Fehér Katalin: Gyermekirodalmunk a felvilágosodás és a reformkor sajtójában

Nyomtatási nézet

Az angol John Newbery11 publikálta a világ első gyermekkönyvét A Little Pretty Pocket- Book címen 1744-ben, Londonban. A gyermekirodalommal foglakozó nemzetközi szakirodalom22 ettől az időponttól számítja az esztétikai értékű nemzeti gyermekirodalmak megszületését. Az angol példa nyomán Európa-szerte megindult a gyermekkönyvek és gyermekeknek szóló periodikumok kiadása.
Hazánkban, közel ötven évvel a világ első gyermekkönyvének megjelenése után, Bertits Ferenc pécsi pap a Mindenes Gyűjtemény című folyóiratban33, arról írt, hogy külföldön, Európa számos országában, az adott nemzet anyanyelvén sok értékes, kifejezetten gyermekeknek íródott könyv lát napvilágot, éppen azért, hogy "a gyermekeket is az olvasásra tsábíthassák". A német, francia és angol írók nem érzik méltóságukon alulinak, "ha az ártatlan kisdedeknek számokra készített filit-falat könyvetskék"-et adnak ki. A külföldi írók "nem elégedtek meg azzal, hogy már ebben vagy abban a részben számos oktatások vóltak másoktól kiadva, mind újabb-újabb fogásokat gondóltak ki, ezerféleképpen alkalmaztatták magokat hozzájok, az ő gyermeki hajlandóságaikat ezer úton-módon faragták." Éppen ezért a művelt európai nemzetek gyermekei közül "ma már alig van egy-egy a ki a könyvekben nem gyönyörködne." A cikkíró igen keserűen állapítja meg, hogy ezzel szemben nálunk, Magyarországon, egészen más a helyzet. Nincsenek magyar nyelvű gyermekkönyveink, az iskolás gyermekek alig olvasnak.
Bertits mellett számos felvilágosodás kori szerző véli úgy, hogy a gyermekek kezébe magyar nyelvű olvasmányokat kell adni, mégpedig színvonalas és értékes könyveket. Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen alapvetően igen kevés olyan könyv volt forgalomban Magyarországon, melyeket a gyermekek is olvashattak.
A korszak magyar pedagógiai gondolkodói közül néhányan, elméleti műveikben is foglalkoztak a gyermekek olvasmányaival és az olvasásra nevelés fontosságával. Teleki László A nevelésről címet viselő kéziratban maradt munkájában,44 1796-ban arról ír, hogy az olvasóvá nevelés mennyire fontos. Ha a gyermek már megtanult olvasni, értelemmel olvasson és "az olvasást a gyermek ne tartsa munkának, hanem gyönyörűségnek. Az olvasáshoz való hajlandóságot, ha már így megvan, igen könnyű nem tsak fenntartani, hanem napról-napra tovább is vinni"55 Az olvasásnak nemcsak az értelmi, hanem az érzelmi nevelésben is szerepe lehet. Ezt a gondolatot Teleki így fogalmazza meg: "Vannak könyvek, melyek nem tsak az értelmet, hanem a szívet is fejlesztik." Azt vallja, hogy a gyermekeket semmiféle olvasmánytól nem szabad eltiltani, még olyanoktól sem, melyeket a felnőttek szerint nem értenek. Az olvasás engedélyezése és megvonása a jutalmazás és a büntetés eszköze lehet. Teleki László hatalmas könyvtárában, mely az Akadémiai Könyvtár alapját képezte, megvolt csaknem az összes a korszakban megjelent ifjúsági mű, melyhez a Teleki gyermekek, (köztük akadémiánk első elnöke, Teleki József, vagy az 1848-as forradalom párizsi követe, a Kegyenc szerzője, ifjabb Teleki László is) szabadon hozzáférhettek.
A máramarosszigeti református kollégium tudós tanára, Hari Péter 1802-ben kiadott, leendő tanítóknak szánt művében66 arról is ír, hogy a 8-10 éves gyermekeket rá lehet, és rá is kell szoktatni az olvasásra, de az olvasmányokat jól kell megválasztani. Csak az értékes, erkölcsi tanulságokkal szolgáló, de a gyermekek korának és értelmi képességeinek megfelelő műveket szabad a kezükbe adni. Hari jó néhány olvasmányt ajánl a fiataloknak. A felsorolt művek a korszak legkiválóbb és legmodernebb munkái, melyek magyar nyelven is hozzáférhetők.77
A későbbi évtizedekben is számos magyar pedagógiai gondolkodó elmélkedett arról, hogy mi módon lehetne a magyar gyermekek kezébe irodalmilag is értékes magyar nyelvű olvasmányokat adni. Kis János egy tanulmányában, melynek címe: Hogyan kell magyar olvasó publicumot nevelni?88, arról írt, hogy az iskoláskorú gyermekekkel kellene kezdeni a magyar "olvasó publicum" nevelését. A cél az, hogy "az oskolákban a legjobb magyar munkákat", legyenek azok fordítások, vagy eredeti munkák, megkedveltessék a tanítók a gyermekekkel. Külföldi, angol, német, olasz és francia példákon bizonyítja, hogy így a legfogékonyabb korban szoknak a gyermekek az értékes irodalom olvasásához. A legnagyobb gond azonban az, hogy gyermekeknek való irodalmi művek alig álltak rendelkezésre.

A gyermekkönyvek és sajtóvisszhangjuk

Ha csoportosítani akarjuk a felvilágosodás idején és a reformkorban magyar nyelven megjelent, gyermek- és ifjúsági olvasmányul szolgáló könyveket, megállapíthatjuk, hogy négy fő témakör alakítható ki. Az első csoportba a gyermekek és ifjak vallási nevelését segítő művek tartoznak. Ezek száma igen jelentős, fordítások és magyar szerzőktől származó eredeti művek is találhatók közöttük. A második, és legnagyobb csoportba olyan műveket sorolhatunk, melynek főcéljuk a helyes erkölcsi elvek meggyökereztetése a fiatalokban. A harmadik csoportba tartoznak azok a könyvek, melyek nem tekinthetőek iskolai használatra szánt tankönyvnek, mégis tudományos ismereteket nyújtanak. A negyedik csoportot a csupán szórakoztató művek jelentik.
Első ifjúsági műveink fordítások voltak. A fordítás szót itt nem a mai értelemben használjuk. Ezek a fordítások nem követik szóról-szóra az eredeti művet, inkább átdolgozásoknak tekinthetők. A fordítók a kor szokása szerint rövidítettek, rövidebb-hosszabb saját szövegeket, gondolatsorokat is betoldottak az eredeti szövegbe. Európában a 17.- 18. század fordulóján jelentek meg a világirodalom remekeiből gyermekek számára alkalmasnak talált, és számukra átírt történetek. Ezeket kezdték fordítani a magyar gyermekek számára.
1755-ben Kassán jelent meg Haller László fordításában, Barkóczy Ferenc egri püspök kiadásában, Fenelon: Telemachos kalandjai című munkája99, (Les Aventures de Télémaque, 1699.) melyet a szerző, aki XIV. Lajos király unokáinak udvari nevelője volt, nem kifejezetten gyermekek számára írt. A regény az antik görögök világát mutatja be, egyik célja éppen a mitológia megismertetése a fiatal olvasókkal, bár emellett számos állambölcseleti, erkölcsi tanulsággal is szolgál. A mű közel két évszázadon keresztül a francia iskolások kedvelt olvasmánya volt. A Haller László féle magyar fordítás is igen sikeresnek bizonyult, a következő években további három kiadásban is megjelent.1010 Fenelon munkáját 1753-ban, Zoltán József erdélyi orvos is lefordította magyarra, de ez a fordítás csak 1783-ban látott napvilágot, és már megjelenésekor elavultnak hatott.1111
A másik, eredendően nem az ifjúságnak szánt, de mégis igen népszerű ifjúsági könyvvé vált mű, mely a felvilágosodás kori Európa gyermekeinek körében jól ismert és olvasott könyv volt, Daniel Defoe, Robinson Crusoe (Robinson Crusoe, 1719.) című munkája. A művet, mint az egyetlen, gyermekek számára hasznos és értékes olvasmányt, Rousseau ajánlotta Emil című pedagógiai regényében, 1762-ben, a szülők és nevelők figyelmébe. Ezt követően indult meg a Robinson-fordítások illetve átdolgozások áradata Európában.1212 Németországban, a filantropista elveket valló pedagógus, Campe dolgozta át Defoe művét gyermekek számára. (Robinson der Jüngere, 1779.) (Száz év alatt hetvenhét kiadása jelent meg Németországban.) A mű a rousseau-i természetes nevelés szolgálatában áll. Mindent megtanulhatott ebből a könyvből a gyermekolvasó, ami számára hasznos, ami erkölcsileg és értelmileg a javát szolgálta. Szó esik a műben távoli földrészek természeti viszonyairól, növény és állatvilágáról, melyek a gyermek természetrajzi és földrajzi ismereteit bővítik, olvashatnak a földrengések okairól, a tűzhányókról éppúgy, mint a szőlő- és burgonyatermesztésről. A legfontosabb erkölcsi szabályokat a gyermekek számára jól érthető példákon keresztül világítja meg a szerző. Szól a vallási türelem fontosságáról, a szülők iránti szeretetről és tiszteletről, a munka fontosságáról, a megfontolt viselkedés hasznáról és sok más dologról.
Magyar nyelven is a Campe- féle fordítás vált ismeretessé, melyet először Gelei József1313 tanár, és ismert tankönyvszerző ültetett át magyarra 1787-ben.1414 A fordító bevezetőjében megfogalmazza, miért ajánlható a szülőknek és a gyermekeknek a mű: "Ez a könyv a szüléket tanítja az ő gyermekeikkel való bánásra, s azoknak bölts nevelésekre, a gyermeki gyenge szíveket pedig észrevehetelenül elkészíti az emberiség gyengéd érzéseinek elfogadására és olly kedveltetőmódon tanítja azokat, hogy a tanításbeli munkát és unalmat nem is érzik, pedig azokban sok hasznos dolgokat tanulnak meg."1515 Gelei itt megfogalmazza azokat az ismérveket, melyekkel egy jó gyermekkönyvnek rendelkeznie kell. Ez meg is magyarázza a könyv hihetetlen sikerét és népszerűségét. A könyvről maga Kazinczy írt ismertetést a Magyar Museumban, röviddel a megjelenés után.
A nyelvész Gyarmathy Sámuel szintén lefordította Campe Robinzonját1616 1794-ben.1717 Bár Gyarmathy hangsúlyozza, hogy fordítása a harmadik német kiadás alapján készült, megállapítható, hogy "a fordítás nem más, mint Gelei fordításának megszólalásig hű másolata... a legleplezetlenebb irodalmi visszaélés. .. Plagium, s mindenesetre a legvaskosabbak közül való."1818
Robinzon történetének népszerűségét, és gyermekek számára hasznos voltát nemcsak a tömegesen megjelenő fordítások igazolták, hanem a témában hozzá hasonló művek szintén jelentős száma. Az úgynevezett "robinzonádok", az eredetinek szabad átdolgozásai. Csaknem minden európai nemzet megalkotta a maga Robinzonját. Az első német robinzonád már az eredeti Defoe mű megjelenése után három évvel, 1722-ben napvilágot látott, ugyanekkor egy olasz Robinzon is megjelent. Ezt követte a következő évben egy francia, később cseh, dán, lengyel, holland, ír, görög Robinzonok is születtek.
Szentiványi László uradalmi számvevő már 1797-ben lefordított egy német robinzonádot1919, majd annak folytatását2020 (1802-ben) magyarra, nem az "elméjeket holmi mély tudományokban nyugtalanító érdemes férfijak " számára, hanem az ifjabb nemzedék kedvéért.
1805-ben látott napvilágot először magyarul báró de Manx utazásainak története,2121 mely szintén a robinzonádok sorába tartozik. Az Európa-szerte népszerű könyv 1813-ban ismét megjelent, majd 1817-ben egy német fordítás nyomán kiadták folytatását is.2222
Első bibliográfusunk, Sándor István 1791-ben, Győrben tette közzé Jelki András kalandjai című művét, amely már nem fordítás, hanem eredeti munka, de kétségkívül a robinzonádok sorába tartozik. Ugyanígy Szekér Joachim,2323 Magyar Robinson2424 című műve is ebbe a csoportba sorolható. Egyik mű sem készült kifejezetten ifjúsági olvasmánynak, de mindkettőt, mivel oktató célzatú, erkölcsi tartalmú kalandregények voltak, szívesen adták a fiatalok kezébe. A könyvről a Hazai s Külföldi Tudósítások közölt hosszú ismertetést.2525
Az ismeretterjesztő, ám egyben szórakoztató művek közül ki kell emelni Campe többi, az ifjúság számára írott munkáját. Az Amerika felfedezéséről szóló mű, mely szintén Európa - szerte népszerű volt, hazánkban is megjelent 1793-ban Kolozsváron, Gyarmathi Sámuel átültetésében.2626 A könyv három térképet is tartalmaz, melyeket a gyermekek nyomon követhették Kolombus útját, és megismerhették az új földrész természetföldrajzi jellegzetességeit.
A szórakoztató de erkölcsi tanúságokat is tartalmazó művek közül meg kell említeni Aesopus erkölcsi mondanivalót hordozó meséinek gyűjteményét, mely magyarul 1767-ben jelent meg.2727 Ez a könyv eredetileg szintén nem gyermekeknek íródott, ám mégis gyermekkönyvként tartjuk számon. A gyönyörű fametszetekkel illusztrált mű népszerű olvasmány volt a fiatalok körében. Tíz évvel később Kolozsváron ismét kiadták Aesopus meséit két kötetben.2828
A gyermekek és ifjak erkölcsi nevelését, jellemük formálását számos felvilágosodás kori szerző tartotta fontos célnak. Ezért adtak ki fordításban sok ilyen jellegű munkát. A "gyenge ifjúság nagy hasznára" adta ki Kovács Ferenc franciából fordított, erkölcsi tanításokat tartalmazó művét.2929 1777-ben Kolozsváron jelent meg egy kis könyv, mely rövid tanulságos történeteken keresztül kívánt erkölcsi útmutatást adni a fiataloknak.3030 Több fordításban és kiadásban jelent meg a 18-19. század fordulóján Campe erkölcsi elveket megfogalmazó műve, az Erkölcsi könyvecske. 1789-ben látott napvilágot a Földi Ferenc-féle magyar fordítás3131, melyet még jó néhány követett.3232 Ebbe a csoportba tartozik a másik neves német filantropista, Salzmann hasonló című munkája, az Erkölcsi kezdőkönyv, melynek fordítása 1803-ban jelent meg Pozsonyban.3333 Jéger József3434 1809-ben adta ki a mesterséget tanuló fiatalok számára, Szegeden, erkölcstani munkáját.3535
Fontos kérdés, hogy a korabeli szülők, tanárok, nevelők hogyan szerezhettek tudomást az ifjúság számára megjelent könyvekről? Az első hírlapok és folyóiratok sok könyvhirdetést közöltek, nemcsak a kiadók újdonságairól, hanem a szerzők költségén megjelent könyvekről is. Az egyszerű, pár soros hirdetéseknél azonban jóval hatásosabbak voltak a részletesebb ismertetések. Ezek növelték az olvasók táborát. Ebben a korszakban még nem beszélhetünk érdemi kritikáról, csakis ismertetésekről. Ekkor a lapok ritkán értékelték a fordítást vagy átdolgozást, inkább azon örvendeztek, hogy egy újabb mű jelent meg magyar nyelven "az ifjúság hasznára."
A tanító, és egyben szórakoztató, "az olvasásban gyönyörködő iffjaknak kedvekért" összeállított művek sorába tartozik Péczeli József költőnek, a komáromi Mindenes Gyűjtemény szerkesztőjének könyve, a verses Haszonnal mulattató mesék3636. Az 1788-ban megjelent műről azonnal hírt adott a Magyar Hírmondó,3737 meleg szavakkal ajánlva a könyvet a fiatal és idősebb olvasók figyelmébe. Kis János költő és műfordító műve, a Gyermekek és ifjak tárháza3838 és folytatása, az 1816-ban megjelent Ifjúság barátja3939 is az erkölcsi- oktató művek kategóriájába tartozik. E munka nagy visszhangot váltott ki a korabeli sajtóban, három ismertetés4040 is napvilágot látott róla. Mindhárom dicséri, és elismeréssel illeti a szerzőnek szándékát, hogy az ifjúság szármára magyarul írt.
Péczeli meséinek megjelenése fordította az írók figyelmét erre a fontos műfajra. Két elméleti cikk jelent meg a mesékről és a meseírásról4141 a Mindenes Gyűjteményben, melyekben a szerzők hangsúlyozzák, mekkora szerepe van ezeknek a gyermekolvasók erkölcsi nevelésében. Ezek tekinthetők az első olyan írásoknak magyar nyelven, melyek az olvasmányoknak a gyermeknevelésben játszott fontos szerepét hangsúlyozzák.
A gyermekek számára nem elsősorban szórakoztató, hanem tudományos ismereteket is nyújtani kívánó művek sorából (amelyek azonban nem iskolai használatra szánt tankönyvek voltak) kiemelhetjük a franciából Klobusiczki Antal4242 által fordított, és 1764-ben a pozsonyi Landerer nyomdában megjelent Hasznos mulatság című kötetet, mely a "kisdedek tanuságára és hasznokra" készült "a tudni szükséges dolgokról".4343
Neves énekszerzőnk, Szőnyi Benjámin, a sok kiadást megért Szentek hegedője című énekeskönyv szerzője fordította magyarra Rollin kisgyermekek számára készült népszerű fizikakönyvét, Gyermekek fisikája címmel 1774-ben.4444 Gyermekek számára a természetről való beszélgetéseket tartalmaz Christian Schulz, neves német pedagógus munkája, melyet egy ismeretlen szerző fordított magyarra 1795-ben.4545 Hasonló céllal készült a nyelvész Gáti István gyermekek számára írott rövid, mindössze 32 oldal terjedelmű természetrajzi könyve4646, mely rendkívül világosan foglalja össze az ásványokról, növényekről és állatokról szóló legfontosabb tudnivalókat, kérdések és feleletek formájában, versbe szedve.
Ide tartozik Bertuch,4747 sok kiadást megért, európai-hírű könyvsorozatának magyar fordítása, mely nem kisgyermekeknek, hanem a tíz-tizenhat éves korosztálynak készült ismeretterjesztő célzattal. A művészien illusztrált köteteket Márton József fordította magyarra, és Bécsben, Pichlernél jelent meg 12 részben, 1805 és 1810 között.4848 A Hazai Tudósítások 1806-ban érdekes tudósítást közölt megjelenéséről4949: "Ennek a neveléstudományban annyira nevezetessé lett munkának új kiadása jő most ki Bécsben, mely a Magyar Nemzetnek ajánltatván, Deák és Magyar magyarázattal is megbővíttetett. A munka főképpen az Ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére készíttetett, de foglallatjának fontos, és közhasznú voltára nézve kétségkívül az ifjúi kort meghaladott, jó ízlésű Tudományszeretők is haszonnal és gyönyörűséggel olvashatják; annyival inkább, mivel tudva lévő dolog, hogy magyar nyelven a Magyar Hazában még tsak ollyan munka sem találtatik, mellyet a Természethistóriában Bertuch Képeskönyvével egy rangba tehetnénk." A cikkből megtudhatjuk, hogy az uralkodó 1805. december 17-én kiadott rendelete szerint "ezen munkából minden Magyar Országi kir. Gymnasumok számára leglább 1-1 nyomtatvány szereztessék meg a közönséges Oskolai Fundatiokból." A könyv nagyon drága volt, csak tehetős szülők vehették meg gyermekeiknek, de az uralkodói kegy biztosította, hogy a katolikus gimnáziumok könyvtárai hozzájussanak, és ha nem is tankönyvként, de a természetrajz tanítása során a tanárok szemléltetésre használhassák.
Bertuch könyvéhez hasonló gyermekkönyvet adott ki Glatz Jakab5050, evangélikus tanár aki a korszak neves pedagógusa és népszerű ifjúsági írója volt. Gyermekek számára készített könyveit számos európai nyelvre lefordították. 1813-ban a Hazai és Külföldi Tudósítások adott hírt egyik legismertebb műve magyar fordításának megjelenéséről.5151 "Képes világ. Mulatva tanító Képes Könyv az ifjúság számára. Készítette Glatz Jakab. Ezen jól kidolgozott képes könyvben, a természet országa, Mesterségek, Technológia és élet, kiváltképpen pedig a Gyermeki világ béli leg interessánsabb tárgyak találtatnak. Magyar fordítását dolgozta a ditséretes nyelvvisgálásáról esméretes Márton Jósef úr. Az ebben található 36 réztáblák, nagy 4 gyed rét árkuson vannak szép világosítással; minden tábla több több olyan dolgokat foglal magában, mellyek az Ifjúságot kedves időtöltéssel tanítják. Az árra papiros táblával 8 forint. " 5252
A korszakban, igaz nem túl nagy számban, de napvilágot láttak nem oktató vagy nevelő célzatú, hanem pusztán a gyermekek szórakoztatását célul kitűző kis könyvek is. Ezek sorából megemlíthetjük a Kolozsváron először 1799-ben, majd új kiadásban, 1808-ban megjelent kötetet, mely Újj esztendei ajándék címmel "egy gyermekbarát" tollából jelent meg, és rövid, szórakoztató verseket, állattörténeteket tartalmaz.5353 Hasonló tartalmú és célú a Gregor József által írt Vidámító tavasz című 1808-ban Eperjesen kiadott, mindössze nyolc lap terjedelmű kis füzet.5454 Érdekes, és a korszakban magyar nyelven egyedülálló munka egy gyermekek számára készült, matematikai játékokat, tréfás bűvészmutatványok leírását tartalmazó könyv, melyet egy kalocsai nyomdász adott ki.5555
Miután röviden áttekintettük a felvilágosodás időszakában, hazánkban magyar nyelven megjelent gyermek- és ifjúsági könyveket, elmondhatjuk, hogy a korszak kiemelkedő nyelvészei, mint Gyarmathi Sámuel és Márton József, jeles írói, mint Péczeli József és Kis János, elismert pedagógusai, mint Gelei József, Gáti István és Glatz Jakab, de mások is, feladatuknak tekintették az értékes és színvonalas gyermekkönyvek összeállítását, fordítását. A korabeli sajtó pedig sokszor adott hírt hosszabb rövidebb cikkekben, tudósításokban a megjelent művekről. Többnyire ezek a tudósítások hívták fel a szülők és a tanárok, nevelők figyelmét a megjelent gyermek és-ifjúsági munkákra.
Ezzel eljutottunk témánk egy másik lényeges pontjához, a könyvekhez való hozzáférés kérdéséhez. A főurak és polgárok gyermekei még könnyen hozzájuthattak a korszakban napvilágot látott ifjúsági könyvekhez, hiszen szüleik megvásárolták azokat számukra. A szegény sorsú, de érdeklődő és olvasni szerető gyermekeknek és fiataloknak két lehetőségük volt: az iskolai könyvtárból, vagy a nagyobb városokban ekkor már működő olvasókabinetekből megszerezni ezeket a könyveket.
Természetesen csak a nagyobb középiskolák rendelkeztek iskolai könyvtárral. A debreceni, a sárospataki, a pápai református kollégium, az eperjesi, késmárki és soproni evangélikus líceum, valamint a nagyobb piarista és bencés vagy más katolikus szerzetesrendek által fenntartott középfokú oktatási intézmények könyvtáraiban többé-kevésbé hozzáférhetőek voltak az említett munkák.
Az 1780-as évek végétől kezdve jelentősebb városainkban olvasókabinetek, alakultak, melyekből bárki, bizonyos kisebb összeg fejében, kölcsönözhetett könyveket. A korszak gyermekeit és ifjúságát érdeklő művek általában megtalálhatóak voltak ezekben a könyvtárakban. A fennmaradt jegyzékekből tudjuk, hogy a középfokú iskolák tanulói tanári engedéllyel, a gyermekek pedig szüleik hozzájárulásával kölcsönözhettek. A magyar könyveket kereső gyermekolvasók rétege azonban mégis rendkívül szűk volt. A lakosság 79%-át kitevő jobbágyság gyermekeinek csak egy töredéke járt rendszeresen iskolába, a többség analfabétának számított.
Városaink polgárságának, a kereskedő és iparos rétegeknek a nagyobb része ebben az időszakban német anyanyelvű. Fiatalabb gyermekeik, ha olvastak is, csakis német nyelvű ifjúsági irodalmat. Éppen ezért a magyar lapok törekedtek arra, hogy a magyarnál nagyobb számban megjelenő német nyelven kiadott ifjúsági könyvekről is hírt adjanak. Népszerű ifjúsági mű volt Chimani5656 Väterlandischer Jugendfreund című munkája, melyet egy bécsi könyvkereskedő, Doll hirdetett a Hazai s Külföldi Tudósításokban.5757 A hosszú ismertetésből megtudhatjuk, hogy a könyv "oktató és egyben mulattató" célokat szolgál. A szerző ebben a művében megismerteti a "Status ifjú polgáraival" a hazát, (a Habsburg birodalmat) melynek ők is tagjai. A könyv meséket, verseket tartalmaz a "természeti história", a "technológia", a "földleírás" tárgyköréből. Mindezek "mulattatóvá teszik a Munka olvasását az ifjak előtt", és ezért a "Szüléknek, Tanítóknak és Nevelőknek is kedves lészen." Az ismertetés hangsúlyozza, hogy a szerző korábbi művei is sikeresnek és hasznosnak bizonyultak az ifjúság körében. A hat kötetben kiadott munkát igényes rézmetszetek illusztrálták.
1828-ban, a Tudományos Gyűjteményben a Trattner és Károlyi nyomda hírül adta, hogy gyermekkönyv sorozatot készül kiadni.5858 A sorozat címe: Ifjak és Gyermekek Olvasó Tára. Céljuk az volt, hogy "a Magyar hazabeli tanuló gyermekvilág képzésére készült hasznosan gyönyörködtető munkák száma nevekedjék." Mivel a korábban náluk megjelent ilyen jellegű munkák "a nevelők s szüléktől kedvezve fogadtattak", úgy gondolták, hogy a sorozat is hasonló fogadtatásban részesül majd. Elsőként Kis János Ifjúság barátja című 1816-ban megjelent munkáját készültek ismét kiadni, a sorozat második kötete a Csudálatos Állatok Kabinetje című munka lenne, és harmadikként ismét kiadnák az 1787-ben a Campe féle német fordítás után készített Gelei-féle Robinsont. "Robinzonnál pedig a gyermeki elme számára egy-egy szerencsésebben írt munka nem igen van, amire eléggé bizonyág az, hogy ez a figyelmet gerjesztő elbeszélés minden európai nyelvre le van fordítva. Felnevekedettek is örömmel emlékeznek egykori olvasására, s megvallják, hogy az emberben lévő testi erőnek, és esze haszna vételének felserkentésére nagyon jó béhatásul szolgál" -írják a kiadók és hozzáteszik: "Rousseau ezt adta Emiljének".
A reformkorban továbbra is számos fordítás jelent meg5959. Ami a korábbiakhoz képest előrelépést jelent, az az, hogy a könyvekről megjelent bírálatok nyomatékosan hangsúlyozzák, nagy szükség van értékes "magyar nyelvű gyermekmunkákra" és az, hogy a kevésbé sikerült fordításokat kemény kritikával illetik a korabeli lapok. Felismerve azt a pedagógiai igazságot, hogy a gyermekek kezébe csakis magas színvonalú és nyelvi szempontból is értékes könyveket lehet adni, kritikáikban kiemelték, hogy nemcsak a mű tartalma, hanem a fordítás színvonala is nagyon fontos. A sok rosszul fordított könyv által a gyermekek "nyelvbeli ízlése" romlik, és ez többet rombol, mint amennyit "elméjök és szivök a tartalom által épül."6060 A kritikusok többször kifejezték azt a kívánságukat: "Vajha azon szorgalmas íróink, kik ifjúságunk számára fáradnak, mindig szem előtt tartanák azoknak szükségeit, kiknek írnak; s nyelvbővítő vagy javító .. czéljaikat, más úton igyekeznének létesíteni. ". Vagy egy másik bírálatban: "Hányszor voltak íróink figyelmeztetve, kérve, korholva,? s még mindig vannak, kik a critica sürgetésére nem hallgatnak. Az új szavakkal élésre nézve ?kisebb bátorságot ohajtanánk annak, aki az ifjúságnak ír."6161 Ha a gyermekkönyv fordítása sikerült, akkor azt is szóvá teszik: "A fordító is jól járt el tisztében, nyelve ép, egyszerű, könnyen folyó, s mindenképp a gyenge elmék foghatóságához alkalmazott."6262
A gyermekkönyvekről szóló kritikák nem győzik hangsúlyozni mekkora jelentősége van az illusztrációknak: "mindent, mit a gyermeknek magyarázunk vagy elbeszélünk, jó volna képben is felmutatni." "A csinos rajzok a gyermekkönyvnek fele becsét teszik? " Minden gyermekkönyvet illusztrálni kéne, vallja a szerző, hiszen "ollyanokból a gyermek hasonlíthatatlanul jobb szívvel tanúl."6363
Az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtésére elsőként Döbrentei Gábor tett kísérletet. Gyulay Lajos nevelőjeként, a tíz év körüli kisfiú számára rövid oktató és erkölcsi célzatú, de egyben szórakoztató elbeszéléseket írt, melyeket szeretett volna megjelentetni. 1810. őszén előfizetési felhívást tett közzé a bécsi Magyar Kurírban.6464 A kötet az előfizetők kis száma miatt a kötet akkor nem jelenhetett meg. Az 1829-ben megjelent gyermekkönyve, A kis Gyula könyve,6565 az 1810-ben megjelentetni kívánt elbeszéléseket is tartalmazza. A mű irodalomtörténészeink szerint az első eredeti magyar gyermekkönyvek egyike. Maga a szerző az előszóban így ír: "Magyarúl, ide tartozó munka egy-kettőt kivéve s leginkább Superint. Kis Jánoséit, van-é? Zúgunk, hogy minden Fő-ház is magyar hívnek nevelje gyermekét, vezérkönyveket tehát, Írók! a gyermekek kezébe magyarúl?" A 41 prózai elbeszélést tartalmazó kötet hat-tíz éves kisgyermekek számára készült. A Tudományos Gyűjtemény kritikát közölt a könyvről,6666 melyet a szerkesztő, Vörösmarty írt. A bírálat nagy elismeréssel szól a műről. Vörösmarty véleménye szerint "a gyermekek magyar nevelése?.divatba kezdvén jőni", de "az ahhoz megkivánható könyvek" alig vannak. Éppen ezért Döbrentei munkája "melly a tudásra sovárgó gyermek elme vágyát?kielégíti, becses ajándék lehet a tanulni kezdő kis hazafiak előtt." A recenzens számba veszi a kötet tartalmát, melyben olvashatók "némelly számvetésbeli gyakorlások, elbeszélések, a főbb találmányok, némelly ritkaságok elszámlálásai, Magyar ország földirási ösmertetése". A szerző alkalmazkodott a gyermekolvasók korához, emeli ki Vörösmarty: "mind ez a mulatságos előadás nyelvén, mindenütt különös tekintettel a ?kezdő elmére". Így a kis olvasóknak "gyakorlásul", "hasznos időtöltésül", és "egyszersmind az olvasás megkedveltetésének alapúl szolgálhat." A bírálat kitér a kötet illusztrációinak kérdésére is, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és "a gyermek elmét" a hasznos ismeretek megszerzésére serkentik.
A magyar gyermekirodalommal foglalkozó szakirodalom az első eredeti, színvonalas magyar gyermekkönyvként Bezerédy Amália művét, a Flóri könyvét szokta emlegetni. A művet a szerző halála után férje rendezte sajtó alá és jelentette meg 1840-ben, "sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika mellékletekkel". A Flóri könyve nem csupán szórakoztatásra szánt mű. Egyesíti magában a klasszikus értelemben vett tankönyv, az erkölcsi oktató könyv, és a szórakoztató gyermekkönyv ismérveit, hasonlóan Döbrentei művéhez. Az Isten, a szülők és az embertársak szeretetére, a rászorulók segítésére, az állatok védelmére, igazmondásra, takarékosságra nevelnek a kedves versek, melyek elmarasztalják a mások javainak eltulajdonítását, mások bántalmazását, a kevélységet, a makacsságot, a türelmetlenséget, a hanyagságot, a restséget, és mindazt a sok apróbb-nagyobb hibát, amely a "rossz gyermeket" a "jó gyerektől" megkülönbözteti. A moralizáló- oktató, de egyszerű versikék nagyhatású olvasmánynak bizonyultak, és egy évszázadon át elbűvölték a gyerekeket. A mű természettudományos ismereteket is nyújt, gazdag földrajzi, természetrajzi, csillagászati anyagával. A földrajzi versikékhez 4 acélmetszetű térkép tartozik, a könyv végén pedig hangjegy-mellékleten megzenésített versek találhatók.
A Flóri könyvéről hosszú, a könyvből vett idézetekkel bővített kritika jelent meg a Figyelmezőben.6767 A bíráló szerint "olvasóink láthatják a tartalomjegyzékből a könyv hasznos tárgyait, a mutatványokból pedig, mint tud a szerzőné a gyermeki szívhez és észhez szólni, mint tudja a kettőt érdekelni s kellemes versekben hasznos ismereteket és intéseket a fiatal lélekbe csepegtetni. S ezeknél fogva, s mint első, valódi campei talentummal írt eredeti s igaz magyar szellemű gyermekiratot, jó lélekkel ajánljuk a magyar szüléknek.". A könyv rendkívül sikeres volt. 1849-ig még további három kiadása jelent meg, és később is kedvelt olvasmánya maradt a gyermekeknek.
Szintén 1840-ben látott napvilágot Bezerédy Amália idősebb gyermekeknek szóló könyve, a Földesi estvék,6868 alcíme szerint "olvasókönyv a magyar ifjúság számára." A mű a Baumont-féle párbeszédes olvasókönyveknek érdekes, késői példánya. Nem szórakoztató célzattal íródott, ebben is az erkölcsi oktató szándék az elsődleges. Erről a műről is jelent meg bírálat a Figyelmezőben. 6969 Az egyértelműen pozitív bírálat kiemeli, hogy a mű "a kilencedik vagy tizedik évet már meghaladott gyermekek" számára lehet hasznos és egyben szórakoztató olvasmány. A "valóságos nevelői talentummal" megírt könyvet a kritikus "kedélyes érdekén és tanulságos tartalmán" kívül "egyszerű, értelmes és könnyű folyamatú" nyelvéért, valamint "csinos kiállításáért" ajánlja az olvasóknak.
Az 1830-as, 1840-es évek termékeny ifjúsági írója volt Lukács Pál,7070 akinek könyveiről számos, és mindig elismerő hangú kritika jelent meg a korabeli lapokban. A bírálatok hangsúlyozzák, hogy a szerző jó ismerője a gyermeki léleknek, "lelkesíti a nevelés szent ügye, a kisdedek szeretete, játékaik és tanulások közé vegyül, ellesi kedveiket, módjokat, s ezen szól hozzájok." 7171 Nagy jelentőséget tulajdonítanak a kritikusok annak, hogy a szerző igazi hazafiságra kívánja nevelni a gyermekeket. Megismerteti őket, már a legkisebbeket is a korszak jeles férfiúival, például az ilyen versek által: "Széchenyinek szép híre Elterjedt messzire: El, mert tettel mutatja, Hogy hazánknak hű fia."7272 "A mai időben a nevelésnek egyszersmind nemzetinek és emberinek kell lenni, e két irány kifejtését minden módon előmozdítani, s arra többi közt illy dalok megtanulása is szolgál."7373 A Lukács Pál gyermekkönyveiről szóló kritikák egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy az olcsó áron7474 (6-20 krajcár) kapható könyvek értékes és hasznos olvasmányai a gyermekeknek.
A kritika pártatlanságra való törekvését7575 mutatja az a tény, hogy míg a jobbágy származású Lukács Pál gyermekkönyveiről csupa jót írtak, addig a főúri származású Beőthy Zsigmond7676 hasonló jellegű gyermekkönyveit7777 keményen megbírálták. A Koszorú című elbeszélés gyűjteményről írva például ezt kifogásolta a bíráló: a szerző, bár törekedett arra, hogy a gyermekekhez szóljon "mégis eltévesztette a célt részint az elvontabb beszédmóddal, mint amillyent a gyermekész felér, ? részint szokatlan szavaival, polgári jogot még nem nyert szókötéseivel". Emellet a gyermekekkel szemben egyenesen "incorrectsének" tartja hogy helyenként a szöveg érthetetlen, és hozzáteszi, hogy bár nagy szükség van gyermekkönyvekre, a jövőben a szerző kerüljön mindent, ami "keresett" és "homályos", és igyekezzen "a gyermekehez minden tekintetben könnyű, egyszerű, értelmes, s minél kevesbbé methaphisicai hangon szólni."7878
Peregriny Elek,7979 akit már az 1830-as évek végén jeles tankönyvszerzőnek és ifjúsági írónak tartottak8080, aki "jártassággal bír az anthropologiában, történetekben, föld s népismeretben, a természet s műtudományokban." 1840-ben adta ki Bánya című sorozatának első kötetét8181. "A Bánya folyó munka lészen, minden hónapban egy füzet jöend ki" adja tudtul a róla szóló ismertetés. A sorozatot a szerző az "ifjúság képzésére" szánta, tehát nem elsősorban szórakoztató, hanem oktató céllal készült műről van szó. Az első két füzetben a rövid földrajzi, történeti természetrajzi "elbeszéléseket" találunk, melyek tudományos és erkölcsi mondanivalót hordoznak. A könyvről készült bírálat szerint8282 a szerző amellett, hogy az "ifjúi elmét" gazdagítja, "szeretettel viseltetik" kis olvasó iránt, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy "velök mindennemű ismereteket behízelgő módon tud közölni, nem amúgy tudósan, szárazon, hanem oda vezeti a gyermeket, hogy a dolog őt érdekelje". A bíráló "a nyelvbeli előadással is meg van elégedve", és csak apróbb hibákról szól, és azokról is csak azért, mert egy "gyermekkönyvnek absolut correctnek kell lennie."
Az 1840-es évek második felében felgyorsult a magyar gyermekkönyvek kiadása. Megjelentek Bátky Károly8383, Kőváry László8484, Ney Ferenc8585 Dienes Lajos8686és Gáspár János8787 gyermekkönyvei. Mindegyikről jelent meg rövid ismertetés a korabeli lapokban.
Gáspár János Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára címu könyve közvetlenül a forradalom kitörése elott jelent meg. A kötet hetven, németbol átdolgozott gyermekmesét tartalmazott.8888 Az eloszóban a szerzo kifejti, mennyire károsak a gyermekek számára készített "mesterkélve csinált beszélykék." Milyen tehát a jó gyermekirodalom? "Csak az ragadja meg a gyermek kedélyét, ? ami úgy tartalomra, mint alakra nézve érzéskörét túl nem szárnyalja, mi saját, kedélyes világából van merítve, részletekig, érzékelhetoleg és derülten eléadva."8989 Ezen a Gáspár által kijelölt úton indult, és jutott magas fokra a 19. század második felében gyermekirodalmunk.
1849-ben, a Katholikus Iskolai Lap hasábjain Beély Fidél, a bakonybéli bencés tanárképző tanára hosszú tanulmányt közölt Az ifjúsági iratok árnyoldalai, czélja és minősége címmel. Ez a cikk azért méltó figyelmünkre, mert ez az első olyan magyar nyelven megjelent írás, mely az ifjúsági irodalom kérdéseivel tudományos alapossággal foglalkozik. A szerző felismeri, hogy milyen nagy az ifjúsági irodalom pedagógiai jelentősége. Azt vallja, hogy ez a gyermekek életszemlélete, magatartása, de ismereteinek szerzése szempontjából is az irodalmi művek olvasása az egyik leghatékonyabb eszköz. Az olvasmányok érzelmeket keltenek a gyermekekben, eszményképeket nyújtanak nekik, élettapasztalatokat előlegeznek számukra, cselekvésre ösztönzik őket. Beély sorra veszi a gyermekek számára írott művek hiányosságait. Elítéli azokat a szerzőket, akik "csak a csudás, és bámulat- vagy iszonyattal eltöltő tüneményeket vadássza; vagy édes ömlengések - és érzelgő jellemzésekben merül el .... minden valószínűséget fölülhaladó szinezetekkel. Ilyen művek távol legyenek az ifjúságtól, ... mert általuk csak a képzelőerőnek nyújtjuk a legveszélyesebb táplálékot; s erőszakosan vonjuk el őt a valódi világtól, mellynek viszonyai közt élnie kell."9090
Nézete szerint a csak időtöltésre, unaloműzésre szánt írások feleslegesek. Olyan munkákat kell az ifjúság kezébe adni, melyek hasznosak. Ezért történeti- és útleírásokat, valamint ismeretterjesztő műveket ajánl. Az olvasmányoknak ki kell egészíteniük az iskolában megszerzett tudást, sőt olyanoknak kell lenniük, melyek a nevelés esetleges hiányosságait is képesek pótolni. "A gonddal megválasztott ifjúsági iratnak, azon kívül, hogy mulatva oktassa, és nevelje, s viszont oktatva s nevelve mulattassa az ifjúságot; az iskolát, a szülői házat és a nevelést is kell gyámolítania, mintegy pótolnia hézagait, mellyek tán itt-ott fönnmaradtak."9191 A szerző különösen fontosnak tartja, csak szép és helyes magyar nyelven írott munkák kerüljenek a gyermekek kezébe. "Szükséges, hogy az író anyai nyelvének egész birtokában legyen, s azt legparányibb részletei-, sajátságai., elemeiben tökéletesen ismerje, mert az ifjúságnak örökkön csak a legnemesebbet, s szebbet, és ismét csak a legnemesebb és szebb alakban és idomban szabad és kell nyújtani."9292

Gyermeksajtónk kezdetei

Szakirodalmunk az elso magyar gyermeklapként Magyar Gyermekbarát címu, 1843-1844-ben, Kolozsváron megjelent folyóiratot tartja számon. Ez részben igaz is, hiszen ez volt az elso, rendszeres idoközönként megjeleno, gyermekeknek szóló magyar nyelvu folyóirat.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy külföldön a 18. század második felében kiadott népszeru gyermeklapok már megjelenésük után pár évvel magyar fordításban hozzáférhetoek voltak a magyar gyermekek számára is.
Sajtótörténetünk ezeket a fordításokat a sorozat és a folyóirat közti átmenetként írja le. Nézetünk szerint azonban, ha ezek nem is periodikumként láttak Magyarországon napvilágot, mégis azok anyagát tartalmazták, tehát joggal tekinthetok az elso magyar nyelvu gyermeklapoknak.
A sorban az első a francia Marie Beaumont9393 Európa-szerte olvasott sikeres gyermeklapja, a Le Magazin des Enfants, mely 1756-ban jelent meg Londonban, azután rövidesen Európa számos nyelvére lefordították.9494 Hozzánk a német változat jutott el.9595 A Magyar Hírmondó szerkesztője 1781-ben levelezőitől értesült arról, hogy ennek magyar fordítása készül, és már a megjelenés előtt hírt adott erről a lapban: "...hasznos dolog nem tsak a nyomtatott és világra jött könyveket, hanem azokat- is, amellyek együtt vagy másutt a nyomtató sajtó alá vagy alól készülnek, hírré adni. Szinte ezt írhatom ama híres Franczia Tanító Asszonynak, Bomon (Beaumont) Máriának azon nagy hasznú s mindenek előtt kedvet talált könyvei felől, mellyek Magazin név alatt, először Francziául, azután majd csaknem minden európai nyelvekre fordíttatva, az ifjúságnak, nevezetesen pedig a fejér népnek oktattathatása végett, közre bocsáttattak. Ezeket régóta fordítgatja Magyarra, sok darabjait már el is készítette, valamelly Nógrád-Vármegyei ifjú Asszonyság, Darvas Ilona Aszszonynak Leánya? Most leg-közelebb pedig, Kolozsvárról hozzám küldött levelekbenn, több jeles könyvek között, a mellyek ottan a Ref. Kollégium könyv-nyomtató műhelyébenn rész szerént sajtó alatt vagynak, rész szerént nyomtatásra elkészültenek, ezt is olvasom: "Kisdedek Tár-háza, mellyet Franczia nyelven Beaumont Mária Asszony írt vólt Magazines Enfans titulum alatt, mostan Német fordításból Magyarra fordítva, nyomtattatik 8 rétű formában: a több Magazinjai - is ezen Asszonynak utánna következnek rövid időn, most éppen munkában lévén."9696
A Magyar Hírmondó által említett fordítás Kisdedek Tudománnyal tellyes Tárháza címmel jelent meg Kolozsváron, 1781-ben, Dersi Ö. János9797 és Tordai Sámuel9898 fordításában, négy részben. Az előszóban a fordítók a következőket írják: "Esméretes ez egész Európában minden pallérozott nemzetek között. Ezeknek nevezetes hasznát tapasztalták sok fő, közép és alatsonyabb rendű szülék, akik gyermekeiknek neveltetésében illendőképpen foglalatoskodnak."9999 A füzetekben az eredeti műből válogatott 29 "beszélgetés" található, melyek földrajzi, természettudományi, mitológiai, vallási, erkölcsi, illemtani témájúak. A beszélgetésekbe, melyek két leány, vagy egy idősebb hölgy és egy leány között zajlanak, meséket is beleszőtt a szerző. Itt olvasható először magyar fordításban "A szépség és a szörnyeteg" címen később világhírűvé vált mese is100100. Nem tudjuk, hány példányban jelent meg a fordítás, de a korabeli erdélyi főúri magánkönyvtárakban volt belőle példány, és ma is megtalálható a sárospataki és a kolozsvári református kollégiumok könyvtáraiban. Természetesen csak feltételezhetjük, hogy a kor gyermekei közül sokan ismerték és olvasták.
A másik gyermeklap, ami magyarul is napvilágot látott a filantropista író, költő, Christian Felix Wei?e, Kinderfreund című, 1775-1784 között megjelent hetilapjának - melyet az egyik legsikeresebb európai gyermeklapként tartunk számon - a fordítása101101. A fordító Seelmann Károly városi tanácsos, aki 1794-ben jelentette meg A jelesebb rendeken lévő nevendék gyermekek jó móddal lehető taníttatásokra való út-mutatás, vagy gyermeknek barátja című munkáját. Az alcím: Egy héti-irás, melly a lipsiai 1776-béli ki-adás szerént, németből magyarra fordíttatott. A fordítás nem teljes, csak válogatás a német gyermeklap anyagából, és ebben is filantropista szellemű oktató erkölcsi meséket és történeteket találunk.102102
Szintén Erdélyben, Kolozsváron jelent meg az első eredeti magyar gyermeklap, a Magyar Gyermekbarát, 1843. január 3-a és 1844. december 31-e között, hetenként. Minden szám 16 oldalból állt. A szerkesztő Szilágyi Ferenc103103 tanár volt. A lap célja: "magyar fiú és leánygyermekek számára ?szívet nemesítő, értelmet fejlesztő, ébresztő, gyönyörködtetve oktató" írásokat közreadni. "A folyóirat anyaga általjában erkölcs, historia, földleírás és természet köréből lesz véve."- írja a szerkesztő.
A Múlt és Jelenhez mellékelve, már 1842. végén egy próbaszámot adott ki Szilágyi, hogy felhívja a leendő előfizetők figyelmét megindítandó lapjára. A korabeli élénk sajtóéletre jellemző, hogy már a próbaszámról is megjelent egy rövid írás az Athenaeum tárcarovatában.104104 A bíráló, arra hivatkozva, hogy minden "valódi gyermekbarátnak" az az érdeke, hogy egy hibátlan és minden tekintetben értékes lap kerüljön a gyermekek kezébe, kemény bírálatot mond a próbaszámról, mind tartalmi, mind formai tekintetben. Kifogásolja a "próba lapon nem kis számmal található helyesírási és nyelvtani hibákat." Nézete szerint egy gyermeklapban ilyesminek nem szabad előfordulni. "Hogy különösen gyermeknek könnyen érthető, s minden nyelvhibától ment, tiszta stylusú olvasmányokat kell nyújtanunk, kétséget nem szenved." -írja. A tartalmi kifogások között első helyen említi, hogy a próbaszámban túlsúlyban vannak a külföldi vonatkozású írások, és ez nem helyes. A magyar gyermekeknek elsősorban a saját hazájuk történetével, földrajzával, népeivel kell megismerkedni "ha csak a külföldről tanulnak, a külföldért lelkesednek" nem helyes. Arra biztatja a szerkesztőt, hogy olyan írásokat közöljön a lapban, melyekből a gyermek "magyar szokásokat, helyeket, és általában a két testvérhont" ismerheti meg. A próbaszámban megjelentetett hazaszeretetről szóló cikkben a bíráló azt kifogásolja, hogy annak stílusa túlságosan elvont és érthetetlen a gyermekek számára, a cikkben "mondatnak ollyanok is, amik a gyermek természetéhez, fogalmaihoz nincsenek alkalmazva."
Ha végigtekintünk a Magyar Gyermekbarát két évfolyamán sokféle témával találkozunk. A lap közölt természettudományi, történelmi, és erkölcsi tárgyú írásokat.
A természettudományi tárgyú cikkek sorába sorolhatók például az angolnáról105105, a jácintról106106, a vörösbegyről107107, a melegről és a hidegről108108 szóló írások. A cikkek részletesek, pontosak, a kor tudományos színvonalán állnak, ám a sok adat élvezhetetlenné teszi a gyermekek számára az olvasottakat. A történelmi cikkek között az egyetemes- és a magyar illetve az erdélyi történelemmel foglalkozó írásokat is találunk. Ide sorolható például az I. Andrásról és I. Béláról109109, vagy a nándorfehérvári győzelemről110110 szóló cikk.
Ezek mellett azonban legnagyobb számban erkölcsi tartalmú elbeszélések találhatók a lapban. Az erkölcsi mondanivalót hordozó cikkek közül ki lehet emelni, például a hazaszeretetről,111111 a jó cselekedetekről112112, a szülői szeretetről113113, szóló olvasmányokat. Mindezekben a szerző minden gyermek számára érthető helyzetekből indul ki, de az oktató szándék túlságosan nyilvánvaló.
A legtöbb szám végén rejtvényeket találunk, amire be lehetett küldeni a választ. Egy - egy bölcs mondás, illetve erkölcsnemesítő gondolat zárja az adott lapszámot.
A folyóiratban a cikkek címe általában egyetlen szóból áll. A nyelvezet egyszerűségre törekszik, de ez nem mindig sikerül. Sok cikk túlságosan elvont és tudományos, érthetetlen a gyermekek számára.
Szilágyi a folyóirat indulásakor még törekedett arra, hogy minden szám színes és érdekes legyen, de ez a törekvés egyre inkább háttérbe szorult. Van olyan lapszám, (pl. az 1844. 5.sz.) mely egyetlen hosszú cikket tartalmaz a perzsák történetéről, túlságosan sok részlettel és iskolás stílusban. A lap tehát egyre érdektelenebbé vált, az előfizetők száma csökkent. A folyóirat megszűnése az idő múltával egyre inkább hanyatló szerkesztői munka következménye lehetett.
*
A hazai magyar nyelvű gyermekirodalom a felvilágosodás idején és a reformkorban született és tette meg első lépéseit. A 18. század második felében fordítások, átdolgozások, később eredeti gyermekkönyvek születtek. A korszak magyar sajtója sokat tett a gyermekek olvasóvá neveléséért, többek között azzal is, hogy a megjelenő gyermekeknek szánt művekre felhívta az olvasók, a szülők, tanárok figyelmét.

* A tanulmány az OTKA támogatásával készült. (T037613)

Vissza a tartalomjegyzékhez