|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Dr. Hubai József mind a közgazdaság-tudomány, mind a földrajztudomány területén PhD fokozatot szerzett, több tudományos értekezés és felsőoktatási jegyzet szerzője. E műve PhD értekezésének átdolgozott tankönyvváltozata, így egyfajta összegzése a szerző évtizedes kutatói és oktatói munkásságának. A könyv hiánypótló, mivel Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági kapcsolatait taglaló mű eddig gyakorlatilag hiányzott a magyar geográfia tárgyköréből. Hubai József a szűkre szabott keretek között a lehető legteljesebben próbálta tárgyalni e témakört.
A bevezető fejezetekben a doktori értekezés elemeit optimálisan ötvözi a tankönyv műfaji sajátosságaival. Ennek köszönhetően az első rész egy rövid tudomány-rendszertani és tudománytörténeti bevezetőt is tartalmaz és bepillantást enged a kutatói módszertanba. A második fejezetben tárgyalt, vonatkozó közgazdasági alapismeretek szintén a könyv bevezető részéhez tartoznak. Enne köszönhetően a mű mondanivalója a laikus olvasók számára is végig érthető.
A tankönyv lényegi mondanivalója hat nagyobb témakörre oszlik. Ezek a fejezetek természeti adottságaink ismertetésétől és elemzésétől kezdve a hazánk vonatkozó külkereskedelmi helyzetének bemutatásán keresztül egészen az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal felmerülő kérdések és problémák, valamint az aktuális regionális elemzésig minden jelentősebb témakört érintenek. A szűk terjedelmi korlátok ellenére viszonylag bőven olvashatunk az összes számba vehető természeti erőforrásunkról. Külön kiemelendő, hogy a bemutatásnak méltó bevezetést ad országunk földrajzi helyzetének elemzése és egy rövid földtörténeti ismertető. A szerző külön figyelmet fordít olyan gyakran „elfelejtett” tényezők számbavételére is, mint pl. a klimatikus adottságok. A szűk ismertetésen túl rövid, de értékes elemzéseket is találhatunk e fejezet egyes alfejezeteiben és egy külön záró részben is. Ezek közül két példát emelnék ki:
Ércek értékelése: Érdekes elemzést olvashatunk a hetvenes években feltárt, de azóta is kiaknázatlan rézvagyonról és annak lehetséges további sorsáról. Mivel itt a kitermelés még nem kezdődött meg, így ebben az esetben a környezeti költség fogalma fel sem merülhetett. Ezzel szemben a bauxit vagyonunk értékelésekor az ez a „zöld” szempontú és korábban gyakran elfelejtett költség nem is kellő súllyal jelenik meg.
Talaj: A szerző talán földrajzos szemléletének köszönhetően rávilágít arra a leginkább agrár körökben emlegetett tényre, hogy legjelentősebb természeti erőforrásunk a talaj. Ezen túl szintén fontos, hogy külön felhívja a figyelmet a talaj pusztulása miatt jelentkező „vagyonvesztésre” és az ehhez kapcsolódó „off-site” károkozásra is. Ez már csak azért is kiemelendő, hisz ezt gyakran nemcsak a mezőgazdasággal nem foglalkozó emberek hagyják figyelmen kívül, hanem a gazdák is.
A szerző a természeti erőforrások számbavétele után röviden foglalkozik ezek súlyával nemzeti vagyonunkon belül, változási tendenciáikkal a kilencvenes években, és értékeli a minőségi és térbeli eloszlásukat.
Az alapvetően földrajzi fejezeteket a külkereskedelmi vonatkozású részek követik. Ezek közül elsőként hazánk külkereskedelmének jellemzőiről olvashatunk, majd ezt követi a természeti erőforrásainkkal kapcsolatos kereskedelmi ügyletek bemutatása, szerepük értékelése. Ezen belül ismereteket szerezhetünk arról, hogy a tárgyalt ügyletek elsősorban mely erőforrásokat érintik, illetve azokat elsősorban mely országok viszonylatában, és miként szerepeltetjük a kereskedelemben.
A befejezés előtti utolsó fejezet különösen aktuális problémákat feszeget. A szerző itt egyrészt hazánk és az Európai Unió közötti, valamint hazánk és a többi társult taggal való viszonyunkat taglalja és egy eseti értékelést is közöl az Euro-régiók létjogosultságáról.
A könyv grafikonokkal és térképekkel gazdagon illusztrált, ábrái világosak és könnyen érthetőek. A legutolsó fejezet és a tézisek angol nyelvű összefoglalója felhívja a figyelmet eredetére. A kötetet nemcsak azoknak ajánlhatom, akik a geográfia ezen ágával vagy közgazdaságtannal foglalkoznak, hanem mindenkinek, aki olvasnivalót keres napjaink gazdasági folyamatainak megértéséhez.
Dr. HUBAI József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 112 p.
Hozzászólások: