Bobokné dr. Belányi Beáta: Az iskolai könyvtár – Könyvtárostanárok kézikönyve (könyvismertetés)

Nyomtatási nézet

A kézikönyv az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványaként jelent meg 1998-ban, szerkesztője Celler Zsuzsanna. A  „tudás társadalma” felé haladva fokozódik felelősségünk a tanulás-tanítás társadalmi léptékű feladatának segítésében, a megváltozott feltételrendszer adaptálásában. A bevezető gondolatok megfogalmazásakor Horváth Tibor így fogalmaz: „A jó iskolai könyvtár számunkra folytonos figyelmeztetés elmulasztott feladatainkra”, ez a kézikönyv sokban járul hozzá „mulasztásaink” felszámolásához. Érdemben segít a könyvtárostanárnak szakmai önbizalma megszilárdításához, és egyben praktikus tanácsokkal, jól használható példaanyaggal, illetőleg a szükséges jogszabályok rövid összefoglalásával jó segédlet a mindennapi munkában. Jó és arányos szerkesztésű a kiadvány, az egyes fejezetek, nagyobb logikai egységek közel azonos terjedelműek, ami a tárgyalásmód léptékeire és a témakör tárgyalásának arányaira is utal.

Tóth Gyula rövid és érdemi modelltörténeti összefoglalója elvezet az iskolai könyvtár jelenlegi helyének bemutatásáig a könyvtári rendszerben, amihez jól kapcsolódik a Dán Krisztina által írt második fejezet, a koncepcionális alapelvek összefoglalásával. Mindkét „alapozó” jellegű fejezet kiemelt figyelmet szentel az iskolai könyvtári modell funkcióinak, annak a ténynek, hogy az iskolai könyvtár egyrészt munkakönyvtár (mind a pedagógus mind a diák számára), másrészt szakkönyvtár és „főként a tanórákban él” (Horváth Tibor), ahol „pedagógia tevékenység folyik a könyvtár eszközeivel„ (Balogh Mihály), nyilvános települési közkönyvtárként pedig közösségformáló és településmegtartó erő.

Mindezen funkciók ellátásához alakul át az iskolai könyvtárak dokumentum állománya, a tanulást-tanítást szolgáló források egész rendszere, ehhez kapcsolódóan a szolgáltatások köre és a használat módja is.

Az iskolai könyvtár funkcionális leírása, szolgáltatástípusainak bemutatása logikusan vezet az iskolai könyvtár-médiatár és forrásközpont szemlélet megfogalmazásához és az oktatóintézményeken belüli feladatbővüléshez –, fogalmazza meg Dán Krisztina.

A használat és használtatás kérdéskörével Balogh Mihály foglakozik, a témát belülről ismerő szakember biztonságával (3. fejezet), számbavéve az értő olvasás elsajátíthatóságának feltételeit, illetőleg azt vizsgálva, hogy az iskola mennyire képes megfelelni klasszikus és újabb feladatainak. Milyen személyiségjegyek szükségesek ahhoz, hogy a könyvtárostanár valóban felkészíthesse a tanulókat kommunikációs szerepeikre, mennyire alkalmas a könyvtár-pedagógiai módszertan eszközrendszere a személyiségformálás és kultúraközvetítés bonyolult fela datára. Nagy segítség – e kérdések gondolatébresztő tárgyalása mellett – a sok gyakorlati jellegű tanács és a könyvtárhasználati óra szervezési feladatainak összefoglalása is.

A gyűjteményszervezés alapelveit az állomány tartalmi összetétele felől közelíti meg Csikós Zsuzsanna az iskolai könyvtári feladatokból kiindulva. Fontos része ennek a fejezetnek (4.) az a rövid felsorolás – amit valószínűleg gyakran fognak használni az iskolai könyvtáros kollégák –, ami a gyűjtőköri szabályzat elkészítéséhez (felülvizsgálatához stb.) felhasználható szabályozó és irányadó dokumentumok listáját tartalmazza. A gyűjteményépítési (gyarapítás/apasztás) és szervezési folyamatok korrekt leírása közben szintén hivatkozik irányadó jogi szabályozó dokumentumokra, ami komoly segítség gyakorló könyvtárosoknak.

A feldolgozási kérdések egy külön fejezetben kapnak helyet Varga Katalin szakszerű tolmácsolásában, természetesen aktualizálva az iskolai könyvtár jellegzetességeire (pl. a kiemelt pedagógiai feladatok, pedagógiai tárgyszójegyzékek stb.) és követelményeire. Jó érzékkel utal a legszükségesebb elmondandókra pl. a MARC formátum vagy az ERIC tezaurusz leírásakor, lábjegyzetekkel segítve a továbbérdeklődőt. Ügyesek a kiválasztott példák is. Külön érdeme továbbá a rendszerelvű gondolkozás, az integrált könyvtári rendszer felőli közelítés, ami nélkül a számítógépek alkalmazása közel sem lehetne sikeres.

A tájékoztatási kérdések, ami pedig a könyvtári tevékenység kulcs-kérdése, viszonylag kevesebb teret kaptak, valószínűleg Borostyániné Rákóczi Mária arra gondolt, hogy az új típusú dokumentumok használatáról és a számítógépes szolgáltatások által kínált újabb perspektívákról egy külön logikai egység, a 7. fejezet szól, ami azonban nemcsak az INTERNET-tel foglalkozik, bár annak elsősorban a tájékoztatásban felvállalt szerepét ismerteti. Így ez a 6. fejezet korrekt módon összefoglalja a szolgáltatások és tájékoztatási források klasszikus rendszerét az iskolai könyvtárak szemszögéből, eljutva az OPKM honlapjának elérési pontjáig, és innen folytathatja Kovács László egyéb Internet lehetőségekről szólva (7. fej.). Utal, ha röviden is arra, hogyan használható a „háló” a könyvtári munka egyéb területein is: pl. dokumentum szolgáltatás, hírekhez jutás, levelezési lehetőségek stb. esetében.

Arról, hogy hogyan jelenik meg térben és épületen belül is egy forrásközpont, médiatár és iskolai könyvtár ügyes összefoglalót kapunk a 8. fejezetben, amely a működést biztosító tárgyi feltételekkel is foglalkozik, példákat sorol, és ötleteket ad a funkciók és megjelenítésük összefüggéseiről. Celler Zsuzsanna ahhoz is hozzásegít, hogy túl a könyvtár szakszerű működésén, tereiben is jól érezzük magunkat, kellemesen és hatékonyan legyen együtt tanuló és tanító, könyvtáros és használó.

A szerkesztő érdeme, hogy a témakört érdemben kiegészítő mellékleteket besorolta a fejezetek közé, így ezek alkotják a 9. fejezetet, ahol helyet kaptak a nyilvántartások szabályai mellett példaként szolgáló könyvtárak rövid leírásai, alaprajzaik és elérési pontjaik, csakúgy, mint a jogi szabályozás iskolai könyvtárakat érintő dokumentumai, illetve rövid leírásuk. Praktikus volta miatt valószínűleg ez fejezet lesz a legnépszerűbb és legtöbbet forgatott része a kézikönyvnek

Minden fejezetet irodalomjegyzék zár, ami segítheti a továbbgondolást, és a referenciákon kívül jó segédeszköz is. A kiadvány jól tagolt, szépen szerkesztett műszakilag is, ami fontos feltétele egy kézikönyv használhatóságának, de a kemény borítófedél bizony jobban illet volna hozzá.

(Celler Zsuzsanna: Az iskolai könyvtár – Könyvtárostanárok kézikönyve. Budapest, 1998. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum)

Bobokné dr. Belányi Beáta

Vissza a tartalomjegyzékhez