Ősrégi megoldás: az életrajzi órán hangozzanak el versek, versrészletek, melyek a korról, a szituációról, az érzelmi állapotról, a hangulatról árulkodnak. Minden esetben legalább röviden értelmezzük a verset, ne maradjanak félreértések, kétségek diákjainkban. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez jól fejleszti a hallás utáni szövegértés képességét is!)

Érdemes alkalmazni az életrajzi művekből való felolvasást, főleg a középiskolás korosztály esetében. Ez alkalmas arra, hogy a gyerek maga vonja le a következtetést bizonyos élethelyzetek megismerése után.

Sőt, érdemes több életrajzi művet megismertetni. Az azonos eseményt leíró részeket vessük össze, vizsgáljuk meg, keressünk egyezéseket és különbözőségeket! Kiváló lehetőség a szövegértés képességének fejlesztésére.

Középiskolások esetében a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében akár más-más szemléletű életrajzokat is összehasonlíthatunk.

Az önéletrajz műfaji sajátosságait 8. osztályban tanítjuk. József Attila önéletrajzi műve (Curriculum vitae) alapján készíttessünk a diákokkal hagyományos és modern (amerikai típusú) önéletrajzot! Vessük össze a diákok által készített munkákat az irodalmi önéletrajzzal!

Az életrajz mindig szolgáltat sztorit. A gyerekek egy jelentős része a bulvársajtó, a pletykamagazinok, és a televízió hatása alatt áll. Fordítsuk ezt a saját hasznunkra! Csoportmunkában készítsenek újságcikkeket József Attila életével kapcsolatban. Majd a csoportok állítsanak össze egy kiadványt a meglévő cikkek alapján. Előre ki kell osztani a feladatokat: ki szerkeszti az újságot, kik készítenek, gyűjtenek fotókat, ki tervezi meg a kiadvány arculatát, ki válogatja össze a verseket, és így tovább.

8. osztályban a médiaműfajokat (a hír, a kommentár, a tudósítás, a glossza, az interjú, a riport, a hirdetés és az apróhirdetés) részletesen megismerik a magyar nyelvi órákon a diákok, így a számítógéppel szerkesztett kiadvány összeállítása többszörös haszonnal kecsegtet.

Felkészültebb, rátermettebb osztályokban akár egy-egy manapság divatos beszélgetős műsor mintájára mi is készíthetünk élő műsort. Megidézhetjük József Attila családtagjait, barátait, szerelmeit, ellenségeit: meséljenek a költőről, mutassák be életét, személyiségét.

Erre a szerepjátékra nekünk előre kiosztott feladatokkal kell készülnünk.

Sokkal nagyobb élmény, ha videokamera felhasználásával konzervműsort készíthetnek a diákok. Ez lehet életrajzi film, show műsor felvétele, oknyomozó riport. Higgyék el, ha szabad kezet adunk, a legjobb ötleteket a diákok maguk fogják kitalálni és kidolgozni!

A diákok életében központi szerepet tölt be a számítógép, az internet. Hagyjuk őket a saját terepükön mozogni! Készítsenek honlapot József Attiláról, az életéről, a költészetéről.

Mindezek a tevékenységek óriási felkészülést, utánajárást igényelnek diákjaink részéről is. Jó esetben a könyvtáros kollégákat is boldogítják kéréseikkel: katalógust használnak, polcon keresnek, kézikönyvtárban búvárkodnak, olvasnak. S mennyivel hasznosabb és kellemesebb a számonkérésnek ez a formája, mint az életrajzi dolgozat? A diák rögtön megszeret minket, hisz nem írattunk dolgozatot! Pedig nem sejti, hogy rászedtük: többet dolgozott, így többet tanult, mint ha felelt volna. Az adatok „bemagolása” csak 1 órát vett volna el az életéből, az igényes felkészülés akár napokat is!

Természetesen a hagyományos gyűjtőmunkát sem feledem. A színvonalas életrajzi tablót szorgalmi ötössel jutalmazom minden esetben. A szép és értékes munkák a tanterem falát díszítik. Könnyen megoldható így az osztályterem dekorálása is.

Én magam is készítek faliújságot: megkínálom a gyereket versekkel, képekkel, érdekességekkel. Mintát szeretnék adni számára. Megmutatni, hogy én mit tartok fontosnak, értékesnek.

Olyan műveket kell választanunk, amelyek „üzenete” megérinti a fiatalokat. József Attila problémái közel állnak a gyerekhez: a kiútkeresés, az önazonosság keresése, a szeretet hiánya.

A szépség láttatása, a nyelv kifejező erejének vizsgálata (szóképek és a gondolatok, érzelmek szépsége).

Csak a saját élményeimről, tapasztalataimról beszélek. De ezt a gyerek előtt is vállalom: én ezt gondolom. Nincsenek abszolút igazságok. A gyerek tőlem függetlenül gondolhat mást, de azt bizonyítania kell a szövegből vett idézetekkel. (Ez hosszú évek kemény és következetes munkájával érhető el! Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymás munkáját és véleményét!)

A gyereket be kell vonni ebbe a nyomozásba, élvezni fogja a nyomolvasást, nem veszi észre, hogy közben elemez.

A gyerek és az ő gondolatai iránti érdeklődést ki kell mutatni! Figyelni kell rá, és meghálálja a figyelmet!

A versek közötti összefüggések, logikai viszonyok feltárására kell törekedni.