Mintaprogram a kritikai gondolkodás fejlesztésére - kipróbálás (Béres Judit)

2011-ben az OPKM OFI Nevelési Tudásdepó című projektje keretében készült egy pedagógiai mintaprogram, amely a középiskolák 11-12. évfolyama számára kínált a kritikai gondolkodást és az információs műveltséget fejlesztő feladatsorokat. A program úgy készült, hogy a megcélozni kívánt korosztály szellemi érettségének megfelelő tematikus és módszertani változtatással az alapelvei jól hasznosíthatóak legyenek a fiatalabb középiskolások, valamint általános iskolások körében is, de ugyanígy átalakítható legyen akár egyetemi hallgatók kritikai gondolkodásának trenírozására is. Jelen írásban ez utóbbi terepen, felsőoktatási keretek között, a PTE FEEK informatikus könyvtáros szakos hallgatóinak körében való kipróbálásról számolok be. A mintaprogram fő célkitűzése a kritikai gondolkodás tanítása, fejlesztése, valamint azzal szoros összefüggésben az információs műveltség tágítása, és az interaktív és reflektív tanulás mozgósítása, hasznosítása volt. A kritikai gondolkodás a sikeres tanuláshoz és az információs társadalomban való érvényesüléshez szükséges komplex alapkészségek egyike. Kulcsszerepe van benne a gondolkodási készségek fejlesztésének, vagyis a Bloom-taxonómia szerinti gondolkodási alapműveletek (tényekre, fogalmakra, szabályokra vonatkozó új ismeretek szerzése, megértése, alkalmazása), valamint a magasabb rendű gondolkodási műveletek (információk analízise, értékelése, szintézise) elsajátításának. Nélkülözhetetlen hozzá az információs műveltség is, amely lehetővé teszi, hogy a különféle feladat- és problémamegoldási célokkal begyűjtött, gyakran szűretlen információforrásokból származó rengeteg információt relevanciájuk szerint értékelni, szelektálni és az adott probléma megoldása érdekében alkalmazni tudjuk. Az ehhez szükséges sokrétű forrásismereten és az információkezelés technikáján túl a kritikai gondolkodásban kulcsszerepe van az anyanyelvi és egyéb készségeknek is (pl. értő olvasás, kreatív írás, beszédkultúra, vitakészség, érvelési és döntéshozatali technika, logika, társas készségek). Az RJR-modellre épülő, ugyanakkor adaptálható modulrendszerű mintaprogram alapötletét az amerikai gyakorlat adta számomra, ahol sok évtizedes hagyománya van a kritikai gondolkodás tanításának, s az ilyen témájú kurzusok széles választéka áll rendelkezésre a legkülönbözőbb korosztályok számára, az általános iskolásoknak szólóktól a középiskolásoknak készítetteken át az egyetemistáknak kidolgozottakig, nem egyszer e-learninges tananyag formájában. Ezek az integratív szemléletű programok a különféle oktatási szinteken tanulók tantárgyaktól független és tantárgyakhoz kötődő gondolkodási készségeinek fejlesztését egyaránt támogatják. Ez lenne tehát a jövő kihívása Magyarországon is: több korosztályra koncentrálva ki kellene dolgozni olyan átfogó programokat, amelyek célzottan, valamint komplex készségként közelítik meg és fejlesztik az információs műveltséget és a kritikai gondolkodást. Számomra bebizonyosodott, hogy a mintaprogramnak egy nagyobb volumenű egyetemi kurzusba való integrálása szerencsés választás volt, és hogy bizony nagy szükség van a módszertani alapozó félévre, a friss, modern szemléletű módszertan megismerésére (ami tapasztalatom szerint gyakran hiányzik a pedagógusképzésből is). Főként akkor kaptam megerősítést a kurzus struktúráját illetően, amikor láttam, hogy a szintén a PTE FEEK-re járó könyvtár-pedagógia tanár MA-sok nagy hányada egy hasonló témájú, de csak nyolc órás, tömbösített levelező kurzus után, sokéves gyakorlati iskolai könyvtárosi és/vagy pedagógusi munkatapasztalattal a háta mögött sem volt képes meghaladni a hagyományos szemléletű tanórák és módszertanok kereteit saját foglalkozásterveiben.