Hegyi Ádám: “Az Oskolánk és Ekklésiának régibb könyvei”

Nyomtatási nézet

Egy iskolai könyvtár kialakulása Mezőtúron a XVIII. században*

Sok református mezővárosban működött úgynevezett partikuláris iskola. Gyakran létezésükön kívül mást nem tudunk róluk. Mezőtúr esetében viszont szerencsés módon több forrás is fennmaradt. Most ezek közül az iskolai könyvtár kialakulásával kapcsolatosakat mutatjuk be.

Több eltérő nézet van arról a szakirodalomban, hogy mikortól is beszélhetünk Túron iskolai könyvgyűjteményről. Az egyik megközelítés azt mondja, hogy 1777-ben Ertsei Dániel helyi kálvinista lelkész kezdte el a gyűjtemény tudatos gyarapítását.² A gimnázium 1950-es leltárkönyve azt állítja, hogy a tanári könyvtárat 1793-ban alapították.³ A Magyar Minerva 1902-es és 1915-ös készítői szerint viszont a XIX. század elejére tehető a könyvtár alapítása,⁴ és ezt követően 1843–44-ben katalogizálták először a könyveket.⁵

Néhány évvel ezelőtt azonban előkerült a partikula 1765-ből származó könyvjegyzéke.⁶ Ez egyértelművé teszi, hogy 1765-ben már egy működő bibliotékáról beszélhetünk. Kérdés, mikor és hogyan jött létre ez a gyűjtemény?

Nincs 1765-nél korábbi olyan adat, amely kifejezetten az iskolai könyvtárat említené, de van néhány olyan forrásunk, amely arra enged következtetni, hogy volt az iskolának könyvtára. Az 1714-gyel kezdődő matricula borítójának hátlapján van egy könyvfelsorolás az eklézsia könyveiről:

„Libri Eccl(esi)a Túris in fragmentis reperti, et in

usum reperati hic sunt:

1. Operum S(an)cti Augustini volumina dou, in folio

majori.

2. Stephani Katona Gelei Praeconium in duobus

voluminibus, cum folio minori.”⁷

Az egyházi és iskolai gyűjtemények közötti összefüggésre a későbbiekben még visszatérek, most itt elegendő annyit rögzíteni, hogy azonosnak tekinthetők egymással. A felsorolás keletkezési évét ugyan nem jelöli a szöveg, de több okból is az 1714 körüli éveket tartom valószínűnek. Egyrészt a város lakói 1710-es visszatelepülése után pár évvel készült anyakönyvben⁸ több, a korabeli állapotokat rögzítő bejegyzéssel is találkozhatunk. Ilyen az első kötéstáblán található fentebb idézett felsorolás is. Másrészt a mezőtúri református egyház történetét tárgyaló XVIII–XIX. század fordulóján készült munka megemlít egy 1717-es possessor bejegyzést. Ez a tulajdonjegy a forrás szerint Aurelius Augustinus gyűjteményes munkáiban volt található: „… a mint ez megtettzik – a Turi Ecclesia könyvei között lévő – Augustinis munkáinak 2-dik Tomusából, mellnyek első Levelén ez a jegyzés van: ’Liber Ecclesiae Turiensis Ao. 1717, die 13. Martii. Recomendatus a Rndo, Valentino Budai Ao, 1662, p. t. Pastore Ecclesiae Turiensis…”⁹

Mint fentebb látható, a matrikulában lévő bejegyzés is tartalmaz egy Augustinus kötetet.¹⁰ Tehát egy kis könyvállományról már 1714–1717 körül van tudomásunk.

1714-et követően az 1734-ben készült iskolai törvények foglakoznak közvetve könyvekkel. A közvetettség azzal magyarázható, hogy 1734-ben még olyan kicsi könyvgyűjtemény volt Túron, hogy arról külön rendelkezni értelmetlen lett volna. (Maga az 1765-ös jegyzék 82 tételből áll.) Könyvek használatára utaló részek viszont azért találhatóak a törvényekben. Ilyen például, amikor az 1734-es törvények előírják a latin, a héber és a görög nyelv tanulását,¹¹ amelyekhez kellett az iskolának ilyen nyelvű könyvekkel rendelkeznie. Másik ilyen utalás az, amikor az 1734-es törvény előírja a felolvasásokat és a felmondásokat.¹² Ez valószínűleg a tankönyvek felmondására vonatkozik, amely könyvek akár a könyvtárban is lehettek. A törvény előírja azt is, hogy a tanulók vegyenek részt felolvasásokon.¹³ Ez a könyvkultúra meglétének egyik bizonyítéka. Egy nagyon ismert könyvet konkrétan is megemlít az 1734-es törvény, ez pedig a Biblia. A törvény szövege szerint volt saját Bibliája az iskolának, amelyet a rektor lakásán őriztek.¹⁴ Ezek az iskolai szabályok egészen 1820-ig érvényben voltak, és minden új diáknak kötelező volt aláírnia.¹⁵ Számunkra ez azt jelenti, hogy 1734-től egy minimális könyvkultúra folyamatosan létezett.

A könyvjegyzék keletkezése – 1765 – előttről van még egy érdekes forrásunk a partikula bibliotékáját illetően:

„Az Oskolának és Ekklésiának régibb könyvei között

találtatnak nem tsak Deák, hanem zsidó és görög nyelven

írott könyvek is, mellyből azt hozhatni ki, hogy ezen

nyelvek is hajdan az ide való oskolában tanitattak:

T. Ertsei Dániel pedig ezt jegyzi meg a M. Turi Reformata

Ekklésia – kéz irásban lévő – Historiájának 14. oldalán,

hogy: ’esmért hallgatói közt öreg embert ki tsak a

Turi Oskolában tanult, még is a Mi Atyánkot (Uri imádságot)

Sidóul és Görögül minden hiba nélkül tudta mondtani;

mást ollyat ki hasonlóképpen tsak az itt való Oskolában

tanult, még pedig – a mint maga mondta tsak a Gramaticáig, –

mégis minden Deák, Theologicus, Philosophicus

és Historicus Könyveket jól értett és Deákul helyesen

beszélt.’ A mi pedig a Görög nyelvet illeti, az tsak 21

esztendőkkel is ez előtt (az az 1799. előtt) olyan virágzó

vólt ezen Oskolában, hogy a Deákok, vagy az itt

való Oratorok, kik az időben a Pictét Benedek Theológiájának

Medulláját tanulták, az abban lévő szent-Írásbeli

Hellyeket az Examenben mind Görögül citálták és mondották.

– (Sit fides pen: Auctor.) –¹⁶

Ez a forrás Bodoki Fodor Zoltán gépelt kéziratában maradt fenn, amelyet ő valószínűleg a mezőtúri református egyház 1750. évvel kezdődő jegyzőkönyvéből másolt ki. Az eredetit a Protocollumba Bodoki szerint Szabó Pál – 1815-1855 között helyi református lelkész – részletesen kivonatolva másolta át Lévai Bálint művéből. Lévai Bálint szintén Mezőtúron volt református lelkész 1789–1810 között, és megírta a mezőtúri református egyház és iskolái történetét. Ezt a művet kivonatolta Szabó, majd folytatta is, illetve a Szabó Pál után 1855-től itt szolgált lelkészek is tovább írták. Az eredeti Lévai Bálint által írt mű mára már elveszett. Az idézetben említett Ertsei Dániel által írt a M. Turi Reformata Ekklésia című munka szintén nem fellelhető.¹⁷

Korábban már sikerült megállapítani, hogy ez a forrás több, különböző évben keletkezett szövegből áll össze. Az eleje az Ertsei idézetig 1815–1820 vagy 1789–1810 közötti években keletkezett, és erre az időszakra szolgál bizonyítékként. Az Ertseitől átvett sorok 1777–1809 között készültek, és egyben saját koráról, illetve körülbelül az 1740–50-es évekről adnak információkat. Az utolsó részt 1799-ben írta Lévai, és az 1778-as évre vonatkozik.¹⁸

Ebből a szövegből számunkra most az a fontos, hogy az 1740–1750-es évekre is utal. Ebben a részben ugyanis Ertsei Dániel áttételesen arra céloz, hogy lenniük kellett latin, görög és héber nyelvű tankönyveknek az iskolában, hiszen a nyelvtudás elsajátításához szükség volt idegen nyelvű könyvekre.

1760. december 9-én van a következő említés az egyházi könyvtárról, amikor Losonczi János mezőtúri lelkész egy könyvet ajándékozott az egyháznak. Ez a könyv Szegedi Kis István egy műve volt, amelyben Szegedi Kis mezőtúri éveiről is ír.¹⁹

Kérdés, hogy beszélhetünk-e tényleg minden esetben iskolai könyvtárról?

1765 előtt – mint láttuk – több forrás is az eklézsia könyveiről beszél, nem a kollégiuméról. Összesen négy bizonyíték van arra, hogy az iskolai és az egyházi bibliotéka megegyezett egymással. Igaz, ezek mindegyike 1765 utáni.

Az első az 1765-ből származó iskolai könyvjegyzék. Ennek bejegyzései között Ertsei Dániel lelkész neve többször is előfordul, és egy 1782-es beszúrásban konkrétan le is írja, hogy Ertsei Dániel mezőtúri pap az iskola számára beszerzett egy könyvet.²⁰ Látható tehát, hogy Ertsei egyszerre foglalkozott az iskola és az egyház könyveivel.

Másodrészt az iskola, a templom és a lelkészség elhelyezkedése is valószínűsíti, hogy könyveket csak egy épületben gyűjtöttek, ugyanis a már 1734-ben felhúzott református templom valamint az iskola épülete közvetlen egymás szomszédságában álltak.²¹ Az 1782–1785 között Mezőtúrról készített katonai leírás a templomon és a parókiákon kívül megemlít kőépületeket, bár nem nevezi meg azokat.²² Az egyik ilyen szilárd falú épület az iskola lehetett. Sajnos elhelyezkedését az 1782–1785-ös leírás nem említi. Tudjuk viszont, hogy 1799-ben a régi helyett új kollégiumot építettek közvetlenül a régi lebontott épület melletti területen.²³ Így tehát az 1799-ben felhúzott új épület is a templom szomszédságában volt. Ebből következik annak a lehetősége, hogy az iskola és az eklézsia könyveit egy helyen tárolják.

Harmadik bizonyíték az árvák pénztárának költségvetése az 1768–1806 közötti időszakról.²⁴ Ebben a jegyzékben minden évben feltüntették, hogy ki mennyi összeget vett fel, illetve mit vásároltak az adott összegből. A bejegyzésekből megállapítható, hogy a rektor, a városi jegyző – aki 1776-ig, a katolikusok visszatelepüléséig egyben a református egyház jegyzője is volt²⁵ és a református lelkész intézte az árvák pénzügyeit. Végig követhető az is, hogy mikor, mennyit költöttek könyvekre az árvák számára. 1788 után már viszont nem lehet könyvek vételére utaló jeleket találni. Ennek ellenére ez a jegyzék is mutatja, hogy szoros kapcsolat állt fenn az egyház és iskolája, valamint könyvtáraik között.

Végül, de nem utolsó sorban Lévai Bálint – Szabó Pál fentebb szó szerint idézett szövegei is feltételezésünket igazolják, ugyanis mind az Oskola, mind az Ekklésia könyveiről azt állítják, hogy abból a túri diákok tanultak.²⁶

Ismereteinket összegezve a következőket mondhatjuk: legkorábban 1714-től kezdve beszélhetünk a mezőtúri partikulában könyvkultúra megjelenéséről. A helyi református egyház és iskola könyvgyűjteménye nem különült el egymástól, és az állomány 1765-re lett akkora, hogy szükségessé vált számbavételük és egy könyvtár kialakítása.

Rövidítések:

Gim. K. Szegedi Kiss István Református Gimnázium és Szakkö-
zépiskola Könyvtára, Mezőtúr

MRELT Mezőtúri Református Egyház Levéltára

MZsVKM Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Mezőtúr

Jegyzetek:

Vissza a tartalomjegyzékhez