H. Tóth István: A vitézi virtus szépségének verse.

Nyomtatási nézet

Adalék Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményének sokoldalú feldolgozásához

Célom a magyar nyelvű egyéni líra megteremtőjének, Balassi Bálintnak klasszikus értékeket felvonultató, 1589 nyarán született Egy katonaének (In laudem confiniorum) Az Csak búbánat nótájára című versének sokoldalú bemutatása az olvasmánymegértés, továbbá a nyelvi kompetenciák fejlesztése szempontjából.

A magyar irodalom történetében, és a magyar nyelvű stílus fejlődésében a személyes líra és az igazi műköltészet (= az ismert szerzőjű költészet) megteremtőjeként joggal emlegetjük Balassi Bálintot, aki nemcsak tehetségével, hanem kitűnő formaérzékével is fölülmúlta kora átlagköltőit. Olyan messzire járt előttük, mint „az sas az többi apró madarak előtt” – vallotta róla Balassi Bálint irodalmi hagyatékának gondozója, Rimay János, a barát és tanítvány, aki mestere nyomdokain haladva, de figyelemmel az új ízlésre, a magyar manierizmus legjelentősebb képviselőjévé lett.

Amikor jelen előadásom élén azt állítom, hogy a 11–12 éves, erősen kamaszodó olvasók olvasástechnikai tudását, olvasmánymegértő készségét, irodalomszeretetét erősen befolyásolja ennek a Balassi-műnek, mint értelmes alanynak a többrétegű, differenciált vizsgálata a pozitív érzelmek, a kognitív ismeretszerzés és a hatékony kreatív gondolkodás terén, akkor a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként végzett kutatásom eredményeire alapozom a feltételezésemet. A feltárt adataim arról szólnak, hogy a korosztály fiú olvasóit a lendületes, mozgalmas, eseménydús költői képek vonzzák, a cselekménydús elemeket részesítik előnyben, mert ezek mintegy kiszínezik a tudatukat, mozgósítják a szövegértelmező világukat. Ugyanennek a korcsoportnak a lány olvasói elsősorban az érzelmek terén fejezik ki az állásfoglalásukat, ők az együttérzés, a féltés, a gyámolítás, a részvét motívumokkal összegezhető álláspontokat, magatartást, viselkedést, szerepet tanúsítják, illetőleg élik át.

Ma többen úgy vélekednek, hogy ez a Balassi-katonaének nem könnyű és nem könnyen tanítható szöveg a hatodik évfolyamos diákok számára. Velük szemben áll az a nézet, hogy mégis fontos és jól használható ez a költői szövegmű a Toldi tanítása után, az Egri csillagok ismeretében. Ez a Balassi-költemény több szempontból is kiváló szöveg irodalomtanítási és személyiségfejlesztő célok megvalósításához. Az Egy katonaének a vitézi versek és énekek tanításához a korszak kiemelkedő esztétikai értékeket felmutató, példaadó irodalmi alkotása, a költő egyik kétségtelenül legjobbnak tartott műve, amely lehetőséget ad alapvetően fontos poétikai, irodalomelméleti, verstani ismeretek bemutatására, azok alapozására. Megkerülhetetlen az a felfogás is, hogy ez a Balassi-alkotás lírai bevezetést nyújt Magyarország 16. századi életébe, a végváriak mindennapi világába.

Ennek a többdimenziós, vagyis időben s térben rétegelt, heterogén, azaz különböző motívumokból, érzelmi szálakból szövődő, bonyolult nyelvi-stilisztikai struktúrának, tehát az egymást kölcsönösen meghatározó alkotóelemek rendszert teremtő, összefüggő egységének, egyszerűbben mondván: lírai alkotásnak a megismerésére, el- és befogadására, a mű közvetítette emberi érzelemvilágnak, valamint természetközeliségnek a feltárására a leghatásosabb és legeredményesebb az úgynevezett folyamatolvasás. Ez a több tanórán keresztül történő, feltétlenül előzetes kutatásra épülő, egyéni, páros és csoportos munkaszervezésen alapuló szövegmegmunkálás adja az egyes olvasó-befogadó személyiségének az erősítéséhez és az olvasástudásának a gyarapításához a legtöbb intellektuális energiát. Az értelmi tényezők egyoldalúságának a dominanciájától, közérthetőbben: túlsúlyba kerülésétől úgy óvhatjuk magunkat, ha elfogadjuk, hogy a jelen, feldolgozandó Balassi-szemelvény által közvetített világ emberi, érzelmi megnyilvánulásaira, így a természetszeretetre, a lelkesedésre, a társakkal való örvendező együttlétre szintén ráirányíthatjuk már ennek a korosztálynak az érdeklődő figyelmét.

E Balassi-versnek a 11–12 évesekkel történő feldolgozásában hasznosan alkalmazhatóak az explication de texte, azaz a szoros szövegelemző, szövegmagyarázó olvasásnak a lehetőségei. A funkcionális stilisztika köréből jól ismert ez a francia gyökerű elemző módszer, amely – ezt Adamikné Jászó Anna olvasáspedagógiai kutatásai is igazolják – az elnevezésétől, a származási helyétől és idejétől függetlenül termékenyen segítette a magyar nyelvű olvasástanítást a múltban is. Köztudott – köszönhető a hatékony funkcionális stilisztika iránt elkötelezett Szathmári Istvánnak –, hogy a francia stílusiskolának ez a szövegvilág-kutató eljárása feltétlen tisztelettel van a szövegmű nyelvi-stilisztikai jelenségei iránt. Magam e szövegmagyarázó módszer irodalompedagógiai hasznosításához nemcsak fogalomértelmező tanulmánnyal, hanem a „Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés” program keretében írott, A stílus című tankönyvemmel, ezen kívül az 5–8. évfolyamok olvasói részére készített irodalmi feladatgyűjteményeimmel igyekeztem hozzájárulni.

Alapvetőnek tekintjük e módszer alkalmazásában azt a döntő mozzanatot, amit betű szerinti megértésnek nevezünk. Amíg ez a létállapot: az olvasó és a feldolgozandó mű közötti emocionális, valamint intellektuális kapcsolat – nevezhetjük elsődleges irodalmi kommunikációnak is – létre nem jön, nem adatik meg a szükséges befogadói körülmény valamennyi, a vizsgálandó szemelvényben tetten érhető nyelvi-stilisztikai eszköz, így a képes kifejezőeszközök, a névátvitelek, azaz a szóképek, a szó- és mondatalakzatok jelentésének feltárására. Ez a szegmentálás csak akkor jár haszonnal, ha pontosan fel is tárjuk az elsődleges és a másodlagos, illetőleg a társult jelentésrétegek, tehát a denotátumok (= a jeltárgyak) és a konnotátumok (= az alapjelentést árnyaló kiegészítő jelentések) szerepének, rendeltetésének, feladatkörének, azaz funkciójának az egész műalkotáshoz való viszonyát.

Nem elégedhetünk meg csupán a stílusképek és stílusalakzatok számbavételével, szegmentálásával, vizsgálnunk szükséges a Balassi-költeményt a makroszerkezet és a mikroszerkezet aspektusából, vagyis az egyes bekezdéseket, jelen esetben a versszakokat, továbbá a mondatállományt, a szókészletet, valamint a hangok zeneiségét is. Ez az olvasáspedagógiai és stilisztikai eljárás hosszas, időigényes, ugyanakkor jelentős értelemfejlesztő, szókincsgazdagító, kultúra- és emberismerettel járó, értékes szellemi hozadékkal ajándékozza meg a diákokat.

Nem kerülgetem a lényeget: az alfája és az ómegája az olvasástanításnak változatlanul az, hogy világosan megértették-e a tanulók az előttük levő szöveget. Ez is tudás. Ennek a tudásnak a hiányában céltalanul csapongó, kedvetlen, ingerült kamaszodó diákok fegyelmezésével múlatjuk az időt, s kölcsönösen alig várjuk a tanóra végét jelző csengőszót.

Az explication de texte szövegkutatási módszer újabb állomása a műalkotás irodalom- és stílustörténeti sajátosságainak a feltárása, ezzel együtt a filozófiai és a pszichológiai hatásmechanizmusai sajátosságainak az érintése is. Ilyenkor kezd működni az úgynevezett irodalmi értelem.

Kétségtelen, hogy lehetnek egyenetlenségek a pedagógiai gyakorlatban, amikor ezt az elemzési eljárást, befogadói utat járjuk. Jelen Balassi-verssel történő munkálkodásra rányomhatja bélyegét a pedagógus nyelvtantanítási beállítódása, a stilisztikában való elmélyültsége, felszínre kerülhet a történettudománybeli jártassága vagy járatlansága, eluralkodhat a tanórán a tanárnak a struktúráért rajongó magatartása, ugyanígy a szerző iránti beállítottsága is.

Mindezeket elkerülendő, az életkori sajátosságokra, azaz a kamaszodással együttjáró, a nemek között tapasztalható ízlésvilágra, elfogadás-kultúrára s egyéb szempontokra tekintettel olyan komplex szegmentáláson alapuló sokoldalú tevékenykedtetést ajánlok a továbbiakban, amelyek az egyéni olvasói jegyek tiszteletén túl a közös szövegbefogadás élményeit is megelőlegezik. Értelmezésül, az együttgondolkodást segítendő tisztázom máris, hogy a tanári gyakorlatomban és a kutatói felfogásomban mit jelent a „közös szövegbefogadás” kategória. Az erről a Balassi-alkotásról folyó diskurzusban ugyanúgy, amiként más szövegek feldolgozásakor is, elengedhetetlen az elsődleges olvasói reakciók számbavétele. Induljunk ki abból a tételből, hogy amikor az ember valamiről beszél, azt már eleve értelmezi. Ha lehetséges, akkor ne fűzzünk kommentárt, észrevételt a szabadon áradó, időnként esetleg nyelvileg fésületlen megjegyzésekhez, hanem hallgassuk meg az újabb s újabb olvasói nézeteket. Láthatóvá válik nem sok idő múlva, hogy a növendékek már be-beemelik a saját meglátásuk körébe a társaik korábban érintett, vagy éppen ki is fejtett álláspontjait, reakcióit. Elmondhatjuk immáron, hogy a szövegmű többféle olvasata hozzájárult a rétegzett vizsgálatra váró költemény olyan szintű befogadásához, ahol a közösség vélemény-sokszínűsége megérintette, kisebb-nagyobb állásfoglalásra késztette a tanulócsoport tagjait. A műbeli kisvilágok tényeit egy megismerés-horizontban vették észre a tanulók, majd értékelték azokat, így a tények, valamint a kommentárok visszahatottak a megismerés-horizont alakítására, szélesítésére, pontosítására.

Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményének sokoldalú elemzésével gyakorlatilag feltárjuk az irodalom mint tantárgy és művészet belső koncentrációja, tehát az olvasás, a recepció, a könyv- és médiumhasználat mellett az úgynevezett külső koncentráció, így a nyelvészet, a stilisztika és a művelődéstörténet kínálta lehetőségeket is. Másról is szól, szólhat nemes törekvésünk ennek a Balassi-műnek a sokoldalú feldolgozásakor. Hozzá tudunk járulni vele a tanítványokban már alapozódó, a nemzeti kultúránkhoz való viszonyuk jellegzetes vonásainak a bővítéséhez, felhasználván az életkorra jellemző érdeklődést, kíváncsiságot. Ezáltal az önismeretük, az önművelésük izmosodását elősegítő, az egyéniség tiszteletére beállítódott nevelést is végzünk, miközben a problémamegoldást, a fogalmi gondolkodást, a térben és időben való tájékozódást fejlesztjük, gyakoroltatván az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárását.

Következzék a Balassi-vershez kidolgozott komplex olvasmánymegértést segítő, fejlesztő feladatsor!

Mindenekelőtt fel kell készülniük a növendékeknek a költemény megismerésére.

A Balassi-vers szövegének a világos megértéséhez alapvetően fontos szavak, kifejezések ismeretére van szükség, ezek például a holott kikeletkor, kivel ember ugyan él, felbuzdul, próbálni indul, lobogós kópia, roppant sereg, párduckápa, strázsa, sétáló palotájok, múlatság. Jegyezzék fel a diákok azoknak a forrásoknak, így a felhasznált szótárak, lexikonok, enciklopédiák, vagyis segédkönyvek (= könyvtárhasználati alapirodalom) könyvészeti adatait, amelyek segítségükre voltak a vers megértéséhez nélkülözhetetlen információk megismerésében a könyvtári kutatómunkában. Már ebben az életkorban szoktassuk arra a növendékeket, hogy rögzítsék a világhálóról szemezgetett ismeretek, tények, adatok elérhetőségét, hivatkozási elemeit. Ezzel az eljárással a magyar nyelvi és irodalmi nevelésnek a megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanítani céljának a realizálásához járulunk hozzá, így segítvén más tantárgyak tanulását is.

A könyvtári kutatómunka eredményeinek a megbeszélését követően el kell olvastatnunk az „Egy katonaének” című verset úgy, hogy a gyűjtött szó- és kifejezés-magyarázatokat vessék egybe a diákok a mű konkrét szövegvilágával! Ha így teszünk, akkor a szövegértés és a szövegalkotás, másképpen: szövegképzés gondozását és továbbfejlesztését szolgáljuk. Értelmezzék a tanulók a Balassi-költemény következő sorait!

Érdemes mind a tehetséggondozásra, mind a hátránykompenzálásra tekintettel visszakerestetnünk a gyermekekkel az értelmezett versszakokat, majd ezzel a jelentékeny többlettudással olvastassuk néma és hangos olvasással az egyes strófákat.

A költemény egészét átfogó néma és hangos olvasás után következzék a műbeli világ tényeinek és képeinek a számbavétele! Mondják el a tanulók, hogy kiket, milyen körülmények között láttatott a vers alkotója! Gyűjtessük össze a növendékekkel a fegyverfajták nevét úgy, hogy a költői szövegműben előforduló jelzőikről se feledkezzenek el! Kerestessük meg a diákokkal a vitézek tetteit kifejező szavakat és szószerkezeteket, valamint a vitézeket ábrázoló fordulatokat, így a vonatkozó szintagmákat, hasonlatokat! Végezzük el a vers szóállományának két csoportba történő rendezését! Az egyik csoportot a pozitív hangulatú, vagyis az emelkedő, életteli szavak, a másikat a negatív hangulatú, azaz a lehulló, elmúlást érzékeltető szóállomány alkotja. Mindezeket a gyűjtő, rendszerező, elemző teendőket elvégezvén mondják el a tanulók, hogy miről, hogyan, miért szólt a versben beszélő! Ebben a vizsgálódási folyamatban a nyelvi eszközök és a jelentés különböző rétegeinek a kapcsolatát fedezhetik fel a növendékek. Késztessük őket a jelentésrétegek, ezáltal a jelentésmező mind önállóbb értelmezésére!

Az itt elősoroltam szegmentálási változatok a kifejezőképesség gondozásán túl kétségtelenül a szövegértést fejlesztik. Felfogásom abból a szemléletből táplálkozik, amelynek az a meghatározója, hogy a kellő mélységű szövegértés alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás – amiként ezt a kerettanterv vonatkozó fejezete is tartalmazza. Egyértelműen kapcsolódik a szövegértés és a kifejezőképesség szüntelen gondozásához a képszerűség fejlesztése, ezt szolgálja a „Miért tudta a költő ennyire szemléletesen, valósághíven ábrázolni, az olvasó elé idézni az egyes vershelyzeteket?” kérdésünk – éljünk vele!

Ismertessük a tanulókkal, illetőleg erősítsük bennük, hogy Balassi Bálint 1589 nyarán távozni készült hazájából. Ekkor döbbent rá, hogy nincsen „ez széles föld felett szebb dolog az végeknél”. Ezek a tények és a mű újraolvasása adta élmények nyomán fejtsék ki a diákok, hogy milyen hangulatú ez a hazafias katonavers! Tárják fel a növendékek a véleményüket a költő valóságábrázolásáról! Igazolják, hogy nemcsak vitézpróbát dicsőítő ez a Balassi-mű, hanem a vitézi élet hétköznapjait is hitelesen megfestő! Mondják el a gyermekek az eddig megbeszéltek és a megerősítést szolgáló újraolvasás után: vajon miért döbben rá a versben beszélő erre az igazságra, hogy nincsen „ez széles föld felett szebb dolog az végeknél”? Az így végigvitt szövegkutatással a mű és az olvasó érzelmi-gondolati kapcsolatát alapozhatjuk, illetőleg erősíthetjük, továbbá erkölcsi ítéletalkotásra, véleményalkotásra, sőt véleménynyilvánításra késztethetjük a kamaszodó tanulókat.

Az eddigiekben a téma, a motívum, a műfaj és a stíluseszközök aspektusából tanulmányoztuk Balassi Bálint katonaénekét. Az irodalmi műveltség szerves részét adja a sokféle olvasmány struktúrájának a megfigyelése, részekre bontása, értékelése. Végezzük el közös munkában az „Egy katonaének” szerkezeti egységeinek a feltárását! Ezek a következők:

Keressék ki a tanulók a megfelelő idézeteket a Balassi-költemény csomópontjaihoz! Fejtsék ki a gyermekek, hogy világossá vált-e számukra a versben beszélő lelkiállapota! Ezzel, a mű rétegeit feltáró, gyűjtő, továbbá az alkotó–mű–olvasó viszonyra rávilágító fejtegetéssel nemcsak a diákok irodalmi műveltsége gyarapszik, hanem a kommunikációs képességük is erősödik, továbbá a lényegkiemelésben fejlődnek jelentékenyen.

Tájékoztassuk a növendékeket arról, hogy a Balassi-költészetet kutató szakemberek meglátása szerint az „Egy katonaének” a költő legtökéletesebben szerkesztett verse. Járjunk utána az alábbi összefüggésrajz figyelembevételével annak, hogy miért helytálló az irodalmárok álláspontja!

Az így elvégzett szegmentálás a tanulók logikus gondolkodását jelentékenyen alapozza, sőt hatással lesz újabb poétikai szövegművek részben önálló, illetőleg önállóan végzendő részekre bontására is. Kétségtelen, hogy ez az eljárás a más nézőpontból történő vizsgálódásra ugyancsak alkalmat nyújt, és lehetővé teszi az értékelő vélemény megfogalmazását, valamint előadását.

Hívjuk fel a diákok figyelmét ennek a Balassi-műnek a sajátságos versformájára! Tanulmányozzuk a gyermekekkel együtt a jellegzetes Balassi-strófát! Láttassuk meg a növendékekkel a belső rímek és a végrímek formavilágát, vétessük észre velük az ebből adódó verszeneiséget!

Egyértelmű, hogy az ilyen sokszálú, bonyolultan összetett szövegvilág-kutatás számos ismeret birtokába juttatja, juttathatja a tanulókat, ugyanakkor az olvasmánymegértő kompetenciájuk és a kifejezőképességük is fejlődik, karöltve az ok–okozati összefüggések meglátásával s a logikus gondolkodásuk erősödésével. Éppen ezért elengedhetetlen a részek egészbe rendezése, lehetőleg új nézőpont alapján, azaz nélkülözhetetlen a nézőpontváltás gyakoroltatása. Ezt elősegítendő adjuk házi feladatul – körültekintő előkészítést követően – a következőket!

Szerkesszetek ismertetést Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményéről „A vitézi virtus szépségének verse” címmel! Foglaljátok vázlatba a művel összefüggő ismereteiteket, gondolataitokat, tudásotokat! Válogassátok össze gondosan az állításaitok igazolásához leginkább megfelelő idézeteket! Fejtsétek ki azt is, hogy milyen hatással volt rátok ez a műalkotás!

Az ilyen feladatot akkor adhatjuk, ha ezt megelőzően előkészítettük az ismertetés műfaj alapformáját és gyakoroltattuk is rövidebb-hosszabb szövegekkel kapcsolatban, vagyis képesek a tanulók az értékelő véleményük megformálására, annak írásbeli rögzítésére. Tanári és kutatói tapasztalataim arról vallanak, hogy a „János vitéz” és a „Toldi” feldolgozásakor gyakorta élhetünk ezzel a közlésformával (= ismertetéssel), ugyanis lehetőséget kínál a nézőpontváltás helyénvaló alkalmazására, valamint az egyéni álláspont érveken, tényeken alapuló kifejtésének a gyakorlására is.

Gondosan, tüzetesen javítsuk ki és értékeljük – lehetőleg csak szövegesen – mindenképpen útbaigazítóan, fejlesztő szándékkal ezeket a tanulói műismertetéseket, vallomásokat, amelyek Balassi Bálint „Egy katonaének” című verséről és a hozzá kapcsolódó tudásszeletekről szóltak. A javítást követően tárjuk részletesen a diákok elé az ismertetésekkel összefüggő, átfogó tapasztalatainkat, mozgósítsuk őket ekképpen is a még alaposabb, igényesebb szövegolvasásra, szövegkutatásra.

Felhasznált és ajánlott szakirodalom

1. Adamikné Jászó Anna 2001: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest

2. Bárczi Géza 1956: Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem, 35. dal. In: Lőrincze Lajos (szerk.): Nyelvművelő. Tankönyvkiadó, Budapest

3. H. Tóth István 1988: A fogalmazási ismeretek bővítése: a műismertetés. Munkáltatófüzet a 7. osztályos magyar irodalom tantervi törzsanyagának feldolgozásához (részlet). Magyartanítás, Budapest

4. H. Tóth István 1988: Egy témakör tanításának tapasztalatai (Arany János: Toldi). Módszertani Közlemények, Szeged

5. H. Tóth István 1993: A poétikai funkció érvényesülése a nyelvi kommunikációban. Magyar Nyelvőr, Budapest

6. H. Tóth István 1993: A stílus (Munkáltató tankönyv az általános iskola 8. osztálya számára. Alkotószerkesztő: Zsolnai József). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (Az 1996–97. tanévig önálló kötetben látott napvilágot, azóta a „Magyar nyelv 8.” című  tankönyvem önálló fejezeteként jelenik meg.)

7. H. Tóth István 1994: A stílusfajták és a szövegtípusok tanítása a NYIK-programban. Iskolakultúra, Budapest

8. H. Tóth István 1994: A stílusblokk helye, szerepe a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés programjában. Művelődésügyünk, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Intézete, Kecskemét

9. H. Tóth István 1997: „Az olvasás: fölfedezés”. Egy korosztály irodalomértésének alakulása (Kandidátusi értekezés). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

10. H. Tóth István 1998: Hetedhét határban (Irodalmi feladatgyűjtemény 10–11 éves olvasóknak). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

11. H. Tóth István 1998: Régmúlt kövei között (Irodalmi feladatgyűjtemény 12–13 éves olvasóknak). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

12. H. Tóth István 1999: Legendák nyomában (Irodalmi feladatgyűjtemény 11–12 éves olvasóknak). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

13. H. Tóth István 1999: Jelek az úton (Irodalmi feladatgyűjtemény 13–14 éves olvasóknak). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

14. H. Tóth István 1999: Utak a művek elemzéséhez. Módszertani Közlemények, Szeged

15. H. Tóth István 2003: Néhány gondolat a stílus és a stilisztika tanításához. Módszertani Közlemények, Szeged

16. H. Tóth István 2006: Mások javára (Javaslatok-gondolatok az irodalom- és az anyanyelv-pedagógiai tevékenységekhez). Bács-Kiskun Megyei Pedagógusház, Kecskemét

17. Oktatási Minisztérium 2000: Magyar nyelv és irodalom (Kerettanterv tantárgyi füzetek 1.). Korona Kiadó Kft.

18. Szathmári István 1994: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

19. Szathmári István 1996: Hol tart ma a stilisztika? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

20. Szathmári István 1998: Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

21. Szathmári István 2001: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései. Kodolányi Füzetek 9, Székesfehérvár

22. Szathmári István 2004: Stilisztikai lexikon (Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve). Tinta Könyvkiadó, Budapest

23. Szathmári István 2004: A funkcionális stilisztika történetéhez. Magyar Nyelvőr, Budapest

* Köszönettel tartozom Vasvári Zoltán művelődéstörténésznek, aki hasznos tanácsokkal segítette az akadémiai ösztöndíjjal támogatott kutatásom eredményeinek árnyalt bemutatását jelen dolgozatom elkészítésekor.

Vissza a tartalomjegyzékhez