Ivánné Bodó Veronika: Gondolatok egy Krúdy mese kapcsán az olvasás megszerettetéséről

Nyomtatási nézet

„Én mindig először megszagolom

a könyvet,

beszívom a képeket és a betűket,

aztán úgy érzem: én vagyok a mese

és a könyv az olvasó.”

(Ágai Ágnes)

2001-ben kezdődött az olvasás éve. Milyen érdekes, hogy éppen egybeesett a Harry Potter-őrülettel, mintha a kis varázstanonc fiú cselekedte volna: a könyv központba került, varázsfények világítottak rá, tömegével adták ki az újabb köteteket, mindenki könyvesboltba rohant, olvasni akarta.

Ez jó volt, nagyon jó. Aztán jött a filmváltozat, tolongtunk a mozik pénztáránál. Ez is jó volt. Aztán elmúlt az újdonság ereje, elmúlt 2001, az olvasás évének kezdete, és mi csodálkozva kérdezzük: megismételhetjük-e ezt a varázslatot nap mint nap otthon és az iskolában? Felvehetjük-e a versenyt a technika adta lehetőségekkel, az internettel, a tévével, a számítógéppel, a gazdag képi világú médiával? Kiválthatjuk-e újból, megint a gyerekek kíváncsiságát?

Felkelthetjük-e az olvasás iránti szeretetet 2002-ben is? Tudnak-e ismét rokonszenvvel fordulni a nyomtatott szóhoz?

Azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre nehéz optimista választ adni, mert a konkurencia nagy. A mai gyerekek lehetőségei a kikapcsolódásra szinte korlátlanok, az olvasás pedig nehéz szórakozás. Talán a személyes példamutatásban, a családi mintákban és a tanári módszerekben is rejlik a titok nyitja. Ha az egész család olvas, előbb-utóbb a gyerek is természetesnek veszi, hogy inkább kerül kezébe a könyv, mint a tévé távkapcsolója. Ha a tanár óráján személyes szimpátiájával és újszerű eljárásaival eléri, hogy az adott olvasmány „ne teher legyen, hanem szárny, amely magasba emeli olvasóját” (dr. Nagy Attila, HUNRA alelnök), akkor talán optimistán nézhetünk a jövő elébe.

Ezekkel a „szárnyakkal” aztán fejlődhet fantáziaviláguk, olvasáskészségük!

Peter Brook valahol azt nyilatkozta, hogy a játékhoz sok munka kell. De amikor ez a munka a játék élményét adja, nem érezzük többé munkának. Így van ez az olvasással is! Kemény, munkaértékű szórakozás az. A tanárnak, a diáknak is sok munka kell a jó olvasáshoz. De amikor ez a munka a játék élvezetét, örömét adja, nem érezzük többé munkának.

Mit tehet a felső tagozatos tanár az adott irodalom könyvek adott szemelvény részleteivel a fent említett öröm-sikerélmény érdekében?

Teheti, hogy kritizálja az általa választott tankönyvet és másra cseréli. Teheti, hogy a tankönyv fejezetét kiegészíti számára kedves alkotó művével, és így színesíti a témakört tartalmában, érzelmeiben. Teheti még, hogy a magas szintűnek vélt önálló tanári előadás, magyarázat helyett a tanítványait bevonva, újszerű technikákkal felkelti az érdeklődést, a kíváncsiságot diákjaiban. S a tanítás-tanulás motorjaként szolgáló szeretettel és rokonszenvvel fordul feléjük, a tanítandó olvasmányhoz, s így „aktív tanulás” során juttat olvasói élményhez, élvezethez, gyönyörűséghez. Ekkor érezhetjük majd, hogy „én vagyok a mese, és a könyv az olvasó”.

A művészi élmények mélyítésére, átélésére remek lehetőséget biztosított számomra 5. osztályban a népmesék világát bemutató témakör, a „mesélő-regélő” után a Krúdy Gyula szecessziós meséit tárgyaló három rendhagyó irodalomórám. Tudatos tervezéssel a könyvtári ismeretek elméleti-gyakorlati titkaiba való bevezetésként „igazi” könyvtárba, „igazi” könyvtároshoz mentünk elsőként. A katalóguscédulák, a kölcsönzés mikéntje, a könyvtár rendje felkeltette csoportom érdeklődését. Nem is sejtették, hogy irodalmi kirándulásunk a könyvespolcok között más szépséget is rejteget: egyúttal megismerkedtünk ezen alkalommal Krúdy Gyula életével. Hozzá kapcsolhatóan játékos feladatok, életrajzi érdekességek, böngészés, versengés, irodalmi adatok gyűjtése várt ránk az iskolai könyvtáros értő irányításával. (Például: Keressük ki életének főbb adatait lexikonokból! Mi jellemző munkásságára? Milyen események játszottak fontos szerepet életében? stb.)

Szakirodalom az órai kutatáshoz: például: A cirkuszkirály, Krúdy olvasókönyv, Magyarország aranykertje, Szindbád ifjúsága, Szindbád utazásai, A Tisza fia, A törpe trombitás, Irodalmi kirándulások stb.

Sikerült megalapozni a következő órát, ahol már a gazdag életműből kaphattak ízelítőt. Négy, gyermekeknek íródott könyvéből – Gyémánt mesék; A zöld kaftán; Olvasókönyv; A törpe trombitás – választott meséket ízlelgettünk.

Legfőképpen a történelmi témájú történetek vonzották a figyelmet: A fehérhajú fiú és A máriási erőd, melyekben a ’48-as események elevenedtek meg, még illusztrációra is inspirált gyerekeket. Közben ügyeltem arra, hogy előző témakörünkkel – népmesék – összefüggésben álljanak az aktuális feladatok. (Például: Milyen mesei jegyek, sajátosságok jellemzik a megismert Krúdy írásokat? Mesék ezek egyáltalán? stb.; 770 tölgyfa, Fák hőstette, Beszélő fák, 100 év)

S már utaljanak a következő órára, készítsék elő azt tartalmilag, érzelmileg. Így érkeztünk el az adott anyaghoz. Krúdy Gyula A másvilágon című művének elemzéséig.

Célom az volt, hogy változatos munkaformákkal, újszerű, interaktív technikák, eljárások alkalmazásával közelítsük meg a szöveget. Ehhez az RWCT (a kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással) program interaktív stratégiáit hívtuk segítségül. Nem ismeretlenek ezek az ábrák, úgynevezett grafikai szervezők tanulóim előtt, hisz gyakorta alkalmazzuk a lényeges gondolatok kiemelésére, rögzítésére.

A szöveg üzenetét, jelentését a tanulók aktív közreműködésével, élményközponti megközelítéssel tárhattuk így fel. Önálló vélemények, bátor gondolatok, felfedezések születtek az ún. RJR (előtte-alatta-utána) órakeretben.

Krúdy-mesék stílusvizsgálata

Krúdy Gyula: A másvilágon c. meséjének elemzése RWCT-s eljárások alkalmazásával RJR-keretben

Tanít: Ivánné Bodó Vera

Osztály: NYME ACSJTFK Gyakorló Általános Iskola 5. a

RÁHANGOLÁS:

1. Krúdy Gyula életrajzából ízelítő előzetes könyvtári munka alapján pl.:

- Fürt-ábra2

Munkaforma: csoport és frontális

2. A mesék eddig tanult jellemzőinek összegyűjtése - Ötletbörze

pl.: népmese, műmese, tündérmese, állatmese, reális mese, csalimese, varázseszköz, meseszám, csoda stb.…

ÖTLETBÖRZE: MESÉK JELLEMZŐI

(Japán példa: nem az egyetlen jó megoldás a lényeg: Te hogy csináltad? Milyen úton haladtál? Több jó megoldás!!)

Munkaforma: csoport

3. Krúdy Gyula: A másvilágon c. meséjének bemutatása

JELENTÉSTEREMTÉS

IRODALMI KÖRÖK: KÉPI SZINT ÉS ALAKZATOK VIZSGÁLATA

4. A művel való ismerkedés irodalmi-körökben:

- karakter-értelmezők: a fiú jellemvonásairól

- nyomkeresők: helyszínek változásairól

- szókeresők: érdekes, tetsző kifejezésekről

- idézet-keresők: különös mondatok, szövegrészletekről

- illusztrátorok: 1 esemény, szereplő, helyszín lerajzolása

Munkaforma: csoport

5. A mese nyelvezetének, stílusának vizsgálata:

Alakzatok:

I. Részletezés pl. országút -> koldus, fiú, komondor

mező, erdő -> bokrok, fák, kövek, csizma, tündér

másvilág -> apa, fiú

II. Ismétlés pl.: szóismétlések: árva fiú (22)

öreg vakkoldus (5)

vándorolt, vándorlás stb.

szakaszok: szerencsétlen -> szerencsétlenebb

III. Ellentét pl.: lefeküdt <-> keljen fel!

megyünk koldulni <-> nem koldulok

utolsókból <-> elsők

stb.…

Képi szint:

a, Természet bemutatása

- megszólaltatással pl.: bokrok, fák, kövek megharagudtak, ütögették

- tárgyak, állatok átlelkesítésével pl.: komondor morgott, sárga csizma szóba áll

- hasonlattal pl.: árva volt, mint az ujjam.

b, Halál, elmúlás pl.: másvilágon (5), megrázkódott, meghalt…

Munkaforma: csoport

6. Alakzatok, képi szint összefoglalása fürt-ábrával

Munkaforma: frontális

REFLEKTÁLÁS

7. Jelzős kifejezések vizsgálata - Kettéosztott napló

Munkaforma: egyéni

8. Házi feladat: hasonló stílusban saját mese írása

pl.: Móricz Zsigmond kis Fillentőjének és mai hősünk találkozása a másvilágon.

Vissza a tartalomjegyzékhez