Csorba Csaba: 10 éves a Zsiráf – a tizenévesek lapja

Nyomtatási nézet

1994. március 15-én, másfél évszázaddal az első magyar ifjúsági lap, a kolozsvári Gyermekbarát indulását követően jelent meg 2Zsiráf című újság első száma. S míg régi elődje két esztendő alatt mindössze négy számot fölmutatva megszűnt, a Zsiráf folyamatosan megújulva immáron tíz esztendeje jelenik meg, s 2004 novemberében már a 106. száma jelenik meg. De nem csupán fönnmaradt (manapság ez sem kis teljesítmény!), hanem egyértelműen a 10-18 éves korosztály legolvasottabb lapjává vált. A Szonda Ipsos felmérése szerint jelenleg 180-185 ezerre becsülhető olvasóközönsége.
A lap alapítója és főszerkesztője a kezdetektől Kovács Titusz. Ő volt azok egyike, akik a rendszerváltás első éveinek eufóriája meg csalódásai közepette rádöbbentek arra, hogy a tizenévesek új, felnövekvő nemzedékeivel többet kell törődni, mert (elvben) nemcsak a lehetőségeik váltak "korlátlanná" a szabaddá vált országban, ám egyúttal szinte korlátlanul zúdul rájuk sok olyan veszély is, amelynek addig a létéről is csupán ködös képeik lehettek.
Megszűntek a régi, pártállami, politikailag irányított ifjúsági szervezetek, ám helyettük nem alakultak a korosztály többségét befogadni akaró és tudó új szerveződések. Megszűntek a tizenévesek régi lapjai, s bár több próbálkozás volt és van, ezek csupán az adott korosztály kisebb részét célozzák meg.
Megvolt az ötlet, megvolt a szándék, létrejött a szerkesztőség, megjelentek az első lapszámok, a kísérletezés jegyében. A napilapok formátumában havonta jelent meg a 2Zsiráf, leszámítva az iskolai szünetet, azaz a két nyári hónapot, júliust és augusztust. Az első fél évtizedben még nem volt minden oldal színes, majd sikerült előbbre lépni és színes lett az egész lap. A jó minőségű, erős, szép fehér papíron a grafikák és a fotók mozgalmassá, érdekessé tettek minden oldalt.
Az olvasók részéről jelentkezett az igény, hogy kisebb formátum (összefűzötten) célszerűbb, könnyebben kezelhető lenne. Megfelelő előkészítés után a 2001-es nyári szám már A/4-es formátumban jelent meg, s már a második éve a lapok fűzése olyan, hogy az egyes számok kemény fedelű dossziéba helyezhetők. Egy-egy dossziéba két évfolyam (1100 oldal) fér bele, s így az egyes számok könnyen lapozhatók. Azért is hasznos ez, mert a lap a következő szlogennel indult: "havonta megjelenő újság, melyből idővel enciklopédia lesz". S való igaz, aki az eddigi számok mintegy 6 ezer oldalnyi (A/4-es méretben számított) anyagát átlapozza, valóságos képes enciklopédiát tart a kezében. Úgyszólván minden témakörről (amely a tizenéveseket érdekli, foglalkoztatja) találhatunk cikkeket, gyakran egész sorozatokat.
Az első fél évtizedben a címlapokon egy-egy nagyobb színes grafikán kívül láthatók voltak a legérdekesebb cikkek részletei, a tartalomjegyzék (kis képekkel). Aztán később poszter jelleg? grafikák (fotók) uralták a címlapot, majd az A/4-es formátumra való áttérés után egy-egy olyan motívum dominált, amely képes magára vonzani a potenciális olvasók figyelmét, pl. egy többszörösére kinagyított emberi szem, vagy közkedvelt filmhősök képei, stb. Volt rá példa, hogy egy-egy címlap valóságos vitát kavart, amely végeredményében jó reklámnak bizonyult, azok figyelmét is fölkeltette, akik korábban nem figyeltek föl a lapra.
A Zsiráf ma már a legtöbb iskolában, városi, megyei, gyakran falusi könyvtárakban is olvasható, s nemcsak a tizenévesek, hanem szülők és tanárok, sőt még parlamenti képviselők is szívesen lapozgatják. A legfontosabb terjesztési csatornák a hírlapárusokon kívül: általános- és középiskolák, gyermekkórházak, rendelők, nevelőintézetek, ifjúsági szervezetek, könyvtárak, céges- és egyéni előfizetők.
A magyarországi hírlapterjesztés azonban még mindig meglehetősen esetleges, hírlapárusok egész soránál nincs, vagy nem látható a Zsiráf, sok helyen nem ismerik. Az ifjúsági közösségekkel (iskolákkal) szerevezett találkozók, előfizetőket gyűjtő akciók, szórólapok ellenére még mindig jelentős olvasói körhöz nem jut el, a szerkesztőség minden erőfeszítése dacára. A határokon túli magyar szervezetek gyakran még annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy kérjék a lap ingyenes (!!!) megküldését.
Egy lapnak határozott profilt a szerkesztőség adhat. Egy évtized alatt a főszerkesztő helyettesek és a szerkesztők személye viszonylag gyakran változott. A cél egy minél jobb, minél ütőképesebb csapat megszervezése volt, s ezen az úton kezdettől szívós következetességgel halad előre a főszerkesztő.
A szerkesztés fő szempontja: igényes szöveg és igényes képanyag jelenjen meg a lapban. A szenzációhajhászás és a mindenkori aktualitásokba való görcsös kapaszkodás kerülése helyett a tizenévesek ténylegesen felszínen lévő problémáiról olvashatunk az ismeretterjesztés mellett. Természetesen az is fontos, hogy a lap ne csupán a megnevezése szerint legyen "az ifjúság lapja", meg "diákmagazin", valóban a tizenéveseknek szóljon. Érdekes legyen, fölkeltse és lekösse a figyelmüket. Jól tördelt szövege ne keltse betűtenger látszatát, ha belelapozunk. De kerülni kel a felületességet, azt, hogy ugyanazt találja a tizenéves a Zsiráfban, amit más lapokban, sőt a tankönyveiben is olvashat, a tv-ben láthat, a rádióban hallhat.
A Zsiráf különleges helyet foglal el a fiatalokat célzó lapok, magazinok palettáján, hiszen a szellemi, morális, nemzeti értékek hangsúlyozásával bevallottan kerülni igyekszik azt a fajta popularitást, amit a tucatszámra megjelenő egyéb kiadványok készítő, a nyilvánvaló profit elérése és megtartása érdekében preferálnak. A Zsiráf életében olykor reménytelen szélmalomharcnak tűnt mindez, de a közönség, a pedagógusok, a könyvtárosok, a szülők és a közoktatásért, kultúráért felelős intézmények és vezetők belátása döntött. A Zsiráf él és még sokáig élni fog. Garancia erre a lap lelkes és jól képzett szerkesztői gárdája is. Hiszen mindennek az alapja egy jó szerkesztőség, és egy jó szerzői gárda is. Kellenek olyan nevek, akiket megismer, megszeret az olvasó, s egy évtized múltán sem un rájuk, s kellenek mindig újak is, akik érdekes dolgokról izgalmasan tudnak írni.
A lap egyik legjellemzőbb meghatározója, hogy politikailag semleges, azaz nem kötődik egyetlen párthoz, csoportosuláshoz, mozgalomhoz sem, kerüli az aktuális politikai kérdéseket. Bár az első években még volt arra példa, hogy egyes politikusokkal készült riportokat is közölt, azonban bebizonyosodott, hogy reménytelen vállalkozás lenne minden irányzatnak eleget tenni, s a viták és esetleges sanda gyanúk elhárítása csak úgy volt lehetséges, hogy a politika elmaradt. Tegyük hozzá, hogy egyes pártok és kormányok jó néven vettek volna valamilyen szintű politikai elkötelezettséget, azonban a Zsiráf ezt elvi okokból nem vállalta föl. Hasonlóképpen kezeli a világnézeti kérdéseket is, nem óhajt egyetlen irányzatnak sem nyílt vagy burkolt szócsöve lenni. Viszont igenis fontosnak tartja a nemzeti érzés ápolását, megemlékezést nemzeti ünnepeinkről (közhelyektől mentesen), nemzeti történelmünk, nemzeti értékeink bemutatását, megismertetését. Elkötelezett az Európai Unió és a hazánk biztonságát szavatoló védelmi rendszer, a NATO iránt. Utóbbi témakörökben egy-egy kis kötetet is megjelentetett (Diákoknak a NATO-ról. Mindig kell egy barát?; Útmutató az Európai Unióról tanároknak és diákoknak).
Történelmünk egyes korszakait cikksorozatban mutatta be a lap honfoglalásunk millecentenáriumán, a nevezetes magyar hadvezérek, kiemelkedő politikusok portréi, a magyar adózás, a magyar posta története és sok más téma került eddig földolgozásra. A 2001-es szörny? New York-i merénylet kapcsán iszlámot, valamint a világ nagy vallásait bemutató sorozatnak nagy sikere volt az olvasók körében. Egy-egy történelmi korszak gyermekeinek életét is külön sorozat ismertette meg.
Hazánk tájait, műemlékeit, művelődéstörténeti értékeinket is kiemelt témának tekinti kezdettől fogva a szerkesztőség. Elkezdődött az egyes megyék értékeit poszterszerűen bemutató képes sorozat összeállítása is, azonban eddig nem sikerült kiadásához szponzort találni.
A szponzorok támogatása egyébként is elengedhetetlen a lap számára. Minisztériumok lés alapítványok mellett hónapról hónapra meg kell küzdeni az üzleti hirdetésekért is. Ilyen céges megrendelés tette lehetővé például a postatörténeti vagy az olimpiatörténeti sorozat megjelentetését.
A természet világa, a növények, az állatok, a környezetvédelem kezdettől fogva kiemelt téma a lapban.
Az irodalomtörténet, a művészettörténet (pl. képregények formájában is), fiatal művészek bemutatása, a színház, a film világa sosem marad ki a lapból. A fiatalokat érdekli a -technika, az űrrepüléstől az autókig. Szponzoroknak köszönhetők az egyes autótípusokat, az autógyártás történetét bemutató sorozatok.
A tizenévesek iskolai gondjai, a család, a magánélet, az egészségügy, s ezen belül kiemelten a szex, a drogok, a szenvedélybetegségek világa (kis könyveket is jelentettek meg e témákról, pl. A kábítószer itt van testközelben) állandóan jelen van a lapban. S nem mindegy, hogyan: nyíltan, mellébeszélés nélkül fogalmaznak a szerzők, s lehetőség van arra is, ha valakinek megoldásra váró egyéni problémájára segítséget kér, megkaphassa.
Az utóbbi években olyan új állandó rovatok (mellékletek) jelentek a lapban, mint a Zsiráf Gazdaság (2002-től), meg a Zsiráf Diáksport (2003. májustól). A mai világban bizony már fiatalon hasznos dolog eligazodni a pénz világában, ahol a felnőttekre is annyi csapda vár.
Kezdettől feladatának tartotta a lap a nyelvtanulás segítését. Az utóbbi években a melléklet része lett a Zsiráf Nyelvelő. Az első években angol, német és francia, az utóbbi fél évtizedben már emellett orosz és latin nyelvű olvasmányok és feladatok is várnak az olvasókra.
Nem hiányoznak a rejtvények, a horoszkóp sem, tehát mindenki megtalálhatja hónapról-hónapra a neki tetsző olvasnivalót.
Azt se feledjük ki, hogy a lapban nemcsak a tizenéveseknek írnak, hanem helyet adnak tizenévesek beküldött írásainak, rajzainak, ötleteinek. Rendszeresen pályázatot írnak ki és díjazzák a legjobb iskolai diákújságokat. Zsiráf-klubok mozgalmát is elindították. Az óbudai, majd pedig a Fővám téri szerkesztőséget is úgy alakították ki, hogy lehetőség legyen ifjú olvasók csoportjainak fogadására.
Már fél évtizedes hagyomány évről évre a Diáknapló ill. a Tanári napló megjelentetése (az előfizetők a könyvekből 20 % kedvezményt kapnak). Zsiráf emblémás tollak, dossziék, jegyzettömbök, irattartók, várnak a Zsiráf Web-áruház vásárlóira.
Újabb ötletekben sincs hiány, s ha sikerül megszerezni ezekhez a támogatásokat, szponzorokat, akkor a diáklap második évtizedének olvasói kellemes és hasznos órákat tölthetnek el a Zsiráf forgatásakor.

Dr. Csorba Csaba

Vissza a tartalomjegyzékhez