Az emlékkiállítás képei - Politikai pályája

Az OFI-OPKM Könyvtári Osztálya által  - Benedek Elek születésének 150. évfordulójára készített kamarakiállítás képei

• a kiállítás bevezetője
• a politikus
• a gyermekolvasókért
• élete
• budapesti évek
• vissza a szülőföldre
• pedagógiai kultúra fejlesztéséért (1 - 2, 3 - 4)
• tankönyvei (1 - 2)
• válogatás gyermek- és ifjúsági munkásságából illetve felnőtteknek szóló szépirodalmi műveiből (1 - 2 - 3)

Politikai pályafutása - képviselői munkássága

1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Egy újságíró sokat tehet ugyan a tollával, de talán még többet tehetne országgyűlési képviselőként, Benedek Elek honatya szeretne lenni.

Életrajzi művében írja:

„… nekem most csak egy gondolatom: honatya akarok lenni, Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni, csak egyszer ott legyek, ott! Nincs más programom.”

Magyar országgyűlési almanach 1887-1892

1867-es kiegyezés a Deák párt győzelmét jelentette, vele szemben ellenzékként a Tisza Kálmán állt, aki hamarosan egybe olvasztotta a két pártot és az így alakult Szabadelvű Párt már nagy többséggel rendelkezett, Tisza Kálmán pedig tejhatalommal.

Programjukat így fejezte ki:
„Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország.
Megszüntessék ennek folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium, s létesíttessék a magyar hadsereg, létesíttessék a pénz és kereskedelmi ügyeink függetlensége, és hazánk törvényes függetlenségének diplomácia elismerése.”

A Szabadelvű Párt egyre népszerűbb, de az agrárérdekek támogatása helyett a magyarországi nagytőke érdekeit helyezi előtérbe.

Ezzel szemben a Mérsékelt Ellenzék vezetője Apponyi Albert látszólag az agrár érdekeket védi és a magyar kultúráért kíván harcba szállni. Megnyerő modorával , műveltségével és kesztyűs politikájával egy kis időre elnyeri az akkor még ifjú Benedek Elek bizalmát.

Kortesek közbenjárására azonban Benedek Elek hamarosan a Szabadelvű Párt mellett jelölteti mégis magát, de kiköti hogy csak is saját erkölcsi érzéseinek megfelelően fog szavazni. Ebben az időben a mandátumokat erőszakkal vették meg, csak Benedek Elek hitte azt, hogy könyvének a Székely Tündérország osztogatásával mégis megnyerheti a választókat. Kortesek azonban lebeszélik erről is és arra biztatják, hogy etesse-itassa inkább a népet. Benedek Elek egyre jobban csalódik és egyre többet gondol régi szülőföldjére, csendes kis falvakra amelyeknek templomában prédikált vagy felolvasott, az ifjú képviselőt furdalja a lelkiismeret és fojtogatja a felháborodás.

Mégis még mindig marad és úgy dönt elmondja végre szűzbeszédét, egyszerű, szemléletes, olykor ironikus hangnemben. Eleinte sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium, a baróti gazdasági iskola, a székelyudvarhelyi reáliskola ügyéről szól, később rátér a közoktatás költségvetésére is. Gyermek és ifjúság irodalom állami támogatását célozza meg. A gondolat azonban senkit nem érdekel. Amikor a véderőtörvény napirendre kerül és elfogadják annak 25. szakaszát, amely a magyar nyelvet háttérbe szorítja és az oktatást germanizálás irányába mozdítja el, az író végleg szembe fordul pártjával.

Újra Apponyi oldalán a népművelés és kivándorlás ellen indul harcba, lelkiismeretét azonban mindig a néphez mérte és nem az urak politikai konstellációjához. A párt végül megbukik és Benedek Elek képviselői pályafutása véget ér.

Harcos publicista volt,igazságkereső, mindig a gyöngébb oldalára állna, ha a róka a nyulat üldözi, akkor a nyúléra, de ha az a káposztát akarja megenni, akkor a káposztáéra.

Mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. A gyermekirodalom művelése számára misszió volt, Ő volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is. 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült.

A világról alkotott értékrendje, gondolatvilága az 1894-ben megjelent Testamentum és hat levél című irodalmi végrendeletében olvasható.

"A szilárd erkölcsi elvekre épült műben a szeretet, a család, a becsület, a tisztességes munka, a tanulás és a hazafiasság értékeire hívja fel gyermekei figyelmét. Benedek Elek öröksége olyan intelmeket foglal magában, mint: "...ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát! Ma a világpolgáriasság a divat, de te ne hódolj e divatnak..." vagy "...Állj a védtelenek, a gyengék közé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus". A közel százezres példányszámú kötet számos kiadást ért meg és több nyelvre is lefordították."

(részlet B. E. ükunokájának, Bardócz Orsolyának honlapjáról)

Következő fejezet:
Képviselői beszéde a magyar gyermekkönyvkiadásért

Vissza a tartalomjegyzékhez