Kosáryné Réz Lola: A gyermek és a könyv

Nyomtatási nézet

A legtöbb gyermek életében elkövetkezik az idő, mikor, akár a járványos betegségeket, megkapja a könyvlázat. A szülők sokszor nem értelmezik jól a gyermek könyvéhségét és nem irányítják helyesen, vagy egyáltalán nem irányítják. A gyermek ízlését fejleszteni kell, hogy ebben a tekintetben is önálló tudjon lenni. Nagyon sok függ attól, mit lát a szülei íróasztalán. A könyv nagyon sokat nevelhet a gyermeken, de éppen annyit ronthat is. Mint ahogyan nem minden gyermeknek való egyforma ruha és cipő, mint ahogyan nem minden gyermeknek jó az egyforma táplálék, a lelki táplálék is különböző és egyéni hatású. Nagyon fontos a gyermekek előtt a könyv külseje is, képek stb. Az egyszerű képet jobban élvezi a gyermek, mint a primitíveskedő, modern rajzot. A csúnya gyerekeket nem szereti. A tündérmesék nem ártalmasok, ha igazi, jó mesék. A mese kell, akár a csontképző főzelék. Hős kíván lenni a gyermek, de ha nem élheti ki magát, zsarnokká lesz. Az önállóság nem abban áll, hogy maga utazik a villamoson, vagy egyedül engedjük iskolába menni a vasúti síneken keresztül. Az önállóságot a legtöbb szülő összetéveszti a gyermek magárahagyásával, vagy teljes korlátozásával. Az önállóság cél a nevelésben, nem eszköz. S a célhoz a jó könyvre is szükség van. Mese még később is kell, 13-14 éves korban. Kitűnőek ilyenkor az ártalmatlan, szentimentális könyvek. Egészséges gyermeknél úgy hatnak, mint a himlőoltás, néhány hét vagy hónap alatt túlesik rajta. Nem minden klasszikus könyvből lehet néhány emberöltő után ifjúsági könyvet csinálni, de nem kell viszont minden felnőttnek való könyvet sem félteni a gyermektől. (Növénytan, földrajz, történelem, technika stb. könyvek. Nem kell olyan nagyon félteni a szép kötést, vigyázni fog reá a gyermek, ha szereti!)

Derűs, egészséges könyv kell a gyermeknek. Legyen benne hit nagyképűség nélkül, hazaszeretet frázisok nélkül. Ugyancsak szigorú bírák legyünk önmagunkkal szemben, ha a gyermeknek akarunk írni!

Vissza a tartalomjegyzékhez