Prjevara Györgyi: A Bibliotheca Corviniana. Hunyadi Mátyás könyvtára. Könyvtárhasználati óra 4. osztályosok számára

Nyomtatási nézet

Témaválasztás

A reneszánsz év, melyet Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulója alkalmából hirdettek meg, különösen aktuálissá teszi ennek a hajdan volt szép könyvtárnak a történetével, míves korvináival való ismerkedést. A témából adódik, hogy a jelen könyvtárából kiindulva, az ott fellelhető könyveket segítségül hívva tájékozódjunk.

Az óra feladatai 4. osztályos gyerekek számára készültek. Ezek a tanulók – életkoruknál fogva – már érdeklődéssel fordulnak a hajdan volt korok eseményei felé. Hunyadi Mátyás személyével mesék, mondák olvasása során már a korábbi években is találkoztak. Örömmel hallanak arról is, hogy milyen valós események, építészeti remekművek fűződnek az általuk ismert „igazságos” Mátyás nevéhez.

A Mátyás könyvtárával való ismerkedés jó alkalmat teremt arra, hogy a tanulók használják az iskolai könyvtár könyvállományát, és felfedezzék, hogyan lehet információkat, új ismereteket gyűjteni a könyvekből. A könyvek haszna mellett azok szépségére is felhívhatjuk tanulóink figyelmét, hiszen ma is öröm egy-egy szép darabot kézbe venni.

A téma feldolgozásához legalább két tanítási órára van szükség, melyeken a gyerekek csoportban dolgoznak. A megelőző óra feladata az előkészítés. Az előkészítés, az órákon felhasználandó nyolc-tíz könyv kiválasztása a legnagyobb munka, melyben tájékozottságával és szakértelmével a könyvtáros igen sokat segíthet az órát szervező tanítónak. Az órák eredményességét nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e megtalálni a gyerekek számára legérdekesebb, és a téma szempontjából is megfelelő szakirodalmat. Ha mindez megtörtént, s ott tornyosulnak előttünk a könyvek, akkor kezdődik a tanítói tervező munka.

Szervezés – tervezés

A tanítói tervező munka fontos lépése a munkaforma megválasztása, majd a differenciálás lehetőségeinek átgondolása. A kiválasztott irodalom szövegei különböző nehézségűek, ennek megfelelően kell összeállítani a feldolgozást segítő kérdéseket, feladatlapokat.

Az általam tervezett és tartott óra a gyerekek csoportos munkájára épült. Egy-egy könyvtárhasználati óra alkalmával több új feladattal kell megbirkózniuk tanulóinknak. A 4. osztályosok számára a könyvek előkészítése nem volt feladat. Könyvtáros kolléganőm segítségével csoportonként készítettük elő számukra a szükséges irodalmat.

A könyvekben szereplő szövegrészek megkeresése azonban már önálló munkában történt. A tanítói mintaadással (szerző, cím, oldalszám, fejezetcím stb. megadása) arra igyekeztem példát adni a gyerekeknek, hogy milyen módon lehet tájékozódniuk egy-egy könyvön belül, s hogyan közölhetik másokkal az általuk fontosnak talált részek fellelhetőségének helyét.

A szövegrészek feldolgozását segítő kérdések és feladatlapok az önálló tanulásra, a tanultakról való beszámolásra készítik fel a gyerekeket. Éppen ezért ezek megfogalmazása is gondos tervező munkát igényel. Ennek felelőssége azonban már a tanítót terheli, hiszen az anyanyelv tanításának, a szövegek különböző módszerek szerinti feldolgozásának módját ő ismeri, s ő tanítja erre a gyerekeket is.

Tanulunk a könyvtárban

A kisgyerekek számára a könyvtár kezdetben a mesekönyvek, versek, érdekes folyóiratok tárházát jelenti. Azt a helyet, ahová délutáni szabadidőben fel lehet menni, s saját szórakoztatásunkra egy-egy könyvet kikölcsönözni.

A könyvtárhasználati órák keretében az évek során (3. osztálytól kezdve) fokozatosan igyekszünk arra is megtanítani diákjainkat, hogy a kikapcsolódás és szórakozás mellett – ami szintén nagyon fontos – a tanulásban is segítséget nyújthat számukra a könyvtár. Ez alapvető célja kell, hogy legyen mai oktatásunknak, ha elsősorban nem az ismeretek óriási mennyiségét igyekszünk tanulóink fejébe tölteni, ha azon munkálkodunk, hogy képesek legyenek önállóan tájékozódni, új ismereteket gyűjteni, s ebben egymás munkáját segíteni. Éppen ezért egy-egy ilyen könyvtárhasználati óra különösen jó alkalom arra, hogy a gyerekek együttműködő képessége mellett az önálló tanulás képességét, a lényegkiemelő képességüket is fejlessze.

Diákjaink érdeklődéssel fogadják az új helyen és új módon szerzett ismereteket, s a tapasztalatok szerint az önállóan gyűjtött és egymással megosztott ismeretek jobban megmaradnak emlékezetükben, mint a készen kapott anyagok. Ezért a tudásért ők dolgoztak meg. Beszámolóikon érződött, örömmel tölti el őket, hogy valami újat és érdekeset oszthatnak meg társaikkal. Egyesek a könyvkészítés rejtelmeibe, mások a híres könyvtár épületeibe vezettek be bennünket. S tették ezt mind örömmel és lelkesen.

Reménységünk szerint ezeken az órákon olyan kapcsolat alakul ki könyvtár és gyerekek között, hogy a cikk első részében említett felsoroláshoz (könyvtár – könyvtáros – tanító) már ők is csatlakozhatnak. Így közös kincsként őrizhetjük és használhatjuk könyvtárainkat: könyvtárosok – tanítók (tanárok) és tanulók is.

Az alábbi óravázlat ebben igyekszik segítséget nyújtani. Az óra folyamán a tanulók – amennyiben járatosak a csoportos munkában – csaknem teljesen önállóan dolgozhatnak, s ennek megvalósítására is kellene törekednünk.

Az óra fő céljai, feladatai:

• Gyermekeknek szóló könyvekből (kijelölt részletek segítségével) információk kiemelésével a tanulók megfigyelő képességének fejlesztése, az ismeretek bővítése

• Mátyás király könyvtáráról és életéről való információgyűjtés során a lényegkiemelő képesség fejlesztése

• A szerzett ismeretek rendszerezésével, a gondolatok összefüggő megfogalmazásával a beszédkészség és az önálló tanulás képességének fejlesztése

• Együttműködő képesség fejlesztése csoportban végzett munkáltatással, megadott algoritmus alapján

A kapcsolódó táblázat megtekintése/letöltése

A gyerekek által készített iniciálékból akár kiállítást is szervezhetünk. Amennyiben az iskolában lehetőség van rá, úgy akár egy kisebb projektet is tervezhetünk a reneszánsz év alkalmából. A téma jó lehetőséget teremt a tantárgyi integrációra. Ének-zene órákon megismerkedhetnek a korabeli zenével, udvari szokásokkal. A vizuális nevelés kertében akár komolyabb módon ismerkedhetnek a kódexek írásával, az iniciálék díszítésének módjával, vagy korabeli ruhákat tervezhetnek. Akár saját kódexet is készíthetnek a gyerekek, melybe saját osztályuk legérdekesebb eseményeit írhatják.

A sort mindenki bátran folytathatja saját ötleteivel.

Irodalomjegyzék

Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. Bp., M.Helikon – Corvina, 1981.

Csukovits Enikő: Liliom és holló. Bp., M.Kvk.–Helikon, 1997.

Képes krónika. – /Bp./,  Helikon, 1987.

Dörnyei László – Kővágó Sarolta: A magyar történelem nagy alakjai. 2. rész . Bp., Reflektor, 1987.

Makoldi Mihályné: Szülőföldünk Budapest. 9. kiad. Bp. Tankvk., 1982.

Megay László: Könyves könyv. Bp., Móra, 1976.

Bocsák Vera – Hangay Zoltán – Vasvári Zoltán: Mesék, mondák, igaz történetek. Olvasókönyv az általános iskola 4. osztálya számára. Bp., Dinasztia, 2000.

Mátyás király könyvtára. Videokazetta. Írta és rendezte Lakatos Iván.  OOK – Mafilm, 1979.

Vissza a tartalomjegyzékhez