Szabóné Gellért Ágnes: „Felébred(het)-e végre Csipkerózsika a Tündérpalotában?”

Nyomtatási nézet

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Gyermek- és ifjúsági gyűjteménye

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum különgyűjteményei (Iskolai értesítők, Tankönyvek, Gyermek- és ifjúsági irodalom gyűjteménye) kiemelkedően fontosak a pedagógiai kutatás szempontjából. Az 1873-ban alapított Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum alapszabálya már előírta e gyűjtemények teljesség igényével történő gyarapítását. Az intézmény az első évtizedek alatt sok változáson ment keresztül, részben átalakult, majd teljesen megszűnt. Ez a program azonban az utódintézmények működésébe is beépült. A mai OPKM 1958-as újbóli létrehozása óta is szívügyének tekinti gyűjteményeinek gyarapítását, a művek könyvtári feldolgozását, szolgáltatását a nagyközönség számára. Feladatának végrehajtásában azonban sok hátráltató tényezővel kell szembenéznie, még napjainkban is. Ma már két különgyűjtemény sorsa rendeződni látszik új helyükön, a Könyves Kálmán körúti épületben, a Tündérpalotában. A harmadik, a gyermek- és ifjúsági irodalom kb. 60000 darabos gyűjteményének sorsa azonban a mai napig megoldatlan.

A különgyűjtemény történetéről keveset tudunk. Az intézmény múltját vizsgálva egy-két részlettel mégis megismerkedhetünk.

„1906-ban az egész könyvtár, valamennyi művet és folyóiratot beleszámítva, alig 7000 munkát tartalmazott, amiből kb. 6-700 volt kizárólag paedagogiai, a többi tankönyv, ifjúsági irat stb. volt.”¹ 1915-ben kb. 2800 mű volt az állományban az ifjúsági irodalom. Szomorú eseménnyel zárult a könyvtár történetének első szakasza, amikor is 1922-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium könyvtárába beolvadva megszűnt.

Az 1958-ban újjáalakult Országos Pedagógiai Könyvtár már külön állományként kezeli a gyermek- és ifjúsági irodalmat. A jelenlegi gyűjteményegységben a két örökhagyó könyvtár értékes ifjúsági- és gyermekkönyv anyaga és az elmúlt több mint 40 év alatt beszerzett művek találhatóak.

A célok a gyűjteménnyel kapcsolatban nem változtak az elmúlt évtizedek során. A könyvtár jelenleg is lehetőséget kíván biztosítani a pedagógusoknak, hogy megismerjék az általuk közvetítendő gyermek- és ifjúsági irodalmat. Támogatni akarja e terület kutatóit egy olyan műhely megteremtésével, mely a forrásokon túl magában foglalja a munkájukhoz szükséges szakirodalmat is. Célul jelölte meg egy olyan élő gyermek- és ifjúsági könyvtár létrehozását, melynek fő feladata a módszertani programok és korosztályos rendezvények szervezése.

A ma meglévő gyűjtemény tartalmilag több nagy csoportra osztható. Ide tartozik a szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom. Ez a gyűjteményrész szép számmal tartalmaz muzeális könyveket is. A gyermek- és ifjúsági időszaki kiadványok a könyvtár folyóirat-állományához tartoznak, míg a gyermekirodalommal foglalkozó szakirodalom a jelenleg érvényes gyűjtőköri szabályzat alapján a törzsállományt gyarapítja.

Az OPKM gyűjtőköri szabályzatában leírt szempontokat figyelembe véve látható, hogy az egykori alapszabályban rögzített elvek, ha módosítva is, de jelenleg is érvényesek.

„A könyvtár olyan gyűjtemény kialakítására törekszik, amely a gyermek- és ifjúsági művek területén a hazai kiadványtermést reprezentálja, ezzel lehetővé teszi egyes korszakok tudományos igényű kutatását. A külföldi kiadású könyvek esetében a gyűjtés elsősorban a díjnyertes művekre terjed ki.”²

A hazai ifjúsági irodalom beszerzésének fő bázisa mindig a kötelespéldány-szolgáltatás volt. Az új kötelespéldány-rendelet bevezetése óta a hazai megjelenésű dokumentumoknak csak töredéke jut el a könyvtárba. A színvonalasabb, értékesebb művek, a nem hagyományos dokumentumok (pl.: CD-ROM, CD, hangkazetta stb.) elvétve kerülnek ezen a módon az állományba. A külföldi művek beszerzésében nagy szerepet kapott a rendszerváltozás előtt a nemzetközi kiadványcsere. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Az utóbbi évek emelkedő könyvárai és a költségvetési intézmények pénzügyi helyzete a könyvvásárlási lehetőséget is leszűkítette, szinte minimálisra. Ezen a helyzeten mindenképpen sürgősen változtatni kell. A tervek között szerepel a kapcsolatfelvétel a gyermek- és ifjúsági könyvkiadókkal. Olyan egyezmény létrehozása a cél, hogy a kiadók új könyveinek, folyóiratainak bemutatóhelye lehessen a könyvtár, és a kiállított dokumentum a gyűjtemény részévé váljon a későbbiekben. A nemzetközi cserekapcsolatok újbóli felvétele, kiszélesítése is szerepel a tervekben, valamint az állomány gyarapítása nem-hagyományos dokumentumok különböző típusaival, pl. aprónyomtatványokkal. A gyermek- és ifjúsági irodalom feltárását biztosítja az OPKM által kidolgozott speciális szakrend, mellyel a művek osztályozása történik. Az 1958-tól 1995-ig épített katalógusok sokféle szempont alapján teszik lehetővé a gyűjteményben való keresést.

Visszatekintve a gyermek és ifjúsági irodalom szolgáltatásának történetére, nem sok változást tapasztalható. A gyűjtemény jelenleg sem kölcsönözhető. Ez érthető is, mivel egyes művek csak egy-egy példányban lelhetők fel az állományban. Kutatók, szakemberek, pedagógusok számára a Honvéd utcai könyvtár olvasótermében hozzáférhető a külső raktárból bekért dokumentum.

A gyűjtemény raktározása több évtizedig a Radnóti utcai iskola pincéjében történt. Onnan sikerült elköltöztetni, de új helye sem szerves egysége a Honvéd utcai könyvtárépületnek. A raktározás mostoha körülményei ugyan valamelyest enyhültek, de a jelenlegi, Liliom utcai raktár is egy pincehelyiség, mely a szolgáltatással, a hozzáférhetővé tétellel kapcsolatos problémákat továbbra sem oldotta meg.

„Csövek futnak végig a falakon, dobozok hevernek egymás hegyén-hátán. Több helyiségben is raktári polcokon összekötegelve sorakoznak a gyermekkönyvek. A másodpéldányoknak nincs helyük, azok a földön hevernek, szintén összefűzve. … a rendkívül ritka és értékes példányokat is tartalmazó gyűjtemény a föld mélyén rejtőzik, Csipkerózsika-álmát alussza.”³

Az elérendő cél az elkövetkező időszakban, minden lehetőséget megragadva (média, kiállítás, konferencia stb.), minden fórumot felhasználva (IBBY, MKE, OM, NKÖM stb.) az, hogy létrejöjjön a Tündérpalotában a Magyar Pedagógusok Háza, ahol a pedagógusok hozzájuthatnak az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum teljes gyűjteményéhez és valamennyi szolgáltatásához.

Akkor végre az intézmény eddig mostoha sorsú gyűjteménye is méltó helyére kerül, és élő gyermekkönyvtárként használhatóvá válik a gyermekek, pedagógusok, kutatók és más érdeklődők számára.

Elképzelések, tervek már ma is léteznek arról, hogy hol kapna helyet - a még mások által is lakott épületben - a több, egymáshoz kapcsolódó teremből álló önálló egység. Milyen helyiségekkel (olvasóterem, meseszoba, zenetár, folyóirat-olvasó, vetítőterem stb.), milyen szolgáltatásokkal, programokkal (csoportos tematikus-foglalkozások, könyvtárórák, klub- és szakköri foglalkozások, a Pedagógiai Múzeum kiállításaihoz kapcsolódó előadások, foglalkozások, bábozás, játszóház, író - olvasó találkozó, kézműves műhely, nyári olvasótábor, pályázatok, rejtvények, vetélkedők stb.) várná a nagyközönséget. A tervek között szerepel különleges csoportoknak (fogyatékosoknak, hátrányos helyzetűeknek) foglalkozások, vetítések szervezése, bevonásuk a könyvtár programjaiba.

A gyermek- és ifjúsági gyűjtemény másik fontos feladatát, célját szem előtt tartva lehetőség nyílna a gyermekirodalommal foglalkozó szakemberek, pedagógusok, leendő pedagógusok kényelmét és zavartalan munkáját segítve kutatószobák létrehozására is, ahol egy helyen hozzáférhető a mű és a hozzá tartozó szakirodalmi kézikönyvállomány is.

A szakemberek, kutatók bevonásával újra életre hívhatóvá válna a Magyar Gyermekirodalmi Intézet. Tevékenysége túlmutatna a gyermekkönyvtár feladatain, egészében szervezné a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom hazai életét, kapcsolatot tartana a gyermekirodalom érintett képviselőivel (írók, kiadók, illusztrátorok, pedagógusok, lapszerkesztők, gyermek-könyvtárosok, iskolai könyvtárosok, szervezetek stb.)

Feladata lenne a hazai és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, rendezvények szervezése hasonló intézményekkel, kutatások, elemzések végzése és összehangolása stb.

Ez a jövő, ezt kell együtt megvalósítanunk. Mindezekhez rengeteg munka, türelem, lelkesedés szükséges, amire a könyvtár dolgozói már most készek. A végleges elhelyezés és nem kevés pénz biztosítása azoknak a feladata, akik felelősek a jövő társadalmát nevelő-oktató pedagógusok önképzését, képzését biztosító intézmények fenntartásáért, fejlesztéséért. A Magyar Pedagógusok Házának mielőbbi megvalósulása mindannyiunk fontos ügyévé kell hogy váljon, és akkor Csipkerózsika felébredhet végre a Tündérpalotában.

Szabóné Gellért Ágnes

Jegyzetek

3 http://www.csodaceruza.hu

Vissza a tartalomjegyzékhez