Fodor Melinda: Határon túli magyar középiskolások cseresznyési tábora

Nyomtatási nézet

A Paksi Közművelődési Kht. 2004. július 19-27 között, immár 11. alkalommal szervezte meg a határon túli magyar középiskolások cseresznyés-pusztai táborát.
A táborban kb. 45 fő erdélyi (Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Temesvár, Lupény), vajdasági (Szabadka), kárpátaljai (Visk) és paksi diák és pedagógus gyűlt össze a közös múlt, a közös nyelv, vagyis a magyarság tudat ápolása céljából. Az e célt szolgáló programok megvalósítására legalkalmasabb helyszínnek, a Pakstól mindössze néhány kilométerre lévő, erdővel körülvett Cseresznyés-puszta bizonyult. Hogy a bennünket körülvevő tájról, miképpen vélekedtek a táborozók, megtudhatjuk a tábor újságból (Visszhang) vett idézetekből: "Az erdő azért van, hogy az anyaország tiszta levegőt biztosítson erre a 9 napra.", "Az erdőnek az a haszna, hogy a diákok közelebb kerüljenek a természethez, ne csak a nagyvárosi levegőt és forgalmat ismerjék, hanem magát a természetet is."
Ebben a szép környezetben láttunk neki a "munkának", hiszen az együtt töltött idő nem csupán kikapcsolódásból, hanem sok új ismeret elsajátításából is állt. A bő egy hét foglalkozásai az évforduló alkalmából, a Rákóczi-szabadságharc és a kuruc kor köré csoportosultak. Az előadásokat főként erre a témára építettük: történész, muzeológus, néprajzos és énekmondó varázsolta a táborba a kuruc kort. Az előadásokról így írt az újságíró csoport egyik temesvári diákja: "Az előadások során saját utódainkká és őseinkké lettünk, kurucokká váltunk, harcoltunk, megültük a lovakat, és pengettük a lantot, elmerültünk a háborúk évszázadának porlepte, dicső, de bukásoktól sem mentes éveibe?"
Azonban a kuruc kor felidézésén kívül más témákat is érintettünk, hiszen megismerkedhettünk egymás szülőföldjével, iskolájával, továbbá csillagászati előadáson és könyvbemutatón is részt vettünk.
Az idén - érdeklődési körüknek megfelelően - öt kiscsoportos foglalkozás közül választhattak a diákok. A történelmi csoport áttekintette a Rákóczi - szabadságharc történetét, megvizsgálták, hogy hogyan hatott a szabadságharc Erdély, Kárpátalja, Délvidék és Paks területeire.
A tábor története során elmaradhatatlan versmondó csoport ebben az évben is két előadással készült. Wass Albert verseiből összeállított, "Én és az Isten" című műsort az istentiszteleteken, Király László, Kölcsey Ferenc és Mikó Imre műveiből összeállított "Csillagjárás" című műsort a tábor záró estjén mutatta be a csoport a közönségnek.
Az újságíró csoport elkészítette a tábor történéseit színesen és érdekesen bemutató lapot a "Visszhangot". A tábori lap célját így fogalmazta meg Mészáros Ildikó csoportvezető: "Az újság célja, hogy egyrészt emlékeket ébresszen majd azokban, akik majd évek múlva veszik elő, másrészt hű tükre legyen az olvasótáborban történteknek".
A tavalyi évben született az ötlet, hogy az elkövetkezendőkben szervezzünk kommunikáció csoportot. A kommunikáció csoportba jelentkező diákok az anyanyelv helyes használatával ismerkedhettek játékos formában.

A filmesztétika csoportot az idén szintén először szerveztük meg. A foglalkozások során filmesztétikai alapfogalmakkal, a filmelemzés alapjaival és a filmkészítés történelmének fontosabb adataival ismerkedhettek meg a csoport tagjai.
Az előadások és a csoportos foglalkozások nyújtotta ismereteken kívül természetesen kikapcsolódásra, szórakozásra is adódott alkalom. Meghívást kaptunk a németkéri lovas panzióba, ahol kocsikáztunk, lovagoltunk és fürödtünk, valamint felkerestük Paks turisztika intézményeit is.
Esténként játékos és sport vetélkedőkkel, gitárral kísért közös énekléssel, táncházzal zártuk az élményekben dús napokat.
A tábor végeztével kibővült tudással, új barátokkal és élményekkel gazdagodva térhettek haza vendégeink.

Vissza a tartalomjegyzékhez