Stohl Róbert: Adatok Péteri Takács József nevelői tevékenységéhez

Nyomtatási nézet

Az alábbiakban közölt levél a Festetics-család keszthelyi levéltárának igazgatási anyagában maradt fenn.¹ Az autográf kézirat szerzője Péteri Takáts József, akit a szakirodalom költőként és irodalomszervezőként tart számon, a kortársak emellett filozófiai munkásságát becsülték sokra. A levél címzettje pedig Festetics György gróf, aki 1791-ben bízta László fiának neveltetését Takátsra.

A levél értékét elsősorban az adja, hogy bepillantást enged a XVIII. század végi főúri magánnevelés eddig kevéssé feltárt világába, s további források bevonásával megteremti a lehetőségét annak, hogy pontosítsuk a korabeli társadalmi elit tudásanyag-szükségéről, és -igényéről alkotott képet.

Az ifjú gróf nevelése Keszthelyen kezdődött, 1793-ban pedig Bécsben folytatódott, mivel a grófné ide tette át állandó tartózkodási helyét, s vele költözött fia és annak nevelője is.² Az ezen időszakra vonatkozó utasításokat Takáts levélben kapta meg Festetics Györgytől. Bár a hozzá írt levelek elvesztek, a fennmaradt válaszlevelekből kitetszik, hogy kéthetente kellett jelentéseket küldenie tanítványa tanulmányi előmeneteléről, egészségi állapotáról, valamint levelei mellékleteként Takátsnak csatolnia kellett az addig felmerült költségek lajstromát is.³

A tananyag kiválasztásában (levélben közölt utasításai útján) meghatározó szerepet kellett játszania Festetics Györgynek, aki a többi felvilágosult főúrhoz hasonlóan figyelemmel kísérte a modern nevelés kérdéseit.⁴ Festetics (Locke hatására) a főúri gyermekek rangjukhoz méltó nevelését hangsúlyozva fontosnak tekintette a testgyakorláson túl a latin, német, francia, angol, olasz nyelv mellett számos hasznos ismeret elsajátítását is.⁵ A Takátscsal kötött megállapodás hangsúlyozza, hogy a gróf egy „plánumot” fog készíteni, melyhez Takátsnak magát alkalmaztatnia kell.⁶ Ez sajnos nem maradt ránk, ahogyan azon levelek sem, melyekben Festetics György a maga pontosabb utasításait közli, s amelyek egyikére Takáts is hivatkozik mostani levelében.

Milyen tárgyakat tanult 1794-ben Festetics László? A neohumanizmus és filantropizmus hatásai ötvöződnek a tárgyak kiválasztásában. A legfontosabb szempont a társadalmi hasznosság: mindaz, amit egy művelt, a hazája számára hasznos munkát végző főúrnak később tudnia kell. Így a tananyagban a „deák nyelv”, vagyis a korabeli tudományosság és közélet nyelve (a latin nyelv ilyen szerepe „magyar sajátosság”), és a görög nyelvű „olvasás ’s irás” kap szerepet a francia nyelv mellett. Utóbbi tanítására maga Takáts vállalkozott.

Az „orbis pictus” mint tantárgy valószínűleg a környező világ megismerését takarja Comenius akkoriban is népszerű munkája alapján. Szerepel a legkorábbi tárgyak között a „világ’ közönséges történeti Schrök’ Compendiuma szerint”⁷, vagyis az egyetemes történelem. Szintén teret kap a földrajz, kezdetben a „hazai” földrajz, vagyis az osztrák birodalom ismeretét tartja fontosnak megismertetni tanítványával. Végül a vallási nevelés sem hiányozhat: legelőször is a katekizmust tanítja meg az ifjú grófnak.

Ha a tantárgyak megválasztásában nem is kapott mindenben szabad kezet, mindenképp eredeti, és korszerű volt Takáts tanítási módszere. Ennek alapja a rousseau-i elmélet, miszerint a gyermeket ki kell ismerni, „meg kell lesni a természetét”.⁸ Növendékének helyzete miatt nem alkalmazhatta maradéktalanul Rousseau nevelési elveit: a gyermek spontán fejlődését befolyásolja, hogy felelős feladatra kell felkészítenie tanítványát, ezért követeli meg már idejekorán, bár korántsem megerőltető mértékben, a fent említett tárgyak ismeretét. Ugyanakkor megteheti, hogy a „negatív nevelés” módszerével mintegy felvértezze az ifjú grófot a külvilág erkölcstelenségeivel szemben. Takáts józanságra, ésszerűségre neveli tanítványát. Ennek hangot is ad későbbi (nyomtatott) munkáiban.⁹ Nevelésének egyik legfőbb elemét, a természet vizsgálatát, ebben a levélben is említi.

Takáts jelen levelében hosszú sorokat szentel a költségek nagyságának indoklása mellett (melyet a gróf valószínűleg több ízben is nehezményezett)¹⁰ a „társalkodásnak”, vagyis az ifjú gróf közösségi életének. Ezek szerint Festetics György kívánsága volt, hogy nem sűrűn, a „barátság’ szerzésért, hanem az illendőségért, ’s a’ kellő udvariság’ szükséges gyakorlásáért” látogassanak el a Bécsben élő magyar főúri családokhoz. Különösen figyelemre méltó, hogy olyan családokat látogattak meg, (pl. Kollonits, Majláth), melyeknek gyermekei ugyanekkor szintén Bécsben tanultak. Nagyon valószínű, hogy ezek a fiatal főnemesek közösen látogattak bizonyos órákat.¹¹

A szöveget betűhív átiratban közlöm, megtartva az eredeti helyesírást, csupán a maitól eltérő betűalakokat (ő, ű, s) hozom azok modernizált formájában.

Méltóságos Gróf! Nagy Kegyelmességű Uram!

Valamiket Nagyságod atyai gondoskodása szerint méltóztatott drága levelében rendelni és parancsolni, mindenekben mindenkor szentűl el járok: nem tsak azért, mivel kötelességem engedelmeskedni; de azért is, ’s annál nagyobb buzgósággal, mivel tudom, hogy mind azok a’ kedves Grófom’ valóságos hasznát eszközlik.

A’ mi a’ tanulás’ dolgát illeti igazán mondhatom: hogy szemlátomást elő kap benne az ifju Gróf, a’ nélkűl, hogy kémélletlenűl kinszerítsem. Tudom, melly okos figyelemmel kell bánni a’ gyenge elmével, hogy az erőszak se el ne ejtse, kedvét se meg ne gyengitse erejét ’s egészséget: de el se is lustuljon.

Hogy a’ költségek, kivált elejénten, nagyok, azt valóban magam is látom. A’ drága szállás igen nagy rovás. Szent György’ napjára lehetett volna a’ szomszédságban hét szobákból álló kvártélyt, a’ második emeleten 350 forintokon fel fogadni: de mivel nehéz lett volna benne a szobáknak nem egyenlő érdemek miatt a’ két felé való osztást jó módjával el-intézni, nem bátorkodtam magamtól belé avatkozni. Irtam ugyan iránta a’ Méltóságos Grófnénak, de ha jönne is jóváhagyó felelet, már késő volna; mert tegnap más el foglalta. Félek, hogy igy ne járjunk ennekutánna is.

Az eddig tett költségek’ lajstromát ide rekesztem Nagyságod’ parancsolatja szerint. Ki tetszik belőle mind a’ konyhabéli mind az egyébb ki-adások. A’ kotsira nem költünk annyit, mihelyst a’ mostani nedves sáros napokat tisztábbak kezdik fel váltani. Szóval: igérem, hogy akaratommal tsak egy krajtzár, a’ mi kevés, nem megy ki kezemből ollyanra, a’ mi szükségtelen, vagy haszontalan, annyival kevesebbet a’ mi hiába való.

Társalkodásunkban, vagy is inkább látogatásainkban mindenkép’ bé’ tellyesítettük Nagyságod kivánságát. Miólta Bétsben vagyunk, nem voltunk másutt, mint több ízben az ifju Gróf’ Professoránál ’s az Iskolák-Prefectussánál, ’s néhányszor az ifju Gróf Kollonitsnál. Uj esztendő alkalmatosságával: a’ Baltavári Grófnénál, Gróf Althán Fő Ispány Urnál, Gróf Majláth Urfiainál, ’s végre az uj Tsászári Theresiánumban, minthogy az abban lévő Magyar Studiomu[?] Prefectus Úr is meg látogatott bennünket. Ennekutánna is, tsak a’ mennyire az idő ’s foglalatosságaink fogják meg engedni, szemen válogatva teszük látogatásainkat, nem barátság’ szerzésért, hanem az illendőségért, ’s a’ kellő udvariság szükséges gyakorlásáért. De annyival többször ’s annál örömestebb fogjuk ki-keletkor az ártatlan Termésezt’ szépségével, ’s adományi’ visgálásával mulatni szemünket ’s szivünket.

A’ Tudományok, mellyekben az idén foglalatoskodik az ifju Gróf, e’ következendők. A’ deák nyelv; ehez járúl az ugy nevezett orbis pictus. A’ világ’ közönséges történeti Schrök’ Compendiuma szerint. A’ Geographiából az Austriai Birodalom. A’ katekizmus. A’ Görög nyelvből az olvasás ’s irás. Ezen tárgyak ugy el ragadják a mostani rövid napot, hogy ide haza amazoknak bővebb magyarázatján, ’s a’ frantzia nyelven kivűl, semi más tudományba eddig sistematice nem kezdhettünk. Ajánlom magamat Nagyságod’ kegyelmébe, ’s tökélletes tisztelettel vagyok

Nagyságodnak

Kegyes Uramnak

Mély alázatosságú szolgája

Takáts József

Bétsben, 12^dik Jan. 1794.

Jegyzetek

Vissza a tartalomjegyzékhez