Demjén István: Húsz éves a szendrődi Oktatástörténeti Gyűjtemény

Nyomtatási nézet

Emlékülés az értékmentésért

„Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett

erők ne vesszenek el, hanem szárnyakat adjanak a mának, és segítsenek meghó-

dítani a jövőt.”

Kern Imre

Földrajzi szempontból is hazánk egyik leggazdagabb, legváltozatosabb és legérdekesebb megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és ezen belül a Cserehát, amely a Sajó–Hernád közötti hegyvidéken található.

A Cserehát az Alföld egyik legfontosabb felvidéki kapujában fekszik, amelyen keresztül a különböző kultúrák évezredes vándorlása zajlott le.

E háromszög alakú, mintegy 1600 négyzetkilométer területű tájegységnek nemcsak a szépsége és változatossága, hanem történelmi múltjának emlékei, értékei is figyelemre méltóak. A Cserehát központi terülte a Szendrői-medencerendszer és környéke. E medencéből kiemelkedő Várhegy tövében épült Szendrő város.

Itt létesült 1973-ban egy pedagógiai gyűjtemény.

A 80-as évek elejéig – egy évtized alatt – összegyűlt nagy mennyiségű iratanyag, könyv és tárgyi emlékek elhelyezésére Szendrő (akkor még) nagyközségben egy 1982-ben felújított (fennállása óta plébánia, iskola és nevelői lakás céljára is használt) épületben sikerült elhelyezni. A gyűjtemény 1982 októberében nyílt meg.

Végleges helyet később a XVII. század végén épült Csáky-kastélyban kapott.

Az anyag egyre gazdagodott, majd 1988-ban a gyűjtemény a Művelődési Minisztériumtól meg is kapta a működési engedélyt, s azóta mint közgyűjtemény, a szendrői Közművelődési Központ egyik intézményeként, Oktatástörténeti Gyűjtemény néven működik.

1982-től 1990-ig szakfelügyelői munkám mellett láttam el a gyűjteményvezetői feladatokat. 1990-ben az önkormányzat a közművelődési intézmények (könyvtár, művelődési ház, helytörténeti múzeum és az oktatástörténeti gyűjtemény) összevonásával létrehozta a Közművelődési Központot, amely intézmény vezetésével engem bízott meg. Az új intézmény, benne a gyűjtemény vezetését 1994 végéig, nyugdíjba vonulásomig láttam el. 1995-től 2000-ig Antalné Fóris Irma, 2000-től pedig Liptákné Spisák Beáta Közművelődési Központ és Könyvtár igazgató vezeti az intézményt.

Célunk továbbra is az, hogy régiónk művelődésügyének, iskolaügyének történetével kapcsolatban a lehető legtöbb dokumentumot megmentsük, rendezzük, majd közkinccsé tegyük. Ennek érdekében, első lépésként megalakítottuk a Magyar Comenius Társaság munkacsoportjaként működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődés- és Neveléstörténeti Kutatócsoportot. Alakuló ülését 2002. május 13-án Mezőkövesden a Városi Könyvtárban tartotta meg. A csoport működésének feltételeit a könyvtár biztosítja Csirmazné Cservenyák Ilona könyvtárigazgató vezetésével és közreműködésével, aki egyben a kutatócsoport titkára is.

A kutatócsoport alapító tagjai: Bán József, Nagy István, Dr. Lénárt Béla, Kiss József, Répászky Zoltán, Dr. Kápolnai Iván, Dr. Fehér Erzsébet, Dr. Mészáros Ilona, Simon Istvánné, Tóth Béla, Fehér József, Dr. Deák Gábor, Dr. Varga Gábor, Dr. Csajka Imre, Szlovák Sándor, Csirmazné Cservenyák Ilona, a kutatócsoport titkára, Dr. Demjén István, a kutatócsoport elnöke.

Úgy gondoljuk, hogy a kutatócsoport létrehozásával felerősödhet Borsod-Abaúj-Zemplén megye művelődéstörténeti, neveléstörténeti kutatása, hogy összehangolt munkával sokoldalúan vizsgálhatja meg és tárhatja fel a megye művelődés- és neveléstörténeti kutatásának mai helyzetét, eddigi kutatási eredményeit, irodalmát. A csoport tagjai, kutatómunkájuk mellett, különféle szervezett találkozók alkalmával közvetlen segítséget nyújtanak az értékmentő közösségeknek, intézményeknek, szervezeteknek, egyéneknek. Kihelyezett üléseit a kutatócsoport a megye más-más területére szervezi, ahol felolvasó üléseken mutatja be a kutatási eredményeket.

A kutatócsoport az értékmentés széleskörűvé tétele érdekében kapcsolatot alakít ki a Megyei Önkormányzat Oktatási és Művelődési Főosztályával, a megye oktatási intézményeivel, a Megyei Pedagógiai Intézettel, a Megyei Közművelődési Intézettel, a Megyei Levéltárral, a megye múzeumaival, gyűjteményeivel, a Miskolci Egyetemmel, a Miskolci Egyetem Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Karával, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral, a megye városi könyvtáraival, a megye települési önkormányzataival, a megye Térségi Oktatási Társulásaival, az egyházak, egyházközségek vezetőivel, a honismereti, helytörténeti körökkel, pedagógus és más (pl. nyugdíjas) klubokkal.

Szakmai kapcsolat kialakítására törekszik a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályával, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottságával, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal, más megyék kutatóival, szervezeteivel.

Ebben a kisvárosban rendezett tudományos emlékülést fennállásának 20. évfordulója alkalmából 2002. október 28-án a Magyar Comenius Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődés- és Neveléstörténet Kutatócsoportja és Szendrő Város Önkormányzata, Közművelődési Központja és Könyvtára a szendrői Oktatástörténet Gyűjtemény.

Ez az évforduló arra inspirált bennünket, hogy jöjjünk össze Szendrőben, és e kisvárosnak egy kastély-együtteséből kialakított impozáns intézményében tegyük fel a kérdéseket: vajon elég láthatóan tudjuk-e felmutatni múltúnkat, kultúránkat, megyénk művelődéstörténetét, neveléstörténetét?

A szendrői tudományos emlékülésen az értékmentés kapott kiemelt szerepet. Az előadások is (Kelemen Elemér Művelődési értékmentés a XXI. században; Villangó István Művelődési, neveléstörténeti értékek a gyűjteményekben; Jáki László Neveléstörténeti tájékozódás a XXI. században; Dobrossy István Értékmentés, értékőrzés, tudományos feldolgozás, regionális kutatás és együttműködés; Hegedüs László Értékmentés a tanítóképzőkben hazai és európai szemmel; Földy Ferenc A Magyar Comenius Társaság törekvése a művelődési és neveléstörténeti értékmentésben) ehhez a témához kapcsolódtak. Jó alkalom nyílt arra is, hogy kifejezzük Borsod-Abaúj-Zemplén megye művelődési és neveléstörténeti értékeinek megmentése-megőrzése-átörökítése iránti akartunkat, és kimondjuk, hogy megyénkben a művelődéstörténeti, neveléstörténeti kutatómunkát tudatosabbá, tervszerűbbé, korszerűbbé kell tenni. Erősíteni kell a régiókutatást! Szervezni kell az értékmentést! Vagyis fontos feladatunk legyen a XXI. század elején, hogy az értékmentésnek keressük a legszélesebb körű alkalmait, lehetőségeit, a lehető legeredményesebb módszereit, útjait.

A szendrői után a következő kihelyezett ülését Ózdon tartja a kutatócsoport 2003. május első hetében, ahol az értékmentés jövőbeni feladatait ismerteti meg a város és térsége polgármestereivel, a Térségi Oktatási Társulás tagjaival: iskolák igazgatóival, az egyházközségek vezetőivel, a helytörténeti-honismereti körök vezetőivel, munkatársaival, múzeumok vezetőivel, oktatástörténeti gyűjtemények vezetőivel, klubvezetőkkel.

Vissza a tartalomjegyzékhez