzak.

A Fejér György Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára 1974-ben kezdte működését. A könyvtár névadója keszthelyi születésű, rendkívül sokoldalú, és sok műfajú gazdag munkássága azt bizonyítja, hogy korának és a tudománytörténetnek jelentős alakja volt: teológus, filozófus, esztéta, történetíró, majd 1843 a pesti Egyetem Könyvtár igazgatója.

A gyermekkönyvtár megalakulása utáni első évtizedben nehéz körülmények között működött. Kezdetben egy lakótömb alagsorában, rosszul megvilágított helyiségben, alig 49 m2 –en helyezkedett el. 20 évvel később viszont már a város központjában, jól megközelíthető helyen foglalhatta el új helyét. A 200m2 alapterületen a könyvtárállomány elhelyezésén kívül jutott hely egy ideális olvasóterem, valamint kölcsönzői rész kialakításához is. Az épület nem új, ami látszik is rajta. A belső tereken nagyon sok átalakításra, felújításra lenne még szükség. A bútorokat korszerűsíteni, a nyílászárókat pedig teljes egészében le kellene cserélni. Szűkös anyagi helyzete miatt a könyvtár azonban nem engedheti meg magának az újításokat. Pályázatok útján, valamint az önkormányzat támogatása révén tudnak mindig egy kis plusz bevételi forráshoz jutni. A kis keretből okosan gazdálkodva mégis igényes és barátságos környezetet tudtak kialakítani, ahol a fiatalok szívesen töltik szabadidejüket.

 

Az alábbi táblázatok adatai átfogó képet mutatnak az intézmény elmúlt tíz évéről.

 

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

Beiratkozott olvasók száma

1.500

1.681

1.475

1.525

1.539

Látogatók száma

12.184

14.436

13.343

16.880

19.133

Kölcsönzők száma

6.337

7.908

6.672

8.790

9.428

Kölcsönzött kötetek száma

16.797

21.576

21.794

24.910

26.252

Helyben használt dokumentumok

6.656

8.661

7.864

9.410

6.733

Távhasználat

594

Referensz kérdések száma

2.890

CD-ROM használat (fő)

1.094

1.175

2.187

1.361

 

 

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Beiratkozott olvasók száma

1.591

1.630

1.568

1.700

1.638

Látogatók száma

18.197

19.988

18.712

17.845

19.133

Kölcsönzők száma

9.704

10.397

9.771

8.253

8.385

Kölcsönzött kötetek száma

27.403

30.154

29.726

32.618

29.051

Helyben használt dokumentumok

6.117

7.103

10.737

17.315

17.662

Távhasználat

581

546

490

(tel.+OPAC) 618+521

2.418

Referensz kérdések

3.234

3.234

2.708

2.444

3.015

CD-ROM használat (fő)

1.965

1.746

1.088

557

599

 

Mintegy 26 ezer kötetes állományával, 186 db CD-ROM-mal, kb. 100 db videokazettával, 32 fajta folyóirattal várja a kikapcsolódni és tanulni vágyó fiatalokat. Állományukban mesekönyvek, regények, elbeszélések, kötelező olvasmányok éppúgy megtalálhatók, mint a verseskötetek vagy az ismeretterjesztő irodalom gyermekkorúaknak írott példányai. A folyóirat-olvasó sarokban napilap, ifjúsági lap, gyermekmagazin, ismeretterjesztő, történelmi és szórakoztató böngésznivaló egyaránt megtalálható.

A szabadpolcos könyvtár nyitott rendszere lehetővé teszi, hogy minden olvasó önállóan is eljusson a számára szükséges művekhez.

Könyvtárgépesítés, könyvtár az interneten

Lehangoló tapasztalat, hogy a gyermekkönyvtárnak nincs saját weboldala. A felnőtt könyvtár honlapján kapott némi helyet a bemutatkozásra, valamint a közérdekű információk felsorolására. Ebből adódóan a gyermekek csak a könyvtárban, vagy a nyomtatott sajtóból értesülhetnek az aktuális rendezvényekről, programokról. Ennek hátránya lehet az, hogy aki esetleg nem látogat el a könyvtárba, lemaradhat egy számára kedves eseményről.

Más könyvtár honlapjával összehasonlítva bizony a keszthelyié sok mindenben hiányt szenved. Manapság a gyerekek idejük egy részét számítógép előtt töltik. A weboldallal azonban a könyvtár egy népszerűsítő feladatot is elláthatna. Hétköznap esténként vagy hétvégén biztos szívesen játszanának a gyermekek Interneten, mikor már a könyvtár nincs nyitva. Otthonról mégis virtuálisan elérhetővé válna számukra az az intézmény, ahol szívesen töltik szabadidejüket.

Nemcsak a távhasználat során akadnak sajnos gondok. A gyermekkönyvtárban ugyanis számítógépes keresésre sincs jelenleg lehetőség. Egy működő gép található a könyvtárban, mely csupán CD-ROM használatra nyújt lehetőséget. A gépesítést 2009. január 1-jén kezdték el, befejezését 2009 nyarának végére tervezik. A gépesítés befejeztével a Textlib integrált könyvtári rendszert fogják alkalmazni, mivel a felnőtt könyvtári részlegen is azt használják.

Az internet és számítógépek hiánya ellenére a könyvtár mégis hasznos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be Keszthely város kulturális életében.

Példaértékű oktató munka és könyvtári tevékenység

A gyermekkönyvtár hagyományos könyvtári működésén túl nagyon értékes és példaértékű tevékenységet fejt ki, amely messze túlmutat alaprendeltetésén. Bár a közművelődésről szóló törvény indoklásában az szerepel, hogy „a helyi társadalomban a közösségi művelődés legfontosabb színtere a közművelődési intézmény. Ehhez az intézményi körhöz kötődnek elsősorban a helyi civil szervezetek, ezek az intézmények szolgáltatják a legtöbb esetben a helyi társadalom közéleti hátterét is.”

Ennek az állításnak nem mond ellent, hanem mint kivétel a szabályt erősíti a keszthelyi Gyermekkönyvtár sok-sok rendezvényén keresztül megvalósuló hatékony nevelési, közművelődési tevékenység.

A könyvtár az olvasás iránti igény felkeltése és a könyvtár használatának elősegítése, valamint a szolgáltatások sokszínűségének bemutatása céljából többféle rendezvénynek is helyet ad.

 

2007.

2008.

Rendezvények száma

43

45

Előadás meghívott előadókkal

3

6

Író-olvasó találkozó

4

3

Játékos foglalkozás

4

4

József Attila versmondó verseny

1

1

Kiállítás

3

3

„Nekünk bejössz” kívánságláda

1

Nálunk járt a Mikulás

1

1

Népmese napja, mesedélután

1

1

Óvódások versmondó verseny

1

1

Párkányi József területi könyvtárhasználati verseny

1

1

Rejtvényjáték

1

2

Könyvajánló foglalkozások

1

2

Történelmi verseny /1848. évfordulóján/

1

Varázslatos karosszék

18

13

Versmondó verseny /Rákóczi/

1

1

Zenés irodalmi műsor

1

1

 

A fenti táblázat is jól mutatja, hogy a könyvtár a 2007-es évhez képest sikerrel bővítette rendezvényeinek számát, megtartva addigi foglalkozásait is. Az érdeklődők aránya szintén emelkedett. A puszta számok mögött értékes, a gyermekek számára tudást, nevelő hatást közvetítő rendezvények sora rejlik.

Különböző eszközökkel, rendezvényekkel igyekeznek vonzóvá tenni a könyvtárba járást:

 

 

hétköznap társasjátékok várják azokat, akik a könyvtárban töltik a szabad idejüket,

 

előre meghatározott napokon megengedett a CD-ROM-ok használata,

 

a kicsiknek lehetőségük van videofilmnézésre a szerdai és pénteki napokon,

 

játszóházakat szerveznek,

 

csoportos foglalkozásokat, könyvajánlókat és hagyományos barkácsolós délutánokat tartanak,

 

szavalóversenyeket, író-olvasótalálkozókat bonyolítanak le, melyeken a környékbeli iskolások szívesen vesznek részt.

 

Külön kiemelendő a fogyatékkal élő gyermekek könyvtári integrációját elősegítő foglalkozások.

 

Könyvtári kérdőíves felmérés a gyermekek körében

Követendő gyakorlatot tapasztaltam a szakmai tevékenység minden területén: sem a gyermekkönyvtár mérete, sem esetleges hiányosságok nem akadályozták a könyvtári szakmai tevékenységet.

Fontosnak tartottam azonban egy könyvtári hatékonysági felmérést elvégezni, abból a célból, hogy a felállított hipotéziseimet segítse alátámasztani. A könyvtár gyermek közönségét célzott személyes kérdőíves felméréssel vizsgáltam, amely tapasztalatait az alábbiakban lehet összegezni.

A kérdőívet személyes interjú keretében 44 különböző korú gyermekkel készítettem el.

Annak ellenére, hogy az összkönyvtári létszámhoz képest nem tekinthető reprezentatívnak a megkérdezettek száma, a szakdolgozatom elkészítése során megfogalmazott tapasztalataimat mégis messzemenően alátámasztja.

A megkérdezettek meghatározó hányada felső tagozatos volt, tehát a vélemények az 5-8. osztályos gyermekek szemléletét tükrözik alapvetően.

A diákok jelentős része az iskola és a könyvtár közötti együttműködés során kapta a kezdő impulzust. Nagyságrendben majdnem ugyanennyit tesz ki azoknak a gyermekeknek a száma, akik szülői indíttatásra kapcsolódtak be a könyvtár életébe.

Tapasztalatom szerint – és ez a könyvtár gyakorlati életében is így valósul meg – az iskolákkal való együttműködés, valamint a szülők megszólítása az a munkamódszer, amely a legalkalmasabb arra, hogy a könyvtár létszáma folyamatosan fejlődjön.

A könyvtárlátogatás legszembetűnőbben heti rendszerességgel történik, ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a kialakított rendezvénynaptár alapján tartott kulturális rendezvények és csoportfoglalkozások nagyban hozzájárulhatnak a hatékony szakmai nevelő munkához.

A gyermekek a részükre szervezett programokról megfelelő tájékoztatással rendelkeznek, életkori szóródásuknak megfelelően majdnem minden esemény kapott szavazatot a tekintetben, hogy érdekli őket és szívesen látogatják.

Hasonló a helyzet az általuk kikölcsönzött dokumentumok tekintetében is. Nemük, tanulmányaik és természetesen életkori sajátosságaik szinte teljes mértékben meghatározzák azok tárgyát, témáját.

Összességében azt állapítottam meg a kérdőíves felmérésem során, hogy a gyermekek mindegyike elégedett a könyvtár tevékenységével. Véleményt nyilvánítottak arról, hogy hosszútávon rendszeres látogatói maradnak a könyvtárnak, illetve a különböző rendezvényeknek. A könyvtár esetenként családjuk után iskolájukat is megelőző közösségi térré képes válni, amely lehetővé teszi, hogy több iskolából odalátogató gyermek a könyvtár által kialakított sajátos csoportba integrálódjék, fejlesztve a szocializációs tapasztalataikat.

Összegzés

Vizsgálódásaim alapján az elsőként megfogalmazott hipotézisre egyértelmű IGEN-nel tudok válaszolni. Mindennapjaink torzulásai, a társadalmi problémák fájó kihívásai, a családok jövőképének összeomlása ellenére kijelenthető, hogy a közeli és a távoli jövő kulturális rendszerei nem képzelhetők el könyvtárak, gyermekkönyvtárak nélkül.

Az általam végrehajtott szakmai gyakorlatok, az elmélet gyakorlathoz kapcsolódó tanulmányozása, a könyvtár munkatársaival folytatott szakmai megbeszélések és nem utolsó sorban a gyermekekkel készített interjúk, megbeszélések egyértelműen azt a tapasztalatomat erősítették meg, illetve domborították ki, hogy az általam szemrevételezett gyermekkönyvtárnak kedvező, a könyvtári szolgáltatáson messze túlmutató hatása van a keszthelyi gyermekekre. A könyvtár alkalmas arra, hogy a jövőben is fenntartsa, folytassa az aktív - interaktív rendezvénystruktúrával fenntartott nevelési rendszerét.

Munkám mérete, szűkebb lehetőségei ellenére kutatási céljaimnak megfelelően megismertem, megtanultam, azonosítani tudtam azokat a gyakorlati, módszertani fogásokat, amelyek a keszthelyi gyermekkönyvtár tevékenységének gerincét, arculatát képezik. Megítélésem szerint a nyitottság mellett az aktív, a gyermekeket mozgató, szerepeltető, partnerként kezelő munkastílus az, amely eredményes, a gyermekekből kreatív személyiséget képes nevelni, s ez a kreativitás kell, hogy áthagyományozódjon nemzedékről nemzedékre.

Ha valamikor szükség volt arra, hogy a felnövő nemzedékek kezét az idősek megfogják, erkölcseiket megerősítsék, jövőjüket megmutassák, akkor ez most napjainkban is feladatunk kell, hogy legyen.

Gyermeknek lenni jó dolog. Nagyon jó. És nem lehetséges felnőttek nélkül. Rajtunk múlik, hogy milyen világot tárunk ki előttük. Gyermekeinknek, a mi gyermekeinknek nyissunk szép és tartalmas világot.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: