|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Pedagógiai programunk középpontjában a személyiség- és képességfejlesztés áll: „a nyolcosztályos gimnázium koncepciójából eredően célunk a jó képességű, törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése.”1
Feladatul tűzte ki a program a közösség és az emberi személyiség alakítását a nyitott, toleráns szellemiség irányába, az önálló alkotó gondolkodás képességének fejlesztését.
Kiemelt terület az ismeretszerzési képesség gondozása, a tanulni tanítás: „az ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tudás és a kommunikációs készség, valamint a számítástechnikai ismeretek alkalmazása”, és hogy „önállóan is használni tudják a különböző ismerethordozók (könyvtár, Internet) kínálta lehetőségeket.”2 „Fontos, hogy az önálló kutatások, a munkavégzés terén igényességre, szakszerűségre törekedjenek tanítványaink.”3
Mivel az értékek közvetítése nem minden tanulónál, tanulócsoportnál lehetséges egyforma szinten, „ennek megfelelõen differenciált módszerekkel, egyéni eljárásokat alkalmazva valósítjuk meg pedagógiai céljainkat.”4
A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok elérését szolgálja a kidolgozott követelményrendszer, amely tartalmazza az iskola belső vizsgarendszerét is. Tanulóink a 6., 8. és 10. évfolyamok végén tesznek írásbeli-szóbeli vizsgákat.
A nyolcosztályos gimnázium koncepciója közel áll a Nemzeti alaptanterv elveihez a képességfejlesztés hangsúlyozásával, valamint az 5-6. évfolyam – mint átvezető pedagógiai szakasz – értelmezésében.
Alsó tagozatban a magyar tantárgy keretében tanítjuk 4-6 óra terjedelemben ezen ismeretkört (1-2. osztályban 4-4, 3-4. osztályban 6-6 óra). Az órákat a tanítók tartják.
A felső tagozaton több tantárgy integrálja a könyvtárhasználatot. A Nemzeti alaptanterv informatika-könyvtárhasználat műveltségterületéből a dokumentumismeret, a tájékoztató eszközök ismerete, a könyvtárhasználati ismeretek a számítástechnika tantárgyba kerültek az 5-10. évfolyamon, a szellemi munka technikája az 5-6. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyba, a 7-10. évfolyamon pedig a magyar nyelv- és irodalom tárgyhoz épült be. A számítástechnika tantárgyhoz került ismeretek tanítását két könyvtárostanár végzi, általában a tanév I. félévében, egymást követő órákon, hogy ezeket az ismereteket a szaktárgyak óráin, az azokhoz kapcsolódó feladatok kapcsán begyakorolhassák a diákok. A társadalomismeret és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakba került ismeretek tanítása a szaktanár feladata.
|
Szaktárgyak |
|
évfolyam |
számítástechnika |
társadalomismeret / magyar |
5. |
7 óra |
3 óra |
6. |
7 óra |
3 óra |
7. |
4 óra |
3 óra |
8. |
4 óra |
3 óra |
9. |
3 óra |
2 óra |
10. |
3 óra |
2 óra |
A könyvtárhasználatra épülő szakórák megvalósulása lassan alakuló folyamat. Iskolánkban a történelem munkaközösség tevékenysége tükrözi leginkább a könyvtárhasználati ismeretek beépítését a tanítási folyamatba. A történelem fakultációs órákat és a magyar fakultációt néhány alkalommal tartják könyvtári környezetben, építve a rendelkezésre álló dokumentum- és eszközrendszerre.
Az 1998/99-es tanévben egyik történelem szakos kollégánk kísérletképpen a 7. c (gyenge képességű, kis létszámú) osztály szakóráiból hetente egyet könyvtári környezetben tartott. Tapasztalatai szerint a gyenge képességű, alacsony neveltségi szintű tanulóknál pozitív irányú elmozdulást hozott a könyvtári környezet mint tanulási háttér: motiváltabbak lettek a könyvtárban elvégzendő feladatok iránt, magatartásukban alkalmazkodtak a könyvtárban elvárható viselkedésformákhoz. Azonban a kolléga távozása miatt ez a folyamat megszakadt.
A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és a szaktárgyi ismeretszerzés speciális formája iskolánkban leginkább az 5-6. évfolyam társadalomismeret tantárgyában valósult meg. A tantárgy alapozó jellegű, feladata az önálló ismeretszerzési képesség, a történelmi térben-időben való tájékozódás képességének, az alapvető történelmi fogalmaknak a kialakítása – a 7. évfolyamon meginduló kronologikus történelemtanítást megelőzően. A tantárgyat a 6. évfolyam végén vizsga zárja le: önálló házi dolgozat elkészítése választható témából (írásbeli) és a témában való jártasság, valamint a dolgozat bemutatása (szóbeli).
Az 5. évfolyam néprajzi tananyaga (falusi élet) jó lehetőséget kínál az évfolyam könyv- és könyvtárhasználati ismereteinek begyakoroltatására (Magyar értelmező kéziszótár, Néprajzi lexikon, Magyar szinonimaszótár használata; a raktári rendben való tájékozódás gyakorlása). A 6. évfolyam (középkori városi és távoli kultúrák életmód ismereti) tananyaga lehetőséget ad a katalógushasználat elmélyítésére.
A szellemi munka technikája ismeretkör alapján került kidolgozásra a házi dolgozatok rendszere, amellyel fokozatosan, tanári segítséggel képessé válnak a diákok önállóan ismeretet szerezni és feldolgozni, természetesen életkori sajátosságaiknak megfelelően. Az elkészített vizsgadolgozat tükrözi a tanulók témában való elmélyülését, és egyben sikerélményt is ad az önállóan kiválasztott, érdeklődését tükröző téma feldolgozása. Ugyanakkor méri is az önálló ismeretszerzés-, feldolgozás szintjét. A szóbeli vizsga célja is a gyermek sikerélményhez juttatása, a pozitív attitűd kialakítása mind a történelem, mind az önálló ismeretszerzés- feldolgozás iránt. A vizsgadolgozatról mindenki írásbeli tanári értékelést kap, így a szülő is visszajelzéshez jut gyermeke teljesítményéről.
Jegyzetek:
1 A Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola pedagógiai programja. Kézirat. Bp., 1997. 7. p.
2 I. m. 5. p.
3 I. m. 6. p.
4 I. m. 7. p.
Hozzászólások: