Sóron Ildikó: Kultúrák találkozása az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Nyomtatási nézet

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár több mint ötven éve áll az idegen nyelvet tanulók, idegen nyelveket beszélők és szeretők, idegen ajkúak rendelkezésére. Az eltelt időszak alatt sok mindent megélt: volt a szovjet kultúra fellegvára, a tömeges nyelvtanulás iránt megnyilvánuló felfokozott érdeklődés gyakorlóbázisa, a kortárs világirodalom egyedülálló, eredeti nyelvű gyűjteménye, a nemzetiségi könyvtárak báziskönyvtára, módszertani központja, a zeneszeretők, zeneértők által nagy szeretettel látogatott kotta- és lemeztár.

Ma a gyűjtemény legfőbb értékeit a kortárs világirodalom eredeti nyelven megjelentetett művei, a rendkívül gazdag irodalomtudományi és nyelvtudományi szakirodalom, az országban példátlan gazdagságú szótárirodalom, a hetven nyelv tanulását segítő nyelvi gyűjtemény, a válogatott magyar nyelvű műfordítások, a kortárs zene, jazz, világzene reprezentánsai, a magyarországi nemzetiségeket bemutató szakirodalom, valamint a világ negyedik legnagyobb magángyűjteményként számon tartott Fajszi Károly-féle eszperantó gyűjtemény alkotja.

A könyvtár dokumentációs tevékenysége is jelentős: az országban egyedüli módon tárja fel idegen nyelvű szépirodalmi művek magyar folyóiratokban megjelentetett, magyar nyelvű műfordításait és a Magyarországon élő nemzetiségekre és kisebbségekre vonatkozó, főképp magyar nyelvű időszaki kiadványokban napvilágot látott szakirodalmat. Mindkét feltáró munkában több évtizedes hagyományokra építhet, melyeknek eredményei ma az on-line adatbázisok által mindenki számára hozzáférhetők.

Ezek a felvázolt értékek együttesen predesztinálják a könyvtárat arra, hogy a 21. század jelentős kihívásaira érdemben tudjon válaszolni. Az európai átalakulás következtében előre nem sejthető mértékben nőtt meg az igény a soknyelvűség iránt. Mind az egyéni életutak, mind az intézmények fejlődésének elengedhetetlen feltétele lett a főbb közvetítő nyelvek ismerete, gördülékeny használata. Az oktatási rendszer igyekszik megfelelni e hihetetlenül megnőtt igényeknek, ám önmagában nyilvánvalóan nem tudja orvosolni a problémát. Ekkor léphetnek színre a könyvtárak, a kor e kihívásának is megfelelő gyűjteményeikkel és szolgáltatásaikkal.

A 21. századi technika minden csodára képes – jó és rossz értelemben egyaránt: a tömeges információ megjelenése és áramlása értékelhető egyértelműen pozitív, ám más megközelítés szerint némiképp problémás folyamatként is. A bőség zavarából jó ízléssel válogatni, a valódi értékeket kiragadni igen nehéz, mély tudást, határozott értéktudatot feltételező feladat. Az értékteremtő válogatásban nagy segítség lehet a helyenként eltévelyedő, bizonytalankodó ember számára egy karakteres, tudatosan kialakított és gondozott gyűjtemény s az erre épülő szolgáltatási struktúra, feladatra orientáltan képzett szakemberekkel. Könyvtárunk gyűjteménye, szolgáltatásai magas szintű, rendkívül bőséges választékot nyújtanak a „nyelvekkel” élőknek, nyelvekkel foglalkozóknak.

Az OIK leghűségesebb olvasói ennek megfelelően a magas színvonalú irodalomtudományi, nyelvészeti szakirodalmat igénylő, tájékozott olvasottsággal rendelkező felhasználók közül kerülnek ki, akik általában több nyelven írnak, olvasnak (műfordítók, irodalomtörténészek, írók). Látogatóink legnagyobb hányadát azonban a diákok, főként a felsőoktatási intézmények hallgatói teszik ki. Így általánosságban elmondható, hogy a hosszú évek, évtizedek óta az OIK-ban tevékenykedő szűkebb olvasói réteget egy széles, folytonosan változó, főként fiatalokból álló felhasználói bázis övezi.

Persze könnyű lenne a helyzet, ha mindannyian több nyelvű környezetbe születnénk, s milyen jó is lenne, ha ezek a nyelvek nem egy elszigetelt nyelvcsaládba tartoznának, mint pl. a csodás, de egyedi magyar nyelv?!

Hiába zúdul ránk a média minden egyes csatornájából a sokféle „kulturális sokk-hatás”: egy kultúrát ténylegesen megismerni csak saját nyelvén keresztül lehet, ezért is elengedhetetlen az idegen nyelvek pontos, de könnyed, görcsök nélküli használata.

Az iskolai oktatás igyekszik a diákok segítségére lenni a nyelvek elsajátításában, s ebben a feladatban másokra is támaszkodhat. Iparág épült a magas színvonalú nyelvoktatás elsajátíttatására, nyelviskolák tucatjai, nyelvtanárok tízezrei próbálják a lehetetlent megoldani: piacképes nyelvtudást adni diákjaiknak, a lehető legrövidebb időn belül a lehető legolcsóbban. mind a felnövekvő, mind a csatlakozni kívánó, idősebb nemzedékek számára. Gyakran azonban keserű tapasztalatokat hoz a mindennapi gyakorlat: hiába a keservesen és mégis méregdrágán kiizzadt hivatalos papír a nyelvismeret ilyen-olyan szintjéről, mégsem gördül az idegen szó úgy az ajakról, mint amilyen könnyedén anyanyelvünket használjuk.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár többféle lehetőséget kínál a már nyelvet tudók, a nyelvet „kóstolgatók”, a gyakorlott idegen nyelven olvasók, avagy a nyelvet elsajátítani igyekvő nyelvtanulók számára. Nyelvstúdiója hetven(!) nyelv elsajátításához nyújt segítséget, különböző mélységben és szinten. Lehet a helyszínen, nyugodt körülmények között, a helyben nyújtott technika és nyelvtanulást segítő dokumentumok használatával nyelvet tanulni: az úgynevezett „nagy nyelvek” esetében alapfoktól felsőfokig, sőt, egyes szakterületek szakmai anyagával is gazdagítottan széles a dokumentumkínálat. Az olvasó maga választhatja ki, hogy melyik nyelvkönyvcsaládból szeretne tanulni, ahhoz milyen hangzó- illetve képanyagokat használna, s mi az, amit a kiválasztott dokumentumok esetében kölcsönözhet is. A helyben vagy az otthon tanuláshoz együtt talál szótárt, nyelvtani összefoglalót, az ellenőrzést segítő tesztet és megoldási kulcsot, nyelvkönyvet, munkafüzetet, tanári kézikönyvet, hangzó- és képanyagokat, bilingvis kiadványokat, könnyített szépirodalmi műveket és nem utolsó sorban igényeit figyelembe vevő, szakszerű tájékoztatást. A dokumentumok nagy része szabadon hozzáférhető, az adott szakterületen jelentkező olvasói igényekhez igazított, tematikus elrendezésben található, így saját személyére szabottan, igényei, kedve szerint válogathat bárki a széleskörű anyagból.

Tapasztalataink szerint a tényleges nyelvtanulással kapcsolatban általában alapvetően kétféle igény jelentkezik a felhasználók részéről:

Tapasztalataink szerint mindkét esetben széles korcsoport érintett: mind a fiatalok, mind az idősebb korcsoportokba tartozók előszeretettel használják a nyelvstúdiót egyéni nyelvismeretük fejlesztésére.

Megállapíthatjuk tehát, hogy könyvtárunkban rendelkezésre áll egyrészt az oktatási rendszerben megszerzett, a nyelvismeret fejlesztésére és elmélyítésére szolgáló széles dokumentumválaszték a Magyarországon keresett nagy nyelvek esetében: a legkorszerűbb módszereket alkalmazó számítógépes interaktív dokumentumoktól kezdve minden, a hagyományos formátumú és bilingvis szépirodalmi művekig. (Természetesen nem a teljesség jegyében, hanem válogatva, alapvetően az anyagi kötöttségek miatt, elveinkkel ellentétesen).

Másrészt van egy széles, egyedülálló nyelvi választék azoknak, akik egyedi igényekkel fordulnak hozzánk: sajnos ez sem lehet teljességre törekvő választékot adó, de így is rendkívül gazdag, a felhasználói igényeket követő, az anyagi lehetőségeket maximálisan kihasználó gyűjteményrész.

A nyelvstúdióban legtöbbet hallgatott tíz nyelv aránya 2006-ban

A nyelvelsajátítás magasabb fokán állók számára könyvtárunkban egyenes az út az eredeti nyelven történő szépirodalmi művek olvasása felé. Hiszen még egy ajtó sem választja el az olvasót a nyelvstúdiótól, s máris abban a térben találja magát, ahol kedvére válogathat az általa tanult, elsajátított nyelv reprezentáns szépirodalmi művei közül. Megtalálható itt a legismertebb klasszikus regény, a legmodernebb kortárs költemény, a kritikával fogadott újonc szerző első műve, de csemegézhet az adott nyelven megjelent, ámde eredetileg magyar nyelvű szépirodalomból is. Csak igényeseknek ajánlott pl. Beckettet franciául és angolul is olvasni, vagy pl. Eszterházy Pétert németül becserkészni.

Praxisom alatt az egyik legkedvesebb élményt az az egyetemista fiatalember szolgáltatta, aki egyszerre keresett francia, angol és magyar nyelven egy azonos művet. Mivel a keresés iránya szokatlan volt: „mindegy mi, csak mind a három nyelven meglegyen”, beszédbe elegyedtünk. Kiderült, hogy hosszú ideje ezt a módszert alkalmazza egy új nyelv elsajátításához. Nyilván mindenki számára nem ajánlható ez a technika, mindenesetre könyvtárunkban volt három, e meghatározott nyelveken íródott szépirodalmi alkotás, vagyis az efféle extravagánsnak tűnő helyzetek sem reménytelenek az OIK-ban.

Tapasztalataink szerint, aki az eredeti nyelven, olvasás szintjén ismer egy nyelvet, általában kíváncsi lesz – vagy kíváncsivá teszik! – az adott nyelvű nyelvészeti vagy irodalomtudományi szakirodalom használatára is. Ahogy bevezetőmben már szóltam erről, az OIK egyik specialitása a kitűnő színvonalú, eredeti nyelvű szakirodalmi gyűjtemény: a legalapvetőbb kézikönyvektől kezdve a neves szerzői monográfiákon át, a szinte egyedülállóan gazdag szakirodalmi folyóiratanyagon keresztül (28 nyelven közel 500 cím!), az irodalomtörténeti korszakokon átívelő bibliográfiákig szinte minden lényeges szakirodalmi mű megtalálható a gyűjtőkör által jelölt témákban – hagyományos vagy on-line eszközök által. Természetesen a beszerzésben teljességre nem törekedhetünk, de bátran állíthatjuk, hogy a szakkönyvtári elvárásoknak megfelelő, éles szemmel válogatott, helyenként kuriózumokkal tarkított, rendkívül színvonalas gyűjteményrészt alkotnak a szakirodalmi munkák az OIK teljes állományán belül. E művek reprezentatív helye az olvasóterem.

Itt szükséges szólni a könyvtárról, mint épületről is. Nem véletlenül használtam a „reprezentatív” szót. Ugyanis ma Magyarországon nem sok könyvtár büszkélkedhet ilyen szépséges, lenyűgöző olvasói terekkel, mint az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Bár külső homlokzata átkos stílustörésről árulkodik, ha valaki mégis túlteszi magát az első csalódottságon, és belép, azonnal egy 19. század végi palotában érzi magát. Az épület első gazdája a Katolikus Legényegylet (KALOT) volt, mely kultúrházként használta. A többszöri újjáalakítások során sikerült megőrizni a régi hangulatot. A barátságos tér a korszerű szolgáltatások befogadására is messzemenőkig alkalmas, hiszen ötvözi azt a hagyományos könyvtári elvárásokkal. Az olvasóterek közül látványában kiemelkedik az olvasóterem, mely az eredeti épületben a bálterem funkcióját töltötte be, így e tér igen fenséges, elegáns, impulzív.

Amellett, hogy helyet ad közel tízezer kötet kézikönyvnek, szótárnak, lexikonnak, benne és az előtte kialakított tájékoztató övezetben szabad polcokon található a kurrens folyóirat-állomány jelentős része. Különösen kedveltek az idegen nyelvű napilapok és magazinok, melyek gyakran alkotják a nyelvvizsgák anyagát is. Természetesen a ma mindennapos egyéni számítógép-használatra és WI-FI kapcsolatra is lehetőség van az olvasótermi asztaloknál. Mindezekkel együtt az olvasóterem ma a főváros egyik legnyugodtabb, legintimebb, legbarátságosabb dolgozószobája, melyben „öröm dolgozni” (egy olvasónk ajánlásával).

Az olvasóteremben használt dokumentumok aránya nyelvek szerint 2006-ban

A szakirodalmi kutatást csak helyben használható szakadatbázisok is segítik. Ezek közül a legkedveltebb és leggyakrabban használt a világszerte híres Thomson Gale csoport kitűnő, naprakész világirodalmi, művelődéstörténeti információkkal rendelkező on-line elérhetőségű adatbázisa, a Literature Resource Center, mely soknyelvű keresést tesz lehetővé irodalmi tárgyszavakra, irodalomtörténeti fogalmakra, alkotókra, művekre stb. vonatkozóan. Benne kortárs világirodalmi lexikon is található Contemporary Authors Online címen. Emellett elérhető a Gale hét kötetből álló e-book csomagja is (Gale Virtual Reference Library), melyben a keresőkérdésekre kapott egyes találatok egy beépített fordítóprogram segítségével azonnal több nyelven is olvashatók. Különleges lehetőséget kínál a szintén világszínvonalú CSA Illumina által összeállított Linguistics and Language Behavior Abstracts című on-line adatbázis, melyet legtöbbször nyelvészeti vagy határterületi kérdések szakirodalom-kutatásakor használunk sikeresen. Mint minden nyilvános könyvtárban, az OIK-ban is hozzáférhető az EBSCO, melynek leginkább Academic Search Premier adatbázisát tudjuk haszonnal ajánlani olvasóinknak. Mindhárom adatbázis nagy számban tartalmaz full-text találatot, melyet azonnal nyomtathat vagy saját e-mail címére postázhat a kutató. Olvasóink gyakran élnek ezekkel a lehetőségekkel szakdolgozatuk, szemináriumi dolgozatuk elkészítésekor. Emellett mindegyik magyarországi közös katalógust rendszeresen használjuk a szakirodalom-kutatások során csakúgy, mint az egyéb irodalmi, nyelvészeti jellegű adatbázisokat, magyarországi vagy külföldi tematikus portálokat. Könyvtárunk NAVA-pont is, így elérhető, megtekinthető, kutatható a Nemzeti Audiovizuális Archívum anyaga is.

A könyvtár igyekszik minél szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot kialakítani a célzott olvasói rétegekkel. Különösen fontosnak tartjuk az egyetemek bölcsészkaraival és a budapesti középiskolákkal való folyamatos együttműködést. A könyvtár jövőjének záloga az, hogy mikor, vagyis az oktatás melyik szintjén és mennyi időre tudja „megszólítani”, majd megtartani a könyvtár célkitűzéseiben leginkább érdekelt diák- ill. hallgatói réteget. Mennyire tud vonzó és innovatív célokat megfogalmazni, hogyan tudja mindezt célzott közönségéhez informatívan, de ugyanakkor figyelemfelkeltően eljuttatni? Milyen gyorsan reagál a folyamatosan változó felhasználói igényekre, mennyire rugalmas szolgáltatásiban, s esetünkben – szakkönyvtár lévén – mennyire tud nyugodt munkafeltételeket és szakértő támogatást biztosítani az elmélyült és eredményes kutatáshoz?

Az OIK-ban rendszeresen tartunk könyvtárbemutató órákat, könyvtárhasználati foglalkozásokat középiskolásoknak, de néha jönnek általános iskolások és egyetemi hallgatók is. Ezek a találkozások általában az első lépést jelentik a könyvtár megismerése felé, de ekkor születnek a legmeghatározóbb benyomások is, így igen értékesek ezek az első lépések. Szinte már ekkor eldől, a látogatók közül ki az, aki rövidebb-hosszabb távon kötődni fog az intézményhez. Ezért nagy felelősség hárul azokra a kollégákra, akik e csoportokat bevezetik a könyvtár rejtelmeibe. Épp ezért különös odafigyeléssel választjuk ki, hogy a jelentkező csoporthoz ki a legautentikusabb szakember a könyvtárban, aki a pedagógus kollégáktól kapott elsődleges információk alapján a lehető leginkább tud „csoportra szabott” könyvtárismertetést, könyvtárvezetést tartani. Ezeken az első találkozásokon igyekszünk kiemelni mindazt, ami az adott csoportot érdekelheti: kitérünk az általános használatra és szolgáltatásokra, (pl. a kedvező internethasználatra), a gyűjtemény specialitásaira, a szinte csak a könyvtárunk által nyújtott egyedi lehetőségekre. Igény szerint idegen nyelven is vállalunk könyvtárbemutatást. Az adott csoport idejétől függ, hogy milyen mélyen merülhetünk el a katalógusok, adatbázisok világában, vagy hogy mennyi idejük marad a vezetés végén önállóan is felfedezni a bemutatott könyvtári tereket.

A könyvtár vállalja olyan foglalkozások megtartását is, mely közvetlenül egy tantárgyhoz, esetleg egy adott szaktárgyi anyaghoz kapcsolódik: olvasótermünk, nyelvstúdiónk meghitt, barátságos környezetet teremthet a többkönyvű oktatás megvalósításához. Egy-egy kultúrtörténeti korszak feldolgozása angol, német, spanyol vagy egyéb nyelveken egy tanóra keretében egyszerűen és nagyszerűen megvalósítható. Igény esetén egy-egy téma feldolgozásához az adott nyelvű szakirodalmi munkák összegyűjtésével, a téma jellegétől függően hangzó vagy képi anyag társításával is szolgálhatunk. A „hely szellemének” hatását pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni! Remek helyszín a könyvtár rendhagyó irodalmi órák megtartására is, igény esetén ennek eszmei, szervezési részét is tudjuk vállalni. Természetesen mindezek csak pedagógusokkal folytatott előzetes egyeztetések alapján valósíthatók meg.

Könyvtárunkban régóta kísérletezünk olyan kurzusok megtartásával, melyeken az érdeklődő diákokat a kutatásmódszertan világába igyekszünk bevezetni. Tapasztalataink szerint ugyanis nagyon szegényes a diákok ilyen irányú tudása, még az egyetemista hallgatók esetében is. Nem tudják, mit jelent egy adott témához szakirodalmat keresni, de sokszor a téma konkrét körülhatárolása is nehezen megy. Még bonyolultabb feladat egy témához előzetesen vázlatot készíteni, egy katalógustételt elemezni, egy adott adatbázisból a kérdésünkre kapott találatokat értelmezni, megfejteni, rögzíteni. Nyilvánvaló, hogy az oktatási rendszerbe szinte képtelenség ezeknek az ismereteknek az elsajátíttatását is beépíteni. Pedig a diákok végeznek kutatást, készítenek dolgozatot, legtöbbször a maguk módján. S tiszta lelkiismerettel még tanáraikon sem kérhető számon, ha ezek a dolgozatok formailag hibásak, esetleg szerkezetükben logikátlanok vagy nem egyenletes színvonalúak. A kutatás és dolgozatírás szigorú „műfaj”, szigorú szabályokkal. Régi vesszőparipám, hogy e szabályok megtanítására, gyakorlati szintű elsajátíttatására a legalkalmasabb intézmények mégiscsak a könyvtárak, s a legautentikusabb átadók a könyvtárosok.

Ma minden könyvtár életéhez szervesen kapcsolódnak az olvasói rétegeket a mindennapitól eltérő módon megszólító rendezvények. Az OIK rendezvényei tematikailag is igyekeznek szakkönyvtári jellegéhez alkalmazkodni, így leginkább az irodalom, a nyelvek, az egyes népek vagy a zene állnak általában a középpontban. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a világirodalmi jelentőségű alkotók évfordulóiról szóló megemlékezéseket, a nemzetiségekhez és a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó programokat, a zenei esteket. Minden alkalommal arra törekszünk, hogy lehetőleg az adott szakterület legkiemelkedőbb szakembereit hívjuk meg előadást tartani, beszélgetést vezetni, esetleg a kapcsolódó kiállításokat megnyitni. Lehetőség szerint a különféle kulturális intézetekkel, diplomáciai testületekkel meglévő jó kapcsolatainkat is felhasználjuk egy-egy rendezvény színvonalasabbá vagy éppen gazdagabbá tételéhez. Gyakran köszöntünk neves művészeket, akik rendszeresen szerepelnek a különféle irodalmi esteken, könyvbemutatókon. 2005 óta minden évben megrendezzük az OIK-ban a „Nyelvek napját”, mely nagyszabású, egész napos rendezvénysorozatunk. Ezek a programok arra hivatottak, hogy oldottabb, nyitottabb kapcsolatot építsenek a könyvtár és olvasói között, miközben a szélesebb ismertség irányába is hatnak. Az intézményben megjelenő neves előadók és művészek pedig ismertségük folytán újabb közönségrétegeket is vonzhatnak intézményünkbe. Tudjuk, hogy Budapesten, annak is a központjában nagyon nehéz a sok konkurens program miatt lényegesen újat nyújtani. Azonban úgy véljük, hogy a szívből és profi módon összeállított rendezvények, a hozzájuk társuló barátságos és meghitt környezettel, igenis versenyképesek lehetnek még Budapest szívében is.

Ez az írás figyelemfelkeltésből született. Így keretei nem engedik meg a minden részletre kiterjedő, mély elemzést. Kérjük, bizonyosodjanak meg a cikkben írtak valóságáról, látogassanak el az Országos Idegennyelvű Könyvtárba! Ha csak virtuális sétát tesznek az OIK honlapján (www.oik.hu), talán már az is elég ahhoz, hogy kedvet kapjanak az épület, a benne lévő pazar gyűjtemény, a korszerű szolgáltatások a valóságos felkeresésére.

Vissza a tartalomjegyzékhez