Kovács Mária: A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása a tanárképző főiskolán

Nyomtatási nézet

A tanárképzésben, a pedagógusjelöltek felkészítésében ma alig kap szerepet a könyv- és könyvtárhasználatra nevelés, azért, mert még mindig nem része elég hangsúlyosan a felsőoktatási tanterveknek ez a terület, bár vannak kedvező próbálkozások.¹ A ‘70-es évek végétől magam is többször foglalkoztam e témával², s úgy találtam, a különböző tantervi változások sem hoztak eredményt. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusjelöltek nagy része még ma is úgy szerez diplomát, hogy sem tanulmányaik elején, sem a későbbiekben a szakmódszertanokban nem, vagy csak nagyon vázlatosan sajátítják el a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket, de arra sem kapnak felkészítést, hogyan kell diákjaikat megtanítani a sokféle információ használatára, alkal-mazására.

Az információs társadalom ugyanakkor új kihívások elé állít bennünket. Többek között elvárja, hogy már a középiskolából olyan diákok és a felsőoktatásból olyan végzett szakemberek kerüljenek ki, akik képesek eligazodni a modern információk között. Ehhez azonban az szükséges, hogy maguk a pedagógusok is felkészültek legyenek e területen, s tudják továbbadni ezeket az ismereteket az egyes szaktárgyak keretén belül tanítványaiknak.

A pedagógus-továbbképzés új programja lehetővé teszi, hogy ilyen irányú ismeretek is belekerüljenek. Tulajdonképpen ezek a tényezők motiválták tanszékünket akkor, amikor – először 1996 nyarán – kidolgoztuk azt a programot, amelynek két részterülete volt: egyrészt az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok és számítástechnika szakos tanárok felkészítése az informatika műveltségterület oktatására, másrészt a más szakos pedagógusok felkészítése a könyvtárak, illetve a könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatok ellátásra.

Ez a program 4 féléves posztgraduális képzés kereteit feltételezte, a későbbiek folyamán azonban  kiderült, hogy a továbbképzésben szívesen gondolkodnak rövidebb, elsősorban 50-60 órás programokban. Ez minket is arra késztetett, hogy átgondoljuk eddigi tervezetünket. Az új elvárásoknak megfelelően 3 rövid programot dolgoztunk ki, ezek közül kettő iskolai könyvtárosoknak, egy pedig pedagógusoknak szól. Programjaink szeren-csésen átjutottak az akkreditációs folyamaton, most következik a szakindítás engedélyeztetése, majd a továbbképzés megszervezése. A három programról röviden.

A könyvtárhasználati ismeretek oktatása. A továbbképzést olyan iskolai könyvtárosok számára dolgoztuk ki, akik könyvtár szakos diplomával és legalább 3 éves iskolai könyvtári gyakorlattal rendelkeznek. A továbbképzés célja a megszerzett ismeretek felfrissítése, aktualizálása, a NAT informatikai műveltségterület könyvtárhasználati ismeretanyaga oktatásának megalapozása, ehhez kapcsolódóan tanterv, tanmenetek, óravázlatok készítése, a későbbi iskolai könyvtáros/könyvtárostanár szakvizsga részbeni előkészítése.

A tanfolyam során a résztvevők felfrissítik pszichológiai, pedagógiai ismereteiket, foglalkoznak a tantervkészítés problémáival. Ismeretanyaguk-ban szerepel – többek között – a szellemi munka technikájának elsajátítása, a használóképzés, az információkereső rendszerek megismerése, információ-keresés INTERNET-tel és CD ROM-mal, könyvtári menedzsment.

E rövid program során az iskolai könyvtárosokat akarjuk felkészíteni a könyvtárhasználati ismeretek tanterv szerinti oktatására, segítséget kívánunk nyújtani nekik az oktatandó tananyag tartalmának kialakításához, valamint igyekszünk megismertetni, elsajátíttatni azokat a módszereket, amelyek ezen ismeretek oktatása során jól alkalmazhatók. (Pl. kiselőadások, egyéni és csoportos munka alkalmazása a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatásában.) Ugyanakkor tudatosítani kívánjuk a könyvtár eszköztár szerepét s annak felhasználási lehetőségeit az oktatási folyamatban.

Számítógép az iskolai könyvtárban. A tanfolyamot szintén elsősorban iskolai könyvtárosoknak dolgoztuk ki. A továbbképzés célja, hogy a résztvevők ismerkedjenek meg azokkal a számítógépes lehetőségekkel, amelyeket a könyvtárban alkalmazhatnak. A tanfolyam során bemutatjuk, hogyan és milyen feltételek mellett tudják ezeket a lehetőségeket adaptálni saját környezetükben. Azok a résztvevők, akik ezeket az eszközöket még nem használták, lehetőséget kapnak használatuk elsajátítására.

A legfontosabb ismeretek a továbbképzés során: könyvtári számítógépes rendszerek, adatbázis-építés, INTERNET a könyvtárban, CD ROM, számítógépes kiadványszerkesztés.

Egyes műveltségi területek információs bázisa. A tanfolyam programja bármely szakos pedagógus számára szól, mivel a NAT szinte valamennyi műveltségi területe igényli a könyvtár intenzív használatát, a médiapedagógia alkalmazását. Egységes tantervi program alapján, de az egyes műveltségi területek összevonásával az alábbi csoportok indíthatók:

Anyanyelv és irodalom. – Élő idegennyelv.

Ember és társadalom. – Életvitel és gyakorlati ismeretek.

Ember és természet. – Földünk és környezetünk.

Művészetek. – Testnevelés és sport.

A legfontosabb ismeretek a továbbképzés során: Az iskolai könyvtár/forrásközpont, szerepe az oktatás folyamatában; tanulás, információhasználat; NAT; használóképzés; az egyes műveltségi területek információs bázisa; a dokumentumok felhasználásának lehetőségei és módszerei az oktatás folyamatában.

A pedagógusoknak szervezett tanfolyam központi része a saját szakterületükhöz/műveltségi területükhöz kapcsolódó irodalom feltérképezése, az irodalomban való tájékozódás. Úgy véljük, nemcsak egyszerűen meg kell ismerkedniük a dokumentumokkal, információhordozókkal, azok információértékével, de fontos, hogy megismerjék a dokumentum-elemzés szempont-jait, melyek segítenek annak megállapításában, melyik dokumentum/információhordozó hogyan alkalmazható az oktatás folyamatában. Emellett megismertetjük a pedagógusokat a könyvtárban tartható szakóra módszertani kérdéseivel. A tanfolyamokon arra is törekszünk, hogy az elméleti ismeretek megszerzése mellett gyakorlati feladatok megoldására is adjunk lehetőséget.

Fontosnak tartjuk az ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő módszerek megismertetését is, amelyek segítségével a pedagógusok intenzíven tudják használni és használtatni az iskolai könyvtárat, annak dokumentumait, szolgáltatásait az oktatás folyamatában. Ez nemcsak azért fontos, mert a több-könyvű oktatás ezen feltételek segítségével valósul meg, hanem azért is, mert így a diákok elsajátítják az ismeretszerzés folyamatát és technikáját, amely ezután életük részévé válik.

Továbbképző tanfolyamaink akkreditáltak, így megfelelnek a 277/1997. (XII. 22.) k kormányrendeletben a pedagógus-továbbképzésről előírt feltételeknek.

Kovács Mária

1. Tóthné Király Katalin - Kovács Mária: A pedagógusjelöltek felkészítése az információszerzésre és -kezelésre. Könyvtári feladat-e a használóképzés? In: Könyvtári Figyelő, 1997. 4. sz. p. 705-714.

2. Kovács Mária: Olvasásra nevelés a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. In: Olvasásra nevelés és pedagógusképzés. HUNRA konferencia előadásai. Szerk.: Nagy Attila. Bp. 1994. (Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei. 7.) p. 97-101.

 Kovács Mária: A könyvtárostanárok felkészítése az informatika műveltségterület tanítására. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1996. február, p. 43-48.

Vissza a tartalomjegyzékhez