Szolnoky Jenő – Maróthy Mária: Ketten biológiai tankönyvekről

Nyomtatási nézet

Úgy gondolom, hogy egy biológia tankönyvnek, az alábbiaknak kell megfelelni:

1. A NAT, mint kerettanterv általános és a szaktárgyra vonatkozó irányelveinek.

KULCSKOMPETENCIÁK

A helyes, tiszta, szép magyar nyelv használata

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA

A tankönyv és a munkafüzet ismeretanyaga, feladatai, adjon magyarázatot az emberben és a természetben lezajló folyamatokra, kölcsönhatásokra. Tegye lehetővé alapvető tudományos fogalmak és módszerek megismerését, a társadalomra gyakorolt hatásuk bemutatását.

MŰVELTSÉGI TERÜLET: EMBER A TERMÉSZETBEN

Kiemelt feladatok:

2. Fontos, hogy a szerző ne kövessen el szakmai hibákat és az életkornak megfelelő szinten tudjon bonyolult ismereteket és folyamatokat közvetíteni. Ez a legnehezebb feladat!

Csak kiemelt szakmai tudású, sokoldalúan művelt, módszertanilag felkészült szakemberek képesek erre!

Fontos, hogy a tankönyv ismeretanyagában:

3. Nem mellékes az sem, hogy a tankönyv esztétikailag is figyelemfelkeltő legyen, szívesen vegye kezébe a tanuló.

A fenti szempontok figyelembe vételével mondok rövid véleményt az alábbi tankönyvekről és munkafüzetekről.

Asztalos Gyuláné – dr. Franyó István: Távoli tájak élővilága és az élőlények rendszere. Biológia 7. évf. /Nemzeti Tankönyvkiadó/

Ez a tankönyv kiemelkedő színvonalon felel meg a fenti követelményeknek.

Külső, formai tulajdonságai: a jól tagolt szöveganyag, a látványos és jellemző képanyag az első pillanatban megragadja a tanuló figyelmét. A Földi élővilág övezettsége c. téma során folyamatos koncentrációt teremt a földrajzban tanultakkal: az éghajlati tényezők jellemzőiből vezeti le az ott élő növényeket és állatokat. Az élőlényeket – az egyedüli helyes logikai rend szerint – táplálkozási láncokba rendezve, kontinensenként elkülönítve elemzi. Minden anyag végén kérdések és feladatok segítik a tanulókat a gyakorlásban, rögzítésben. A képek, grafikonok, ábrák aláírásai, az apró betűs részek kiegészítő ismereteket tartalmaznak az érdeklődő tanulók számára. Kissé talán túlméretezett az ismeretanyag, de úgy gondolom, a tanár szelektálhat a típusállatok közül.

Az élőlények rendszere című témakör is olyan színvonalas, mint az előző: a szakmai igényesség, módszertani elvek betartása, pontos evolúciós menet, az életmód – környezet kapcsolata gondosan kimunkált. Gondolkodtató kérdések, feladatok sora önálló munkára készteti a tanulókat.

Ugyanezek jellemzőek a munkafüzet feladataira: megfigyelés, megnevezés, leírás, elemzés, összehasonlítás, térképek, grafikonok elemzése ellenőrző feladatokra is alkalmasak.

A szerzőpáros 8. évfolyamos tankönyve: Az ember teste és egészsége

Látványos képanyagával, táblázataival, ábráival, érdeklődést felkeltő „életképeivel” rendkívül vonzó. A szakmai anyag elsajátítása komoly próbatétel a tanulók számára, de a pontos, világos megfogalmazás sokat segít. Kiemelt figyelmet fordít az egészség megőrzésére, a betegségmegelőzés módjaira, az egészséges életmód fontosságára. Nagyon jó az „Egészség – betegség” fejezet. Néhány pontatlanság, mint az agykéreg idegsejtjeinek a száma, vagy a Mf. 30. o. 79. feladat diagramjainak adatai nincsenek, illetve nem egyeznek a tankönyvben lévőkkel, könnyen javíthatók.

Kropog Erzsébet – Mándics Dezső – Dr. Molnár Katalin: Biológia 7.

/Műszaki Könyvkiadó/

Mándics Dezső – Dr. Molnár Katalin: Biológia tankönyv 8. évfolyam számára

/Műszaki Könyvkiadó/

Csak dicsérni tudom a szerzőket: mindkét tankönyv szakmailag pontos, gondos, egyenletes színvonalú. A fogalomalkotás folyamata, a definíciók tartalmi jegyei pontosak. Grafikonjai, ábraanyaga sok új információval egészíti ki a szöveges részeket. A „Jó, ha tudod”, „ Érdekességek” szakaszok lehetőséget adnak az osztály összetételétől függő differenciált oktatásra. Módszertanilag fontosnak tartom, hogy a tankönyv kiemeli – az előzőleg gondosan kialakított – új fogalmakat. A rövid összefoglalások, kérdések – feladatok, a munkafüzet feladatai is a bevésést, rögzítést, gondolkodást, problémamegoldó gondolkodást segítik.

Jellegzetes /nekem tetszik!/ a tankönyvek kissé „hűvös”, racionális nyelvezete, amely mentes értelmetlen csacsogásoktól és szóvirágoktól.

Hasonlóan érdekes, kezdetben szokatlan, később megnyugtatóan ható a tankönyvek vajszín és mohazöld színösszeállítása és a képanyag pasztellszínei.

A 7. osztályos tankönyvben kellő súllyal szerepel a környezet és a természetvédelem, és a helyes attitűdökre nevelés fontossága.

8. osztályos tankönyvben fontos szerepet kap a betegségek megelőzése, az egészséges életmódra nevelés fontossága.

A szokásos probléma itt is jelentkezik: a 73. oldalon „Az agyalapi mirigynek még két fontos hormonja van”– helyett „Az agyalapi mirigy még két fontos hormont tárol”– kellene.

Ha rajtam múlna, én csak Franyó István és Mándics – Molnár szerzők tankönyveit engedném be az általános iskolákba.

Tompáné Balogh Mária: Biológia 7. Tájak és életközösségek

/Pauz – Westermann Könyvkiadó Kft./

Átlapozva a tankönyvet látványos, nagyszerű fotókat, ábrákat láthatunk, amelyek az élőlények jellemző tulajdonságait, életmódját mutatják be, bőséges információval látja el a tanulókat. Elolvasva azonban számtalan tévedést, pontatlanságot fedezhetünk fel. Látszik, hogy nem a szerző szakmai tudásával van a baj – figyelmetlenség, kapkodás eredménye, amelyek a lektorok és bírálók figyelmét is elkerülték. Módszertanilag elfogadhatatlan, hogy egy fogalmat, jelenséget különbözőképpen nevez meg a szerző. Néhányat nem szó szerint idézve: a cápák petékkel szaporodnak, de egyes fajok ikrákat raknak le /Borzalmas!/. A ráják petékkel, de a heringek ikrákkal szaporodnak. A puhatestűeknek egyszer zsigerzacskójuk van, máshol meg zsigertájékuk. /Micsoda különbség!/ A növényevő csigák reszelőnyelvén apró fogak, a ragadozók nyelvén nagyobb fogak vannak. Ezek a pontatlanságok téves képzeteket alakíthatnak ki a tanulókban. A plankton fogalmának kialakítása és elemzése terén is teljes a zűrzavar. Egyik helyen a Nap eltérő hosszúságú fénysugarairól beszél, máshol már – helyesen – eltérő hullámhosszúságú fénysugarakat említ.

A szárazföldi biomokat jól jellemzi. Az egyes tanórák anyaga előtt rövid összefoglaló, bemutató szakaszok értékes ismereteket tartalmaz. A környezet és a természetvédelem, a környezeti nevelés nem elég hangsúlyos.

Újabban egyre nagyobb gond az angol nyelvű szakirodalom kifejezéseinek pontatlan, magyartalan fordítása. Ennek tudható be a már szinte mosolygásra késztető fogalmazása a szerzőnek: a hiúz nagy testű kismacska /!/. A small cat kifejezést magyarban nem mondhatjuk kismacskának. Ezt a kifejezés minden macskaféle fiatal egyedeire használjuk : kisoroszlán, kistigris, kisgepárd, kishiúz, stb. A sokkal árnyaltabb, gazdagabb magyar nyelv szerint a kistestű macska a helyes elnevezés.

Az élőlények rendszerezését ilyen formában, négy óra alatt elintézni nincs sok értelme – nyilván nem nyílik lehetőség evolúciós szemlélet kialakítására.

A munkafüzet feladatai rendkívül változatosak, az ismeretszerzés minden szintjét mozgósítják. Készségeket, képességeket fejlesztenek. Az összefoglalás logikai vázlatai hasznosak. Sokkal vastagabb a tankönyvnél, töredékét lehet csak használni a tanórákon.

Szombatiné Kovács Margit: Az ember szervezete és egészsége. Biológia tankönyv 14 éves tanulók részére

Ez a tankönyv jól szemlélteti azt a tényt, hogy milyen nehéz bonyolult folyamatokat szakmailag pontosan, de a lényeget tartalmazva az adott korosztály számára érthetővé, befogadhatóvá tenni. /Csak a 2007-ben kiadott tankönyvről mondok véleményt./

A tankönyv pongyolán leegyszerűsített, pontatlan, félreérthető és szakmai hibák sorozatát tartalmazó ismeretanyagot tartalmaz. Egy óra anyagát, ha akarom, 10 perc alatt elvégzem, vagy érhetővé téve a tankönyv mondatait órákon át is magyarázhatom. Néhány példa a hibákból – amelyek, mint már mondtam – főleg figyelmetlenségből adódnak. A gyomor a középbél része – a környéki idegrendszer része a vegetatív idegrendszer – a tiroxin hatással van a mészanyagcserére – az agyalapi mirigy termel simaizom-összehúzó és érszűkítő hatású hormont is. /Itt meg kell szólalnom: a vasopressint lehet szószerinti fordításban vérnyomásemelő, ez alapján érszűkítő hatásúnak nevezni, de ennek semmi köze a funkciójához. Erre az antidiuretikus szakmai elnevezést használjuk, vizelet mennyisége ellen ható hormon, vagyis a vízvisszaszívást serkenti/. Az adrenalin és az inzulin működését az idegrendszer hangolja össze – /ezért mondja a gyerek a gimnáziumban, hogy az adrenalin szimpatikus, az inzulin paraszimpatikus hatást fejt ki!/ – a bronzkór esetén a cukoranyagcsere is súlyos károsodást szenved – a szemlencse fénytörő képességének változását nem érti, fordítva magyarázza – kancsalság esetén a szemizom valamelyik szemet állandóan maga felé fordítja – és sorolhatnám tovább.

A munkafüzet „Ezt tanultam” fejezetei többet érnek a tankönyvnél, valójában itt áll össze az ismeretanyag logikai rendje.

Szolnoky Jenő

**

A tankönyvkiadás eddig is színes palettáján új szereplőként jelenik meg az Educatio Kht és a Sulinova. Céljuk a XXI. századnak és piacképes tudásnak megfelelő taneszköz-rendszer kialakítása, melynek egyik összetevője a tankönyv. Az eddig eredményes kiadók ezzel csak úgy tudják felvenni a versenyt, ha maguk is ebbe az irányba mozdulnak. Ráadásul az OKM új szempontrendszere, mely a tankönyvvé nyilvánítás kritériumait megszigorította, is ezt teszi szükségessé. A jelenleg is kapható tankönyv-munkafüzet páros három kiadványáról szeretnék néhány gondolatot papírra vetni. Ezek a Pauz-Westermann Kiadó Tompáné Balogh Mária: Élő környezetem 7., Szombatiné Kovács Margit: Az ember szervezete és egészsége, valamint a Műszaki Kiadó dr. Molnár Katalin – Mándics Dezső: Biológia 8. tankönyvek és a hozzájuk készült munkafüzetek, elsősorban olyan szempontból, hogyan segítik a differenciálást, képességfejlesztést, ill. a tanár tanítási órát szervező munkáját.

A Pauz-Westermann mindkét tankönyve 80 oldal, és egy-egy logikai egység egy oldalpáron található. Ez a szerzőktől fegyelmezett, egyszerű fogalmazást, bizonyos önkorlátozást követel, ugyanakkor a téma áttekinthetőségét növeli. Erre annál is inkább szükség van, mert a szöveg a 8.-os könyvben (a félkövérrel szedett szavaktól eltekintve) egybefüggő. Néhol még új bekezdés sem jelzi az új gondolatkört. A 7.-es könyv tagoltabb, fejezeteinek elején kék színnel ráhangoló, motiváló bevezetés található, valamint az ábrák felirata, magyarázó szövege sok érdekességet, kiegészítő ismeretet tartalmaz.

Mindkét könyv bevezetőjében említésre kerülnek piktogramok (Mindekinek illik tudni, Ismétlés, gyakorlás, Érdekességek), ezek viszont alig fedezhetők fel, sem a tanulót, sem a tanárt nem orientálják differenciálásra.

A Műszaki Kiadó 8.-os tankönyve oldalszámát tekintve több (146), de mérete kisebb. Elrendezése jobb lényegkiemelést, a fejezetek végén az új fogalmak felsorolását, rövid összefoglalást tesz lehetővé. Külön kiemeltek az egészség-megőrzésre vonatkozó részek (a P.-W. 8.-ban ezek külön fejezetet képeznek). A Jó ha tudod kiegészítések tartalma nem számon kérendő, de az ismeretek jobb megértését, differenciálást tesznek lehetővé. Az erre vonatkozó feladatok a munkafüzetben is külön csillaggal jelöltek.

A tananyag tartalmában évek óta konszenzus van az egyes kiadók esetében. Ebből kicsit kilóg a P.-W. 7., mert a szerző nem az egyes éghajlati övek szerint tárgyalja Földünk élővilágát, de csoportosítási szempontja ugyanúgy logikus.

Kevés szakmai kifogás merülhet fel mindhárom könyvvel kapcsolatban. Talán nem szerencsés a magas vérnyomás tüneteit emlegetni (P.-W. 8. 42. oldal), hiszen éppen ezért tartják veszélyesnek, mert nincsenek jelei. Ugyanebben a könyvben, bár csak kiegészítő anyag A szaporodás kromoszomális alapjai, de összemosódik az apai és anyai kromoszómák keveredése a génkicserélődéssel.

Mindhárom könyv szövege jól olvasható, még a P.-W. 7. ábrafeliratai is, a Műszaki papírjának színe a különböző zöld mezők (amelyek sötétebbje még épp olvasható), kellemesek a szemnek.

Az egyes fejezetek végén lévő összefoglaló kérdések döntően reprodukáló jellegűek. Noha a serdülőkor jellemzésénél is szerepel a P.-W. 8.-ban:”ok-okozati összefüggések keresése”, ezzel szemben Miért ….? kezdetű kérdés csak elvétve található azt a reményt keltve, hogy ilyenek a munkafüzetbe kerültek.

A P.-W. 7. és a Műszaki 8. tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzetek feladatai, mind tartalmukban, mind változatos feldolgozási módjukban valóban kompetencia-fejlesztők. Köszönhető ez annak, hogy a tankönyv mint elsődlegese információ-hordozó (aP.-W.7.-ben maga a munkafüzet is) bőségesen tartalmaz olyan ismereteket, amiken keresztül van mit csoportosítani, rendszerezni, összehasonlítani, összefüggéseket megállapítani, analógiát felismerni, matematikai, sőt olykor szociális kompetenciát fejleszteni.

A P.-W. 8. munkafüzet jórészt a tankönyv szövegének, meghatározásainak megismétlését követeli, ráadásul a mellette lévő oldalon ugyanazok megválaszolása az Ezt tanultam vázlataiban újra megismétlődik. Így a könnyebb megoldást kereső tanuló egyszerűen mechanikusan lemásolhatja a helyes választ. Hogy ezzel is tanul? De milyen képességeket fejleszt?

Az anyanyelvi kompetenciához tartozó lényegkiemelést jól lehet gyakoroltatni egy-egy lecke vázlatának elkészíttetésével. Ehhez még 7. osztályban szolgálhat mankó, de 8.-ban inkább gátolja az önálló összefüggés-látás kialakulását.

A grafikonelemzésnek úgy van értelme, ha azzal kapcsolatban kérdéseket fogalmazunk meg (P.-W. 8. mf. 35 old.). Ha csak az az utasítás, hogy Elemezd a grafikont! vagy Tanulmányozd a látottakat! (u.o. 81.old.) önmagában értelmetlen. Amennyiben jellemzést vagy összehasonlítást kívánunk, hacsak nincs arra jól begyakorolt algoritmus, érdemes szempontokat adni vagy kérni.

A 8. évfolyam témája az ember testének felépítése, működése, azaz maga a tanuló, akinek saját magáról és a környezetében élőkről rengeteg tapasztalata van. Ezt a gyakorlati élettel való kapcsolatot, úgy vélem egyik munkafüzet sem aknázza ki eléggé. Nem hiszem például, hogy másodlagos nemi jellegeket, ha a fogalmat érti, a leggyengébb tanuló is ne tudná felsorolni! Olyan hétköznapi dolgokra gondolok, hogy mit jelent, ha a bal felső 5-ös fogát tömi be a fogorvos, vagy mit lát élesen az, akinek mínuszos szemüvege van stb. Ilyen jellegű játékos például a P.-W. szemmel kapcsolatos szólások értelmezése.

Arra viszont mindkét 8.-os munkafüzet szerzője sikerrel törekedett, hogy a felépítést és működést egységében kezelje.

Valódi problémamegoldást igénylő feladatokat is találtam; például a P.-W. 8. mf. 62. old. különböző agykérgi területek kapcsolása konkrét agykérgi területhez, vagy a Műszaki 8. mf.70.old. 4. gerincvelői gátlás és működés-kiesés összefüggése, 58. old. 6. fokozott és csökkent hormonhatás következménye.

A módszertanilag jól felkészült tanárok bizonyosan el tudják dönteni, hogy a tankönyv-munkafüzet párost mikor és hogyan érdemes használni (tanóra végi összefoglalás, önellenőrzés, önálló tanórai munka, házi feladat stb.), de a kezdő kollégák, vagy a megnövekedett óraszám miatt időhiánnyal küzdők hálásak lennének, ha a szerzők erre vonatkozóan is segítenék munkájukat, ahogy azt a P.-W. 8. könyv szerzője megteszi.

Maróthy Mária

Vissza a tartalomjegyzékhez