Nádasi András: A Calderoni Elektronikus Tanulási Forráskezelő Rendszer és Kompetenciafejlesztő Programadatbázis programról

Nyomtatási nézet

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézeteként a magyar oktatás fejlesztése érdekében kutatási és innovációs tevékenységet végez, és ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. Aktív szerepet vállal az oktatás teljes vertikumában alkalmazható tudományos eredmények létrehozásában, gyarapításában, terjesztésében. Tevékenységeiben – a tudományos normák, a közigazgatási-kormányzati szféra, továbbá az oktatási és intézményirányítási gyakorlat szempontjainak azonos súlyú figyelembevételével – törekszik az oktatás minőségének, hatékonyságának, eredményességének és méltányosságának javítására. Munkájával igyekszik elősegíteni azt, hogy Magyarország az oktatás modernizálása érdekében hatékonyan kihasználhassa a nemzetközi együttműködésben és az európai integrációban rejlő lehetőségeket.
Az OFI az Új Magyarország Fejlesztési Terv számos központi programjának és kiemelt projectjének megvalósításában vállal feladatot, pl. az új tanulási formák és rendszerek, az informatikai infrastruktúra, a minőségfejlesztés, általában a 21. századi köz-, szak-, és felsőoktatás fejlesztése területén. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez vezető egyik kiemelt project, a Nemzeti Fejlesztési terv HEFOP 3.1.1 keretében, 2008-ban megvalósult Calderoni Program, amelynek célja a Calderoni Elektronikus Tanulási Forráskezelő Rendszer és Kompetenciafejlesztő Programadatbázis létrehozása volt.
Az adatbázis alapját „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése – HEFOP 3.3.1”, és „A kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagó-gus-képzésben – HEFOP 3.3.2” intézkedések keretében, a felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése és fejlesztése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők át- és továbbképzése, a felsőoktatási intézmények minőségközpontú működésének támogatása, ill. a pedagógiai kompetenciafejlesztés céljából létrehozott elektronikus dokumentumok képezik. A Calderoni Program különös jelentőségét az adja, hogy az említett intézkedések fő céljain túlmutatva, szélesebb célcsoport részére teszi hozzáférhetővé az ott létrejött egyetemi, főiskolai taneszközöket, elektronikus tananyagokat és módszertani ajánlásokat.
A program névadója egy vállalkozó, a „Calderoni és Társa” cég alapítója
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, 2008-ban indított Calderoni Program az olasz származású Stefano Calderoni (1794-1881) lombardiai optikusról kapta az elnevezését, aki a XIX. századi Magyarországon letelepedvén a hazai taneszköz-ügy meghatározó személyiségévé vált. Az alapító társa a morva származású, németajkú Franz Hopp (1833-1919) látszerész, a későbbi világutazó – akit tanszerkereskedőként alig, de Ázsia szerelmeseként, műgyűjtőként, múzeumalapítóként jól ismerhet a művelt közönség. Részben nekik köszönhető, hogy a közoktatásában akkor használt legmodernebb taneszközök elterjedhettek, és az Eötvös-féle népoktatási törvényben megfogalmazott taneszközi elvárások a gyakorlatban is teljesülhettek.
Közel 100 éve már, hogy megjelent a Calderoni Mű- és Tanszervállalat Részvénytársaság által kiadott, fametszetekkel illusztrált, „52. sz. fizikai készülékek árjegyzéke”, amely 2121 tétel demonstrációs és kísérleti eszközt ismertet. A „60. sz. árjegyzék a tan-szerekről” c. 139 oldalas katalógus további 1822 db. taneszközt – földrajzi, történelmi, állattani, növénytani, kémiai, természettani, számtani és geometriai, szabadkézi rajzi, női
2
kézimunka és tornászati felszerelést – ajánl a polgári iskolák számára. Ezek a „papír-alapú forrásadatbázisok” akkor, minden iskolába eljutottak.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, 2008-ban létrehozott elektronikus tanulási forráskezelő rendszer és kompetenciafejlesztő programadatbázis korunk interaktív tanszertára. A program kidolgozói ezért, és tiszteletből választották a Calderoni nevet.
A Calderoni Project fő célja az adatbázis-építés és főként, a nyilvánosság biztosítása
A 2008-ban indított HEFOP-3.1.1-K-2004-08-0001/1.0 sz. Calderoni Program fő célja és feladata az 50 felsőoktatási intézményben kifejlesztett termékek; minőségbiztosí-tási rendszerek, digitális tananyagok, e-learning programok disszeminációjának kiegészítése és kiteljesítése volt. További fontos cél és kiemelt feladat a Nemzeti Fejlesztési Terv
1. HEFOP-3.3.2 „Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagó-gus-képzésben” c. projektben résztvevő 5 pedagógusképző intézmény ill. konzorcium kompetencia alapú pedagógusképzési programjainak, módszereinek adatbázisba gyűjtése, az elektronikus programcsomagok, e-learning kurzusok hozzáférhetővé tétele. Ennek érdekében a Calderoni program a következő kiemelt feladatokra koncentrált:
A felsőoktatás igényeihez illeszkedő, felhasználó-központú, korszerű elektronikus keretrendszer megtervezése, specifikálása és ehhez kapcsolódó szoftverfejlesztés.  A minőségbiztosítás elemeinek fejlesztése összhangban a kompetencia alapú képzés
kialakítására vonatkozó programok kidolgozásával.
Az oktatási programcsomagok alkalmazásához szükséges oktatástechnológiai és szakmetodikai ismeretek és készségek beépítése a tanárképzési programokba.  A pedagógiai mérési-értékelési rendszert, az értékelési kultúrát megújító programok
elérhetőségének biztosítása, integrálása a tanárképzési tematikákba.  Az elektronikus tanulási és más forráskezelési kultúra iránti érzékenyítés, külön-böző szervezeti; közösségi és egyéni hasznosítási algoritmusok kidolgozása
Az előző pontokhoz kapcsolódó Internet alapú, szabadon elérhető program, módszer, tananyag és taneszköz, adatbázis, központi etalontár létrehozása, működteté-se, a kurzusok egységes platformon történő elérésének megalapozása.
3
Az előzmény – a Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis és Etalontár
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum részeként megalakult Taneszközinformációs Főosztály 2003. január 1-én kezdte meg munkáját a következő feladatkörrel:
„ A Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis - META - fejlesztése és szolgáltatása tanárok, iskolafenntartók és szakmai szervezeteik részére „ Aktuális internetes magyar és külföldi weboldalak hozzákapcsolása a META-ban szereplő tantárgyakhoz és taneszközökhöz „ A Magyar Taneszköz Etalontár - MATE - nyilvános szemléltető, kísérleti eszköz, audiovizuális és digitális oktató média gyűjtemény gyarapítása és gondozása
Tematikus taneszköz kiállítások, multimédia bemutatók, médiadidaktikai és média informatikai szakmai fórumok, továbbképzések szervezése, szaktanácsadás, tájékoztatás
Részvétel az OM közoktatási taneszköz ajánlásainak, jegyzékeinek, programjainak kidolgozásában, az OKNT Tankönyv és Taneszköz Bizottságának munkájában  Magyar képviselet a Nemzetközi Taneszköz Tanács (International Council for
Educational Media) és a WorldDidac szakmai fórumain  Taneszköz történeti, elméleti és fejlesztő kutatások végzése, publikálás, részvétel nemzetközi, európai ill. regionális kutatási projektekben
A Calderoni Program közvetlen informatikai és metodikai előzményének, a 2003ban a Taneszköz-információs Főosztály (TANINFO) által indított, elsősorban a közoktatást segítő META projekt tekinthető, amely Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis és Magyar Taneszköz Etalontári létrehozására irányult. A META forrásadatbázis ma már több mint 6500 taneszköz tartalmaz, amely az Interneten a http://www.tanszertar.hu oldalon található. Az interaktív META a taneszközöket a kerettantervben meghatározott tantárgyakhoz, tantervi modulokhoz rendeli, évfolyam szerinti bontásban. Tartalmazza az egyes taneszközök megnevezését, besorolását, rövid funkcionális és tartalmi leírását, jel-lemzőit, esetenként a képét is, valamint az árát, gyártóját és forgalmazóit. Tartalmi frissítését – egyéni jogosultságok birtokában – a tartalomszolgáltatók végzik.
A Calderoni Programnak köszönhetően, az idén nyílt először lehetőségünk multimédiás bemutatóhelyünk nagyközönség felé való megnyitására, amely azt jelenti, hogy a nagy forgalmú META, és a Calderoni adatbázison túl, valós, kézzel fogható hagyományos, audiovizuális és elektronikus taneszközöket is tudunk szolgáltatni az érdeklődőknek.
A META és a MATE bázisán épülő, a felsőoktatást segítő Calderoni elektronikus tanulási forráskezelő rendszer és kompetenciafejlesztő programadatbázis nem kíván egy végtelennek tűnő, de mégis zárt, személytelen virtuális térbe vonulni. A MATE gyűjti, archiválja és szolgáltatja a Calderoni Forráskezelő és Adatbázis elektronikus információhordozóit is. A Calderoni Program során létrehozott, nyílt és fejleszthető tanulási forrás-kezelő rendszer a fejlesztés első szakaszában, már közel 3000, digitalizált, teljes szövegű oktatási célú dokumentum – tematika, jegyzet, teszt, módszertani ajánlás, audiovizuális információhordozó, programcsomag, vagy e-learning rendszer – elérését és folyamatos szerkesztését teszi lehetővé.
A 2006-tól, az OPKM Múzeum egységeként, változatlan feladatkörrel működő Taneszköz-információs Osztály, 2008. január 1.-től már az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet önálló részeként adott otthont a Calderoni Programirodának. A Calderoni Program a META filozófiájára épült, tehát szintén vállalta a szolgáltatási igény felől való fejlesztési megközelítést, a testre szabható hozzáférési szolgáltatásokat, és a biztonságos adatbázis
4
hozzáférést a WEB-en. Természetesen szolgáltatásaiban messze meghaladja a META le-hetőségeit, amely „csak” egy forrásadatbázis. A TANINFO Calderoni Taneszközinformációs és Oktatástechnológiai Központ elnevezéssel, forrásközpontként és programirodaként működik tovább.
A Calderoni Rendszer célközönsége, fejlesztői és felhasználói célcsoportjai
A kor követelményeinek megfelelő, korszerű internetes forráskezelő felület, kü-lönböző fejlettségű on-line szolgáltatásokat foglalhat magába. A program célcsoportjai eltérő igényekkel léphetnek fel. A célcsoport részesülése a projekt eredményeiből a rendszer hozzáférési szintjei, és a megegyezésen alapuló jogosultságok szerint differenciált:
A konzorciumok által végzett tartalomfejlesztésben közvetlenül részt vevők jogosultak az anyagok módosítására, frissítésére. A Calderoni referensek operatív feladatuk keretében jogosultak az adatbázis integrációjának rendszeres felügyeletére.
A képzési folyamatokat közvetlenül irányító oktatók, képzés-szervezők, akik a tartalomfejlesztésben nem vettek részt, jogosultak a létrehozott anyagokba való korlátlan betekintésre, és azok változatlan formában történő felhasználására.
A képzésben részt vevő, vagy arra jelentkező hallgatók jogosultak a rendszerben hozzáférhető tananyagok és tanulást segítő anyagok megismerésére, és felhasználni ezeket személyes tanulási programjuk és pályaorientációjuk kialakítása során.
A közoktatási intézmények tanulói jogosultak a rendszerben hozzáférhető tananyagok és tanulást segítő anyagok megismerésére, és felhasználni ezeket személyes tanulási programjuk és pályaorientációjuk kialakítása során.
5
A közvetett célcsoporton belül a hátrányos helyzetű, a roma, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók a kompetencia-alapú pedagógusképzésben végzett pedagógusok szakmai - pedagógiai munkája révén részesülnek a projekt eredményeiből.
CÉLCSOPORT
KÖZVETLEN
KÖZVETETT
FEJLESZTŐ
A produktumokat létrehozó intézmények oktatói és kutatói
Nevelési, oktatási és képzési intézmények fenntartói; önkormányzati oktatási vezetők és munkatársak
Oktatók, szakértők, szaktanácsadók és
A Calderoni referensi képzésben részt vevők,
szolgáltatók, C könyvtár-informatikusok
C rendszerfejlesztők
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és háttérintézményeinek munkatársai
A konzorciumokban részt
A köz-, és szakoktatásban részesülő diákok
FELHASZNÁLÓ
vevő oktatási intézmények hallgatói
személyes tanulási programjuk és pályaorientációjuk kialakítása céljából
A kompetencia alapú pedagógusképzésbe belépő hallgatók
Az SNI tanulók a kompetencia-alapú pedagógusképzésben végzett pedagógusok munkája révén
Világosan kell látni, hogy a WEB-2 koncepció keretében épülő Calderoni rendszer célja – az anyagok elérhetőségének biztosításán túl – a kereshetőség, a bemutatás és hoz-záférés-menedzselt szolgáltatások, a megosztási és közösségi felhasználás elősegítése.
A Calderoni Adatbázis kereső, és tárgyszó rendszerének kialakításáról
A feldolgozásra kerülő anyag terjedelme és tartalmi sokszínűsége komoly feladatot jelentett a tartalmi és formai feltárás számára. Ebben az esetben is beigazolódni látszott, hogy egyik meglévő rendszert sem lehet érintetlenül ráhúzni a másikra. Mivel nem könyvtári adatbázis készült, így tartalmi szempontból esetenként mélyebb és más típusú feltárást igényeltek az egyes dokumentumok, hiszen az oktatók akár egy speciális részterület oktatásához, annak kidolgozására, vagy módszertani segédletként is felhasználhatják.
Az osztályozási rendszer a szakmának készült, ezért két fontos jellemzője van; sokkal részletesebb esetenként, mint egy könyvtári rendszer, ill. mindig lesz olyan oktató, kutató, aki szerint nem elég részletes, mert az általa művelt terület specifikumait nem tárja fel teljes mélységében az osztályozási rendszer. A rendszer azonban nyitott, következésképpen megadja a lehetőséget arra, hogy a későbbiek során bármely tudományterületet a lehető legnagyobb részletességgel feltárjunk, és finomítsuk az osztályozás lépcsőfokait.
Jelen munka során – éppen ez okból – az egyes szakterületek tartalmi feltárása csak egy bizonyos alapszinten történt meg, és erősebben koncentráltunk az anyagok oktatást támogató, pedagógiai jellegű és taneszköz szinten történő feldolgozására.
Szintén széles spektrumával találkozhatunk a különböző objektumtípusoknak. A használat során ezekkel kapcsolatban két fontos kérdés merült fel. Az egyik probléma a formátumok egységességének a kérdése, ez a jövőre nézve tisztázást és konszenzust igé6
nyel. A másik kérdés az egyes objektumok gyakorlati használhatóságának problémáiból fakad. Nevezetesen, hogy az on-line használat során egyes objektumok használata akadályokba ütközhet például a túlságosan nagy fájlméret miatt, de éppen így nehezen kezelhető adott esetben egy olyan dokumentum, amely egy több száz oldalas munkát (ráadásul képekkel, táblázatokkal, grafikákkal stb.) egyetlen dokumentumfájlban tesz közzé.
Az osztályozási rendszer elemeit három alapvető szempont szerint állítottuk össze, ezek a tartalom, a forma, és a lelőhely. A feltárás során felhasznált osztályozási és más feltáró elemek segítségével az egyes objektumok sokoldalú visszakeresése válik lehetővé. A következő elemek kerültek feldolgozásra:

Projekt neve

Tárgyszó

Személynév

Bokrosított tárgyszó

Testületi név

Utalások

Program címe

Link

Modul címe

Fájlnév

Dokumentum címe

Fájl kiterjesztése

Részdokumentum címe

Fájl mérete

Létrehozás éve

Elérési útvonal

Terjedelem

HEFOP azonosító
A feltáró munka során átfogó képet kaptunk a HEFOP 3.3.1. és 3.3.2 pályázatok keretében készült anyagok széles spektrumáról, és a munkánk során keletkezett tapasztalatok véleményünk szerint jól hasznosíthatóak lesznek az adatbázis későbbi fejlesztéséhez, továbbépítéséhez. A projektek során létrehozott anyagok jellemzőit illetően elsőként a sokoldalú tartalmat kell megemlíteni, ugyanis a feltáró munka egyik nehézsége ebben rejlett. Az elkészült anyagok tartalma magába foglalja a különböző tudományoknak csaknem minden területét, ezért a szakterületenkénti nagy mélységű tartalmi feltárás olyan szakembereket kíván a ké-sőbbiek során, akik az adott terület művelői közül kerülnek ki. A feltárás elemei az egyes szempont-csoportok szerint a következő módon csoportosíthatók:
Tartalom szerint Forma szerint Lelőhely szerint
Személynév Projekt neve Link
Testületi név Személynév Fájlnév
Program címe Testületi név Fájl kiterjesztése
Modul címe Program címe Fájl mérete
Dokumentum címe Modul címe Elérési útvonal
Részdokumentum címe Dokumentum címe
Létrehozás éve Részdokumentum címe
Terjedelem Létrehozás éve
Tárgyszó Terjedelem
Bokrosított tárgyszó
Utalások
A Calderoni kereső tárgyszavak szerinti visszakeresést biztosító egységes rendszer, amely figyelembe veszi az egyes tudományterületek belső hierarchiáját, és ezt tükrözi felépítésében, szerkezetében. Tartalmaz tárgyszavakat, összetett tárgyszavakat és ezek invertált változatait, tartalmaz utalókat, amelyek a szinonimák és kvázi szinonimák köréből kerülnek ki. A csoportos tárgyszóalkotás lehetőséget teremt arra, hogy egy tudományterület legfontosabb ágazatait együtt láthassuk, valamint különválaszthassuk egy speciális terület jellemzőit. A tárgyszavak száma közelít az 1000-hez. A Calderoni taneszköz műfajok, besorolási kategóriák, önálló keresőként is rendelkezésre állnak:
7
Ajánlott irodalom
Módszertani ajánlás
Segédanyag kézikönyvAnimáció
Modul
höz
Bővített szakirodalom
Munkafüzet
Segédlet
Egyetemi jegyzet
Oktatás-módszertani
Syllabus
E-learning
segédlet
Szakirodalom
Elektronikus tananyag
Oktatási program
Szemináriumi útmutató
Előadási segédlet
Oktatási segédlet
Szemléltető anyag
Esettanulmány
Oktatási segédlet
Tananyag.
Excel fájl
előadásokhoz
Tankönyv
Excel fájlok
Oktatási segédlet-
Tantárgy leírás
Feladatgyűjtemény
prezentáció
Tantárgyi forgatókönyv
Feladatok
Oktatási útmutató
Tantárgyi program
feldolgozási útmutató
Oktatói segédlet
Tantárgyi tematika
Fólia Hallgatói kézikönyv
On-line fogalomtár Önellenőrző feladat
Tanulmány Tematika
Hallgatói segédanyag
PDF fájl
Tervezői rendszer
Hallgatói segédlet
Példatár
Teszt
Heti tematika
PPT fájl
Teszt és példatár
Irodalomjegyzék
Prezentáció
Videó
Jegyzet
program
Videó fájl
Jegyzet + ábrák
Részletes tananyag
Web anyag
Jegyzet + függelék
Részletes tematika
Zárthelyi dolgozat
Képgyűjtemény
Részletes tematika
Képzési segédanyag
Segédlet
Kurzusismertető
Segédanyag
Szándékaink szerint, ez az osztályozás a tartalom kreatív szolgáltatását szolgálja. Az elv a relevancián alapszik, tehát csak releváns dolgok kerülhetnek kapcsolatba egymással. Végül, az informatikai, a szoftveres háttérnek a későbbiekben alkalmasnak kell lennie arra, hogy kirajzolja ezt a relevancia térképet (akár valóban térkép formájában), megkönnyítve a keresést azok számára is, akik nehezen igazodnak el a szakkifejezések útvesztőjében, de mélyebben szeretnének foglalkozni az adott szakterülettel.
A Calderoni elektronikus tanulási forráskezelő keretrendszer már elérhető
A kor követelményeinek megfelelően megvalósított Calderoni forráskezelő különbö-ző, fejlett online szolgáltatásokat foglal magába. Az anyagok fellelhetőségének biztosításán túl, miként azt már említettük, fontos cél a kereshetőség, a bemutatás és hozzáférésmenedzselt szolgáltatások, valamint a WEB-2 koncepció keretében a megosztási és közösségi felhasználás elősegítése.
A Calderoni program a fejlesztés első lépcsőjében egy adatbázis struktúrát, és egy adatbázist hozott létre, amelyben az összes, a HEFOP programok résztvevői által használt adatformátum integrációja lehetséges. Erről írásunk elektronikus kiadásában adunk tájékoztatást. A tesztelés alatt lévő adatbázis a http://88.151.101.48 oldalon található.
Calderoni Elektronikus Forráskezelő és Adatbázis
http://88.151.101.48
A CALDERONI FORRÁSKEZELŐ ÉS ADATBÁZIS KERESŐFELÜLETE – CALDERONI ON-LINE
A CALDERONI FORRÁSKEZELŐ ÉS ADATBÁZIS ADMINISZTRÁCIÓS FELÜLETE - TARTALOMSZERKESZTÉS
Melléklet
A Calderoni Adatbázishoz kapcsolódó, a felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése programban résztvevő intézmények és konzorciumok
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÉPZÉSI KÍNÁLATÁNAK BŐVÍTÉSE, FEJLESZTÉSE
Budapesti Corvinus Egyetem
A közgazdasági képzési ág alapszakjaira vonatkozó egységes szerkezetű
képzés követelményeihez igazodó oktatási infrastruktúra kialakítása és kidolgozása
Budapesti Corvinus Egyetem
Tudásszint kiegyenlítő, rövid ciklusú e-Learning kurzusok kifejlesztése
Budapesti Gazdasági Főiskola
Paradigma a Felsőfokú Szakképzésben, avagy az üzleti szakképzés új programjai
Budapesti Gazdasági Főiskola
GLOBUS-Globális B.Sc az üzleti képzésben, országos szintű felsőfokú alapképzés
megteremtése az üzleti alapszakokon
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Az építészmérnök és építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Ipari termék és formatervező alapszak (BSc) fejlesztése
Egyetem
Budapesti Műszaki Főiskola
Multimédia modulok fejlesztése
Debreceni Egyetem
Vállalkozói és menedzsment készségfejlesztés piacorientált interdiszciplináris
rendszere
Debreceni Egyetem
Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az
agrár-felsőoktatásban
Debreceni Egyetem
A környezetgazdálkodási mérnöki, ill. a Természetvédelmi és vadgazda
mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása,
a szakok beindítása
Eötvös József Főiskola Az Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultása képzési kínálatának bővíté-se, fejlesztése
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A bölcsész alapképzési kínálat átalakítása a bolognai folyamatnak megfelelő-
en
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A felsőfokú Gyógypedagógia szak és Felsőfokú rehabilitációs szak BSc
szintjének kidolgozása és megindítása
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Szabad bölcsészet (esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, kommunikáció
és művészettörténet) BA, s a hozzá kapcsolódó képzési formák kialakítása
és beindítása, továbbképzési programok megtervezése és indítása
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az új BA struktúrához igazodó bölcsész tananyagrendszer kialakítása
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
A társadalomtudományi képzési terület társadalomismeret képzési ág, a
társadalmi tanulmányok BA, a szociológia BA, a kommunikáció, médiatudomány
BA alapszakjainak kidolgozása
Esztergomi Hittudományi Főiskola
Régióközi együttműködés, esztergomi képzési szolgáltató központ bázisán az
Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozást és a munkaerőpiaci alkalmazkodást
segítő képzési kínálat és minőségközpontú szolgáltatások kialakítása
Pannon Egyetem
E-közigazgatási szakirány és szakirányú továbbképzés indítása a Veszprémi
Egyetemen
Pannon Egyetem
Információs társadalom szakirány és szakirányú továbbképzés indítása a
Veszprémi Egyetemen
Pannon Egyetem
Új Tudások Akadémiája
Pannon Egyetem
Környezetmérnök BSc szak indításához kapcsolódó egységes tananyagfejlesztés
és az illeszkedő FSZ kialakítása
Pécsi Tudományegyetem
Magas szintű technikai háttérrel támogatott diagnosztikai képalkotó BSc
képzés gyakorlatorientált fejlesztése Kaposváron
Pécsi Tudományegyetem Természettudo-
Terület-és településfejlesztés felsőfokú szakképzés
mányi Kar Földrajzi Intézet
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
A katekéta-lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének kidolgozása
és bevezetése három főiskolán
Széchenyi István Egyetem
A Széchenyi István Egyetem képzési struktúrájának átalakítása a Bolognai
Egyezmény követelményeinek megfelelően
Szegedi Tudományegyetem
Kétciklusú képzés bevezetése a magyar felsőoktatásban a természettudományi
szakokon. Alkalmazkodás a munkaerőpiac igényeihez
Szegedi Tudományegyetem
Környezetkímélő technológiák az élelmiszeriparban: feldolgozás, műszaki
diagnosztika, információtechnológia
Szegedi Tudományegyetem
Sebészeti gyakorlati alap- és szakképzési rendszer
Szegedi Tudományegyetem
A gyermek és ifjúságpszichiátria oktatás és kutatás elindítása
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar
Felsőfokú CAE képzés
Színház- és Filmművészeti Egyetem
"Európai szellemben" A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési
struktúrájának korszerűsítése az EU-s normákkal összhangban
FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSE
Budapesti Corvinus Egyetem Államigazga-A felsőfokú közigazgatási szakemberképzés szerkezeti és tartalmi megújítása, tási Kar - a felsőfokú végzettségűek gyakorlatorientált alapképzése, át-és továbbképzés széles társadalmi érdekképviseleti támogatottsága
Károly Róbert Főiskola A diplomások munkaerő-piaci helyzetének javítása át- és továbbképzéssel
Miskolci Egyetem Moduláris rendszerű CAD/CAM/FEM kompetencia kurzusok szervezése és lebonyolítása felsőfokú végzettséggel rendelkezők át-, illetve továbbképzésére
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szakirányú továbbképzések a PPKE Információs Technológiai Karán és a VE Műszaki Informatikai Karán info-bionikai, elektronikus kereskedelmi és elektronikus oktatási területeken
Szolnoki Főiskola Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban -pedagógus továbbképzés
Tessedik Sámuel Főiskola Életesélyek egy közös Európában
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MINŐSÉGKÖZPONTÚ MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar
Élelmiszerbiztonság és minőség felnőtt fokon
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főisko-
A Budapesti Kommunikációs Főiskola, az Általános Vállalkozási Főiskola és
la
a Harsányi János Főiskola minőségközpontú fejlesztése
Debreceni Egyetem
Minőségi tudás előállítása és átadása az egészségügyi és orvosképzésben.
Válasz a XXI. század kihívásaira
Dunaújvárosi Főiskola
Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felső-
oktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztéséért
Károly Róbert Főiskola
Minőség- és környezetközpontú integrált menedzsment rendszer kifejlesztése,
bevezetése és tanúsíttatása az ISO 9001 - 14001 szabvány szerint, és az E-
learning keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó ok
Miskolci Egyetem
Felsőfokú minőségügyi, energia-felhasználó, kerámiaipari és vegyipari mérnökasszisztens
képzések és mérnökök átképzésére minőségügyi, energiafelhasználói
és kerámia szakmérnöki képzések kifejlesztése
Miskolci Egyetem
A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja
Nyíregyházi Főiskola
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel európai dimenzióban
Pécsi Tudományegyetem
A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek
minőségközpontú működésének támogatása érdekében
Semmelweis Egyetem
Minőségközpontú vezetés
Szegedi Tudományegyetem
Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési
rendszerének kialakítása
KOMPETENCIA-ALAPÚ TANÍTÁSI PROGRAMOK ELTERJESZTÉSE A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
Apor Vilmos Katolikus Főiskola IKT alapú kompetenciák a XXI. századi pedagógus képzésben
Berzsenyi Dániel Főiskola
Kompetencia-alapú tanítás-tanulás elterjesztése a Nyugat-Dunántúli térségben
Debreceni Egyetem
Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Hajdú-Bihar
megyei pedagógusképzésben
Eszterházy Károly Főiskola
Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben
az egri Eszterházy Károly Főiskolán
Nyíregyházi Főiskola
KOTTA Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok az Észak-alföldi
régió pedagógusképzésében
i Az adatbázis és az etalontár szempontjából taneszköznek tekintendő minden tartalom ill. információhordozó, 3D demonstrációs, kísérleti és szemléltető eszköz, grafikai, audiovizuális és elektronikus, digitális oktatómédia.
András Nádasi:
The Calderoni Sharable Electronic Learning Resource System and Database of Programs for Competency Development
The aim of the Calderoni Project is to provide Run Time Environment for the learning resources (curricula, textbooks, course materials, presentations, videos, et.c.) for teachers and students of 55 higher education institute participating in the Modernisation of the Hungarian higher education Project. The Calderoni Database has a special Sequencing and Navigation System and contains more than 2000 course materials. The result of the Calderoni Project is open for testing on the http://88.151.101.48 website of the Hungarian National Institute for Educational Research and Development.
http://www.ofi.hu
András Nádasi:
Das Calderoni Verteilbare Elektronische System der Quellen des Studiums und Datenbasis für Programm der Kompetenzentwicklung
Das Ziel des Calderoni Projektes ist, eine Laufzeitumgebung für die Quellen des Studiums (Lehrpläne, Lehrbücher, Kursusmaterialien, Präsentationen, Videos usw.) für Lehrern und Lehrerinnen, Studenten und Studentinnen von 55 Hochschulbildungsinstitutionen in Rahmen der Ungarischen Konzeption zur Entwicklung der Hochschulbildung zu bieten. Die Calderoni Datenbasis hat ein spezielles, nachfolgendes Navigationssystem, das mehr als 2000 Kursmaterialien hat. Um das Projekt zu testen, werden die Ergebnissen des Calderoni Projektes an der Webseite (http://88.151.101.48) von dem Ungarischen Institut für Unterrichtsforschung und -Entwicklung. (www.ofi.hu) in die Öffentlichkeit geraten.

Vissza a tartalomjegyzékhez