Litauszky Györgyné: Határok nélküli kapcsolatok

Nyomtatási nézet

Konferencia a Magyarországgal szomszédos országok magyar könyvtárosainak részvételével

A Békés Megyei Könyvtár 2004-ben negyedik alkalommal rendezett tanácskozást a környező országok magyar könyvtárosainak részvételével. 1992-ben „Az információ szabad áramlásáért” címet viselte, ezt követte 1994-ben „A könyvtárak a jövő szolgálatában”, 1996-ban „A határon túli magyar irodalom napjainkban” című tanácskozás. E konferenciák meg-rendezésével célunk a magyarországi könyvtárszakmai fejlődési irányok, eredmények, a magyar irodalom XX. század végi helyzetének bemutatása, valamint a határokon kívül élő magyar könyvtárosok Magyarországgal és egymással való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása volt. A fontos szakmai és könyvtárhoz közeli témák tárgyalását célzó összejövetelek mellett ösztöndíjas tanulmányutakat szerveztünk az érdeklődő határon túli fiatal kollégák számára, melyeknek keretében 1-4 hetet töltöttek könyvtárunkban. Az évek során összesen 30 könyvtáros kollégát fogadhattunk.

Ahogy az első konferencia egy sorsfordulóhoz – a rendszerváltáshoz – kapcsolódott, úgy az idei, konferenciánk apropóját is egy legalább ilyen sorsfordító esemény, Magyarország Európai Uniós taggá válása adta tény, hogy kapcsolataink megváltoztak. Ha a tartalmat, a szándékot nem is, de a megvalósulást, a formát mindenképpen befolyásolja az, hogy lesznek velünk együtt belépők (Szlovákia, Szlovénia), belépésre várók (Románia, Horvátország), és a belépéstől még igen távoli (Ukrajna, Szerbia és Montenegró) szomszédaink, ahol továbbra is jelentős magyar anyanyelvű lakosság él, és jelentős magyar könyvtárak, iskolák vannak. Oly módon kell rendezni kapcsolatainkat, hogy a csatlakozás után is biztosítsuk az Unión kívül maradt országok magyar könyvtárainak szerves kapcsolódását a magyar könyvtárakhoz, könyvtári szervezetekhez.

Magyarország EU tagországgá válása kettős kérdést vet fel a határon túli magyar könyvtári kapcsolatok vonatkozásában. Egyrészt kitágítja, gazdagítja azokat. A közösségből érkező információkat közvetlenül tudjuk továbbítani, erősödhet a határ menti régiók és az eurorégiók keretében folyó együttműködés, a velünk együtt belépő tagországok magyar könyvtáraival szorosabb kapcsolatot alakíthatunk ki. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy az Unión kívül maradt országok könyvtáraival való kapcsolattartásnak számtalan adminisztratív akadálya lesz. A mi feladatunk – a már kialakult és az alakuló térségi és szakmai együttműködések mentén –, hogy szolgáltatásainkkal megfeleljünk a határon túli könyvtári elvárásoknak. Biztosítani kell az információforrások elérését. A fenti elvek mentén rendeztük meg tehát a IV. szakmai találkozót, melyen igyekeztünk felkínálni, közvetíteni az EU-val, a csatlakozással kapcsolatos információkat, feltárni az együttműködés újabb lehetőségeit és formáit, valamint átadni, cserélni hasznosítható, gyakorlati tapasztalatokat. A tanácskozás előadásait Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból és Dél-Baranyából 37 különböző (köztük 10 az oktatást és a tudományos kutatást segítő) könyvtárból 47 határon túli magyar és 10 hazai könyvtáros hallgatta meg. A konferenciát két helyszínen, Békéscsabán és Gyulán rendeztük azért, hogy a megyeszékhelyen kívül bemutathassuk a nemzetközi idegenforgalmi jelentőséggel bíró városunkat.

A március 24-27 között zajló tanácskozás két napját szántuk az előadásoknak. Az első napon főként általánosabb, az Európai Unió és a kisebbségi kérdés, a regionális politika kérdési kerültek napirendre. A második napon már konkrétabb információkkal „bombáztuk” a hallgatóságot, ú.m. a könyvtárak előtt álló kihívások, a csatlakozással kapcsolatos tájékoztató munka, információforrások, adatbázisok, a nemzetközi együtt-működés, a pályázati lehetőségek, közgyűjteményi projektek és végül a Magyar Könyvtárosok Egyesületének határokon átnyúló tervei.

A konferencia résztvevőit Dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte, aki vázolta a Megyei Könyvtár határon átnyúló szakmai kapcsolatainak főbb állomásait, majd Varga Zoltán, Békés Megye Képviselő-testületének elnöke ismertette Békés megye jelenlegi helyzetét, hangsúlyozva a sok nemzetiségből adódó, a kultúra minden irányába megnyilvánuló nyitottságát. Szólt az Uniós csatlakozás körüli jelenlegi bizonytalanságokról, és kiemelte a tájékoztatás, a könyvtárak szerepének fontosságát, majd megnyitotta a tanácskozást.

C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakmai tanácsadója előadásában arról beszélt, hogyan alakul a magyar kisebbségi politika az Európai Unióban. Előadásában kitért a kedvezménytörvény változásaira, arra, hogy a hazai takarékossági intézkedések nem érintik a határon túlra nyújtott oktatási-nevelési támogatásokat. Felsorolta a határon túl élő magyarok támogatásának alapelveit:

• segítjük a nemzeti önazonosság megőrzését, a szülőföldön való méltósággal teljes életet,

• ehhez megfelelő kapcsolatokat ápolunk, megegyezésre törekszünk a szomszédos államokkal,

ennek nemzetközi, jogi és egyéb feltételeinek megteremtése érdekében együttműködünk a megfelelő nemzetközi szervezetekkel.

Regionális politika az Európai Unióban címmel tartott előadásában Szabó Pál, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszékének egyetemi tanársegéde vázolta az EU regionális politikájának alapjait, miszerint bár az EU-ban eltérő természeti, társadalmi adottságú – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettség – térségeket találunk, a vezérlőelv az európai szolidaritás, egység erősítése, a stabilitásra törekvés.

A következő előadó Pocsajiné Fábián Magdolna, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának tagja, a civil szervezetek lehetőségeiről beszélt az Európai Uniós csatlakozás folyamatában. Előadása bevezetéseként ismertette a magyarországi civil szervezet helyzetét, felkészültségét. Részletesen beszélt a szervezetek feladatairól, a Békés megyei civil szervezetek működéséről, támogatottságáról, partnerségi lehetőségeiről. Ez utóbbiról szólva elmondta, hogy a partnerség a csatlakozás folyamatában felértékelődött, hiszen egyes pályázatoknál feltétel a civil részvétel. Szólt arról, milyen fontos szerepe van a szervezeteknek az információközvetítésben, ehhez azonban még mindig nincsenek megfelelően felkészülve, ezért folyamatos képzésre van szükség. Nagy gondja a civil szervezeteknek, hogy nincsenek kellő ismeretek birtokában a pályázatírásra vonatkozóan, de a megvalósításban is probléma az utófinanszírozási gyakorlat. Konkrét, határ menti együttműködésen alapuló PHARE-CBC, és egyéb pályázatok eredményeiről is beszámolt, miszerint Magyarország-Románia 4-4 határ menti megyéjét érintő regionális civil adatbankot hoztak létre, közös tréningeken vettek részt, illetve a román fél koordinálásával három országot érintő EU-s felnőttoktatási projektet valósítottak meg. Előadását a Nemzeti Civil Alapprogram működésének ismertetésével zárta.

A konferencia első napja végén élénk vita bontakozott ki, különösen a civil szervezeteket érintő finanszírozási, pályázati lehetőségekről és formákról, a tulajdonviszony, és egyéb vagyoni kérdésekről.

A második nap előadásai már közvetlenebbül kötődtek a könyvtárakhoz, a könyvtári szolgáltatásokhoz, a könyvtárak, könyvtárosok feladataihoz, lehetőségeihez.

Az első előadó Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatója volt, aki előadását A könyvtárak előtt álló kihívások az EU csatlakozás után címmel tartotta meg. A nyilvános könyvtárak szerepének felvázolását azzal kezdte, hogy a könyvek, az olvasás válságának többszöri előrevetítése ellenére a könyvtárak tudás és kultúra összegyűjtő, megőrző és átadó szerepe megmaradt, bár változott. A könyvtári szakma feltörekvő ágban van, a könyvtár minőségi szolgáltatásokra és megújulásra kész intézmény, amely képes vállalkozni az esélykülönbségek csökkentésére. Nem adhatók fel a működési feltételek, biztosítani kell a dokumentumokhoz való hozzáférést, az információs piacon meg kell találni saját szerepünket. A több lábon állva gazdálkodó korszerű könyvtárban az alapszolgáltatások a legmagasabb szinten jelennek meg, új használók bevonásával bővülnek a szolgáltatások, s így a széleskörű, gazdag szolgáltatást nyújtó könyvtárat hosszú távon jó színvonalon lehet fejleszteni.

A kihívások szempontjából komoly értéket képviselnek szakmai tradícióink:

• törvényi szabályozottság – mely forrásokat is teremt,

• hálózatba szervezettség,

• gépesítettség (MOKKA),

• szakképzettség,

• jól működő kapcsolatteremtés – nemzetközi szervezetekben való részvétel, bekapcsolódás nemzetközi projektekbe, intézményközi kapcsolatok. Bizonyítottan növekszik a szolgáltatások iránti érdeklődés.

Az előadó vázolta az európai könyvtárügytől való eltéréseket, melyek közül kiemelte az egyes könyvtártípusok átfedettségét, a túlzott elaprózottságot, a túlzott dokumentum-centrikusságot. A hiányosságok (ú.m. infrastruktúra, kiszámított fejlesztési terv hiánya, ad hoc helyi és központi döntések, gépesítés generációs lemaradottsága, városi könyvtárak szolgáltató képességének stagnálása) mellett lehetőségeinkről (az ellátás több formájának megteremtése, magas szintű gépesítettség és rendszerbe kapcsolódás, a helyileg szükséges szolgáltatás közvetítéséhez szükséges ismeretek oktatása, beszerzési források koncentrálása, bekapcsolódás a település életébe) is szólt. Majd vázolta egy formálódó Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer tervét, melynek célja a hatékony könyvtári ellátás, és ami határon átjáró szolgáltatásokra is képes lehet.

Előadását az alábbi gondolattal zárta: A jó könyvtár több mint az olvasás, a tanulás, a játék, a baráti találkozóhely.

Koreny Ágnes, előadásának címe: Csatlakozás és kommunikáció – a könyvtárak szerepe a csatlakozással kapcsolatos tájékoztató munkában volt. Előadásában kiemelte azokat az információs és dokumentációs hálózatokat (EDC, DEP, EIC, IRC, EP), amelyek a csatlakozásra váró országok számára is elérhetők. Részletesen ismertette az EU legfontosabb információs lapját, az Official Journalt. Megemlítette a Különkiadásokat, amelyek a csatlakozó országok számára készülnek, és a teljes hatályos jogszabályi anyagot tartalmazzák az államok nyelvein.

Az Európai Bizottság hivatalos dokumentumainak sorozatából a Fehér és Zöld Könyveket emelte ki, amelyek saját honlappal is rendelkeznek. A Fehér Könyvek egy adott közösségi politika területére vonatkozó hivatalos bizottsági intézkedési javaslatok gyűjteménye (http://europa.eu.int/comm/off/white/index_en.htm), a Zöld Könyvek a döntésekhez vezető vita alapjául szolgáló bizottsági elgondolások gyűjteménye (http://europa.eu.int/comm/off/green/index_en.htm). Az egyik legfontosabb kiadvány, a havonta megjelenő Bulletin of the European Union magyar nyelvű változata hamarosan olvasható lesz az interneten (http://europa.eu.int/abc/doc/off/bull/hu/welcome.htm), rövid információkkal az intézmények tevékenységéről, a közösségi politikák helyzetéről. A másik fontos kiadvány a General report (éves, vagy általános jelentés) az EU intézményeiről, a közösségi politikákról, a pénzügyi helyzetről stb. tájékoztat minden év februárjában. A készülő magyar változat is elérhető lesz az interneten (http://europa.eu.int/abc/doc/off/rg/hu/welcome.htm). Bemutatta azokat a honlapokat, amelyekről általános információk szerezhetők az Európai Unióról:

• Europa Server: http://europa.eu.int;

• Európai Parlament: http:// www.europarl.eu.int/home/default_hu.htm;

• Európai Bizottság-Virtuális Sajtószoba:

http://europa.eu.int/comm/press_room/index_en.htm;

• EU portál: http://www.eu.lap.hu,

kiemelten a friss uniós híreket közlő MTI (http://www.eu.mti.hu) honlapot.

A közösségi jogszabályokhoz kapcsolódó dokumentumok elérhetőségét biztosító EUR-LEX portál (http://europa.eu.int/eur-lex/en/index.htm) használatának bemutatása után a magyar honlapok következtek:

• Igazságügyi Minisztérium (A közösségi jog magyar nyelven):

http://www.im.hu/fooldal/cikk/cikk.phtml?menupontid=163

• EU-Info (Mezőgazdasági, vidékfejlesztési jogszabályok magyarul):

http://www.eu-info.hu

• Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala:

http://www.nfh.hu

• Külügyminisztérium: http://www.kulugyminiszterium.hu; EU vonal:

www.euvonal.hu.

• Miniszterelnöki Hivatal oldala: http://www.stratek.hu.

Előadását az elektronikus úton elérhető pályázati honlapokkal (közbeszerzési tenderek: http://ted.publications.eu.int; Az előcsatlakozási és a közösségi programokról magyarul: http://www.euoldal.hu/palyazatok.php) zárta.

A nemzetközi intézményi együttműködés és testvérvárosi kapcsolatok című előadásában Forman Balázs, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem adjunktusa azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy miért érdemes, milyen tényezők indokolhatják a testvérvárosi kapcsolatokkal való foglalkozást, milyen szerepet tölthetnek be a testvérvárosi kapcsolatok, mi ezen kapcsolatok tartalma, majd, hogyan járul hozzá az Unió a testvérvárosi kapcsolatok ápolásához.

A testvérvárosi kapcsolatoknak katalizátor szerepe van. Szélesebb csoportok számára teszik lehetővé más országok kultúrájának megismerését a helyszínen, és ezzel erősödik az európai identitás.

A városok együttműködéséről szóló előadás után, egy Kárpát-medencei együttműködésben megvalósult iskolatörténeti adattár bemutatására vállalkoztak Bakó Anna és Szilágyi Erzsébet, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai. A hallgatók nagy figyelemmel és elismeréssel hallgatták a Schola-Orbis CD létrejöttét és ismerték meg tartalmát, amely példa lehet más intézménytörténeti adattárak elkészítéséhez. Az intézmények széles körét sikerült partnerként megnyerni (iskola, könyvtár, művelődési központ, levéltár), de nem volt elhanyagolható az emberi tényező, a személyes érdeklődés, a téma iránti fogékonyság, a vezetői támogatás és a szakismeret sem. Az együttműködés szándéknyilatkozat kinyilvánításával indult, majd ezt az együttműködési szerződéskötés és a programtelepítés, betanítás követte. A munka során folyamatos konzultáció, ellenőrzés, kiegészítés folyt. Végül kitartó kutatómunka és hiteles forrásfeldolgozás után megszületett az iskolatörténeti adatbázis (magyarországi, kárpátaljai, erdélyi iskolák közreműködésével), amely folyamatosan bővíthető a legfontosabb ismereteket, információkat (pedagógus, neves diák, érettségizettek, épület, irodalom, képek) tartalmazza. Nagy kár, hogy az interneten még nem elérhető, hiszen ez is egyike azoknak a kincseknek, amivel az európai kulturális értékeket gazdagítani tudjuk.

Az információk sorát Pribojszkiné Kása Anikó programmenedzser folytatta, aki a Pályázati lehetőségek a határon átnyúló programokban (Phare-CBC, Interreg) címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a CBC (Cross-Border-Cooperation) programokban nyolc év alatt összesen 135 millió euró támogatás érkezett a különböző határ menti térségekbe. A támogatott területek között a könyvtárak és a civil szervezetek is megtalálhatták a maguk projektjeit.

Billédiné Holló Ibolya projektkoordinátor, Könyvtári Információs Tanácsadó az EU közgyűjteményi projektjeiben való együttműködési lehetőségeket vázolta fel előadásában. Az Európai Bizottság Információs Társadalom Igazgatóság közkönyvtári projektjeiről szólva a PubliCa, PULMAN és CALIMERA projekteket ismertette, melyekben közös végső cél a felhasználó igényeinek kielégítése. A PULMAN projekt a PubliCa projectre épülve az Európai Unió „Információs Társadalom Technológiái” kulcsakciója keretében indult 2001-ben a közkönyvtárak, helyi múzeumok és levéltárak együttműködésének és teljesítményének erősítésére. Célja volt a könyvtárpolitika gyakorlati megvalósításának segítése, az innováció, a minőségfejlesztés a nemzetközi kooperáció révén. A projekt fokozott figyelmet szentelt a közkönyvtárakban történő internethasználattal kapcsolatos gyakorlati ismeretek fejlesztésének, elősegítve, hogy a könyvtárak hozzájáruljanak az „e-Europe” megvalósulásához. 2003-ban a program befejezte tevékenységét, de a korábbi menedzsment egy újabb projektet hozott létre, a CALIMERÁT. A CALIMERA fő céljai közül az előadó kiemelte a Community Memory – Közösségi Emlékezet kutatási programjának előkészítését, mely program kiírása 2004-2005-ben várható. A Community Memory lehetővé teszi a távoli információs források elérését, a helyi tevékenységek, események megjelentetését, a társadalmi és kulturális felzárkóztatást. Végső soron a helyi kulturális tartalmakhoz való hozzáférést tesz lehetővé Európa minden otthonából és minden gépéről. Az előadó hangsúlyozta a könyvtárak tartalomszolgáltató tevékenységének jelentőségét, a digitális tartalom létrehozásának formáit és lehetőségeit.

A konferencián szót kapott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete képviseletében Bakos Klára elnök asszony, aki az egyesület határon túli könyvtárakat, könyvtárosokat érintő stratégiáját, terveit vázolta fel. Megemlítette, hogy az együttműködés tartalmi elemei milyen viharos gyorsasággal változnak, újulnak meg, hogy egyre inkább megszűnnek a formalitások, a tényleges közös munka a partneri alapon történő együtt munkálkodás valósul meg a szervezetben. Tehát a feladatok határnélküliséget hoznak és eredményeznek. Beszélt az együttműködés konkrét tervezett és futó programjairól, a Vándorgyűlésen külön szekció kialakításáról a határon túli könyvtárosok számára. Nem érezte indokoltnak a könyvtáros társadalom kettéválasztását határon inneni és túli csoportra, a szakma egységes, együttesen csatlakozik az Európai Unióhoz. Szólt még arról a tervéről, hogy a Magyar Könyvtárosok VI. Világtalálkozóján a többi könyvtáros szervezettel egy közös stratégia kialakítására tárgyalásokat kezdeményez.

A hosszú, előadásokkal zsúfolt nap végén újabb eszmecsere alakult ki a hallgatóság körében, reagálva az elhangzottakra, és felvetve újabb aktuális kérdéseket. Mint minden konferenciának természetesen ennek is voltak kísérő programjai – baráti találkozó, irodalmi est, városnézés –, ami próbálta oldani az előadások „töménységét”. Célunk az volt, hogy sok és hasznosítható információt adjunk vendégeinknek, érezzék, hogy az Európai Uniós csatlakozással nem szűnnek meg, hanem erősödnek kapcsolataink. A konferencia megrendezését a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé.

Vissza a tartalomjegyzékhez