Kertész Gyula: Könyvek Hajdú–Bihar megye múltjáról

Nyomtatási nézet

A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár azon kevés hálózati központok egyike, amelyik oktatási célú válogatásban is publikál visszatekintő megyei helyismereti bibliográfiát.¹ Ezzel mintegy segítségére siet a megye közművelődési és iskolai könyvtárainak, amelyeknek nincs lehetőségük e segédleteket külön-külön összegyűjteni és publikálni, különösen a régebben megjelent és az egész megyét ismertető kézi- és segédkönyveket illetően.

A kiadvány gyűjtőköre a mai Hajdú-Bihar megye területére terjed ki, a székhely Debrecen város kivételével. (Tekintettel arra, hogy a Debrecen története c. monográfia sorozat záróköteteként közelesen megjelenik egy önálló várostörténeti bibliográfia is.) A történeti Bihar vármegye irodalmát erősen szelektálta az összeállító, ugyanakkor azonban fölveszi néhány, Szabolcs vármegye egészét feldolgozó könyv bibliográfiai leírását is, tekintettel a mai Hajdú-Bihar egykori szabolcsi településeire. Forrásbázisa egyrészt a megyei könyvtár gazdag helyismereti különgyűjteménye, másrészt az 1975 óta évenként megjelenő Helyismereti művek. Hajdú-Bihar megye c. kurrens könyvbibliográfia volt. Az anyaggyűjtést a 2000. évvel zárták, amelynek eredménye 916 részben annotált, illetve analizált tétel.

A kötet anyaga két nagyobb szerkezeti egységre tagolódik: 1. Hajdú-Bihar megye egészével, illetve 1950-ig, az egyesítésig közigazgatásilag önálló Bihar és Hajdú vármegyével (és a Hajdú kerülettel), továbbá nagyobb tájegységekkel (Hortobágy, Nyírség, Sárrét) foglalkozó művek; 2. az egyes településekről szóló művek (Álmostól Zsákáig összesen 62 település önállóan megjelent irodalma). Az egykori vármegyék és a mai megye, valamint a Hajdúkerület és a Hortobágy, és a három hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló) irodalmát tematikusan is tagolja. Az egyes elemi fejezeteken belül a tételek időrendben találhatók, kiemelve az élre a bibliográfiákat és településtörténeti összefoglalókat.

A bibliográfiai leírások rövidítettek (kiadó és nyomda nélküliek), de szükség szerint rövid annotációval ellátottak, illetve a gyűjteményes kötetek – az évkönyvek kivételével – analitikus leírást kapnak.

A kötetet a történeti névváltozatokat is feltüntető analitikus földrajzi mutató és személynévmutató (szerzők és közreműködők, tárgyalt személyek), végül részletes tartalomjegyzék egészíti ki, illetve zárja.

Kívánjuk, hogy minden megyének legyen ilyen vagy az oktatástörténeti bibliográfiához hasonló, a helyi földrajzi, történelmi, néprajzi, művészeti és irodalmi oktatást segítő kalauza.

BÉNYEI Miklós (összeáll.): Könyvek Hajdú-Bihar megye múltjáról. Válogatott ajánló bibliográfia. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár. 2001. 127 p.

Jegyzet

1 Legutóbb megjelent kifejezetten megyei oktatástörténeti bibliográfiája úgyszintén Bényei Miklós összeállításában: Hajdú-Bihar megye oktatástörténeti irodalma 1896–1996. Válogatott bibliográfia. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár. 1997. 280 p.; Ism.: Könyv, könyvtár, könyvtáros 1998. 2. sz. 30–31. p.

Vissza a tartalomjegyzékhez